A magyar költőknél már hagyomány, hogy krisztusi korba érve (vagy utána), újraírják József Attila Születésnapomra című versét, a különleges ritmusú versformát használva az önironikus számvetésre. Varró Dani a Bús, Piros Vödör nevében egyszer már kesergett a sors gyötrelmein ezt a formát használva, de a múlt heti Élet és Irodalomban a saját, személyes Születésnapomra-verse is megjelent, a tőle megszokott vicces és hajmeresztő rímekkel. Ennek örömére gyorsan összeszedtük a legjobb Születésnapomra-parafrázisokat, hogy egyben lássuk, mire képes a nyelv, a rím meg a költő. Éljen Horger Antal úr.

Ha az író ijesztgetni akar, a legegyszerűbb egy borzalmas külsejű teremtményhez nyúlnia. Minél több pengeéles foga van a lénynek, minél halkabban képes osonni a sötétben, annál jobban félünk tőle. Ehhez képest Patrick Süskind, A parfüm írója csak egy szürke galambbal riogatja főhősét és rajta keresztül az olvasót.

Hosszú betegség után, életének évében 2011. január 29-én elhunyt Rába György Kossuth-díjas költő.

Hermann Hessét lehet elborzadva félredobni, vagy nagyon szeretni. Kimunkált, precíz és mégis barokkosan tekergő soraiban el lehet mélyedni, és bele is lehet fulladni. Stílusa abszolút megismerhető, mondanivalója sosem könnyed, de nem is akar az lenni. Műveiben a protestáns nevelés hatása és a keleti kultúra szeretete mindig visszaköszön. Hesse írásainak középpontjában az útkereső ember áll, akivel bejáratja a mennyet és poklot, az egység megélésének reményében. A legolvasottabb német író, a hippinemzedék egyik idolja. 1946-ban Nobelt is kapott.

Mark Twain klasszikusa, a Huckleberry Finn hamarosan cenzúrázott verzióban jelenik meg az Egyesült Államokban: a rasszistának minősülő "nigger" szót rabszolgára (slave) cserélik, és más, kisebb változtatásokat is eszközölnek.

Megkértünk hét, az irodalommal hivatásszerűen foglalkozó embert, hogy válasszák ki az elmúlt év számukra legfontosabb könyveit. Íróemberek, irodalomkritikusok, kiadóvezetők, könyvesbolt-tulajdonosok foglalják össze számunkra 2010-et könyvcímek formájában. Sci-fi, gyerek, kortárs - ami belefér.

Ki Oszama bin Laden kedvenc filozófusa? Melyik amerikai elnökre hasonlít leginkább Máhmúd Ahmadinezsad iráni államfő? Hogyan készült Tony Blair a hajléktalanlétre? Mindezekre, és számos még inkább húsbavágó kérdésre is választ kapunk Martin Amis angol író A második gép című könyvéből, melyben a World Trade Center elleni terrortámadással és annak világpolitikai következményeivel foglalkozó írásait gyűjtötte kötetbe. És amelyben jóformán minden politikust, akinek a nevével az évtized első felében tele voltak a híradók, nemes egyszerűséggel elküld a búsba. Emlékezetes irodalom, nem csak politológia szakos olvasóknak.

Konrád Györgyöt nem kell bemutatni. A látogatót, A cinkost vagy A városalapítót az is ismeri, aki nem is olvasta. És mindenki szembesült már politikai tevékenységével. Konrád György napjaink egyik legismertebb magyar írója külföldön, főleg Németországban. Azt talán kevesebben tudják, hogy filmekben is vállalt szerepet. Életművében mindig is nagyobb hangsúlyt kapott az esszé, mint a szépirodalom: új könyvében a zsidó létről gondolkodik.

Kertész Imre Nobel-díja óta közhely, hogy a külföld - főleg a németek - hamarabb fedezik fel a magyar írók értékeit, mint mi magunk. A másik példa erre Rubin Szilárd, akit a németek Scott Fitzgeraldhoz hasonlítgatnak, nálunk viszont meg kellett halnia ahhoz, hogy neve a köztudatba kerüljön. Az idén áprilisban elhunyt író most újra kiadott Csirkejáték című kisregényét olvastuk.

