A kalapács lesújt, a megváltó tellúrszög a koponyába hatol, és a széthulló lét újra eggyé válik. Vlagyimir Szorokin regényében csak a drogként használt fém számít biztos pontnak.
Vlagyimir Szorokin új regénye a szerző univerzumából már jól ismert elemekből építkezik. Csak éppen ezek az elemek most nem egy szorokinosan vad és meghökkentő történet díszletei, hanem maguk válnak főszereplővé.
A hétvégén az első tavaszi napsugarakat használták ki a New York-i Outdoor Co-ed Topless Pulp Fiction Appreciation Society tagjai, amikor a város több helyszínén eldobták a pólóikat és a melltartóikat, hogy az olvasás szexiségét hangsúlyozzák.
Negyvenöt éves A telhetetlen hernyócska. A születésnap alkalmából a Guardian galériát állított össze Eric Carle nagysikerű gyerekkönyvéhez kapcsolódó képekből. A telhetetlen hernyócska elsőként 1969-ben jelent meg, azóta 40 nyelvre lefordították. Sokan az egyik legjobb gyerekkönyvnek tartják.
A héten mutatják be Wes Anderson legújabb filmjét, a Grand Budapest Hotelt. Heller Ágnes írta egyszer, hogy gyerekként Stefan Zweig könyvei segítségével játszották újra a háborúkat. Most Wes Anderson játssza újra a maga szórakoztatóan groteszk módján Zweig korántsem olyan mulatságos világát.
Fotók: Mudra László (Origo)
Amikor egy dán pap azt mondta neki, hogy könyve a leggyönyörűbb könyv, amit valaha a kereszténységről írtak, azt hitte, megbolondult vagy legalábbis mazochista. Kim Leine első három regénye után a negyedik lett az, amiért megkapta a skandináv irodalom legnagyobb elismerését, az Északi Irodalmi Tanács díját: A Végtelen-fjord prófétái egyben Leine első könyve, ami magyarul is megjelent.
A Jehova tanúi közösségben nevelkedett, majd apja molesztálása elöl Grönlandra menekült író saját élményeit is belegyúrta történelmi regényébe. A skandináv irodalom nem érdekli, de szerinte Grönland olyan gazdag lesz rövidesen, mint Norvégia. Eleinte azt hitte, hogy beceneve "igazi grönlandi"-t jelent, aztán rájött, hogy "kibaszott eszkimó"-t. Interjúnkban a grönlandi hiphop is szóba kerül. (A szerzőről és könyveiről a cikk végén írunk bővebben.)
Sajnos a meleg paplan alatt és a forró zuhanyban olvasás is problémás, ezért összeszedtünk pár olyan pulóvert, amellyel nem csak az optimális hőmérsékletet, de az irodalmi hangulatot is azonnal megteremthetjük.
Igazi bunda helyett melegebb szívvel ajánljuk az állatmintás pulóvereket. Mindegy is, hogy csak egy olvasó macskáról vagy egy konkrét szereplőről beszélünk.
A nyuszit fogadjuk el a Fehér Nyúlnak az Alíz Csodaországban című könyvből!
A Pagony kiadó hamarosan megjelenő könyvéhez, a Végtelen spagettihez kapcsolódóan fotópályázatot hirdet. Olyan képek beérkezését várják, melyen együtt főz szülő és gyerek, hiszen ez az, amit Vrábel Krisztina könyve megtanít az olvasónak.
A mindössze 26 éves Sebastian Vettelről írt életrajzi könyv ügyes felépítésének köszönhetően remekül olvastatja magát, de tele van bosszantó tárgyi tévedésekkel és félrefordításokkal.
Arany János, Petőfi Sándor és Jókai Mór a kiegyezés óta töretlenül kötelezők a magyar iskolásoknak, a Légy jó minhalálig pedig teljes kudarc egy felmérés szerint. Megnéztünk néhány magyar közoktatásban használt olvasókönyvet, illetve hogy mi változott az elmúlt közel 150 évben. Egy mai általános iskolás olvasmányai között alig találni a 20. század második felében írt művet.
