A Zsigerek című novella felolvasóestjein állítólag több tucatnyian ájultak el, pedig Chuck Palahniuk horrornovellái egy megfáradt, önmagát agyonismétlő író képét sejtetik. Sem a szereplők, sem a vér nem hiteles. A Kísértetteket olvastuk.

Matrózegérről szóló meséje számos iskolában kötelező olvasmány, most bekerült a nemzeti minimumba is, a Cipelő cicák a mai kor Kockásfülű nyula, Hiszti manó pedig a nevelésben segít sok szülőnek. Berg Judit hat éve kezdett írni, ma már tizenkilenc könyvvel Magyarország egyik legnépszerűbb meseírója. A szerzőt arról kérdeztük, hogyan jut ideje négy gyerek mellett ennyit írni, mi a divat külföldi és magyar mesékben, és lesz-e hűtőmágnes a magyar gyerek kedvenc tengerészéből.

Neil Gaiman rákapott a sötétebb hangulatú gyerekkönyvekre, a Coraline és a Temető könyve után most jelent meg magyarul a következő, a Farkasok a falban.

A legújabb skandináv bestsellerként beharangozott Három másodperc a drogügyletek és a börtönök világát mutatja be még krimikben is szokatlanul hitelesen és realisztikusan. Nem véletlenül: a szerző egy bűnügyi újságíró és egy exrab, akiknek ez már az ötödik közös könyve. Jó film lesz belőle, regényként gyenge.

Októbertől új, ingyenes közösségi oldal indul az interneten Pottermore.com címen, ahol a felhasználók új Harry Potter-történeteket olvashatnak és aktív szereplőként mehetnek végig az ismert regényeken. Ugyanitt magyar nyelven is megvásárolhatók lesznek a Harry Potter-regények.

A Nobel-díj egyik állandó várományosaként emlegetett brit író szerint a mai tévésorozatok hasonló szerepet töltenek be, mint régen a regények. Az ő kedvencei a Drót, a Maffiózók és a Mad Men - Reklámőrültek. A Sátáni versek című regénye miatt az arab országokban fatvával sújtott Salman Rushdie éppen egy sci-fi sorozatot készül írni egy amerikai kábelcsatornának, aminek The Next People lesz a címe. Egy interjúban elmondta, a történet ijesztgetős típusú sci-fi lesz, amiben emberek fognak eltűnni. Rushdie-nak az ügyökei tanácsolták, hogy film helyett sorozatba fogjon, mert szerintük egy író kreatívabb lehet azon a területen. A sorozat a hírek szerint 2012-re készül el, csak úgy, mint az a film, amit Rushdie 1981-ben megjelent Az éjfél gyermekei című regényéből Deepa Mehta Oscar-jelölt rendező forgat. Salman Rushdie-nak legutóbb egy gyerekkönyve jelent meg Luka and the Fire of Life címmel, magyarul A firenzei varázslónő jött ki utoljára, jelenleg nem ír regényt.

Korábban: "Mintha lenne egy láthatatlan családom" - interjúnk Salman Rushdie-val
"Norman Mailer, terhes vagyok!" - írók filmes szerepei

Folytatódik Baráth Katalin békebeli krimije, de ami az első részben még szeretnivaló bájos allűr volt, most parodisztikus modorosság. Legjobban az első könyvben főszerepet játszó alföldi kisváros-hangulat hiányzik, kárpótlásul viszont kapunk nemzetközi konfliktust és csodafegyvert. A türkizkék hegedűt olvastuk.

Nyolcvanhét éves korában meghalt Jorge Semprún spanyol író. Semprún franciául írt, de következetesen spanyolnak vallotta magát. A spanyol polgárháború után Franciaországba menekült, ahol bekapcsolódott a francia ellenállási mozgalomba. Mikor elfogták, a buchenwaldi lágerben tartották fogva, ezekből az élményekből táplálkozik legismertebb regénye, A nagy utazás (1963), amely a buchenwaldi koncentrációs táborba tartó író emlékeit, gondolatait rögzíti.

Izing Róbert Támadás az űrből! című könyvét úgy harangozták be, mint "jó magyar sci-fit", és mivel ilyen nincs túl sok a hazai könyvpiacon, naná, hogy felkaptuk a fejünket. Azt hittük, a könyv brutál paródia lesz, ehhez képest az elsőkönyves szerző alig forgatja ki a világmegmentős sablonokat. Az eredmény látványos nyári akció-vígjáték könyv formájában, önironikus poénokkal. A magyarok lézereitől ments meg uram minket.