Korábban már volt szó arról, hogy Scott Pilgrim, a "szőke herceg" modernizált története egyre sikeresebb hazánkban: bizonyítéknak ott van a képregény alapján készült, január 6-án mozikba kerülő film is. Ahhoz képest, hogy a főszereplőktől távol áll a szuperhősök tökéletessége, és a sztori is eléggé egysíkú, Bryan Lee O'Malley a legváltozatosabb eszközökkel le tudja kötni az olvasóit, hogy kíváncsiak legyenek a folytatásra. Elolvastuk a harmadik-negyedik részt is.

66 évvel Szerb Antal híres Száz vers című antológiája után a napokban került a könyvespolcokra Lackfi János azonos című válogatása. A költő a Helikon Kiadó kérésére vágott bele a feladatba, ami egy - a nagyközönséghez szóló, de a nehezebb hangvételű műveket sem mellőző - színes összeállítás elkészítése volt. Lackfi szerint Szerb Antal óta jócskán tágult a világköltészet, de azért pár verset megőrzött az előd válogatásából is. A versolvasási kedv lanyhulásáról panaszkodni évezredes közhely, csak fel kell fedezni azokat az értékes verseket, amelyek érthetők, és mai mondanivalóval is bírnak számunkra. Beszélgetés Lackfi János költővel, a most megjelent Száz vers című versantológia összeállítójával.

Olvasható női regénynek, fejlődésregénynek, szerelmes regénynek, kriminek, párhuzamos életrajznak, történelmi regénynek - sokrétű művel van dolgunk, ami azonban mégsem túlzsúfolt. Lovas Ildikó a Kijárat az Adriára és a Spanyol mennyasszony után újra helyet követel magának az éjjeliszekrényünkön: a nácik kedvenc rendezőnőjének, Leni Riefenstahlnak a monológjait szövi egybe egy általános iskolai történelemtanárnő életének eseményeivel. Leni és Léni regénye.

A főpolgármester világa két részben: Tarlós István, Budapest vezetője Otthonom - Budapest címmel adta ki második önéletírását, amelynek első felében szórakoztató, olvasmányos stílusban beszél életéről, a második részben viszont jön a politikus, aki jóval keményebb és szárazabb. Nem tipikus magyar politikus-memoár Tarlósé, sokkal személyesebb: kiderül például, hogy mennyire volt verekedős gyerekkorában, ki a kedvenc színésznője, és mi az, ami lehangolja.

Akár valaki még csak gondolkozik, hogy érdemes-e e-könyv olvasót vennie, akár már döntött arról, hogy beszerez egyet (vagy már be is szerezte korábban), jól jöhet az ünnepek előtt egy gyors e-könyv körkép. Kutakodtunk egy kicsit az e-könyvesboltokban, mit és mennyiért lehet vásárolni. A helyzet nem túl rózsás, de kis erőfeszítéssel össze lehet rakni egy tisztességes karácsonyi csomagot villanykönyvekből is. Sőt, kincsekre is bukkantunk kutakodás közben.

Huszonöt évvel a Nullánál is kevesebb után Bret Easton Ellis megírta, mi lett negyvenes éveikre a regény közönyös, sivár és tehetetlen tinédzsereiből. Aki az előzményhez hasonló erejű korrajzot vár, csalódni fog. A Királyi hálószobák nem korrajz, csak pár furcsa szerelem és pár még furcsább gyilkosság története. Annak viszont nem rossz.

Barátság, forradalom, szerelem és Kína pucér alfele - foglalja össze a lényeget a reklámszöveg a borítón. A New York Times kritikusa más szempontból közelíti meg a történetet: szerinte a Testvérek olyan, mintha D. H. Lawrence valamely regényét Tom Wolfe költené át, hogy aztán Baz Luhrmann vizuális fantáziájának köszönhetően nyerje el végső formáját. Modern családregény, két fogadott testvér életének krónikája, történelmi szatíra Kína utóbbi ötven évéről, fekete komédia sok-sok vulgaritással és kegyetlenkedéssel - ez mind igaz Jü Hua (a szó összes értelmében) nagy regényére, mely a közelmúltban jelent meg a Magvetőnél magyarul.

