Kisregényt írt Szabó T. Anna. Az írás egy ismert keleti meséből született, Szabó T. Annát a Vivandra kiadó vezetője kérte fel a történet feldolgozására. Az eredeti mese a lánnyá változó, megmentett darumadárról meglehetősen egyszerű, a hűségről és a háláról szól, bár nyilván további rétegeket is fel lehetne fejteni benne - mondta az írónő, hozzáfűzve, hogy a régi történet csak kiindulópontul szolgált, a regényhez lényeges elemeken változtatott.

 

A Senki madara úgy fogja meg az érzéseket, érzelmeket, hogy az olvasót önkéntelenül magával húzza ebbe a különös, kegyetlen, szép világba. "Mindig irigyeltem a festőket a közvetlen hatásért. A költő írásai erősen kötődnek az értelemhez. Engem viszont nagyon foglalkoztatott a direkt hatás, az, ahogy egy madárdal vagy egy szép fa hat az emberre."

A távoli japán kultúra elemei belesimulnak a kisregény hangulatába. Az írónő életében "sorsszerűen" él a Japánhoz való vonzódás, bár mint mondja, nincs közvetlen köze a japán kultúrához. Születése óta viseli a Kyoko nevet, ami személyi iratain is szerepel. "Mikor megszülettem, szükség volt egy gyógyszerre az RH-összeférhetetlenség miatt. Hiába volt édesanyám gyógyszerész, 1972-ben Kolozsváron nem lehetett beszerezni.

A nagybátyám helyett, aki emigráns volt, és nem térhetett haza, a japán barátnője vállalta, hogy elhozza a szérumot. Az ő tiszteletére lettem Kyoko. Egy japán nő eljön a Vadkeletre: a kisregényben is ez történik. Így lett kerek a történet, most ezért döntöttem úgy, hogy ez a nevem is rajta legyen a könyvön."

A Vivandra és a Magvető közös kiadásában megjelenő kötethez Rofusz Kinga készített illusztrációkat. "Rofusz Kinga sok munkáját ismerem, nagyon szerettem volna vele dolgozni. Még nem volt kész a szöveg, amikor leültünk megbeszélni, mit és hogyan szeretnék." A grafikák harmonikus egységet alkotnak a könyvvel, a művész a történet szépségét ragadta meg rajzaival. 

A könyv a napokban jelenik meg a Vivandra és a Magvető közös kiadásában.