1816 karácsonya előtt jelent meg E. T. A. Hoffmann Diótörő és Egérkirály című meséje a Kinder-Märchen című kötetben. A Diótörő a német irodalom egyik legsikeresebb szövegének bizonyult az elmúlt két évszázadban: a karácsony nélkülözhetetlen kiegészítőjévé vált, számtalan nyelvre fordították, különböző adaptációk készültek mindenféle műfajban és platformra. A Diótörő és Egérkirály gazdag utóéletét most egy újabb magyar átdolgozás is gyarapítja: idén novemberben jelent meg Horváth Viktor verses adaptációja, a Diótörő, amely leszámol a giccsel és az eredetit minden szinten kiforgató rémmesével riogat.

A kiskunsági, kétvízközi világban megrekedt az idő: betyárok, parasztok, szélhámosok, háztáji és vadon élő állatok, őshonosok és idegenek járják sajátnak hitt életútjukat, amelyek alapvetően mégis ugyanolyanok. A kiábrándultság, a rezignáltság, a boldogulás új lehetőségeinek keresése és a hazug reményekből fakadó bűn kíséri mindegyiket. Halász Margit Gyöngyhomok című regényében a mese és a valóság, a romantika és a realizmus keveredik, sajátos hangulatot adva ezzel a könyvnek. A Gyöngyhomok-ban a mese, a mesélés természete hasonló a folyton kavargó homokéhoz, amely a kétvízközi világot védelmezőn elrejti - vagy éppen megfojtja.

Milyen lehet megkapni a Svéd Királyi Akadémia legnagyobb kitüntetését, mit érez ilyenkor egy hetvenéves ember, akinek eddig ismeretlen regényeit innentől fogva elkezdi olvasni a világ? Mennyiben érezheti kárpótlásnak ezt a kései erkölcsi és anyagi elismerést, mikor élete javát diktatúrákban kénytelen leélni? Miről fog írni, ha eddig a mellőzöttségből merített ihletet?

A Scolar Kiadó idén ősszel adta ki a dán Janne Teller botránykönyvét, a Semmi című ifjúsági regényt. A két-három óra alatt elolvasható könyv, mely igazi világsiker lett, leszámol a gyermeki ártatlanságba vetett hittel: a valakivé válás nehézségét, az identitásukat nem találó gyerekek erőszakban tobzódó kegyetlen világát mutatja meg. Pedagógusok és könyvtárosok a megjelenést követően komolyan attól féltek, a regény öngyilkosságra késztetheti a gyerekeket - pedig a Semmi éppen arról szól, hogy igenis, van értelme élni, hogy önmagunkat sosem szabad feladni.

Háromszázezer fontos (107 millió forintos) leütési árat várt a Sotheby's árverési ház Charlotte Brontë egy tinédzserkori zsengéjétől, a The Young Men's Magazines, Number 2 című írástól. A gyilkosságról és őrületről szóló, a képzeletbeli Glass Townban játszódó történetet Brontë 14 évesen, 1830-ban írta egy apró (35 mm X 61 mm) füzetbe. A munkában a Jane Eyre azon kulcsjelenetének előképe is szerepel, melyben Mr. Rochester őrült felesége, Bertha felgyújtja férje hálószobájában a baldachint. A 19 oldalas, négyezer szavas kéziratot december 15-én árverezték el Londonban - végül minden várakozást felülmúló áron, több mint 690 ezer fontért (közel 240 millió forintért).

Exhumálhatják Pablo Neruda Nobel-díjas chilei költő holttestét, hogy megállapítsák, gyilkosság áldozata volt-e - írja a The Telegraph. Neruda hazájában vezető kommunista politikusnak számított, 1973. szeptember 23-án 69 éves korában hunyt el, halotti anyakönyvi kivonata szerint prosztatarákja győzte le. Nem először vetődik fel a gyanú, hogy Neruda halála körül valami nem stimmel.

Kedden került a magyar boltok polcaira Murakami Haruki új regényének, az 1Q84 című trilógiának az első két kötete - a harmadik, befejező rész a jövő évi Budapesti Könyvfesztiválra fog megjelenni magyarul. A könyvet misztikus thrillerként és szerelmi történetként is lehet olvasni, de egyelőre semelyik olvasatban nem múlja felül a japán író eddigi legjobbjait. Az 1Q84 a Világvégé-hez vagy A kurblimadár-hoz képest utánérzés, amiben Murakami magát ismétli. Igaz, a könyvet így sem lehet letenni. Tudni akarjuk, kik azok a kis emberek, mi történik a duplikátum dótákkal, és miért erőszakolják meg a szektában a kislányokat.

