Gore Vidal amerikai írót kritikus, nem ritkán lesújtó véleménye miatt Amerika „rossz lelkiismereteként” is emlegetették. Az amerikai irodalom óriásai között tartják számon, Norman Mailer és Truman Capote mellett. Los Angeles-i otthonában hunyt el kedden egy tüdőgyulladás szövődményeiben, 86 éves korában.

Vidal 1925-ben született West Pointban, 1946-tól publikált, elsősorban történelmi regényeket, de színműveket, forgatókönyveket is írt. Első regényét, a nagy sikerű Williwaw-t (1946) a második világháború tapasztalatai ihlették - bár ellenezte az Egyesült Államok hadbalépését, Pearl Harbor után szolgálatra jelentkezett, és egy szállítóhajó első tisztje lett. Harmadik regénye, a The City and the Pillar (1948) mély felháborodást váltott ki, ez volt az egyik első amerikai regény, ami nyíltan, egyértelműen beszélt a homoszexualitásról. Vidal egyike volt a legsokoldalúbb amerikai szerzőknek. Mintegy 25 regény, két memoár, számos kötetnyi esszé, színdarabok, forgatókönyvek (közreműködött például a Ben Huréban) fűződnek a nevéhez, egy ideig az MGM szerződtetett írója volt.

Vidal nem egy romantikus, érzelmes típus. 1995-ös visszaemlékezésében, a Palimpsestben azt írta, 25 éves korára ezer szexuális kapcsolaton volt túl, férfiakkal és nőkkel vegyesen. Magát így jellemezte: „Pontosan az vagyok, akinek kinézek. Belül semmi melegség, szeretetre méltóság. A hideg külső mögött, ha feltöröd a jeget, hideg vizet találsz.” Populistának vallotta magát, de temperamentuma és háttere miatt inkább arisztokratikus volt. Politikus közegbe született, nagyapja Oklahoma szenátora volt, rokonságban álltak a Kennedy családdal. Maga az író sem élt politikamentes életet: 1960-ban demokrata párti képviselőjelölt (Eleanor Roosevelt támogatta), 1982-ben Kaliforniában indult a szenátori választásokon, de mindegyiket elveszítette. Gyakran fogalmazott meg véleményt, csatlakozott politikai megmozdulásokhoz, például 2003–2004-ben az iraki háború elleni tüntetésekhez. George W. Busht az „ország legostobább emberének” nevezte már 2000-ben, Barack Obama pedig szerinte „túlképzett” a feladathoz, aki „nem ismeri fel, mennyire sötét, tudatlan a közönsége”. 2009-ben a The Times-nak adott interjújában Amerikát intellektuális réteg nélküli, gyors ütemben rothadó társadalomként jellemezte, ahol a demokrácia helyét hamarosan a katonai diktatúra veszi át.

Műveiben is megtalálható a politika, szerette az összeesküvés-elméleteket. A legnagyobb sikert az American Chronicles hatkötetes sorozat hozta el számára, amelynek első kötete 1973-ban jelent meg, az utolsó, a The Golden Age pedig 2000-ben. (Magyarul az első kettő, a a Washington D. C. és a Burr ezredes utolsó kalandja olvasható.) Regényeiben ironikus körképet fest az amerikai történelem kulcsfontosságú időszakairól: például a függetlenségi háborúról, az első centenáriumról, és a második világháborúról. Vidal szerint az amerikai politika mit sem változott: ugyanolyan korrupt és zárt, mint amilyen mindig is volt.