Bosszantó, amikor a rossz idő miatt elmaradnak a nyári szabadtéri programok, amelyeket egy teljes éven át várnak a gyerekek, ahogy történt ez az augusztus 20-i vidéki tűzijátékokkal is. Egy mosolygós kislány (Tündérbodár) és egy rosszul tájékozódó denevér (Devevér) elhatározza, velük ez többet nem történhet meg, ezért olyan hosszú fesztivált szerveznek, "hogy az eső ne győzze elmosni". Alighanem a Tündérbodár az év legidegesítőbb című, ugyanakkor legviccesebb magyar gyerekkönyve.

A mesekönyvek illusztrációi gyakran elvontnak, felnőtt szemmel nézve inkább félelmetesnek, ridegnek, nem gyereknek valónak látszanak. A szöveggel együtt (vagy akár csak második belelapozásra) azonban mégis harmonikus, szerethető vagy legalábbis pontos lesz az összkép. Nem lehet megúszni, hogy ne beszéljünk a gyerekekkel a félelmetes, rettegett, szomorú dolgokról. A gyerekirodalom segíthet feldolgozni azokat a témákat, amik nagyon nehezen megfogalmazhatók, de mégis meg kell érteni őket.

Összegyűjtöttünk néhány kortárs gyerekkönyvet, amelyek bár ijesztőnek tűnhetnek első ránézésre, valójában pont segíteni akarnak.

Idén is folytatódik a K&H gyógyvarázs önkéntes meseolvasó programja, amelyre ebben az évben bárki jelentkezhet országszerte. A három éve indult akció keretében eddig háromszáz középiskolás, valamint a pénzintézet száz dolgozója 37 alkalommal olvasott fel a kórházakban fekvő gyerekeknek kedvenc könyveikből.

Az éppen ma 100 éve született Weöres Sándor egyszerre a legismertebb és legtitokzatosabb alakja a 20. századi magyar irodalomnak. Ő írta meg a magyar irodalom első Hitler-ellenes versét, kétszer került a Nobel-díj közelébe, és egy macska halála miatt a villamossínekre feküdt. Alakját körbelengik azok az anekdoták, amelyeket barátai, ismerősei jegyeztek fel, adtak tovább. Portrénkban ezt a legendákkal átszőtt életutat vázoljuk fel a visszaemlékezések tükrében a szüleit öngyilkossági kísérleteivel figyelmeztető fiú alakjától az állatbolond, nemzetközi hírű költőóriásig.

Tasnádi István A kőmajmok háza című ifjúsági regénye kapta az év legjobb gyerekkönyvének járó díjat. A könyvben a hétköznapok tragédiái és traumái válnak varázslattá, és nem csak a gyerekeknek szól.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Az ellenállás a nyelvben jelenik meg először: a politika arra használja, hogy torzítsa a valóságot, a költészet arra, hogy felfedje az igazságot. Nanni Balestrini a hatvanas évek új olasz irodalmának és neoavantgárdjának oszlopos alakja, a Gruppo 63 csoport egyik alapítója. Elsőként írt a torinói utcai harcokról a felkelők hangján, később a fociszurkolókról, majd amikor kapcsolatba hozták a terroristákkal és megvádolták az Aldo Moro-gyilkosságban való részvételért, el kellett hagynia az országot. Miért vált a tiltakozásból terrorizmus Olaszországban? Mit hitetett el Berlusconi az emberekkel? Van-e még politikai ereje az irodalomnak? Kiváltja-e a Facebook az ellenállást? Balestrinivel Budapesten beszélgettünk. Szerinte a tiltakozás önmagában nem változtat semmin.

A melegszívű medve, a jámbor jávorszarvas és a hebrencs hód - az alliteráló és/vagy beszélő mesehősnevek kifejezetten fárasztóak tudnak lenni, de Nicholas Oldland állatai így nagyszerűek. Mesekönyveit a letisztult egyszerűség jellemzi: a szöveg éppen annyit mond el, amennyit nagyon muszáj ahhoz, hogy valami poén süljön ki belőle, az állatok jellemrajzát sem árnyalja különösebben, mert ha a hód hebrencs, akkor hebrencs, ennyi bőven elég egy szórakoztató sztorihoz. (Sőt, Rozgonyi Sarolta fordításához képest az eredetiben még kevesebb a körítés.)