2011 őszén jelenik meg Sir Arthur Conan Doyle 130 éve kiadatlan első regénye, amelyet az első Sherlock Holmes-novella, A bíborvörös dolgozószoba előtt pár évvel írt, 23 éves korában. A 150 oldalas, befejezetlen történet címe The Narrative of John Smith, főhőse pedig egy középkorú úr, akit köszvénye szobájába köt, így minden alkalmat megragad, hogy látogatóinak kifejtse világról alkotott véleményét. A fiatal író elküldte a kéziratot egy kiadónak, azonban az irat a postán elveszett, így Conan Doyle kénytelen volt emlékezetből újraírni. A British Library, ahol az iratot megtalálták, ezt a változatot őrzi, azonban ez véget ér a hatodik fejezetnél. A British Library munkatársa szerint a történet már sok elemét tartalmazza a későbbi Sherlock Holmes-történeteknek, például a szállásadó nő figurája nagyon hasonló. Forrás: Guardian

Kondor Vilmos feltalálta a jó magyar krimit, ezért örök tisztelettel nézünk rá. A Könyvhétre megjelenő Budapest romokban azonban csalódást okoz az előző három könyv után. Most ugyanis a történelem kap nagyobb súlyt, és nem a krimi-szál. A tempó lelassul: Gordon Zsigmond, az elpusztíthatatlan bűnügyi újságíró nem találja helyét a világháború utáni, lerombolt Budapesten, élelmiszerjeggyel kereskedik, cirkál, és keresi, mi után nyomozhatna.

Egy szociológus regényt ír az általa jól ismert korról - ráadásul ez a kor a 60-as évek: a Bambi, a táskarádió és a pöttyös szoknya kora. A Csupasz nyulakban elfért volna több szociológia, de alapvetően elgondolkodtató, igényes szórakoztató irodalom, amely a korszak egyik alapproblémájával, a nők helyzetével foglalkozik egy leányanya és éltanuló húga sorsán keresztül.

Spiró György Kémjelentés című új novelláskötete hajszálpontos látlelet a mai magyar társadalom közérzetéről. A kortárs magyar írókra nem jellemző, hogy szeretnének a jelen problémáiról írni. Spiró megtette, fontos szövegek születtek.

Rakovszky Zsuzsa kétségtelenül vonzódik a szexuális elhajlásokhoz. Legalábbis ezt sugallja, hogy A kígyó árnyéka aberrált apja-lánya kapcsolata után ismét meglehetősen kényes témához nyúlt: hogyan élt egy nő férfiként a 19. század végén. A nemet váltó nőt apósa feljelenti, a börtönben írt feljegyzések, levelek adják az életrajzi könyv gerincét. Magába szippantó, meglepő, bizarr történet, mégis marad hiányérzetünk. Mintha a szerzőt annyira magával ragadták volna a főszereplő érzései, hogy megfeledkezett volna a háttér és a többi figura árnyaltabb kidolgozásáról.

Ha Tóth Krisztina prózát ír, annak óriási tétje van: tud-e olyan erős lenni, mint a 2006-os Vonalkód? A mostani Könyvhétre megjelenő Pixel című novelláskötet szerkezetében és témáiban hasonló, de a tárcaműfajból adódó kötelezően kurta terjedelem kalitkába zárja a történeteket.

Hétfőn este életének 46. évében meghalt Czigány Zoltán szerkesztő-író, aki az utóbbi években Csoda és Kósza-mesekönyvsorozatával lett ismert. Halálhírét felesége jelentette be a Facebook közösségi oldalon.

Czigány Zoltán 1985-től a Magyar Televízióban dolgozott szerkesztő-rendezőként, 2002-től  az MTV irodalmi rovatvezetője, 2003-tól művészeti főszerkesztője volt, a közmédiarendszer átalakulása óta a Duna Televízió Filmműhelyének élén dolgozott. Csoda és Kósza című mesekönyve 2007-ben az év gyermekkönyve lett. 2008-ban IBBY-díjjal ismerték el. A Csoda és Kósza-sorozatban három mesekönyv látott napvilágot, egy hangoskönyv formájában is, Scherer Péter közreműködésével. A történetek főhőse két ló, Csodaló és Kószáló, akik Gödöllőn élnek. Kósza csupa jó szándékból sok galibát okoz, melyeket Csoda hoz rendbe. (MTI)