Idén a 85 éves katalán írónő, Ana María Matute kapta a spanyol nyelvű országok legrangosabb irodalmi elismerését, a Don Quijote szerzőjéről elnevezett 125 ezer eurós (csaknem 35 millió forintos) Cervantes díjat. "Régóta kijárt neki ez a díj, de jobb későn, mint soha" - kommentálta a hírt az idei Nobel-díjas Mario Vargas Llosa, aki 1994-ben kapta meg a Cervantes-díjat. Matutét a polgárháború utáni spanyol irodalmi nemzedék egyik jelentős szerzőjeként tartják számon. Munkásságára erősen hatott a spanyol polgárháború, több könyve szól erről a témáról, visszatérő témái az erőszak és a gyermeki ártatlanság elvesztése. Emellett számos gyermekkönyvet is írt. Munkáit 23 nyelvre fordították le, magyarul olvasható a Paulina című ifjúsági regény és számos novella. Jelenleg több ország egyetemén oktat, idejének nagy részét az Egyesült Államokban tölti. (MTI)

A Naiv. Szuper egy olyan könyv, aminek meg kell lennie a könyvespolcodon. Főleg, ha huszonéves vagy, mint a főhős. Az Elfújta a nő viszont halálosan idegesítő, inkább a filmet nézzétek. A szerző, Erlend Loe forgatókönyvíróként is ismert, ő írta például az idei Titanic Filmfesztivál győztes filmjének, az Északnak a forgatókönyvét is.

Az Epizód egy vándorfestő életéből az argentin César Aira első magyarul megjelenő regénye. A könyv egy nálunk is létező hagyományt követ: egy valódi történetet mesél el fiktív elemekkel ötvözve. A történetmesélés viszont egészen egyedi, a műben borgesi töménységben keverednek szépirodalmi, művészeti, filozófiai és természettudományos részek.

Jean Mattern vén rókának számít a könyvszakmában, hiszen a francia Gallimard kiadó szerkesztőjeként hosszú évek óta mennek át a kezén a legnagyobb írósztárok művei. Negyvenes éveibe lépve rájött, hogy őbenne is feltolultak történetek, egy hétvége alatt vetette papírra első kisregényét, a Király fürdőt. Egy gyermekkori trauma feldolgozatlansága és a magára hagyott terhes feleség már éppen elég alapanyag lehetne a rövid történethez, de az identitáskeresés témájával a szerző végül túl sokat markol - és sehova sem jut.

Állatkínzás, zajártalom, szómágia, varázslat, gyerekhalál, boszorkányság, nekrofília és a szabad akarat - az új Palahniuk-könyv, az Altató hívószavai. Chuck Palahniuk az egyik legjobban hájpolt amerikai szerző - hát ebből a könyvből nem derül ki, miért.

Kedden a világpremierrel egy időben jelent meg magyarul George W. Bush visszaemlékezése, a Döntési helyzetek (Decision Points), amelyben az egykori amerikai elnök életének és karrierjének legnagyobb horderejű döntéseit idézi fel 14 fejezetben attól kezdve, hogy 1986-ban abbahagyta az ivást, Irak 2003-as megtámadásán át a 2008-as pénzügyi válságig. A volt elnök nem bánt meg semmit: "követtünk el hibákat, de az ügyünk igaz volt".

Ljudmila Ulickaja két dologhoz ért nagyon: a meséléshez és a nők lelkéhez, ez pont elég, hogy a legnépszerűbb ma élő orosz író legyen belőle. Elsők és utolsók című most megjelent elbeszélésgyűjteménye ezerfelé ágazó történetgombolyag rengeteg nővel, hímzett Sztálin-képmással, társbérletek kedélyes bűzével és grúz ételek gomolygó szagával. Olyan, mint a Szomszédok című teleregény, csak Moszkvában.

A jövő évi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra időzítve jelenteti meg a Magvető Kiadó Michel Houellebecq legújabb könyvét magyar nyelven. A La carte et le territoire (A térkép és a felségterület) című regény az ősz nagy botránykönyve volt Franciaországban. Az érdeklődést részben az okozta, hogy a franciák legismertebb szerzőjének új könyvére már öt éve várnak az olvasók, de a botrányt a plágiumvád váltotta ki - kiderült, Houellebecq részleteket emelt át a francia nyelvű Wikipedia egyes szócikkeiből (több bekezdést a házilégyről szóló oldalról), illetve más helyekről, például egy miniszteri portálról.

Már emlegettük, hogy szép számban jelenik meg mostanában kortárs dél-amerikai irodalom. Ezúttal Samanta Schweblin A madárevő című novelláskötetét olvastuk, amelyet a fordító hatékony marketingjének köszönhetően nagy várakozással fogadtunk. És nem kellett csalódnunk.