"Ígérd meg, hogy nem nyúlsz a csiklódhoz, amíg ő hozzá nem nyúl. Ajánld fel, hogy átszúrod a mellbimbódat és az ajkadat, ajánld fel, hogy láncot fűzöl bele, hogy így irányíthasson vele, mint egy marionettbábut. Ajánld fel, hogy ha találkoztok, neki ajándékozod a levágott mellbimbódat. Ajánld fel, hogy kiválaszthatja, melyiket akarja." Ne vedd meg Kuznyecov Pillangóbőrét, ne lapozz bele, ne olvasd el, vagy maximum egyszer, ha muszáj, és nincs jobb dolgod. De előtte fűzz láncot a szemhéjadba és csíptesd fel a fejed búbjára, hogy ne aludj el. Perverz, sokkoló, orosz? Unalmas, túlírt, lapos.

Eric Carle legismertebb gyerekkönyve, A telhetetlen hernyócska (The Very Hungry Caterpillar) 1969 óta hódít: a jellegzetesen illusztrált mesét, amely egy csillapíthatatlan étvágyú hernyóról szól, aki aztán pillangóvá változik, több mint ötven nyelvre fordították le, számos díjat elnyert, harmincmillió példányt adtak el belőle. A kis hernyó mindent felfal, ami az útjába kerül: süteményt, fagylaltot, zöldséget. A klasszikus mesének most elkészült egy horrorváltozata, amit H. P Lovecraft leghíresebb teremtménye inspirált.

"No de mit jelent "orosznak" lenni? (…) Német autóval járni, ázsiai pornót nézni, amerikai pénzzel fizetni, zsidó istenben hinni, francia diszkurszmongereket idézni, büszkén elhatárolódni "a hatalmon lévő rablóbandától" - és közben folyton azon igyekezni, hogy valamit ellopjunk, legalább digitálisan. Egyszóval a világ szíve és minden kultúra univerzális szintézise." Itt az új Pelevin, egy újabb példamutató és szédületes turborealista (az író önmeghatározása) mutatvány, vagy inkább mixtúra és szép új világ.

Korhatár: 11-19 év
Leadási határidő: május 31.

Videópályázatot hirdet a Pozsonyi Pagony Kiadó 11-19 éves diákoknak. A feladat, hogy telefonjuk vagy fényképezőgépük segítségével forgassanak le egy 1-5 perces kisfilmet/klipet az Időfutár egyik jelenetéből.

A nyeremény egy IPad vagy egy izgalmas, egész napos osztálykirándulás az Időfutár helyszínein speciális vezetéssel és rengeteg egyéb értékes ajándék.

Fotók: Tuba Zoltán [origo]

Jože Hradil sokat tett és tesz a magyar irodalom népszerűsítéséért: elkészítette az első és egyetlen szlovén-magyar, magyar-szlovén szótárat, fordított többek között Jókait, Petőfit, Adyt, a kortársak közül Nádastól az Egy családregény végét. Az Európa kiadó a könyvfesztiválra adta ki Hradil családregényét. A Képek arc nélkül egy multikulturális család gyökereit tárja fel, és azt, hogyan hat a nyelvi, nemzeti sokszínűség a személyiség alakulására. Hradillal többek között a Jókaival való találkozásáról, a magyar irodalom szlovéniai népszerűségéről beszélgettünk, és arról, hogy mi akadályozta meg Weöres Sándort abban, hogy leérjen hozzá.

