A Cerkabella Kiadónál húsvétra érkezik egy angol klasszikus, Margery Williams 1922-es meséje, a Bársony nyuszi, amelyet Keszeg Ágnes illusztrál.
1938-ban, pár hónappal A hobbit első megjelenése után J. R. R. Tolkien és brit kiadója, a Stanley Unwin tárgyalást kezdett egy berlini kiadóval, a Rütten & Loeninggel a regény német fordításáról. Minden rendben ment egészen addig, amíg júliusban a berlini kiadó arra kérte Tolkient, igazolja árja származását. Tolkien felháborodásában továbbította a levelet brit kiadójának, és kétféle válaszlevelet mellékelt hozzá. Az egyikben Tolkien tapintatosan hárította a németek kérését, a másikban pedig egyértelműen kifejezte nemtetszését. Hogy végül melyik választ küldték el, nem tudni.
Az Esték a cirkuszban világának egyik legfőbb érdekessége, hogy az olvasás első pillanatában el kell fogadnunk: itt maguktól értetődően létezhetnek a legfurcsább lények, ahogyan természetes az is, hogy egy kis aranytojás akár egy teljes világot rejthet. Angela Carter regénye egy cirkusz történetét bontja ki, így önként adódik a kérdés, hogy a hősök akkor önmaguk-e, amikor lemossák a festéket, és leveszik a jelmezt, vagy teremtett énjük bármi másnál "valódibb".
Saramago 1953-ban, 31 évesen adta oda Claraboya című regényének kéziratát egy portugál kiadónak, ahonnan aztán több mint harminc évig nem jeleztek vissza.
Nagy meglepetésre a brit gyerekek Jeff Kinney amerikai író könyvét, az Egy ropi naplóját választották az elmúlt tíz év legjobb gyerekkötetének. Jeff Kinney könyve a felső tagozaton a menőségért bármire hajlandó vékony, kicsit lúzer Gregről olyan nagy esélyeseket győzött le, mint J. K. Rowling, Jacqueline Wilson vagy Michael Morpurgo. De milyen is ez a könyv?
A Partvonal Kiadó szépirodalmi sorozatát három, a második világháború idején játszódó könyvvel indította el. W. Somerset Maugham A legsötétebb óra című, enyhén propagandisztikus regényéről itt írtunk. Hans Keilson 1909-ben született Németországban, ahonnan a zsidótörvények elől Hollandiába emigrált, ahol 2011 májusában bekövetkezett haláláig élt. Keilson már száz éves volt, amikor A keserédes komédia és Az ellenség halála című regényei egy közös amerikai kiadásban megjelentek. Ekkor fedezte fel a New York Times, Keilson ekkortól vált először az Egyesült Államokban, majd világszerte is ismertté.
A BBC gyerekműsora, a Blue Peter az elmúlt tíz év legjobb gyerekkönyvét kereste. Tíz könyvet választottak ki, amelyekre több mint 15 ezer gyerek szavazott az interneten. A tízes mezőny az egyes szerzők legtöbb példányban eladott, 5-11 éveseknek szóló könyveiből állt össze. A győztest a műsor könyv napi különkiadásában, március 1-jén hirdették ki.
A romantika idején Magyarország egyike volt azoknak a helyeknek, amelyekről azt gondolták, területén élnek még vérszívók - többen vélik, hogy a vámpírok eredetileg innen származnak. Bár a vámpírok a populáris irodalom népszerű figurái, a magyar irodalomból korábban hiányzott a vámpírregény. A vérszívó mítosza itt-ott feltűnt, Jókai Mór a Szegény gazdagok című regényében például a szereplők ezzel ijesztgetik egymást. Benedek Szabolcs Vérgróf-trilógiájában, amelynek első kötete, a Vérgróf március elején jelenik meg, egy vámpír bukkan fel az 1910-es évek Budapestjén. De miért a múltban, miért nem most? És miért kellett vele találkoznia Ady Endrének? Milyen egy magyar vámpír? Benedek Szabolcsot kérdeztük.
