Bajtai András és Szálinger Balázs (Fotó: Oszlánczi Zsófia)

Nem csak az orosz börtöntöltelékek és a szőrös hátú motorosok viselnek tetkókat. 11 tetovált író George Orwelltől Szálinger Balázsig.

Szálinger Balázs (1978)

Fotó: Bach Máté

„Üresnek találtam a kis vállamat!” - indokolta tetoválását a Kötve-fűzve blognak a keszthelyi születésű, József Attila-díj mellett számos más díjjal jutalmazott költő, akinek tavaly jelent meg Köztársaság című kötete, amely lírát, drámát, epikát egyaránt tartalmaz. A színházi munkáiról, David Bowie, Balaton és ZTE rajongásáról egyaránt ismert Szálinger hozzáteszi, hogy „csomóan azt mondják, hogy zöldül, ami pont az ősi ellenség színe, úgyhogy okoz némi szorongást is a létezése.” A Hajdúsági szerelmesvers szerzőjének kedvenc csapata ugyan a másodosztályban játszik, de a költő bő egy évtizede az elsőben.

Dorothy Parker (1893-1967)

"Szeretem a Martinit, de legfeljebb kettő pohárral. A harmadiktól az asztal, a negyediktől pedig a házigazda alatt találom magam" - mondta egyszer Dorothy Parker amerikai író, költő, kritikus, forgatókönyvíró. Csípős kritikái, recenziói és rövid, humoros versei tették igazán népszerűvé. Első önálló verseskötete 1926-ban jelent meg Enough Rope címmel. Legismertebb novellájáért, a Big Blonde-ért  1929-ben O. Henry-díjat kapott. A hollywoodi forgatókönyvírással (például: Szabotőr, Hitchcock, 1942) és rádiómonológokhoz írt munkáival egyaránt sikereket ért el. Sajátos stílusát kifinomult cinizmusa és iróniája határozta meg. Könyökére egy csillag volt tetolválva.

George Orwell (1903-1950)

Fotó: BBC

Az Állatfarm (1945) és az 1984 (1948) szerzője húszas években öt évet szolgált helyettes felügyelőként a burmai rendőrségnél. Mindkét öklének 1-1 ujjpercére grapefruit alakú kék pontok voltak tetoválva, ahogy ez 1927-es burmai útlevelében szerepel. A tetoválásokról nem maradt fent ismert fotó. A lázadó burmai törzsek szerint ezek a tetoválások megvédik viselőjét a brit golyóktól. A paranoid Orwell mindenben és mindenkiben üldözőt látott: a kommunistákban, a katolikusokban és saját hazája rendőrségében is.

Sirokai Mátyás (1982)

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

2007-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ütős szakán, Pohárutca című első kötetének verseit olvasva úgy tűnik, mindig is érezte a beatet, ezt remélhetőleg áprilisban, a Librinél megjelenő A beat tanúinak könyve című kötetében újra bizonyítani fogja. Sirokai a Kötve-fűzve blognak elmondta, éppen új könyve írásakor érezte úgy, hogy végleg eljegyezte magát az irodalommal és a bal felkarján látható tetoválás is ennek köszönhető: az Európa Könyvkiadó Napjaink költészete sorozatának logója, Zeusz bikává változva, hátán Européval, ami egyben a Bajtai Andrással közösen működtetett versblog, a Lelkigyakorlatok logója is. „Nincs jobb dolog a világon, mint írni, és azért tetováltattam, hogy ezt sose felejtsem el” - mondja.

John Irving (1942)

Fotó: Robert Spencer

Első nagy sikere a Garp szerint a világ (1978) volt, majd 1985-ben az Árvák hercege, amelyből 1999-ben készített filmet Lasse Hallström. A mozi forgatókönyvéért Oscar-díjjal jutalmazott Irving kanadai felesége tiszteletére juharfalevelet visel bal kulcscsontja fölött, jobb alkarján pedig a birkózó küzdőtér kezdőköre látható. "A tetoválás egy ajándék" -vallja az író, aki szabadidejében New England iskoláiban tanít birkózást gyerekeknek. 2005-ös Until I Find You c. regénye főhősének anyja híres tetoválóművész.