A gonosz pórul jár, a jó elnyeri jutalmát - valami ilyesmi történik a vakonddal is, akinek a fejére kakiltak: az alapos nyomelemzéssel, az alibik bizonyításával és a szakértők bevonásával folytatott nyomozás során kiderül, hogy melyik állat volt a tettes, így a vakond visszaadhatja a kölcsönt.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Eugen Ruge azért ment matekszakra, mert középiskolában beleszeretett a nála négy évvel idősebb matektanárnőjébe. Aztán egy épülő atomerőműnek kellett volna biztonsági elemzéseket készítenie, amit már nem vállalt el és inkább színdarabok írásába fogott. Az áttörést 2011 hozta meg számára, amikor A fogyatkozó fény idején című bemutatkozó regénye megkapta az év legjobb német nyelvű regényének járó Deutscher Buchpreis nevű elismerést. Regényében négy generáció életéről ír az NDK-ban, és bár sok fiktív elemet vegyít a történetekbe, voltaképp a családján keresztül mutatja be a keletnémet hétköznapokat. A budapesti könyvfesztiválon róluk, a berlini fal mögötti életről, nem túl szimpatikus alteregójáról és az életkor és az írás összefüggéseiről beszélt meglepő őszinteséggel. Valamint arról is, hogy miért bosszankodott, amikor leomlott a berlini fal.

Jevgenyij Popov bizonyos értelemben csúcstartó. Egy interjúban egyenesen a Guinnes Rekordok Könyvébe illő "teljesítménynek" tartja, hogy miután 1978-ban felvették a (természetesen: szovjet) Írók Szövetségébe, 7 hónap és 13 nap múlva ki is zárták onnan, egyébként Viktor Jerofejevvel együtt, a Metropol Almanach című 12 példányban elkészített szamizdat létrehozásában való részvételükért. Aki a számmisztikát kedveli, érdekesnek találhatja, hogy Popovnak épp 13 év után jelenik meg kötete magyar nyelven, mégpedig a második.

Elátkozta barátait, aki nyilatkoztak róla életrajzi könyvében, az őt kérdező riporternőt szexuálisan inzultálta, agresszív és keserű ember benyomását kelti, díjnyertes könyveiben túlteng a szex és a brutalitás. Ám romantikus énje a boldogságot kutatja. Portré a XX. Budapesti Könyvfesztivál díszvendégéről, a kortárs francia irodalom legnagyobb alakjának tartott Michel Houellebecq-ről.

Amir Gutfreund 2003-ban megjelent, Sapir-díjas nagyregényét a könyfesztiválra jelenteti meg az Európa kiadó. A késés miatt sosem tudhatjuk meg, hogy milyen lett volna A mi holokausztunk recepciója, ha egyből megjelenik magyarul is: a friss Nobel-díjas Kertész Imre életműve (és persze kitüntetetten a Sorstalanság) körül kialakuló tudományos és közéleti diskurzust bizonyára színezte volna. Most - immár messzebb a Kertész-hatástól - magyarul is kézbe vehetjük a holokauszt-irodalom újabb megkerülhetetlen művét.

Ottó, a macskagyerek kalandjaiban nem találkozunk a mesék hagyományos toposzaival, tündérekkel, törpékkel, de gonosz mostohával sem. Tom Schamp illusztrátor könyvsorozata és világa mégis varázslatos. Miközben Ottó macska apukájával síelni utazik vagy bejár egy európai nagyvárost, az autóból nézelődve egy asszociatív álomvilágot lát, amely a nyugati világban élő felnőttek és gyerekek mindennapi életének jelenségeire reflektál szellemesen, verbális és képi humorral egyaránt. A belga illusztrátorral szerdán személyesen is találkozni lehet Budapesten.

Az ezredforduló után a skandináv krimik védjegyévé vált, hogy a bűnt a társadalomkritika eszközeként használják. Ahogy az is, hogy Skandinávia a jómód ellenére (vagy éppen azért) a depresszió melegágya, ahol az alkohol könnyen csúszik, elviselhetetlenül hosszú a tél, magányosak az emberek, és ahol ennyi a gond, ott bizony gyilkolni fognak. Pontosan ez és pont így történik a most magyarul megjelent Misteriosóban is, mégis Arne Dahl krimije van annyira hangulatos és megindító, hogy az utóbbi tíz évben futószalagon újratermelt klisék ellenére beszippantsa az olvasóját.