Bejött a papírforma: a fogadóirodák listái szerint legesélyesebbnek tartott Julian Barnes kapta idén a britek legrangosabb díját, a Man Bookert. A 65 éves Barnes az angolok egyik dédelgetett írókedvence, aki régóta nagy ismertségnek örvend. (Bridget Jones például eredetileg a könyv-változatban tőle tudakolja a partin a klotyó irányát, csak a filmben lecserélték az írót Salman Rushdie-ra.) Barnes már négyszer szerepelt a díj döntősei között (az ún. shortlisten) az elmúlt 25 évben, de csak most sikerült neki nyernie is The Sense of an Ending című regényével, amely gyermekkori barátok párhuzamos életútjait mutatja be. 1984-ben Flaubert papagája, 1998-ban Anglia, Anglia (erről a regényről írtunk is), 2005-ben pedig Arthur and George című könyvével került fel a díj szűkített listájára. A díj kb. 17 millió Ft-nak megfelelő pénzjutalommal jár. A Booker-díj idei hatos listáján

Barnes mellett két elsőkönyves angol író - Stephen Kelman (Pigeon English) és A. D. Miller (Snowdrops) -, két kanadai szerző - Patrick deWitt (The Sisters Brothers) és Esi Edugyan (Half Blood Blues), valamint Carol Birch brit írónő szerepelt (Jamrach's Menagerie). A zsűri gyorsan – fél óra alatt – és egyhangúan hozta meg döntését. Magyarul az Ulpius-ház adja ki Julian Barnes könyveit, a kétezres években hat regénye jelent meg náluk.

Ahogy már többször szétkürtöltük, most ősszel jelenik meg magyarul Murakami Haruki 1Q84 című új könyvének első két kötete, egészen pontosan október 25-én, egy hét múlva. A könyvből most kaphatsz egy kis ízelítőt nálunk még a megjelenés előtt: a Tovább gombra kattintva elolvashatod a regény első tizenöt oldalát!

Murakami persze megint pillanatok alatt sejtelmes hangulatot teremt egy érthetetlen aforizmákkal dobálózó különös taxisofőr és egy gyanús közlekedési dugó segítségével. Bemutatkozik Zöldbab kisasszony, akinek néha ijesztően eltorzul az arca, és aki miniszoknyáját felkapva indul el a misztikus tűzlépcsőn, hogy kiderítse, tényleg csak egy valóság létezik-e. A regény egy fiatal nő és egy férfi történetét követi nyomon felváltva az egymást követő fejezetekben, az első fejezet a lányt mutatja be.

Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban a Harry Potter-lázhoz hasonló hajcihővel várják a könyv megjelenését. Londonban a nagyobb könyvesboltok nyitva tartottak hétfő éjjel, hogy a vásárlók minél hamarabb hozzájuthassanak a nyomdából frissen érkező példányokhoz. A brit kiadó, a Knopf már nyomja is a második kiadást a könyvekből, mert az első fogyóban. Amerikában csak október 25-én fog megjelenni a könyv - akárcsak nálunk, Magyarországon -, de itt is országszerte éjszakai nyitvatartást terveznek a jelentősebb könyváruházak. Magyarországon nem lesz ilyen, de mi már nagyon várjuk a könyvet, ami az első tizenöt oldal alapján igazi, hamisítatlan Murakami-regénynek ígérkezik.

Édesanyja a budapesti ostromban született, Julie Orringer már angolul írt sikerregényt a magyar holokausztról. A Láthatatlan híd egy romantikus szerelmes regény köntösébe bújtatva ábrázolja a magyarországi zsidók sorsát. A majdnem 700 oldalas könyv szerzője egy Amerikába kivándorolt magyar túlélő unokája, aki művében nagyszülei történetét akarta papírra vetni. A regényt a Kertész Imre Sorstalanságát is megfilmesítő Koltai Lajos vászonra vinné.

Tomas Tranströmer svéd költőnek ítélték idén oda az irodalmi Nobel-díjat. A szerzőt évek óta az esélyesek között emlegetik. A 80 éves svéd költő Pilinszky János jó barátja volt, és több magyar szerző verseit fordította svédre. 1990-ben agyvérzést kapott, és lebénult, de haikukat azóta is ír. Előtte pszichológusként dolgozott javítóintézetekben, börtönökben. Svédország legjelentősebb költőjének számít. Utoljára 37 éve kapott irodalmi Nobelt svéd író.

Versesköteteit itt, itt és itt lehet megvásárolni olcsón, haikuit itt lehet olvasni.

Itt még többet olvashatsz Tomas Tranströmerről.