Annak érdekében, hogy tovább tartsák vendégeiket a lobbyban vagy a bárban, amerikai boutique hotelek azt találták ki, hogy a közösségi tereket könyvtárszerűvé alakítják át. A kezdeményezést már nagyobb szállodaláncok is átvették és nagy kiadók is beszálltak a buliba. Több könyv, több pénz!
Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Michel Houellebecq az idei könyvfesztivál díszvendége - annyiszor írtuk már le, hogy lassan puskázás nélkül is megy a nevének lebetűzése. A legismertebb kortárs francia író legendásan nehéz interjúalany: hosszú hümmögés után vagy valászol, vagy nem. Őszinteségét, nyers modorát akár provokatívnak is érezhetnénk, de a gyorsan mögé tett mosoly talán inkább azt jelzi, hogy egyszerűen csak nem akar maszatolni. Legyen szó olvasmányélményről, prostitúcióról, gyerekkori félelmekről, vagy az anya helyett őt felnevelő nagymamáról. Az interjú után kiderül az is, miért Houellebecq a népszerű mém, a kiábrándult értelmiségi ideális arca.
Konrád György (Fotó: Halas István, 1992)
Konrád György Kossuth- és Herder-díjas magyar író, esszéista, szociológus 1933. április 2-án született Debrecenben. A születésnapra az életművet gondozó Európa kiadó a régi és új esszékből válogatva jelentette meg a Vendégkönyv című kötetet.
A Costa Book Awards január elején odaítélt regényírói trófeája után Hilary Mantel a brit irodalmi elismerés nagydíját is elnyerte Bring Up the Bodies (magyarul: Holtaknak menete, Cartaphilus, 2012) című történelmi munkájával.
A Büszkeség és balítélet valószínűleg mindenkinek ismerős: Jane Austen regényében a nem túl gazdag Elizabeth Bennet és a nagyon gazdag Fitzwilliam Darcy számos viszontagság (ledér húg, vállalhatatlan szülők, arisztokrata allűrök) után végre egymásra talál. A népszerű krimiszerző, P. D. James továbbgondolta a pár történetét, és hat évvel a házasságkötés után, 1803 októberében a hagyományosan fényűző Pemberley-i bálra készülve újra találkozhatunk velük.
"Hirtelen ezer ember kezdett táncolni és énekelni a kifeszített kötélen anélkül, hogy egy is leesett volna. A Pi élete című könyv átalakult a Pi élete című filmmé" - írta Yann Martel esszéjében, amely a Times szombati kiadásában jelent meg december 8-án, a film londoni bemutatója után.
Slim Aarons: Capote otthonában, 1958
"Még nem vagyok szent. Alkoholista vagyok. Drogfüggő vagyok. Homoszexuális vagyok. Zseni vagyok" - mondta Truman Capote, az amerikai mély dél egyik legpontosabb és kétségkívül leghíresebb írója, aki már 11 évesen tudta, hogy élete végéig írással akar foglalkozni.
Többszörösen is történelmet írt Hilary Mantel brit írónő Bring up the Bodies című könyvével, nem csupán azért, mert regénye történelmi tárgyú, hanem azért is, mert kedden a második Booker-díját nyerte a művel. Hilary Mantel ugyanis az első nő, és egyben az első brit szerző, aki másodszor vehette át a legrangosabb brit irodalmi elismerést.
Ugyan már, csak kölykök - mondja a Washington Square-en 1967 kora őszén egy férfi a feleségének, aki szerint le kellene fényképezniük két fiatalt, hiszen a furcsa ruhákba öltözött, lányos külsejű fiú és fiús külsejű lány csakis művész lehet. Nem művészek, csak kölykök - innen a címe Patti Smith önéletrajzi regényének, a Kölyköknek (Just Kids), amely 2010-ben elnyerte a rangos amerikai National Book Awardot. Most magyarul is megjelent.