Patti Smith (1946)

Fotó: Robert Mapplethorpe

A világ legjobb Patti Smith-sze, aki másodállásban zenész, költő, író és képzőművész is egyben, egy stilizált villámot varratott a bal térdére Vali Meyer ausztrál művésszel a 70-es évek elején. Smith úgy nyilatkozott erről a találkozásról, hogy fordulópont volt az életében. A Because the Night (1978) szerzője 2010-ben megkapta a Nation Book Award-ot önéletrajzi könyvére, a Kölykökre (magyarul tavaly jelent meg a Magvetőnél), amelyben Robert Mapplethorpe-val való kapcsolatát dolgozta fel. Meyer készítette Mapplethorpe mellpiercingjeit is, aki 1974-ig élt együtt Patti Smith-szel.

Nick Cave (1957)

A The Birthday Party, majd a Nick Cave and the Bad Seeds frontemberének már a hetvenes évek végén megvolt a halálfej tetkója a jobb vállán, amihez aztán az évek alatt írói énje is hozzáérett. Első könyve még vegyes műfajú volt (King Ink, 1988), verseket, dalszövegeket, drámákat tartalmazott, de a következő évben megjelent első regénye, az És meglátá a szamár az Úrnak angyalát tette igazán íróvá, amelyet 20 év múlva követett a második, a Bunny Munro halála. Emellett forgatókönyvírásban is remekel: John Hillcoat Ajánlatának (2005) és Fékezhetetlenjének (2011) is ő írta a sztoriját.

Rick Moody (1961)

Fotó: NY Press

Az amerikai írónak egyetlen könyve olvasható magyarul, az 1996-ban megjelent Lila Amerika (1999, Európa Könyvkiadó), de forgatókönyvírásban is otthon van, ahogy azt az idén is Oscar-díjjal jutalmazott Ang Lee rendezte Jégviharból (1997) és a 2009-es Személyes vonatkozásból (főszerepben Michelle Pfeifer és Ashton Kutcher) is megállapítható. Moody bal alkarján egyetlen szó szerepel "here," ami Shelly Jackson képzőművész Skin projektjének része. A művész egy 2095 szóból álló történet szavait tetoválta 2095 ember bőrére (különböző helyekre), és hagyta őket magukra. A történet 2095 darabja azóta cirkulál a világ különböző pontjain.

Bajtai András (1983)

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

A magyar biobarokk birtokos szerkezet őre, Az átlátszó város (2006) és a Betűember (2009) szerzője mindent tud a horrorfilmekről és az élve eltemetett nőkről, ahogy ezt Ne me quitte pas című verse is bizonyítja. Mellén hordott tetoválása a Napjaink költészete sorozat és a Lelkigyakorlatok versblog logója. "Ez a kép tökéletesen kifejezi a művészet lényegét, ami nem más, mint az utazás” - árulta el a Kötve-fűzve blognak.

Jonathan Lethem (1964)

Fotó: NY Press

A sci-fi iránti rajongásáról is ismert amerikai író Amerikai amnézia című regénye 1995-ben jelent meg (magyarul 2008-ban), az Árva Brooklyn pedig 1999-ben (magyarul 2001-ben), utóbbi Tourette-kórban szenvedő főhőse folytonos nyüzsgésével maga alatt vágja a fát. Lethem bal felkarján egy festékszóró spray (kanna) látható, amelyet kedvenc írója, Philip K. Dick Ubik című regénye első amerikai kiadásának (1969) borítóján látott.

Patrick de Witt (1975)

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Az oregoni Portlandben élő kanadai regényíró első könyve (Ablutions, 2009) az alkohollal folytatott küzdelemről szólt, de második - tavaly magyarul is megjelent - regényében sem tagadta meg a sötétebb oldalhoz való vonzódását. Bár a westerndíszletek között játszódó Testvérlövészeket ő maga anti-westernnek tartja, mi tudjuk, hogy legalább annyira igazi westernregény is, amelyben - finoman fogalmazva - nem ódzkódik sem az állatok, sem az emberek vérétől. Ahogy az Pályi Zsófia Kötve-fűzve blogon megjelent fotóiból kiderül, de Witt a tetoválásoktól sem ódzkodik: bal tenyerén például a „thank you!” felirat olvasható.

Gaborják Ádám (1983)

Fotó: Nagy Béla

A finnugrista irodalomkritikus 2012 óta a fiatal írókat tömörítő József Attila Kör - Fiatal Írók Köre elnöke, mindkét alkarján méretes tetoválással büszkélkedhet. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen Gaborják szűkebb kutatási területe a kortárs magyar irodalom mellett a testelméletek, a testreprezentációk, a kritikai kultúrakutatás és a kulturális antropológia. Számára a bőr éppolyan felület, mint a papír: igényli a tintát.