Tagjai közé választotta Darvasi László írót a Digitális Irodalmi Akadémia, ami azzal jár, hogy művei nemsokára ingyenesen lesznek olvashatók a DIA oldalán. Akinek van tehát e-könyv-olvasója, készülhet. A Virágzabálók című vaskos regény egy szegedi család misztikus és mesés elemekkel átszőtt 19. századi története; A könnymutatványosok legendája pedig egy történelmi regénynek álcázott török kori tündérmese - mindkettőt ajánljuk. Akinek pedig gyereke van (öttől fölfelé), az a Trapiti-könyveket olvashatja neki esténként.

Sajnos a Digitális Irodalmi Akadémia programozói nem gondoltak az e-könyv-használókra (vagy gondoltak, de utálják őket), mert a DIA ingyenesen elérhető tartalmait csak nagy kínnal lehet átrakni e-könyv-olvasókra. De nem lehetetlen. A megoldás: megnyitjuk az oldalt, ahol a könyv olvasható, jobb klikk, majd oldal mentése. A html-t utána Mobipocket Creator vagy Kindlegen programokkal (mindkettő ingyenes) lehet konvertálni a szükséges formátumba (Kindle esetén prc, a többi epub). Ez a módszer sajnos csak akkor működik, ha nincsenek a szövegben oldalszámok! Mindenképpen hasznos kipróbálni a módszert, 600 oldalas műveket laptopon/PC-n olvasni meglehetősen kényelmetlen.

A Nobel-díjas szerző 2001 és 2003 között írt naplója Mentés másként címmel kerül a boltokba. A könyvben Kertész Imre beszél súlyosbodó Parkinson-kórjáról, amely miatt át kellett térnie a számítógépre, ír Budapestről Berlinbe való költözéséről és a Nobel-díjról.

Ljudmila Ulickaja könyveit egy orosz riporter értelmiségieknek szóló szappanoperának nevezte. Most megjelenő Imágó című regénye azonban sötétebb hangulatú, mint amit megszoktunk tőle. Ulickaja még sosem ábrázolta ilyen közelről, hogyan hatott a diktatúra a szovjet mindennapokra. Az írónőt budapesti látogatása alatt arról kérdeztük, ő írt-e illegális újságokba, összetűzött-e a hatalommal, és érdekesebbek-e szerinte a nők. Interjú.

Hátizsákokban tiltott irodalmat rejtegető áltitkárok és sötét társbérleti szobákban szamizdatokat szerkesztgető bölcsészek ellenzéki világába visz Ljudmila Ulickaja most megjelent Imágó című regénye. A legnépszerűbb orosz írónő férfias és komor regényt írt a nyolcvanas évekbeli szovjet értelmiségi létről. Ulickaja egyik korábbi könyvéből sem tudtunk meg ennyi mindent a Szovjetunió fojtogató politikai klímájáról.

Az elmúlt tíz évben az amerikaiak feszülten várták a nagy 9/11-es regényt, amely leírja, milyen volt megélni az addig csak hazafias katasztrófafilmekből ismert élményt, hogy társadalmukat náluk hatalmasabb veszély fenyegeti. Az igényt maguk a "nagy kortárs író" címkével ellátott szerzők is nyomasztónak érezhették, mivel pár év elteltével szinte valamennyien megpróbálkoztak írni 9/11-ről különböző nézőpontokból.

Karinthy műveiből indított már szerzői sorozatot az Európa Könyvkiadó és az Akkord is; most hozzájuk csatlakozott egy újabb kiadó. A Kossuth Karinthy-sorozatának különlegessége az lesz, hogy a kéthetente megjelenő újabb köteteket az újságosoknál is lehet majd kapni, illetve, hogy art deco designt idéző borítókkal kerülnek forgalomba 495 forintos áron. Az első könyv augusztus 31-én jelent Budapesti emlék címmel, a következő kötet a Mennyei riport lesz.

A zenetanárként dolgozó 37 éves Szvoren Edina kapta idén a 350 ezer forintos pénzjutalommal járó Bródy Sándor-díjat Pertu című novelláskötetéért. A díjat mindig az előző évben kiadott, legjobbnak talált első kötetes prózaírónak ítélik oda. Az indoklásban a zsűri "az írásművek kiérleltségét" és "az írói világ gazdagságát" emelte ki. A díjat korábban megkapta már Varró Dániel, Grecsó Krisztián, Dragomán György, Máté Angi. Szvoren Edina Pertu című kötetét tavaly már az utóbbi évek legerősebb első köteteként méltatták a kritikusok. Az elbeszélések sötét hangulatúak, de mind nagyon fegyelmezetten komponáltak, akárcsak egy-egy zenemű. A könyv a Palatinusnál jelent meg.