A MOME Kreatív Technológia Labor, az MTA SZTAKI és a Petőfi Irodalmi Múzeum által közösen fejlesztett alkalmazás, a Hajnali háztetők - Irodalmi séta majdnem történelmet írt: a készítők június közepén éppen egy tesztsétán vettek részt, amikor kijött okostelefonra az első irodalmi művön alapuló séta, a JoyceWays, amellyel James Joyce Ulyssese alapján barangolható be Dublin. Mostantól viszont már Budapest is megismerhető regényhelyszínként. Ottlik Géza születésének századik évfordulója tiszteletére egy interaktív irodalmi séta segít átélni a Hajnali háztetők című kisregényt (itt írtunk róla). Az eredeti regényrészleteket fotóval, filmmel és más digitális tartalmakkal vegyítő séta résztvevői a regény cselekményszálát követve a Mechwart ligettől az Egyetem térig barangolva ismerhetik meg a történet szereplőit és helyszíneit, idézhetik fel az 1930-as évek Budapestjét.
Napjaink egyik legtúlértékeltebb amerikai írójának, Don DeLillónak tulajdonképpen igazat is adhatunk, amikor egy interjúkérdésre adott válaszában úgy fogalmaz, hogy megítélése szerint a Cosmopolis című könyvéből készült, idén május végén bemutatott rémesen gyenge film "működik", a rendező, David Cronenberg pedig "beletalált". Ha valaki, hát DeLillo egészen biztosan meg tudja ezt ítélni, ugyanis magát a 2003-as regényt is leginkább a fenti szavakkal lehetne jellemezni: a könyv ugyan nem túl mély, még kevésbé eredeti, sőt az átlagosnál izgalmasabbnak sem mondható, ám az amerikai irodalmi közvélemény reakciója alapján kétségtelen, hogy valamiért működik és a szerző valamibe nagyon beletalált. De mégis mibe és hogyan?
Ken Kesey kultikus könyve, a Száll a kakukk fészkére új kiadásának borítóját Baranyai (b) András tervezte. 1962-ben, nem sokkal a regény megjelenése után az egyik női alkalmazott abban a kórházban, ahol Ken Kesey a könyv írásának idején kisegítőként dolgozott, beperelte a szerzőt és kiadóját, a Viking Presst: állítása szerint a regény egyik mellékszereplőjét, a háromszor színre lépő vöröskeresztes hölgyet nyilvánvalóan róla mintázta a szerző. Kesey nem bonyolódott jogi vitába, hanem az érintett részeket (összesen nagyjából három oldalt) egyszerűen átírva, a színesen megfestett "vöröskeresztes libát" a jellegtelen Szóvivőre cserélte. Az Egyesült Államokban tehát, ahol a könyv több mint száz kiadást megért, csak az első kiadás birtokosai ismerhetik az író eredeti szándéka szerint megírt regényt. Az Európa Kiadó jelen kiadásában, amely csak tegnap érkezett a nyomdából, ez az eredeti szöveg olvasható.
Elsők között a római iskolások olvashatják Móra Ferenc Kincskereső kisködmön című regényének olasz fordítását. A könyv első ötszáz példányát az olasz oktatási intézményekben osztják szét.
A Scolar Kiadó idén ősszel adta ki a dán Janne Teller botránykönyvét, a Semmi című ifjúsági regényt. A két-három óra alatt elolvasható könyv, mely igazi világsiker lett, leszámol a gyermeki ártatlanságba vetett hittel: a valakivé válás nehézségét, az identitásukat nem találó gyerekek erőszakban tobzódó kegyetlen világát mutatja meg. Pedagógusok és könyvtárosok a megjelenést követően komolyan attól féltek, a regény öngyilkosságra késztetheti a gyerekeket - pedig a Semmi éppen arról szól, hogy igenis, van értelme élni, hogy önmagunkat sosem szabad feladni.
