Kétség sem férhet hozzá, Benedek Szabolcs zseniális érzékkel jelölte ki A vérgróffal induló regénytrilógiájának műfaji kereteit és tartalmi összetevőit. Tudtommal legalábbis nem sok olyan kortárs mű van manapság forgalomban, amely a magyar olvasóközönség ennyire széles rétegeinek - a vámpírrajongó tinilányoktól kezdve a múlt századelő Budapestjére kíváncsi irodalmárokon keresztül az okkult tanok kutatóiig - érdeklődésére tarthatna számot. A vérgróf sajátos elegyét adja a kortárs szórakoztató irodalom (és a múlt századi szépirodalom, lásd Szerb Antal Pendragon legendája) trendjeinek: van benne egy kis krimi, jó adag spiritualizmus, számtalan történelmi és irodalomtörténeti utalás, szerelem, vámpírok, örömlányok… Lényegében minden, ami egy könnyed kikapcsolódás után néző olvasó figyelmét felkeltheti.

A fekete zongora kéziratának eredménytelen küldözgetése után Baráth Katalin úgy döntött 2009-ben, hogy nem vár tovább, magánkiadásként megjelenteti a kotnyeles eladókisasszony, Dávid Veron történetét, és menedzselni fogja saját magát. Ekkor figyelt fel a századfordulós krimire az Agave Kiadó. A fekete zongora (2010) és A türkizkék hegedű (2011) után a júniusi Könyvhétre jelenik meg a harmadik Dávid Veron-könyv, A borostyán hárfa. Baráth Katalinnal a női krimikről, a ponyvákról, a szerencsétlen kritikusokról és a szerzői brand építéséről beszélgettünk.

Van, aki szerint az északi írók a világ lelkiismeretének tartják magukat, az izlandi költők pedig négy évvel előre megérezték a gazdasági világválságot. Előnyös könyvadó, írókat ösztönző programok, a jó történetekhez való vonzódás, illetve az, hogy a hosszú, sötét teleken az ember sokat olvas - ebben látják a skandináv írók saját irodalmuk sikerét. Az [origo] világhírű skandináv írókkal, a Könyvfesztiválon kereste az északi irodalom titkát.

szólj hozzá: Miért olyan jók a skandinávok?

Kondor Vilmos új regénye, a Budapest novemberben a napokban elkészült: ez a könyv lesz a Gordon Zsigmond-sorozat ötödik és egyben befejező része.

A krimiíró Jo Nesbøt egyáltalán nem kell bemutatni a magyar olvasónak: társadalmi problémákból eredő bűnügyi történetei több millió példányban keltek el világszerte. A Kolibri Kiadó jóvoltából a Könyvfesztiválra jön magyarul Nesbø gyerekkönyvsorozatának, a Doktor Proktor pukiporának első kötete, és először itt nálunk látható az ősszel érkező második és a 2013 tavaszán megjelenő harmadik rész magyar borítója is. A gyerekkönyveket szintén Petrikovics Edit fordította.

Az Amerikai Krimiírók Szövetségének Grand Master-díjával, valamint az Angol Krimiírók Cartier Gyémánttőrével kitüntetett Sara Paretsky magyarul frissen megjelent regényének, A testművésznőnek magánnyomozó hőse napjaink Chicagójában fedezi fel a leghihetetlenebb összefüggéseket és összefonódásokat a klubok és gengszterek, a háborús cégek és a maffia között, miközben a játéktéren számtalan ember válik áldozattá.

Baráth Katalin ma posztolta blogján harmadik krimijének borítóját, így végre annak címe is kiderült. A fekete zongora és A türkizkék hegedű után a kotnyeles Dávid Veron újabb esete a Könyvhétre érkezik az Agave Kiadónál.

Ruth Rendell egyik leghíresebb regénye, az 1984-es The Tree of Hands most jelent meg először magyarul a Partvonal Pszichokrimi sorozatában. A Lopott élet címmel fordított regény egy gyerekrabláson keresztül kapcsolja össze az egymástól markánsan különböző anyákat és lányaikat. Az idegileg instabil Mopsát és a sikeres író Benetet, valamint a nemtörődöm Irist és a pénzéhes Carolt. A látszólag tökéletesen különböző hátterű, gondolkodású nők voltaképpen mégis nagyon hasonlítanak: mindnyájan a végletekig önzők. Az önzőségük miatt pedig egy kétéves kisfiú csapódik egyik anyától a másikig.

Georges Simenon február 13-án, egy pénteki napon született, pályája azonban egy igazi sikersztori: kétszáznál is több regénye jelent meg, de novellaszerzőként is igen termékeny volt, naponta hatvan-nyolcvan oldalt írt. Simenon a világirodalom egyik legtermékenyebb és legeladhatóbb írója volt, megteremtette az európai krimi meghatározó alakját, az empatikus, atyai attribútumokkal felruházott Jules Maigret felügyelőt. Bár nem volt szépíró, alapvetően jól írt, központi témájának a bűn viszonylagosságát választotta: könyveiben a kispolgári világ esendőségét, sebezhetőségét ragadta meg, a törvény betűje és az élet szükségszerűsége közti ellentmondásosságra mutatott rá.