A második világháború időszaka kimeríthetetlen témája a magas- és a populáris irodalomnak. Ha lehet kategorizálni a korszakkal foglalkozó regényeket, talán a történelmi regényekhez sorolhatnánk ezeket: a többnyire izgalmas vagy nyomasztó fikció megelevenít valamit a megtörtént múltból, és az olvasó történelmi tudásán, fantáziáján és vérmérsékletén múlik, mennyit hajlandó elhinni ezekből. Laurent Binet francia történelemtanár 2010-ben megjelent első regénye, a HHhH (Himmlers Hirn heisst Heydrich [Himmler agyát Heydrichnek hívják]), mellyel elnyerte az elsőkötetesek Goncourt-díját, e tekintetben még a szokásosnál is többet bíz az olvasóra.

Az Apple iPad táblagépére optimalizálva tette elérhetővé 57 évnyi archívumát a Playboy magazin. A i.Playboy.com címen elérhető szolgáltatás előfizetéses, egy hónapra nyolc, egy évre 60 dollárért lehet megvásárolni az elérést. Az archívum több mint 130 ezer oldalas, magában foglalja a képeket, interjúkat, riportokat, de még a hirdetéseket is, amelyek az első, 1953-as számtól kezdve megjelentek az erotikus magazinban. Az iPhone-ról ismert érintőképernyős technológia lehetővé teszi, hogy az olvasó a fotókra ráközelítsen, és tetszés szerint forgassa azokat. (MTI)

Először tavaly nyáron fordult át a mérleg az e-könyvek javára az Amazonnál, mostanra azonban állandósult a helyzet - adta hírül az Egyesült Államok legnagyobb internetes áruháza. Jelenleg 100 papírkönyvre 105 e-könyv jut (az összehasonlításban nem vették figyelembe az ingyenesen letölthető könyveket). A piaci robbanást a cég a 2007 novemberében vezetett Kindle-nek köszönheti. Az első Kindle még négyszáz dollárba került (kb. 74 ezer Ft), a népszerű e-könyv-olvasó legújabb generációja viszont már csak 114 dollár, vagyis kb. 21 ezer Ft. Elektronikus formátumban a legtöbb Stieg Larsson krimijeiből, James Patterson thrillerjeiből, Nora Roberts romantikus és Charlaine Harris vámpírregényeiből fogy. Ők négyen lépték át az egymilliós álomhatárt.

Ősszel jelenik meg magyarul a Nemzetközi Man Booker Díj idei nyertesének, Philip Roth-nak a legutóbbi könyve, a Nemezisz. Az Európa Könyvkiadó adja ki, a fordítás már készül. Az amerikai szerző Magyarországon is megtalálta olvasóközönségét, noha nem tartozik a bestseller-írók közé - értékelte Philip Roth helyét az MTI-nek M. Nagy Miklós, az Európa Könyvkiadó főszerkesztője. M. Nagy az életmű csúcsának az ún. amerikai trilógiát tartja, vagyis az Amerikai pasztorál-t, a Kommunistához mentem feleségül-t és A szégyenfolt-ot. A főszerkesztő szerint Roth jelenleg az "öreg korszakát" éli, "fő témája az öregedés".

A tavaly megjelent Nemezisz szerinte egy gyakori Philip Roth-témára épül: "van egy tökéletes ember, akit a sors tönkre tesz".A történet a második világháború idején játszódik az Egyesült Államokban, ahol szörnyű gyermekparalízis-járvány dúl. A könyv főszereplője egy zsidó fiatalember, aki apró testi hibája miatt alkalmatlan a katonai szolgálatra. Szerelme meghívja magához a hegyekbe, abba a táborba, ahol ő dolgozik. A fiú érkezése után kitör a paralízisjárvány, a főszereplő is megbetegszik és tolószékbe kényszerül. Soha többet nem tud szabadulni attól a gondolattól, hogy akaratlanul is gyilkossá vált" - ismertette a történetet a főszerkesztő. (MTI)

Korábban: Philip Roth kapta a Nemzetközi Man Booker-díjat

"Jégkorszaki bestseller"-ként reklámozza az Ulpius-ház Jean M. Auel amerikai írónő népszerű A Föld gyermekei-regényciklusát. Pedig a bestseller szó most félrevezető. Igaz, hogy Auel könyvei az első rész 1980-as megjelenése óta 45 millió példányban keltek el, de a sorozat nem lektűr, hanem inkább ifjúsági irodalom, az a fajta, amire simán rá lehet kattanni felnőtt fejjel is. A regény 30 ezer évvel ezelőtt játszódik, szereplői ősemberek. A kor, amiről a múzeumokban kiállított semmitmondó szakócák és sárga lábszárcsontok hallgatnak, moziszerűen elevenedik meg a könyvben. Még azt is megtudjuk, hogyan szexeltek az ősemberek, közben a paleolit nagy rejtélyére, a neandervölgyiek eltűnésére is magyarázatot kapunk.

