A Halott könyvtár kísérlet a magyar könyvtárak 1989 óta olvasatlan állományának modellezésére. Az OSA Archívum február 28-án nyíló kiállításán a látogatók ötezer olyan könyvet vehetnek le a polcokról, forgathatnak, szagolhatnak, amelyet 1989 óta senki sem kölcsönzött ki. A fiókkönyvtárszerűen berendezett kiállító térben az eredeti könyvtári tematika szerint elrendezett, dohos szagú, fűzött keménykötésű könyvekből áll össze a Halott könyvtár. A kiállítás hétfői megnyitóján Barna Imre, az Európa Könyvkiadó Igazgatója, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke a statisztikát idézte: Magyarországon 1989 és 2010 között 221 ezer cím jelent meg 1,2 milliárd példányban. Valószínűleg ezek jelentős részét sem olvasta senki. Barna Imre szerint a Halott könyvtár a jelen könyvkiadására, archiválási gyakorlatára vonatkozóan is felteszi a kérdést: vajon 23 év múlva nem ugyanez lesz-e a sorsa a most megjelenő könyveknek?
A válogatásban csak 1945 és 1989 között, Magyarországon, magyar nyelven megjelent, általános érdeklődésre számot tartó könyvek szerepelnek. A Centrális Galériában elhelyezett könyvtárinstalláció 300 nm-es terét könyvespolcok uralják, az ötezer könyvet az eredeti könyvtári tematika szerint rendezték el, kezdve a műszaki és mezőgazdasági munkáktól, az ifjúsági és művészeti könyveken át a szépirodalomig. A Halott Könyvtár elnevezés és az olvasatlan könyvek tömege kifejezetten drámai hatással vannak a látogatóra. Pedig a nem-olvasás ténye valójában nem olyan meglepő. A ki nem kölcsönzött példányok között van Szabó Magda Ajtó című regényének és Sarkadi Imre Körhintájának egy-egy példánya is. A kiállítás kurátora, Tamási Miklós szerint a Halott könyvtár inkább a ’89 előtti könyvkiadást modellezi. Egy-két kötetes szerzők verseskötetei jelentek meg tucatszám, a maihoz viszonyítva hatalmas példányszámban adták ki a könyveket, így érthető, hogy vannak olyan példányok, amelyekhez senki nem nyúlt az utóbbi 23 évben. A kiállított szakkönyvek jelentős része elavult, a hatvanas évek második felétől a nyolcvanas évekig rendezett irodalmi polcokon rengeteg az olyan verseskötet, ami ’89 óta gyűjteményes kötetekben is elérhető, vagy teljes terjedelemben bárki számára hozzáférhető az internetes adatbázisokban, például a Digitális Akadémián vagy a Magyar Elektronikus Könyvtárban. De az olvasói szokások is jelentősen megváltoztak: sokszor megtört gerincű, rongyosra olvasott, korábban kötelező vagy bestseller könyvek, például Berkesi András Sellő a pecsétgyűrűn című kalandregénye is bekerültek a ’89 óta nem kölcsönzött válogatásba.
A Halott könyvtár teljes anyaga felépíthető lett volna a ’89 után feledésbe merült ideológiai és eszmei kérdéseket taglaló, szocialista realista művekkel. A szervezők célja azonban nem az volt, hogy átfogó politikai képet mutassanak a korszakról, hanem hogy ráirányítsák a figyelmet arra, hogy például A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai második kötete mellett az esztétikai értékkel rendelkező szövegekhez, többek között Szilágyi Domokos, Schiller vagy Kassák kötetéhez sem nyúlt senki. „Nyilván ötezernél jóval több olvasatlan könyv van, de egy olyan összeállítást akartunk készíteni, ami nem az unalomról szól, ahol nem egy joggal feledésre ítélt anyagot mutatunk be. Arra törekedtünk, hogy a feledésbe merült szerzőket hozzuk ide, és csak keveset a bukottból” – foglalta össze Tamási Miklós.
A Halott Könyvtár anyagának válogatása nem volt egyszerű feladat, mert általában nincsenek olyan regiszterek, amelyekben a könyvtárak vezetnék a ki nem kölcsönzött könyveket. Több, kötelespéldányokat gyűjtő könyvtárban tett próbálkozás után az ELTE Egyetemi Könyvtárban találtak ehhez segítséget az OSA Archívum munkatársai: itt 1989, az új katalógusrendszer felállítása óta digitálisan rögzítik az olvasatlan könyvek listáját. A teljes állomány átvizsgálása így is szinte lehetetlen vállalkozás lett volna, a Halott könyvtárba így végül két méret alapján szervezett gyűjtemény anyagából válogattak: a középméretű és az eggyel kisebb méretű könyvek katalógusát hatan vizsgálták át másfél hónapon keresztül napi öt-hat órában.
A szervezők azt szeretnék, ha a Halott könyvtár inspirációt adna a könyvtárról/archiválásról, az információ megőrzéséről és újrafelhasználásáról folyó közgondolkodásnak, illetve, hogy az olvasók újra felfedezzék az elfeledett könyveket. Utóbbihoz adnak némi segítséget a Halott könyvtárban meghallgatható könyvajánlók Mélyi Józseftől, Karafiáth Orsolyától, Lévai Balázstól, Bán Zoltán Andrástól és Török Andrástól. A Halott Könyvtár április 22-ig, hétfő kivételével minden nap 10 és 18 óra között ingyenesen böngészhető a Centrális Galériában (1051 Budapest, Arany János utca 32.). A kiállítás után ennek az ötezer könyvnek ugyanaz lesz a sorsa, ami eddig volt: lajstromszám alapján visszakerülnek a könyvtár raktárjának polcaira – de akkor már olvasott műként regisztrálva.
Fotó: Tuba Zoltán
