A norvég krimiírót az új Stieg Larssonként emlegetik. Eddig nyolcmillió példányt adtak el műveiből világszerte, pedig az amerikai piacra még csak most tört be a nyáron. Nagy-Britanniában viszont már őt kérdezték a lapok, mit gondol az oslói vérengzésről. Regényeinek erőssége - a duplacsavaros cselekmény mellett -, hogy társadalmi problémák és összetett karakterek köré építi történeteit. Tizenöt könyve jelent meg eddig, amelyek közül azok a legismertebbek, amelyek főszereplője az iszákos, melák Harry Hole. Összeállításunkban Nesbo írói világát próbáltuk feltérképezni.

ALKOHOL Minden valamirevaló detektív iszik, de Nesbo hőse boldogtalanul küzd gyengeségével, amelyet ő „láncaikat csörgető kutyákként” emleget. Újra és újra megpróbál leszokni, anonim alkoholisták közé is eljárogat, de a lelki megrázkódtatásokat és rémálmokat csak alkohollal képes kúrálni. Kedvenc kocsmája a Schroeder, és mindig tart készenlétben egy Jim Beamet a mosogató alatt. Az egyetlen, ami segít rajta, a munka: ha elkezdi izgatni egy bűntény, véreres szemmel veti rá magát a nyomokra. Nesbo realisztikusan írja le a betegség árnyoldalait: az első piát követő hányást, a másnapos fejgörcsöt, a megalázó visszaeséseket, a kollégák örökös gyanúját. Érthető, Nesbo kedvenc krimije miért Jim Thompson The Killer Inside Me című könyve, amelynek főhőse egy szadista hajlamokkal küzdő nyomozó.

BOSSZÚ Szinte valamennyi Harry Hole-regényben a gyilkos indítéka a bosszú. (Ha pedig nem, akkor éppen Harry liheg bosszúszomjasan David Hasselhof-külsejű kollégája nyakába, akit nyomozótársa, Ellen Gjelten megölésével és egyéb gonosztettekkel gyanúsít.)

CSALÁD A krimikben, legyen az amerikai, skandináv vagy brit, ritka a harmonikus párkapcsolat. Harry is egyedülálló, de halálosan szerelmes egy törékeny, Rakel Fauke nevű nőbe, aki azonban szakított a férfival annak munkamániája miatt. Harry eddig olvasható 2200 oldalra rúgó történetében a legidillibb pillanat az a családi közös karácsony volt, amikor Harry magányos édesapja, Down-kóros húga, Rakel és a nő Oleg nevű huncut kisfia együtt eszik meg az ünnepi sültbordát. Ennek ellenére Nesbo regényeit inkább a család intézményével szemben táplált gyanakvás határozza meg. Nyüzsögnek a frusztrált feleségek, monomániás férjek, cserbenhagyott gyerekek és gyűlölködő testvérek. A hűtlenség a most megjelent Hóember központi témája. Természetesen Harrynek sem sikerül hosszú távra családot kovácsolnia maga köré. Jo Nesbo sem házas, de van egy 11 éves kislánya.

DEPRESSZIÓ Alkoholizmus és depresszió kézen fogva járnak, mégis a depressziós detektív figurája kifejezetten skandináv krimiklisé a kiégett és szerencsétlen Martin Beck óta, akit a svéd Sjöwall-Wahloo szerzőpáros alkotott meg a hetvenes években. A tipikus északi nyomozó beteg, elhagyta a felesége, rossz viszonyt ápol gyerekeivel (pl. Kurt Wallander Henning Mankell regényeiből), vagy régi trauma gyötri, és drogos a lánya (Erlendur Sveinsson az izlandi Arnauldur Indridason könyveiből). Ez remek találmány, hiszen jóval könnyebb azonosulni a gondoktól gyötört nyomorult kisemberrel, mint egy szuperhekussal. A mi Harry Holénk pont ebbe a sorba illeszkedik: nincs nője, a barátai meghalnak, inszomniás, iszik, zsarolják, gyanúsítják, ki akarják rúgni, a Hóember végére egy ujját is elveszíti – a következő (magyarra még nem lefordított) könyvben meg drogos lesz. Kezd egy kicsit túlzás lenni.