Brian Selznick több díjat is kapott már számos kötet illusztrálásáért, de csak 2007-ben jelentkezett teljesen saját könyvvel. A leleményes Hugo Cabret éppen csak megjelent, máris imádták. A Caldecott-érem történetében ez lett az első regény, ami megkapta az illusztrációkért járó legrangosabb amerikai elismerést, és már a megjelenés évében megvásárolta Martin Scorsese a filmes jogokat. Az adaptációt, a rendező első ifjúsági filmjét 2011 végén mutatták be, és idén ez a film kapta a legtöbb Oscar-jelölést: 11 kategóriában indul, köztük a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járó szoborra is esélyes.
Georges Simenon február 13-án, egy pénteki napon született, pályája azonban egy igazi sikersztori: kétszáznál is több regénye jelent meg, de novellaszerzőként is igen termékeny volt, naponta hatvan-nyolcvan oldalt írt. Simenon a világirodalom egyik legtermékenyebb és legeladhatóbb írója volt, megteremtette az európai krimi meghatározó alakját, az empatikus, atyai attribútumokkal felruházott Jules Maigret felügyelőt. Bár nem volt szépíró, alapvetően jól írt, központi témájának a bűn viszonylagosságát választotta: könyveiben a kispolgári világ esendőségét, sebezhetőségét ragadta meg, a törvény betűje és az élet szükségszerűsége közti ellentmondásosságra mutatott rá.
M. Nagy Miklós az Európa Kiadó főszerkesztője, illetve az egyik legtöbbet foglalkoztatott műfordító: Jack Kerouac, Bret Easton Ellis, Vladimir Nabokov és Borisz Akunyin könyveit is ő ültette át magyar nyelvre. Miért nem válhat Krúdy Gyula a világirodalom részévé? Hogyan lesz a dobozos sörből konzervsör? Miért nem jelenhet meg magyarul a kortárs nemzetközi irodalom több fontos alakja? M. Nagy Miklós sok egyéb mellett ezt is megválaszolja, majd rámutat a bajok forrására, illetve a magyar és az orosz kultúrpolitika közötti különbségre.
Gabriel García Márquez egyik legnagyobb regénye, a Szerelem a kolera idején ihletett meg egy hondurasi divattervezőt, Carlos Campost.
A szerelem szigorúan egy férfi és egy nő között lehetséges - vagy legalábbis így gondolta egy romantikus művek írására buzdító pályázat, amelyet a Romance Writers of America nevű szervezet oklahomai csoportja, a Romance Writers Ink (RWI) hirdetett meg. Az évente kiírt More than Magic pályázatra az idei szabályok szerint érkezhettek lovestoryk vámpírokról, vérfarkasokról, romantikus történetek a múltból és a jövőből. A pályaművek lehettek akár erotikusak, akár urban fantasyk is, a korábbi évektől eltérően azonban idén azonos neműek kapcsolatáról nem szólhattak.
A kiadott gyerekkönyvek csaknem hatvan százaléka készül a 6 év alatti gyerekeknek a KSH adatai szerint. A szerényebb választék miatt nagy érdeklődést vált ki, ha végre egy 10-14 éveseknek szóló regény jelenik meg egy magyar szerzőtől. Különösen, ha azt a Magvető adja ki, ahol viszonylag ritkán jelentkeznek gyerekkönyvvel, a kivételek között pedig olyan kortárs kánonképző könyveket találni, mint például Varró Dániel verses meseregénye (Túl a Maszat-hegyen), Kovács András Ferenc gyűjteményes verskötete (Hajnali csillag peremén) vagy Tóth Krisztina kötete (Állatságok).
Ebben a környezetben jelent meg 2011 végén Lakatos István meseregénye, a Dobozváros.
A Bibliánál nagyobb remekmű az Odüsszeia és az Isteni színjáték - legalábbis ez derül ki a The Top Ten: Writers Pick Their Favorite Books című kiadványból.
Vlagyimir Putyin azt szeretné, ha a nyugati kánon mintájára összeállítanák a nagy orosz kánont, amelyben az a száz legfontosabb orosz könyv kapna helyet, amit minden diáknak el kellene olvasnia, mielőtt befejezné az iskolát. A kánon célja, hogy az orosz irodalom megőrizze dominanciáját.
