Többszörösen is történelmet írt Hilary Mantel brit írónő Bring up the Bodies című könyvével, nem csupán azért, mert regénye történelmi tárgyú, hanem azért is, mert kedden a második Booker-díját nyerte a művel. Hilary Mantel ugyanis az első nő, és egyben az első brit szerző, aki másodszor vehette át a legrangosabb brit irodalmi elismerést.

Emberi jogi aggályok miatt visszautasította a Magyar PEN Club által első alkalommal odaítélt Janus Pannonius-díj nagydíját Lawrence Ferlinghetti amerikai költő - írta csütörtökön internetes kiadásában a Los Angeles Times amerikai napilap.

Vida Gábor 1968-ban született Kisjenőn, ma Marosvásárhelyen él, a Látó című folyóirat prózarovatának főszerkesztője. A kétely meg a hiába a Magvető kiadónál megjelent harmadik könyve, a Fakusz három magányossága (2005) és a Nem szabad és nem királyi (2007) köteteket követi. Történeteiben erdélyi származásának tagadhatatlanul fontos szerepe van, írásaiba közérthetően és mégis pontosan fogalmazza bele azt a román-magyar viszonyt, amelyben ő egész életét töltötte.

A szentek szerepét a költők vették át, papírmasé figurákká váltak - mondja Nyáry Krisztián, aki pár évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, illetve a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója volt - igazán híressé azonban a magyar irodalom love storyjai tették. 2012 elején saját és barátai szórakoztatására kezdte írni a magyar írók és költők szerelemi életéről szóló képes posztjait a Facebookon. A bejegyzések egyre népszerűbbek lettek, mára 17 ezernél is több követőjük van, október 15-én pedig érkezik a feldúsított posztokból született könyv, az Így szerettek ők. Nyáry Krisztiánnal az átpolitizált kultuszokról, Nyirő Józsefről, a nyilvánosság és a magánélet viszonyáról, a hivatkozások hiányáról, illetve komcsizó trollokról beszéltünk.

Rab Gusztávnak, a Magyarországon elfeledett, ám a két világháború között népszerű szerzőnek a hagyatéka került haza a napokban Magyarországra a Párizsi Magyar Intézet közreműködésével. A kéziratok, feljegyzések és a levelezés a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményét fogják gazdagítani.

Senko Karuza (1957, Split) népszerű horvát író, magyarul a Libri Kiadó gondozásában jelent meg első kötete, a Szigetlakók. A könyvben olvasható rövidprózákat a szerző két korábbi kötetéből válogatták, a történetek közös pontja, hogy rámutatnak arra, milyen hamis kép él egy városlakó fejében a "földi Paradicsomról", a szigetvilágról. Karuza gyerekkorát a turisták elől elzárt Vis szigeten töltötte, a Zágrábi Tudományegyetemen szerzett diplomát, ma a sziget és a nagyváros között ingázik, így gyakran tapasztalja a két világ ellentéteiből fakadó feszültséget. A magyar nyelvű kötet megjelenése alkalmából Budapestre látogató íróval beszélgettünk a földi Paradicsom kiirthatatlan illúziójáról, az elnéptelenedő horvát szigetekről.

A The Hobbit első kiadásának borítója

"Volt egyszer egy földbe vájt lyuk, abban élt egy hobbit" - írta le a legenda szerint J. R. R. Tolkien nyolcvan éve dolgozatjavítás közben egy üres oldalra. Tolkien az 1920-as években kezdett el mesélni a gyerekeinek, ezekből a történetekből több meg is jelent, majd nekilátott egy meseregény megírásának egy kis hobbitról. Ennek kéziratát 1936 őszén adta le kiadójának, az Allen&Unwinnek. A The Hobbit című könyv pontosan 75 éve, 1937. szeptember 21-én meg is jelent Nagy-Britanniában, egy nappal a főhős, Zsákos Bilbó születésnapja előtt. Azóta százmillió példányt adtak el belőle, közel ötven nyelvre fordították le. A rajongók 1978 óta Zsákos Bilbó és Frodó (A Gyűrűk Ura hőse) születésnapja, azaz a szeptember 22-i Hobbit Nap körül megünneplik a Hobbit Hetet Tolkien világához kapcsolódó programokkal.

Bojkottól menekült meg Harisnyás Pippi hazájában, Svédországban, ahol az váltott ki nagy felzúdulást, hogy a világhírű gyerekirodalmi figura jogai felett őrködő cég nem engedélyezte a történet egyik hősének egy gyászjelentésen való szerepeltetését.