Isol, eredeti nevén Marisol Misenta (1972) argentin író, illusztrátor, zenész nyerte idén az Astrid Lindgren-emlékdíjat - jelentették be ma koradélután a Bolognai Nemzetközi Gyermekkönyvvásáron, élő kapcsolással Lindgren szülővárosából, a svédországi Vimmerbyből. A gyerekirodalmi díjak közül a 2002-ben alapított Astrid Lindgren jár a legnagyobb pénzjutalommal, ötmillió svéd koronával (kb. 175 millió forinttal).

Ötvenedik alkalommal nyílik meg a magyar gyerekkönyvek számára is legfontosabb nemzetközi fórum, a Bolognai Nemzetközi Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásár hétfőn. Az idei díszvendég Svédország. Magyarországot 17 kiadó képviseli.

A nőirodalomról nehéz itthon beszélni: tapogató körmondatokban vagy ordas közhelyekkel. Talán azért körülményes, mert egyrészt nem egy van belőle, hanem sok, másrészt a róla való beszéd nem folyamatos, hanem hektikus, éppen ezért állandóan elölről kezdődik.

A rendszerváltást követően számos fontos cikk, tanulmány, könyv született magyarul, illetve sajtóviták, konferenciák, kutatások zajlottak a nőirodalom értelmezéséhez kapcsolódóan, ennek ellenére a hazai szélesebb és szakmai közönség képzetében kortárs jelenségként, nyugati hatásként él, és ugyanazt az alapkérdést forgatja imamalomszerűen: van-e Magyarországon nőirodalom? Természetesen lényeges kérdés, és önmagában az is eredményként könyvelhető el, hogy egyáltalán (időnként) szóba kerül. Akkor válaszoljuk meg: van. Tegyük azt is hozzá, hivatalosan több mint kétszáz éve.

A nőirodalom legszélesebb értelemben a nők irodalmi tevékenységét jelöli. Ahogy azonban ráközelítünk a fogalomra, egyre tagoltabb a kép.

Negyedik alkalommal adták át csütörtökön délelőtt az Aranyvackor-díjakat a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A 2007-ben alapított, kétévente kiírt Aranyvackor pályázat célja, hogy tehetséges írókat, illusztrátorokat találjon. A zsűri nem profi és nem amatőr munkákat vár: leginkább arra kíváncsiak, hogy azok, akik nincsenek a kortárs gyerekirodalom húzónevei között, milyen új ötletekkel, hanggal frissítenék a szakmát. Mégis csalódás volt az idei év.

Az áprilisi Könyvfesztivál vendége lesz Amir Gutfreund, akinek A mi holokausztunk című, önéletrajzi ihletésű regénye erre az alkalomra jelenik meg az Európánál. Amir Gutfreund az izraeli Haifában született 1963-ban, alkalmazott matematikát tanult, majd a légierőben szolgált, ahonnan alezredesi rangban szerelt le. A mi holokausztunk volt az első regénye, és ezzel nyerte el a Jad Vasem (a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága) Buchman-díját. A magyar borítót nálunk láthatjátok először.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Pavel Brycz cseh író szerint a traumák során az emberek elveszítik a természetes elbeszélő képességüket. Az Európa kiadónál most megjelent regénye, A pátriárkák letűnt dicsősége egy a szülőföldjétől elszakított, ukrán gyökerű család történetét követi nyomon a 20. század során. A Cseh Állami Irodalmi Díjat elnyert könyv bemutatójára Brycz Budapestre utazott, ahol a Kötve-fűzvének beszélt arról, hogyan harcolhattak kisvárosa egyik utcájában Pinochet csapatai, miközben a könyvtáron a Gestapo felirat függött; hogyan változott meg a férfiasság fogalma, és hogy mi köze ennek a focihoz és a Bruce Willishez; miért nem érdekes hazájában, ki számít őscsehnek.