A nagy magyar író, Móricz Zsigmond szerelemmel és apai érzésekkel vegyes kapcsolata Littkey Erzsébettel kétségkívül izgalmas témát szolgáltathat egy regényhez. Móricz Zsigmond viszonya azonban csak ürügy: hiába igyekszik a borító és a szöveg (előbbi egyértelműbben, utóbbi kevésbé hűen) az íróóriás életéhez kötni Barna Dávid első regényét, a törekvés a regény szempontjából kifejezetten károsnak bizonyul. A szövegben egyetlen ponton válik nyilvánvalóvá, hogy a minden szempontból jóétvágyú úr esetleg Móricz volna. Az Egy magyar regény azonban ezzel az egyértelműsítéssel többet veszít, mint nyer.
Cormac McCarthy könyveiből több filmfeldolgázás is készült, de az amerikai író pályája során most először ír eredeti forgatókönyvet. A sztoriról egyelőre annyit lehet tudni, hogy egy ügyvédről szól, aki belekeveredik egy drogbizniszbe az Egyesült Államok délnyugati részén.
Jonas Jonasson az ötvenes éveiben járó svéd elsőkönyves. A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt című regényéről a magyar borító szinte olvashatatlan kiemelésekkel üvölti, hogy a könyv már nyolc országban bestseller. Meg azt is, hogy ez az év legviccesebb könyve. A harsány borító viszont megvezeti az olvasót.
Valódi gyilkosságra felszólító számítógépes játékról, identitásától megfosztott gyerekről, a nagyszülők haláláról szóló ifjúsági és gyerekkönyvek is érkeznek 2012 első félévében. A Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, Skandinávia mesekönyveket hoz, folytatódnak a sztársorozatok. Ebben az évben sem marad senki új Bogyó és Babóca vagy Boribon nélkül.
A Partvonal Kiadó 2011-ben elindított szépirodalmi sorozatában jelent meg újra W. Somerset Maugham A legsötétebb óra című regénye. A mű eredetileg megrendelésre készült, Maughamet a brit Tájékoztatási Minisztérium kérte fel a regény megírására: olvasmányélmény útján is próbáltak támogatókat szerezni a szövetségesek politikájának az Egyesült Államokban. A könyv végül 1942-ben meg is jelent a tengerentúlon.
Az izlandiaknál az időjárás fontos beszédtéma, úgy ötven évvel ezelőttig akár élet-halál kérdése is lehetett. Nagyjából az előző század közepéig, a dán fennhatóság alól való 1944-es felszabadulásáig elszigetelten, igencsak nyomorúságos sorban tengődő nép volt az izlandi, kiszolgáltatva az időjárás kénye-kedvének. Nem voltak még exportra is termelő üvegházak, hőforrások vizével fűtött lakások és utcák; az akkori izlandiak a jelen magas életszínvonalát legmerészebb álmukban sem remélhették.
A rockkönyvek piacát a sztárok életrajzai uralják, de lám, viszonylag rövid időn belül itt a második irodalmi alkotás. A Hasítás című 2008-as antológia írásait leginkább a rock mint olyan ihlette; Felhőjáró Baksa-Soós Attila (így szerepel a név a könyvön): Rocklitera Vol. 01 című rövidke könyvét pedig konkrét zenekarok, az általában sajnos alternatívnak nevezett magyar színtér nevesebb szereplői: Quimby, Heaven Street Seven, 30Y, Neo, Hiperkarma, Zagar, Nemjuci, Anna & The Barbies, Kistehén stb. A 18 előadó mindegyike egy-egy másfél-két oldalas írást kap. Ezekben gyakran kerülnek elő mágikus realista, szürreális, fantasztikus vagy mesei elemek; sokszor a novella poénjaként emelkedik el a szöveg az addigi többé-kevésbé realista tónustól. E közös jellemzőt leszámítva olyan sokszínű a könyv, hogy azt is mondhatnánk, stílusgyakorlatokról van szó: van itt hagyományos elbeszélés a rock and roll életstílusról, "népiesen" beszélő paraszt monológja, sci-fi, francia-magyar kevert nyelvű anekdota, állatmese, dramatizált párbeszéd, idill és színtisztán szürrealista novella.