EMPÁTIA A skandináv krimik nagyrészt annak köszönhetik népszerűségüket, hogy olyan elevenbe vágó és mai társadalmi problémákat hoznak szóba, amelyekről a szépirodalom már ritkán tudósít. A bűnügy csupán az egyik részét adja a történeteknek; a másik a miliő, amelyet a szereplők sorsán keresztül megismerünk. „A krimik bizonyos szempontból unalmasak” – mondta egy interjúban. "A bűntettet elkövetik, és tisztában vagy vele, hogy a végére felgöngyölítik. Ezért kell, hogy a történet a puszta cselekményen túl is érdekes legyen.” Nesbo minden könyvében más témát emel fókuszba: Norvégia náci múltját és az idegengyűlöletet (Vörösbegy), cigány bevándorlókat (Nemeszisz), drogosokat (A megváltó). Különös empátiával közelít a kényes témákhoz. Úgy mutatja be az egykori norvég Hitler-hívőket, a cigány bankrablót, a horvát bérgyilkost, a cseh fegyvercsempészt és a zavarodott gyerekgyilkos apát is, hogy emberileg megértsük indokaikat. Vannak azonban szereplők, akikkel szemben még Nesbo sem tanúsít sok megértést. A neonácikat például szemmel láthatóan nem kedveli.

FOCI Jo Nesbo 19 éves koráig hivatásos labdarúgónak készült. Az A-osztályban játszott (a Molde csapatában), mikor egy térdsérülés miatt kénytelen volt letenni a focista-karrierről. Csatár volt, és a Tottenham csapatába akart bekerülni. Mikor egy újságíró megkérdezte tőle, hogy most mi lenne belőle, ha nem lett volna ínszalagszakadása, azt válaszolta: „Én lennék Jürgen Klinsmann.”

GYILKOS A skandináv krimiszerzőkre jellemző, hogy megmutatják a gyilkos nézőpontját is: Jo Nesbon kívül a svéd Liza Marklund is szívesen szólaltatja meg egy-egy rövid fejezet erejéig a gyilkost. Ez a módszer nemcsak azért jó, mert az író alaposan fel tudja építeni a gyilkos karakterét, hanem mert a szándékosan enigmatikusan megfogalmazott szöveg azonnal találgatásokra készteti a leghűvösebb fejű olvasót is.

HERCEG Harry Hole fő ellenlábasa a sorozat (magyarul megjelent) első három részében. Ő az oslói illegális fegyverkereskedelem feje, és ha ez még nem lenne elég, szadista, rasszista bunkó, aki mindig Prince-számokat hallgat.

IDŐJÁRÁS Az oslóiak ájuldoznak a 29 fokos nyári hőségben, viszont a mínusz húszban kimennek az utcára egy köntösben. Ahhoz képest, hogy milyen gyakran van farkasordító hideg a regényekben, a szereplők ritkán panaszkodnak. Az esővel is csak Bergen kapcsán élcelődnek (a közismert helyi poén szerint második legnagyobb norvég városban évente csak kétszer esik az eső: novembertől februárig, és februártól áprilisig).

JÓLÉTI ÁLLAM Az egyik ok, amiért nagyon élvezetes Nesbot olvasni, hogy a könyveiben üdítően intelligens magyarázatokkal és elgondolkodtató kérdésekkel találkozhatunk. A szereplők szájába adott gondolatok egy józanul és többsíkúan gondolkodó ember képét festik fel. Különösen érdekes az, mikor Nesbo Norvégiáról beszél. Regényeiből furcsa paradoxon rajzolódik ki egy nagyvonalú, jóléti államról, amelynek biztonságosnak tűnő rendszerét számos konfliktus feszíti: bevándorlók, idegengyűlölet, széleskörű droghasználat. "Az ellentétek bemutatásához keresve sem találnék jobb helyszínt Oslónál" - mondta egy interjúban Nesbo. "Európában itt halnak meg a legtöbben kábítószer-túladagolás miatt, egy kimutatás szerint az egy lakosra eső bejelentett erőszakos cselekmények száma háromszorosa volt a New York-iénak."