Az irodalmi művek személyleírásai alapján készít fantomképet Brian Joseph Davis egy törvényszéki szoftver, a Faces ID segítségével. A program több mint tízezer arcrészletet tárol, melyekből a megadott jellemzők szerint lehet kiválogatni a legmegfelelőbbeket és elkészíteni a fantomképet, például a képen látható Bovarynéról vagy Sam Spade-ről.

A szerelem szigorúan egy férfi és egy nő között lehetséges - vagy legalábbis így gondolta egy romantikus művek írására buzdító pályázat, amelyet a Romance Writers of America nevű szervezet oklahomai csoportja, a Romance Writers Ink (RWI) hirdetett meg. Az évente kiírt More than Magic pályázatra az idei szabályok szerint érkezhettek lovestoryk vámpírokról, vérfarkasokról, romantikus történetek a múltból és a jövőből. A pályaművek lehettek akár erotikusak, akár urban fantasyk is, a korábbi évektől eltérően azonban idén azonos neműek kapcsolatáról nem szólhattak.

M. C. Scott sorozatindító történelmi krimije, A római kém az utolsó pillatban új borítót kapott. (Az előzőt itt lehet megnézni.) A könyv március 1-jén érkezik.

Kathy Reichs törvényszéki antropológus, krimiíró. Itthon leginkább a Dr. Csont című tévésorozat tásrproducereként ismerős. Dolgozott az FBI-nak, és segített azonosítani a World Trade Center elleni terrortámadás áldozatait. Jelenleg a Kanadai Rendőrség tanácsadója, mellette antropológiát tanít az Észak-Karolinai Egyetemen, Charlotte-ban. A Brennan-krimik első része, a Csont és vér 1997-ben elnyerte az elsőkönyvesek Ellis-díját, amit azóta tucatnál is több krimi követett. Magyarul az Ulpius-ház kezdte el kiadni Reichs könyveit: a tavalyi első krimi után idén érkezik a második kötet, a Csont és bőr. Kathy Reichsot az írásról és a boncolásról, megrázó élményeiről, Dana Scully-ról, a krimik jelentőségéről kérdeztük.

Jó hír a történelmi krimik és az ókori Róma rajongóinak, hogy hamarosan megérkezik M. C. Scott sorozatindító regénye, A római kém. Az Agave ezzel igyekszik majd ellenpontozni a Steven Saylor-krimiket, így néz ki a borító, tessék:

A skandináv krimi köztudomásúan sötét, borongós és gyakran politizál. Ha direktben mégsem, fontos társadalmi kérdéseket akkor is feszeget. A műfajjal a moralista Henning Mankell révén ismerkedtem meg, akinek hőse, Kurt Wallander messziről emlékeztetett Raymond Chandler Phillip Marlowe-jára. A Mankell-kötetek hangulatában is volt valami ilyesmi, úgyhogy a szerzőnek nyert ügye volt nálam. Később jöttek sorban a többiek, az izlandi Arnaldur Indridassontól a norvég Jo Nesbón át a svéd Stieg Larssonig - utóbbit mindenki ismeri, aki kicsit is figyelt arra, ami az irodalomban és a filmben az utóbbi egy-két évben történt.

A Partvonal Kiadó Pszichokrimik sorozatában milyen más kötet is jelenhetne meg, mint a műfaj legismertebb darabja, Robert Bloch 1959-es regénye, a Pszicho. A krimire megjelenésekor a friss hang és az őrület ábrázolásának új módja miatt hamar felfigyeltek: 1960-ban már Alfred Hitchcock feldolgozásában futott sikerrel a mozikban. A kitüntetett figyelem ugyanakkor a szövegtest gyilkosa is lett: a közönség számára a Pszicho sokkal inkább Hitchcockkal és a filmmel fonódik össze, mint Bloch nevével és az irodalommal. Persze sok hasonló esetet találni a krimiirodalom és a filmtörténet találkozásainak sorában, de Bloch Pszichó-ját valóban igen méltatlanul felejtik el.

Hosszan lehetne folytatni a címben felsorolt jelzőket, ha körül kellene írni, milyen is Dennis Lehane Kenzie-Gennaro-sorozata. Szinte valamennyi ajánló, kritika megemlíti, hogy Lehane a krimi igazi mestere - és bár a nagy szavakkal nem árt vigyázni, ebben az esetben szó nincs túlzásról. Magyarul most ősszel jelent meg a Kenzie-Gennaro negyedik kötete, a Hideg nyomon.