2011 figyelemreméltó irodalmi (magyar) elsőkönyvesei között találunk hibákat vétő rutinos riportert, társadalmi kérdéseket feszegető tizennyolc éves lányt, őszintén valló egykori drogfüggőt, illetve elpusztul egy szlovák falu is. A szerzők közül ugyan van, akitől korábban már jelent meg önálló könyv más területen (például egy kritikagyűjtemény vagy egy képregényfüzet), de mindegyikőjükben közös, hogy szépíróként idén mutatkoztak be az olvasóknak. A lista kiegészítéseit kommentben várjuk!
Ki a szerző? Bartók Imre (1985) irodalomtörténész, kritikus
Mi ez a könyv? Fém – nevelési regény
Miért jó? Már a Bartók Imre Fém című regényének borítóján látható Győrffy László kép is sokat elárul arról a hangulatról, amelyet ebben a nevelési regényben élhet meg az olvasó. A szöveg középpontjában egy beteg és az orvosának viszonya áll. A regény szereplői az őrület, az álom és a gyógyulás összebogozott szálain egyensúlyoznak – a delírium és a józanság határai tökéletesen összemosódnak. A regény jó kritikákat kapott, különösen a belső képekbe való bezártság ábrázolásáért, ahogyan a főhős keresi önmagát az álom és az önkívület világában.
Bartók Imre: Fém, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2011, 228 oldal, 2600 Ft
Ki a szerző? Izsó Zita (1986) drámaíró, 2005-ben testvérével közösen írt darabjukkal megnyerték a Magyar Rádió országos drámapályázatát, több színdarabját különböző társulatok mutatták be
Mi ez a könyv? Tengerlakó - szabadversek
Miért jó? A Tengerlakó vezérmotívuma a víz, amely megtisztít és lelassít, ahogyan az idő feledtet és kifolyik az ember kezei közül. A kötetben a nőiesség a világképből adódó lírafelfogásban, a képek finomhangoltságában jelentkezik. A Tengerlakóban néhol talán túl sok kép terheli a sorokat, a szabadverseket pedig egyes helyeken zavaróan szakítják meg a kötöttebb formákból kölcsönzött eszközök (például a rímek), de mindezt kiegyenlíti a kötet átgondolt koncepciója, a játékkal, iróniával ellensúlyozott drámaiság.
Izsó Zita: Tengerlakó, Fiatal Írók Szövetsége, Budapest, 2011, 74 oldal, 1600 Ft
Ki a szerző? Kálmán Gábor (1982) költő, szerkesztő
Mi ez a könyv? Nova - novellafüzér
Miért jó? Kálmán Gábor novellafüzérében a novellák egyik összekötője a pletyka, azon keresztül pedig a megtörténtek metamorfózisa. Egy szlovák falu, Jasná Horka története, mitológiája áll össze a szóbeszédek, a lokális mítoszok sokaságából, hogy aztán maga a falu kihaljon, elpusztuljon, és Jasná Horka se legyen több egy mítosznál. A Nova nyelve a szociografikus prózát idézi meg, szürrealisztikussága, komorsága, valamint a kötet szerkezete (a novellákat a szereplők és a motívumok hálója fűzi össze) Bodor Ádám prózájára emlékeztet – egyes kritikusok szerint talán túlságosan is.
Kálmán Gábor: Nova, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2011, 136 oldal, 2100 Ft
Ki a szerző? Kemény Lili (1993) mindössze 18 éves, de már Petri György-díjas költő
Mi ez a könyv? Madaram - verseskötet
Miért jó? Az irodalmi bulvárra éhezőknek különösen érdekessé teheti a kötetet, hogy Kemény Lili Kemény István költő lánya. Kemény Lili azt vallja, a kortárs lírának fontos feladata kell, hogy legyen a közéleti szerepvállalás, verseiben maga is arra törekszik, hogy reflektáljon az aktuális közéleti, társadalmi kérdésekre. A Madaram című verseskötetet Darvasi László azzal ajánlja, hogy ez „cselekményes líra, ahol minden történik, alakul”. A kritikusok elismerik Kemény Lili tehetségét, de általában hiányolják azt a megélt tapasztalatokból származó erőt, amely a költő fiatal kora miatt még nem lehet a Madaram című kötet sajátja.