Liebhaber Judit modell-műsorvezető, valamint Gubík Ági, a Pánik című film (és több bankreklám) főszereplőnője is ijedezik a Könyvhétre megjelenő Támadás az űrből! című magyar sci-fi regény videóelőzetesében. A pár másodperces teaserből nem derül ki sok, csupán remegnek a kávéscsészék, és feltűnik a Parlament, a videóhoz mellékelt fülszövegből azonban megtudhatjuk, a Földet megtámadó idegen faj Amerikában kezdi a pusztítást, de "egy kis nép" megmenti a világot. Ezek lennénk mi, magyarok.

Az Agave kiadó "az elmúlt évtized legremekebb magyar science-fiction regénye"-ként hirdeti a Támadás az űrből!  című könyvet, amely "parádés ötleteivel és ellenállhatatlan humorával nem csak a stílus szerelmeseit fogja lenyűgözni".

Gyanítjuk, paródiára kell számítani, nem emberevős-lövöldözős ufóvadászatra. A könyvet egy eddig ismeretlen név, Izing Róbert jegyzi szerzőként. A teaser mindenesetre jól néz ki. Nálunk még csak most kezd divatba jönni, hogy könyvekhez is készül előzetes.

Gerlóczy Márton pár évvel ezelőtt készült párizsis videói a felolvasás miatt fulladtak unalomba (pedig Nagy Ervin adta a hangját a projekthez), a Darren Shan-trilógiához készült előzetes meg pont ellenkezőleg: annyira hasonlít a kereskedelmi tévék bombasztikus filmelőzeteseihez, hogy már unalmas. Ilyen szempontból a Támadás az űrből! előzetese jól sikerült, nézzétek.

"Az idegen faj megérkezett az űrből, hogy kiirtson minket. Első dolguk volt szétlőni Manhattant, és nemcsak Amerikára, hanem magára a Földre is ez a sors várna, ha nem jelenne meg hirtelen egy kis nép, egy jelentéktelen kis ország -- Magyarország --, amely állítja, hogy fel tudják venni a harcot az ufókkal, sőt le is tudják győzni őket." (részlet az ajánlóból)

A Portnoy-kór és az Amerikai pasztorál amerikai szerzőjét évek óta az irodalmi Nobel-díj várományosaként emlegetik. Egyelőre még nem sikerült megkapnia, viszont az angol nyelvterület legtekintélyesebb irodalmi díját, a Man Bookert most 2011-ben neki ítélték oda.

Saját könyveinek kalózpéldányaira vadászik illegális warezoldalakon Walter Jon Williams amerikai sci-fi író. Célja nem az, hogy megakadályozza művei ingyenes letöltését, hanem hogy maga is letöltse azokat, és így spóroljon időt és pénzt könyvei digitalizálásán. "Kitaláltam, hogy hagyom, hogy a kalózok dolgozzanak, és én majd lopok tőlük" - írta honlapján a szerző.

Nem ér az égig, de a bibliai Bábel tornyához hasonlóan a nyelvek sokszínűségét jelképezi az a 25 méter magas spirálszobor, amelyet 30 ezer darab, különböző nyelvű könyv felhasználásával készített Marta Minujin argentin művész Buenos Aires egyik terén. A magánemberek, könyvtárak és nagykövetségek által adományozott könyveket zacskóban aggatták fel a fémvázra, műfajok szerint csoportosítva. A szobor belsejében található lépcsőn felkapaszkodva az argentin művész által komponált zenét hallhatnak a látogatók. A háttérben a "könyv" szót lehet hallani a világ összes nyelvén. Buenos Aires a könyv fővárosa 2011-ben, a szobor ez alkalomból épült. A tornyot május 28-án szétbontják, és minden érdeklődő hazavihet egy könyvet. Ami megmarad, azt egy gyűjtemény fogja őrizni, amelyet Jorge Luis Borges argentin író novellája után "Bábeli könyvtár"-nak neveznek el.