A Google űrvárosba sűrítette a születésnapos argentin írói világát. A képen az idős Borges egy üvegen át szemléli egy kupolás épület, kanyargós lépcsők és labirintusok látképét. Jorge Luis Borges nemcsak szürreális-fantasztikus hangulatú novellái miatt lett a posztmodern irodalom nagy ikonja, hanem azért is, mivel irodalmi fantazmagóriáiban olyan problémákat vetett fel, amelyek később meghatározták korunkat. A Bábeli könyvtár című elbeszélésében leírt fantasztikus végtelen könyvtárat például az internet előfutáraként szokták értelmezni, Az elágazó ösvények kertje című remek kémnovellából a hipertext ötletét olvassa ki az utókor, míg a Pierre Ménard, a Don Quijote szerzője című rendkívül vicces írása a posztmodern irodalom egyik fő problémáját, a vendégszövegek és intertextusok kérdését mutatja be groteszk nézőpontból. A novelláit szerezzétek be, azok a legjobbak; az Európa könyvkiadó adta ki őket magyar nyelven négykötetes Borges-sorozatában.

A Nyughatatlanok-ról az ajánlók alapján azt lehetett gondolni, egy 19. század közepén játszódó, jókais történelmi regény az emigrálni kényszerült hős magyar szabadságharcosokról. A történeten azonban a szenvtelen női szemszög és a rémregény álca csavar egyet.

A Zsigerek című novella felolvasóestjein állítólag több tucatnyian ájultak el, pedig Chuck Palahniuk horrornovellái egy megfáradt, önmagát agyonismétlő író képét sejtetik. Sem a szereplők, sem a vér nem hiteles. A Kísértetteket olvastuk.

Matrózegérről szóló meséje számos iskolában kötelező olvasmány, most bekerült a nemzeti minimumba is, a Cipelő cicák a mai kor Kockásfülű nyula, Hiszti manó pedig a nevelésben segít sok szülőnek. Berg Judit hat éve kezdett írni, ma már tizenkilenc könyvvel Magyarország egyik legnépszerűbb meseírója. A szerzőt arról kérdeztük, hogyan jut ideje négy gyerek mellett ennyit írni, mi a divat külföldi és magyar mesékben, és lesz-e hűtőmágnes a magyar gyerek kedvenc tengerészéből.

A Nobel-díj egyik állandó várományosaként emlegetett brit író szerint a mai tévésorozatok hasonló szerepet töltenek be, mint régen a regények. Az ő kedvencei a Drót, a Maffiózók és a Mad Men - Reklámőrültek. A Sátáni versek című regénye miatt az arab országokban fatvával sújtott Salman Rushdie éppen egy sci-fi sorozatot készül írni egy amerikai kábelcsatornának, aminek The Next People lesz a címe. Egy interjúban elmondta, a történet ijesztgetős típusú sci-fi lesz, amiben emberek fognak eltűnni. Rushdie-nak az ügyökei tanácsolták, hogy film helyett sorozatba fogjon, mert szerintük egy író kreatívabb lehet azon a területen. A sorozat a hírek szerint 2012-re készül el, csak úgy, mint az a film, amit Rushdie 1981-ben megjelent Az éjfél gyermekei című regényéből Deepa Mehta Oscar-jelölt rendező forgat. Salman Rushdie-nak legutóbb egy gyerekkönyve jelent meg Luka and the Fire of Life címmel, magyarul A firenzei varázslónő jött ki utoljára, jelenleg nem ír regényt.

Korábban: "Mintha lenne egy láthatatlan családom" - interjúnk Salman Rushdie-val
"Norman Mailer, terhes vagyok!" - írók filmes szerepei

Folytatódik Baráth Katalin békebeli krimije, de ami az első részben még szeretnivaló bájos allűr volt, most parodisztikus modorosság. Legjobban az első könyvben főszerepet játszó alföldi kisváros-hangulat hiányzik, kárpótlásul viszont kapunk nemzetközi konfliktust és csodafegyvert. A türkizkék hegedűt olvastuk.

Egy szociológus regényt ír az általa jól ismert korról - ráadásul ez a kor a 60-as évek: a Bambi, a táskarádió és a pöttyös szoknya kora. A Csupasz nyulakban elfért volna több szociológia, de alapvetően elgondolkodtató, igényes szórakoztató irodalom, amely a korszak egyik alapproblémájával, a nők helyzetével foglalkozik egy leányanya és éltanuló húga sorsán keresztül.