„Bizonyos szempontból bizonytalan ország vagyunk” – mondta Norvégiáról egy interjúban Jo Nesbo. „Egy nagyon fiatal nemzet, amely próbálja kitalálni magát. Mint minden nemzetnek, oszlopokra van szüksége, amelyre építheti a nemzeti önképét. (…) Norvégia 1917-ig Európa legszegényebb országai közé tartozott. A hetvenes években olajat találtunk (…), és Norvégia hamarjában a világ egyik leggazdagabb országa lett. Mint egy srác, aki kisebbrendűségi komplexussal küzd, és mikor hirtelen valami sikert ér el, nem tud megbirkózni vele. (…) Büszkeség és bizonytalanság kéz a kézben járnak.” Cikkében, amelyet Nesbo a júliusi oslói és utoyai merénylet után írt, Norvégiát egy szűzlányhoz hasonlítja, amely eddig nem ismerte a félelmet, és biztosra vette, ha betartja a szabályokat, nem történhet semmi baj. Nesbo szerint ez az ártatlanság és naiv bizalom veszett el a július 22-i bombamerénylet és tömeggyilkosság után.

KÁBÍTÓSZER

- Te vagy az?
Harry megfordult. A drogos kinézetű nő volt az.
- Te vagy az, nem? Te jöttél Snoopy helyett? Azonnal szükségem van egy nulla-egyesre! Van…
- Sorry – szakította félbe Harry. – Nem én vagyok az.
A nő rábámult. Félrehajtotta fejét és összehúzott szemmel méregette, mintha arra próbálna rájönni, hogy Harry hazudik-e neki. – Dehogynem, már korábban is láttalak itt.
- Rendőr vagyok.
A nő megdermedt. (…)
- Zsaru?
- Ha emlékezetem nem csak, volt egy megállapodás, miszerint a Platán maradtok – jegyezte meg Harry (…).
- Ugyan – válaszolta a nő és egyenesen Harry orra elé állt. (…) Harry finoman megmarkolta a nő karját.
- Idefigyelj, ami neked kell, a Platán találod meg, Ne kényszeríts rá, hogy lecsukassalak.
- Oda nem mehetek – szabadította ki a nő a karját. (…)
Félrebillentette a fejét. Vékony, vértelen ajka egy kissé megrándult. Úgy tűnt, mintha szórakoztatónak találná a helyzetet.
- Eláruljam neked, miért nem mehetek a Platára?
Harry várt.
- Mert a kölyök jár oda.

Kemény jelenetek vannak A megváltó-ban: az oslói drogosok világában Harryvel együtt az olvasónak is szembesülnie kell néhány feloldhatatlan erkölcsi dilemmával. Megdöbbentően liberális drogpolitika körvonalazódik a regényből: a központi pályaudvar környéke (Plata) a könyv írásának idején „türelmi zóna” volt, ahol nyíltan lehetett kemény drogokkal üzletelni.

LARSSON, STIEG Az amerikai kiadások új Stieg Larssonként hirdetik Jo Nesbot a könyvek borítóján, pedig Nesbo regényei megelőzték Larsson Millenium-trilógiáját (az első Nesbo-krimi 1997-ben jelent meg Norvégiában, 2006-ban angol fordításban; míg A tetovált lány csak 2005-ben svédül és 2008-ban angolul). Az interjúkból kitűnik, Nesbo nem igazán repes az örömtől, hogy hozzá hasonlítgatják. „A borító a marketingről szól. Lehetne rosszabb is, írhatnák az is: az „új Dan Brown” – válaszolta rezignáltan egy újságírói kérdésre. Máshol elismeri, nem szereti Larssont. Rajongói szerint Nesbo agyasabb krimiket ír. Míg A tetovált lány írója szado-mazo szexszel tartja fenn az olvasók érdeklődését, addig Nesbo szélesebb körű társadalmi érdeklődést feltételez az olvasóról, mikor fegyverkereskedelemről, bevándorlókról és neonácikról ír. Ugyanakkor Nesbo sokat köszönhet Larssonnak. Nesbo ezen a nyáron robbant be az amerikai piacra a Hóemberrel, holott már három könyve megjelent a Harry Hole-sorozatból, és korábban egyik sem lett nagy siker. A Washington Post újságírója szerint ez egyértelműen azért van így, mert a Hóember volt az első Nesbo-könyv, ami már az Államok totális "belarssonulása" után érkezett meg a tengerentúli könyvesboltokba.

