Steve Jobs önéletrajzi kötete hasonló hisztériát váltott ki az emberekből, mint az Apple termékei szoktak: a cég ősszel elhunyt társalapítójának életét feldolgozó kötet premierjét nagy felhajtás kísérte, a kötetből pedig a kiadó figyelmeztetése szerint ugyanúgy korlátozott példányszám áll rendelkezésre, mint a legújabb iPhone-ból. Bár a magyar fordítás rekordidő alatt elkészült, fura, hogy a kötetet csak hagyományos, papír kiadásban lehet beszerezni. Vagyis aki saját iPadjén, iPhone-ján (vagy más e-könyv olvasására alkalmas eszközén) szeretné olvasni az önéletrajzi regényt, annak csak az idegennyelvű kiadásokkal nyílik erre lehetősége.

A könyvbemutatón többen feszítettek “Köszönjük, Steve” feliratú pólóban, pedig a regény elolvasása után már nem biztos, hogy istenített technológiai ikonjukért feltétel nélkül tudnának rajongani. Walter Isaacson könyvének legnagyobb erőssége az őszinteség: a szerző az Apple társalapítóját a legkevésbé sem kedvező képben állítja be. Bár Steve Jobs igazi irányításmániás személyiség volt, saját önéletrajzának szerzőjét is maga választotta ki (halála előtt több évvel kérte fel az újságírót a feladatra), a CNN hírcsatorna elnöki és a Time magazin főszerkesztői tisztjében is megfordult író saját bevallása szerint nem engedte módosítani kötetét sem az azóta elhunyt Jobs, sem annak családja által.

Mindez igaz is lehet, hiszen a regény valóban brutálisan egyenes. Megismerhetjük belőle a szülei által elhagyott, féltestvérét csak felnőtt korában megismerő, vér szerinti apját figyelemre sem méltató, sajnálatra méltó fiatalember mellett az Apple társalapítójának sötét oldalát is. A türelmetlen, gyakorlatilag idegbeteg embert, rémálmaink legrosszabb főnökét, aki a legártatlanabb dolgok által kiváltott dührohamai során a sárba tiporja bárki lelkét, és csak szerencsés napjain nem rúgja ki azonnal a munkatársat.

Eközben pedig ugyanez az ember a sorozatbeli Monk felügyelőhöz hasonló mániás precizitással igyekszik elrendezni az Apple számítógépeinek nyáklapját, a cég üzleteit és saját lakását. Saját luxusjachtja pedig csak azért nincs, mert képtelen kitalálni, hogyan kellene berendezni azt, hiszen a megfelelő konyhabútor kiválasztása is évekig tart neki. Jobs maga vette kézbe a cég márkaboltjainak berendezését is, ezek első prototípusát egy bérelt raktárcsarnokban alakították ki. Bár a teljes iparág bukást jósolt a saját üzlethálózattal terjeszkedni kívánó Apple-nek, a társalapító ötlete tökéletesen bevált, az exkluzív kivitelű Apple Store-ok nagyobb forgalmat bonyolítanak a konkurenciánál.

Jobs privát életéről eddig nem sokat lehetett tudni, csupán a még a hetvenes években teherbe ejtett, majd otthagyott barátnőjének története volt ismert. A kötet elkészítéséhez adott interjú során viszont az összes kapcsolatáról őszintén mesélt Isaacsonnak, beleértve elsőszülött lányával való nem éppen idilli szülői kapcsolatát és fiatalkori LSD-fogyasztásának tanulságait.

A könyv meglepő tanulsága, hogy bár az utóbbi tíz évben Jobsot az iparág megújító zsenijeként szokás emlegetni, valójában sok olyan ötlete volt, amely csúfosan megbukott. Például a manapság animációs filmjeiről ismert Pixar céggel eredetileg otthoni használatra szánt, hiperdrága 3D-munkaállomásokat gyártatott volna, és csak nehezen volt képes tudomásul venni, hogy az átlagember bizony nem valósághű modellező programokkal akarja tölteni szabadidejét.

A kötet szerzője betekintést enged az Apple központjának elszeparált formatervező stúdiójába is. Kiderül, a kulisszák mögött hogyan zajlottak lépésről-lépésre a fejlesztések, miként vetették el az eredetileg az iPodhoz hasonló érintőtárcsával felszerelni kívánt iPhone ötletét a megjelenésekor még jócskán unikumnak számító multitouch képernyő miatt. Jobs cégénél mindig a dizájn az elsődleges, ha megvan a Jobsnak tetsző kialakítás, a belső elektronika fejlesztése csak ezt követően kezdődhet meg. Bár az ötlet bizarrnak hangzik, de mégis működőképes, noha a beszámolókból az is átsejlik, milyen idegőrlő lehet Apple-mérnökként dolgozni azokban a szituációkban, amikor Steve Jobs fél évnyi fejlesztést dob ki a kukába egyetlen megbeszélésen - noha sok esetben teljes joggal teszi ezt.

Kinek ajánljuk ezt a könyvet? Azoknak, akik szeretnék tudni, milyen volt az a megbeszélés, amelyen az Apple vezére eldöntötte, hogy az iPhone-nak ne legyenek gombjai, akit izgat az, miként tudott Jobs megbirkózni a nem éppen rugalmasságukról híres lemezkiadókkal, miként élte meg, amikor apapótléknak tekintett vezetőtársa rúgta ki a saját cégétől, és mennyire sokkolta, amikor az iPad premierjét követően a szaksajtó legagyizta a terméket, amelyből végül mégis sikertermék vált.

Walter Isaacson: Steve Jobs, HVG Könyvek, 2011, 658 oldal, 4990 Ft