A fent látható Kafka-borítók tervezője, Peter Mendelsund az egyik legkúlabb arc ma a könyvdizájn területén. Ő a kétezres évek Alvin Lustigja, vagy éppen El Liszickij és Chip Kidd szerelemgyereke. Egy igazi hipszter. Új, havonta jelentkező könyvdizájnnal foglalkozó sorozatunkban egy-egy jelentős tervezőt mutatunk be.
Peter Mendelsund (42) a kilencvenes években valószínűleg nem gondolta volna, hogy a kétezres években könyvborítóit és sorozatterveit nem csak a szakmai fórumok, de a New Yorker magazin és a Wall Street Journal is méltatni fogják. Nem azért, mert nem bízott magában eléggé, hanem mert abban az időben koncertzongoristaként kereste a kenyerét, nem pedig a New York-i Alfred A. Knopf kiadóvállalat művészeti társigazgatójaként, valamint a Pantheon és a Vertical Press művészeti vezetőjeként.
Amerika egyik leg(el)ismertebb könyvborító tervezője soha nem tanult iskolai keretek között grafikát. 1991-ig irodalmat és filozófiát hallgatott a Columbia Egyetemen, zongorát és zeneszerzést a Mannes College of Musicban, majd több mint egy évtizedig hivatásos zenészként dolgozott, még egy komolyzenei témájú könyvet is írt. Lánya születésekor azonban családfenntartóként komolyan el kellett gondolkodnia a pályamódosításon. Felesége egy ötletbörze alkalmával összeírta egy cetlire, hogy mi is érdekli igazán a férjét: a címertan, a kakasviadal, az állattenyésztés, a rodeós bohóckodás, a rakétamodellezés, az összehasonlító teológia és a jódlizás mellett a tervezőgrafika tűnt a legjobb választásnak.
Mendelsund elmélyült hát a Quark(Xpress) és a PhotoShop programok tanulmányozásában, majd egy független zenei kiadónak tervezett cd-borítókat.
Az áttörésre fél évet kellett várni, amikor is egy családi barát bemutatta őt Chip Kiddnek, a Knopf művészeti társigazgatójának és dizájngurunak, akit a Time Magazin 2008-ban az év száz legbefolyásosabb embere közé választott. Kiddet azonnal meggyőzte Mendelsund portfoliója. Mivel a Knopfnál éppen nem volt üresedés, Chip elvitte őt egy másik nagyágyúhoz, John Gallhoz, aki a Random House kiadó leányvállalatának, a Vintage Booksnak a kreatív vezetője. Másnap Mendelsund teljes munkaidős alkalmazásba került a Vintage-nél. Nyolc hónap múlva pedig lett állás a Knopfnál, ahol azóta ő a vezető tervező.
A sztárdizájner legjobb munkáin, de akár a könyvek egyes részleten is, például a Dosztojekvszkij regények gerincein könnyen felfedezhető az orosz konstruktivizmus hatása. Mendelsund maga is többször nyilatkozta, hogy nagy tisztelője Alekszandr Rodcsenkó, El Liszickij és a fiatalon elhunyt Olga Rozanova művészetének.
Az európai avantgárd mellett a legtöbbször a 20. századi amerikai dizájn hagyományaihoz nyúl vissza. Nagy sikerű Kafka újraértelmezéseit látva igazat kell adnunk Chip Kiddnek, aki egyszer Paul Rand és Alvin Lustig szerelemgyerekének nevezte az autodidakta grafikust. A remek Kafka-borítók, akár Lustig hommáge-okként is értelmezhetők, Lustig egyébként 1946-ban tervezett ikonikus borítót az Amerikának.
Alvin Lustig borítója az Amerikához
Az Egyesült Államokban is népszerű skandináv krimiknek Mendelsund tervezi a legszellemesebb borítókat. Ilyenek Jens Lapidus svéd író, ügyvéd regényeinek minimalista címlapjai (itt, itt és itt), de Jo Nesbø könyveit is kellően sötéten csomagolta (itt és itt). Az eddig négymillió példányban eladott Stieg Larsson-sorozat dizájnját a Wall Street Journal sem hagyta szó nélkül. A díszdobozos kiadást Mendelsund egy rövid videóban is bemutatja.
Mendelsund mindent elért a szakmájában, talán még annál is többet. Mégis, vagy éppen ezért, vannak még könyválmai: többek között Jorge Luis Borges, Italo Calvino, Thomas Pynchon és Ludwig Wittgenstein műveinek tervezne még borítót. „A közép-európaiak határozottan hiányoznak a portfoliómból. Ezen változtatni kell” – válaszolta egy cseh internetes lapnak adott interjúban. Nos, a hiányérzet érzékelhetően csökkent, amióta Kertész Imre Detektívtörténetének és Márai Sándor több regényének is (itt, itt és itt) tervezett amerikai ruhát.
Peter Mendelsund műhelyblogja: http://jacketmechanical.blogspot.com/
Munkái: http://mendelsund.blogspot.com/