Bret Easton Ellis az egyik legismertebb kortárs amerikai író, regényei világszerte sikeresek, ráadásul magyarul is olvasható mindegyik. A napokban Az eltűnés könyvei címmel jelent meg róla magyar monográfia. Megnéztük, hogy Ellis könyveinek újraolvasására ösztönöz-e a tanulmánykötet, illetve hogy fény derül-e a csuklyás pulcsi rejtélyére.

"A megközelíthetetlenség legzavarbaejtőbb példányának láttam [Gyarmati Fannit]. Okos lány volt, őszintén érdekelte nem csak az irodalom, de minden műveltséganyag, s közben elegáns, sőt, tündöklően szép lány is volt. Mégis, ahogy bájos szemöldökét felvonta, ahogy a száját keserédes kifejezéssel csücsöríteni tudta, valahogy úgy, mintha biggyesztené - az embernek mindig az volt az érzése, hogy valamilyen illetlenségért kap tőle megrovást, amit egyébként néha szóban is közölt" - írta Vas István a ma századik születésnapját ünneplő Gyarmati Fanniról, Radnóti Miklós feleségéről, a kiemelkedő tanárról, aki egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést, magánemberként őrizte férje emlékét.

"Kicsi vagyok, mint az ökörszem, hajam szőke, mint a gesztenye belseje, szemeim, mint cseresznyék a pohárban, amit a vendég otthagyott" - jellemezte magát Emily Dickinson, a zárkózott amerikai költő, akinek életéről csak nagyon keveset tudunk. De hogyan is nézett ki valójában az 1830 és 1886 között élt, mára elismert massachusettsi költő? Mostanáig egyetlen hitelesített, dagerrotíp portrét ismertek a 17 éves Dickinsonról, amelyen egyenes háttal ül egy széken 1847-ben. A Guardian értesülései szerint azonban egy újabb képet találtak, amelyen Dickinson mosolyog, mellette pedig egy barátja látható.

- Picúr, hová sietsz?
- Iskolába! De egyáltalán nem sietek.
- Ráérsz?
- Majd szép lassan megyek, az iskola megvár.

Bár nem szigorúan az iskolásokról szólnak, a nyolcvanas években született Pom Pom-mesék nem hiányozhatnak a tanévkezdéshez kedvet hozó könyvek közül. Pom Pom minden reggel elkíséri barátnőjét a pontosan egy mese távolságra lévő iskolába, hogy az úton Gombóc Artúr, a Radírpók vagy az Óriástüdejű Üvegfújó történeteivel szórakoztassa. Csukás István hősei önzetlenek, segítőkészek, és lehetnek bármilyen furcsák, fontos, pótolhatatlan helyük van egymás életében. A Sajdik Ferenc rajzain megelevenedő, vissza-visszatérő, csetlő-botló szereplők otthonos világában a gyerekek majd' minden kérdéséről van valami mesélnivaló: az új cipőről, a lapos kerekű bicikliről, a sárkányokat és a lovagokat érintő illemszabályokról.

A Virágzabálók gigantikus torzszülöttje után Darvasi László az idei Könyvhéten elbeszéléskötettel jelentkezett. A tematika igencsak változatos: időben és térben szinte száguldanak a szövegek, miközben a belőlük áradó hangnem és az elbeszélői technika alapvető homogenitása kiegyensúlyozza az elbeszélések sokféleségét.

A székelyföldi Zágonban szombaton eltemetik azt a földet, amelyet a Mikes Kelemen (1690-1761) hamvait is őrző rodostói közös sírról hoztak a falu küldöttei.

Azt mondják egyesek, hogy az Atlantisz gyermekeivel Stephen King szépirodalmat írt. Ez bolondság. Nem az, hogy szépirodalmat, hanem maga a különbségtétel. Annyira más lenne, mint a többi műve? King történetei mindig attól voltak erősek, hogy remekül kidolgozott, valóságos problémákkal küzdő szereplőkre szabadította rá az iszonyatot, legyen az emberben lakozó, netán természetfeletti eredetű. Az Atlantisz gyermekei talán annyiban más, hogy nem rémtörténet, és a vietnámi háborúról, illetve annak következményeiről is próbál szólni - felemás sikerrel.