Kemény Lili: Madaram, Magvető Kiadó, Budapest, 2011, 77 oldal, 1990 Ft
Ki a szerző? Kepes András (1948) újságíró, televíziós műsorkészítő
Mi ez a könyv? Tövispuszta - családregény
Miért jó? Kepes András nem éppen újonc a magyar könyvpiacon, de a riportkötetek után idén először jelentkezett regénnyel, amelyet az Európa Kiadó főszerkesztője, M. Nagy Miklós gondozott. A Tövispusztá-ban az olvasó a 20. század magyar történelmén keresztül követheti nyomon egy család életét a világháborúktól a szocializmuson át a rendszerváltozásig. Bár egy tapasztaltabb szerzőről van szó, több kritika szerint a szöveg mégis elköveti a klasszikus elsőkönyves hibákat: a szereplők nincsenek jól felépítve, a motivációikra, gondolataikra a gyors iramú narrációnak már nem marad ideje, a történetmesélés több ponton elnagyolt, a lezárás ügyetlen. A zsúfolt Tövispusztá-ban több jó ötletet is találni, alapvetően korrekt első regény született.
Kepes András: Tövispuszta, Ulpius-ház, Budapest, 2011, 354 oldal, 3499 forint
Ki a szerző? Kubiszyn Viktor (1979) filmes újságíró, filmkritikus
Mi ez a könyv? Drognapló - drognapló
Miért jó? A Drognapló a függőség kialakulásának, megélésének, a drogtól való szabadulási vágynak tizenhat évet felölelő története. „Pokoli”, „dráma”, „rendkívül extrém” és ezekhez hasonló szavakkal írják le kritikusok és olvasók Kubiszyn Viktor drogregényét. A könyv felkérésre született meg, a Jószöveg Műhely Kubiszyn Viktor a Literán írt netnaplóira figyelt fel, amelyekben a szerző a kábszertől való tisztaságának első évét követően őszintén írt saját függőségéről, a drog hatásáról a munkára és a magánéletre. A Drognapló elbeszélője filmek és irodalmi művek megidézésén keresztül is ír a függőségről, a tudatállapotok közti váltásokról, a módosult és a tiszta én világáról.
Kubiszyn Viktor: Drognapló, Jószöveg Műhely, Budapest, 2011, 224 oldal, 2790 Ft
Ki a szerző? Lakatos István (1980) képregénykészítő, kritikus
Mi ez a könyv? Dobozváros - meseregény
Miért jó? A Kötve-fűzve egyik szerzője, Lakatos István is elsőkönyves lett idén. Lakatos István rendszeresen publikál folyóiratokban képregényeket, képnovellákat, tavaly jelent meg első önálló képregényfüzete, a Lencsilány. Szigorú értelemben vett irodalmi szöveggel azonban most jelentkezett először. A Dobozváros egy meseregény, főhőse, Zalán azzal szembesül, hogy családját lecserélték, álszeretteivel él együtt. A Dobozváros-ban az agresszió, az erőszak plasztikus leírása, az akcióhősök és a szörnyek megjelenése, a gótikus mesevilág részben a szerző képregényes múltjához is köthetőek.
Lakatos István: Dobozváros, Magvető Kiadó, Budapest, 2011, 328 oldal, 2990 Ft
(Fotó: LG)
A MagyarBrands vezető hazai márkákat tartalmazó ötvenes toplistáján 2011-ben a borok, szalámik és porcelánok gyártói mellett egyetlen könyvkiadó kapott helyet, ez pedig a Móra. Az 1950-ben alapított Ifjúsági Kiadó jogutódja 1957-től működik Móra Ferenc Könyvkiadó néven: több mint hatvan évre visszavezethető története során megélt aranykort és mély válságot is - utóbbi annyira megviselte a valamikor monopolhelyzetű gyerek- és ifjúsági könyvkiadót, hogy csak a 2000-es évek elejére tudott magához térni. A stabilizálódás időszaka után azonban - éppen egy újabb válság közepén - gyökeres megújulásra szánta el magát.