Január 4-én kerül az amerikai boltok polcaira a magyar krimiíró Budapest Noir című első regénye a HarperCollins kiadó gondozásában. A Budapest Noir Kondor Vilmos ötkötetes történelmi krimisorozatának első része, amelynek cselekménye a II. világháborút megelőző években játszódik. A sorozat főhőse Gordon Zsigmond bűnügyi újságíró, aki egy meggyilkolt nő ügyében nyomoz. A kötetet Olchváry Pál fordította, és hamarosan elkészül a borító is. Kondor Vilmos 2008-ban megjelent művét az elmúlt három évben számos nyelvre lefordították, megjelent Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban, Hollandiában és Németországban is. A The New York Times szeptember 22-én publikált cikkében a Budapesthez kötődő filmek és könyvek között Kondor Vilmos regényét is megemlíti. (MTI)

A norvég krimiírót az új Stieg Larssonként emlegetik. Eddig nyolcmillió példányt adtak el műveiből világszerte, pedig az amerikai piacra még csak most tört be a nyáron. Nagy-Britanniában viszont már őt kérdezték a lapok, mit gondol az oslói vérengzésről. Regényeinek erőssége - a duplacsavaros cselekmény mellett -, hogy társadalmi problémák és összetett karakterek köré építi történeteit. Tizenöt könyve jelent meg eddig, amelyek közül azok a legismertebbek, amelyek főszereplője az iszákos, melák Harry Hole. Összeállításunkban Nesbo írói világát próbáltuk feltérképezni.

Jo Nesbo, csakúgy, mint hőse, Harry Hole, jó formában van: a Hóemberrel az eddigieknél pörgősebb és rafináltabb krimit kapunk a kezünkbe. A Harry Hole-sorozat magyarul most megjelent újabb részében az alkoholista oslói nyomozó egy családanyákra vadászó sorozatgyilkost üldöz.

A legújabb skandináv bestsellerként beharangozott Három másodperc a drogügyletek és a börtönök világát mutatja be még krimikben is szokatlanul hitelesen és realisztikusan. Nem véletlenül: a szerző egy bűnügyi újságíró és egy exrab, akiknek ez már az ötödik közös könyve. Jó film lesz belőle, regényként gyenge.

Folytatódik Baráth Katalin békebeli krimije, de ami az első részben még szeretnivaló bájos allűr volt, most parodisztikus modorosság. Legjobban az első könyvben főszerepet játszó alföldi kisváros-hangulat hiányzik, kárpótlásul viszont kapunk nemzetközi konfliktust és csodafegyvert. A türkizkék hegedűt olvastuk.

2011 őszén jelenik meg Sir Arthur Conan Doyle 130 éve kiadatlan első regénye, amelyet az első Sherlock Holmes-novella, A bíborvörös dolgozószoba előtt pár évvel írt, 23 éves korában. A 150 oldalas, befejezetlen történet címe The Narrative of John Smith, főhőse pedig egy középkorú úr, akit köszvénye szobájába köt, így minden alkalmat megragad, hogy látogatóinak kifejtse világról alkotott véleményét. A fiatal író elküldte a kéziratot egy kiadónak, azonban az irat a postán elveszett, így Conan Doyle kénytelen volt emlékezetből újraírni. A British Library, ahol az iratot megtalálták, ezt a változatot őrzi, azonban ez véget ér a hatodik fejezetnél. A British Library munkatársa szerint a történet már sok elemét tartalmazza a későbbi Sherlock Holmes-történeteknek, például a szállásadó nő figurája nagyon hasonló. Forrás: Guardian

Kondor Vilmos feltalálta a jó magyar krimit, ezért örök tisztelettel nézünk rá. A Könyvhétre megjelenő Budapest romokban azonban csalódást okoz az előző három könyv után. Most ugyanis a történelem kap nagyobb súlyt, és nem a krimi-szál. A tempó lelassul: Gordon Zsigmond, az elpusztíthatatlan bűnügyi újságíró nem találja helyét a világháború utáni, lerombolt Budapesten, élelmiszerjeggyel kereskedik, cirkál, és keresi, mi után nyomozhatna.

Kondor Vilmos, a Budapest Noir, a Bűnös Budapest, A budapest kém, valamint a pár hét múlva megjelenő Budapest romokban című folytatásos történelmi krimik írója nemrégiben felbukkant Facebookon is. Ez azért izgalmas, mert a szerző sokak szerint nem létező személy. Senki nem találkozott vele élőben, mindig csak e-mailben ad interjút, és összesenkering róla a neten. Állítólag egy nyugat-magyarországi gimnáziumban tanít, de az istennek sem találni egyetlenegy nyugat-magyarországi gimnáziumban sem Kondor Vilmos nevű tanárt. Emiatt stabilan tartja magát a legenda, hogy valaki más írja Kondor Vilmos álnév alatt a jobbnál jobb regényeket. Valaki szerint Kondor sajtótörténész, más azt tippeli, a Kondor-regényeket kiadó Agave vezetője, Varga Bálint a titkos szerző, de azt is olvastuk már, hogy egy történelem szakos PhD-hallgató lenne az elkövető.