Mark Hanauer: Bukowski, 1981

"Ez a baj az ivással, gondoltam, ahogy egy újabb italt töltöttem magamnak. Ha valami rossz történik, iszol, hogy elfeledd; ha valami jó történik, iszol, hogy megünnepeld; és ha semmi sem történik, iszol, hogy valami történjen" - írja a Németországban született Heinrich Karl Bukowski (1920. augusztus 16, Andernach) a Nők című regényében. Ez a sokat idézett két mondat remekül össze is foglalja a német anya és német-amerikai apa gyermekeként született író, költő, ragyás arcú senkiházi ars poeticáját, akit csak akkor kezdtek Henrynek szólítani, miután Baltimore-ba költözött a család.

"Vannak tiszta és vannak mocskos rendőrök, és én mocskos voltam" - mondja magáról Matthew Scudder, Lawrence Block híres magánnyomozója. Bár Block nem nevezhető radikális újítónak, tömény életműve és a húzósorozatok egyenletes színvonala miatt kétségtelenül beleírta magát az amerikai krimiirodalom történetébe. Nincs olyan rangos díj a szakmában, amit Block ne kapott volna meg, köztük a krimiírók brit életműdíjat, a Gyémánt Tőrt és a Mystery Writers of America által adományozott Grand Master címet. Legnagyobb erősségét a karakterei adják. Az aludni képtelen kém, Evan Tanner történeteinek nagy része az 1960-as években született, Block legnépszerűbb sorozatai az alkoholizmussal küzdő magánnyomozó, Matthew Scudder esetei, illetve a gentleman, könyvmoly betörő, Bernie Rhodenbarr és az egzisztenciális szorongástól szenvedő bérgyilkos, John Keller történetei. Magányos hőseinek természetes közege a bűnnel átitatott nagyváros.

Negyven évvel ezelőtt egy 12 éves oregoni kislány, April Henry úgy döntött, egyik rövid elbeszélését elküldi a népszerű, elismert brit írónak, Roald Dahlnak (Karcsi és a csokoládégyár). Édesapja bátorítására postára adta a kézzel írt mesét egy vonalas papírlapon. A hős egy hat láb magas béka, Herman, aki imádja a mogyoróvajat. Néhány hónappal később képeslap érkezett Aprilnek Roald Dahltól, hogy a titkárnője, a lánya és ő maga is nagyon élvezték a történetet. Nem sokkal később April levelet kapott egy brit gyerekmagazintól, amelyben engedélyt kértek arra, hogy közölhessék a mesét - de a szerző végül soha nem látta nyomtatásban, és abban sem biztos, hogy valóban megjelent.

Napjaink egyik legtúlértékeltebb amerikai írójának, Don DeLillónak tulajdonképpen igazat is adhatunk, amikor egy interjúkérdésre adott válaszában úgy fogalmaz, hogy megítélése szerint a Cosmopolis című könyvéből készült, idén május végén bemutatott rémesen gyenge film "működik", a rendező, David Cronenberg pedig "beletalált". Ha valaki, hát DeLillo egészen biztosan meg tudja ezt ítélni, ugyanis magát a 2003-as regényt is leginkább a fenti szavakkal lehetne jellemezni: a könyv ugyan nem túl mély, még kevésbé eredeti, sőt az átlagosnál izgalmasabbnak sem mondható, ám az amerikai irodalmi közvélemény reakciója alapján kétségtelen, hogy valamiért működik és a szerző valamibe nagyon beletalált. De mégis mibe és hogyan?

Gore Vidal amerikai írót kritikus, nem ritkán lesújtó véleménye miatt Amerika "rossz lelkiismereteként" is emlegetették. Az amerikai irodalom óriásai között tartják számon, Norman Mailer és Truman Capote mellett. Los Angeles-i otthonában hunyt el kedden egy tüdőgyulladás szövődményeiben, 86 éves korában.

A legnagyobb és leghíresebb babaház Mária királynőnek készült unokatestvére, Mária Lujza megrendelésére 1922-ben. Az építését Edwin Lutyens, a kor leghíresebb brit építésze felügyelte, ezerötszáz kézműves három évig dolgozott rajta. A működő mosdók, felvonók és autók mellett egy könyvtár is helyet kapott az 1:12 arányban készült Edward-kori villában, amely kétszáz kötetet tartalmaz 171 szerzőtől. Megtalálhatók benne többek között Arthur Conan Doyle, J. M. Barrie, Thomas Hardy, Rudyard Kipling és W. Somerset Maugham művei is.

A csoda szigetei címet viselő, péntek esti olimpiai nyitó show része volt a brit irodalom is. Kenneth Branagh színész, aki Gilderoy Lockhart professzort játszotta a Harry Potter-filmekben, elszavalta Shakespeare A vihar című drámájából Caliban "Ne félj, a sziget tele van zajokkal" kezdetű sorait. (Ez a rész inspirálta az ünnepség rendezőjét, Danny Boyle-t.)

David Shankbone: Nick Cave az Upstairs at the Square,
Writers and Artists Mixed rendezvényen olvas fel,
Union Square, Barnes & Nobles könyvesáruház, New York, 2009

Nick Cave (1957), az író valamikor a hetvenes években született meg Melbourne-ben, amikor volt gimnáziumi társaival felvették a Boys Next Door nevet, és már nem csak Lou Reed, David Bowie, Alice Cooper és Roxy Music feldolgozásokat játszottak, de a saját repertoárjuk is alakulni kezdett. A hetvenes évek végétől The Birthday Party néven működtek, elhagyták Ausztráliát és Londonba, majd Nyugat-Berlinbe költöztek. Cave sötét szövegvilága és drámai előadásmódja hamar sikeressé tette a zenekart a berlini underground világban, de az amúgy is nehéz természetű tagok a rengeteg alkohol és droghasználat miatt egyre kevésbé jöttek ki egymással, végül 1984-ben felbomlott a The Birthday Party. Cave még ebben az évben megalapította a Nick Cave and the Bad Seedst, amellyel legnagyobb sikereit érte el. Öt albumuk jelent meg a következő öt évben Berlinben. 1987-ben feltűntek Wim Wenders filmjében, a Berlin felett az égben, később többször is dolgoztak együtt a rendezővel. Aztán Nick Cave íróként is ismert lett.

A Kossuth- és József Attila-díjas Szilágyi István (1938) életműve ugyan nem terjedelmes (négy regénye és négy novelláskötete jelent meg), mégis az egyik legnagyobb tekintélyű magyar szépírónak számít. A hatvanas években jelentek meg első kötetei, leghíresebb regénye az 1975-ben kiadott Kő hull apadó kútba. Ezt követően tíz-tizenöt évente jelentkezett új könyvvel, utoljára 2009-ben a Bolygó tüzekkel, ami főként újraközölt novellákat tartalmazott. 2001-es történelmi regényéért, a 16. században játszódó Hollóidőért átvehette volna a megosztott Magyar Irodalmi Díjat, de visszautasította. A Kolozsváron élő író ritkán jár Magyarországon. Tegnap az I. Nemzetközi FISZ Tábor vendége volt, ahol Molnár Gábor Tamás kérdezte, ennek a beszélgetésnek közöljük a szerkesztett változatát.

Erotikus töltetet kap többek között a Jane Eyre és a Büszkeség és balítélet egy angol kiadónak köszönhetően. A Clandestine Classics ('Titkos klasszikusok') címen futó sorozatban olvasható lesz például A klastrom titka, a Nemo kapitány és néhány Sherlock Holmes-történet átirata is. Az ötlet pedig mégis honnan máshonnan jönne, ha nem E. L. James mamipornója, az Ötven árnyalat-trilógia hatalmas sikeréből, amiből eddig több mint húszmillió példányt adtak el az Egyesült Államokban és hárommilliót Nagy-Britanniában. Akinek eddig hiányzott, az most olvashatja Jane Eyre és Mr. Rochester heves szexjelenetét, és amit korábban esetleg csak sejteni vélt Holmes és Watson között, arról is részletesen tájékoztatva lesz. A Total-E-Bound kiadó július 30-ától árulja az erotikus változatokat digitális formátumban. A kiadó alapítója, Claire Siemaszkiewicz a The Independentnek elmondta, nem újraírásokról van szó, mert megtartották az eredetei szöveget és szerzői hangot, az egyetlen változás, hogy a korábban „hiányzó részeket” hozzáadták a regényekhez, és száz százalékig meg vannak győződve arról, hogy Charlotte Brontë és Jane Austen könyveinek pikáns változataira van igény a piacon. Siemaszkiewicz hozzátette, hogy a Brontë nővérek könyveiben egyébként is érezni a mögöttes szexuális feszültséget. A felnőtt jeleneteket a kiadóhoz közeli, erotikus történeteket jegyző szerzők írják meg.