MAGYAR Jo Nesbo magyarul még nem megjelent Leopárd című új regényének borzasztó kínzóeszközét részben egy magyar történet inspirálta. Mikor Nesbo Magyarországon járt, hallotta Gellért püspök történetét. Egy skót újságnak mesélte, hogy „a budapesti püspököt a felingerelt polgárok egy hordóba rakták, karókat döftek át rajta, és legurították a hegyről. Az ilyenfajta leleményesség elkápráztat” – mondta Nesbo. A leopárd almájának nevezett eszköz egy fémgolyó, amelyet az áldozat szájába tuszkolnak. Ha az áldozat megpróbálja kihúzni, az almából ezernyi tüske pattan ki.

NÁCI MÚLT Jo Nesbo első magyarul megjelent regénye, a Vörösbegy öt egykori norvég frontkatona sorsát mutatja be, akik lelkes náciként önként jelentkeztek a német hadseregbe, hogy aztán a háborúból Norvégiába hazatérve börtönbe dugják őket, és egész életükben megbélyegzettként tekintsenek rájuk. Nesbo olyan témákat vesz elő és nézőpontokat mutat be a Vörösbegy-ben, amelyeket szőnyeg alá söpört a hivatalos történetírás, amely hőstörténetként kívánta láttatni Norvégia második világháborús szerepét. A regényben az egyik katona meséli el Harrynek, hogyan próbálták a norvégok a háború után a történteket kedvezőbb színben feltüntetni. A csöppnyi ellenállást feldagasztották, a kollaboránsokról viszont hallgattak, csak úgy, mint az „utolsó napok szentjei”-ről, akik a háború utolsó hónapjaiban álltak át a győztes oldalra. „A győztesek írják a történelmet” – mondja Nesbo maga is egy interjúban, amelyben elmeséli azt is, az ő családjában is voltak olyanok, akik náciszimpatizánsként a német hadseregben harcoltak, és voltak rokonai, akik az ellenállók soraiban a németek ellen háborúztak. „A mi családunkban sokat beszélgettünk a háborúról.” Máig ezt tartja legszemélyesebb és legfontosabb regényének a sorozatból. Nem véletlen az sem, hogy minden külföldi országban – nálunk is – ezzel a könyvével kezdték el Nesbo kiadását.

OSLO Nesbo regényeiben Oslo fontos szerepet játszik, a norvég fővárost bejárhatjuk akár a regények alapján is. Nesbo szubjektív térképe az útikönyvekből ismert Oslónál hétköznapibb és sötétebb várost mutat. Megtudjuk, melyik a gazdagabb városrész, melyik a lepukkant, de azt is, hogy melyik kocsma a neonácik törzshelye, hol lehet kábítószert venni, hol alszanak a hajléktalanok. A helyszínek valóságosak: Harry Hole Sofiesgatén lakik, pár utcányira a Schroedertől, ahol sörözni és néha vacsorázni szokott. A Schroederben - egy honlap tanúsága szerint - jellegzetes norvég ételeket szolgálnak fel kockás terítőn. (A címe: Waldemar Thranes gate 8, 0171 Oslo, belülről így néz ki)

Ö Nesbo nevét, bármilyen furcsán hangzik is, ö-vel a végén kell kiejteni: nagyjából úgy, hogy 'jú nezbö' (így). Harry pedig 'Harri Hule', ahogy itt maga Nesbo megmutatja.

PROCTOR DOKTOR Nesbo gyerekkönyveket is ír, amelyek hőse egy Proctor nevű szórakozott professzor, valamint Nilly és Lisa, akik hajmeresztő kalandokba keverednek együtt. A sorozat Dr. Proctor's Fart Powder címmel jelenik meg, és három része látott napvilágot eddig (angolul kettő). A címben szereplő fingatópor a professzor úr egyik nagyszerű találmánya, ugyanis mindegyik kaland egy-egy szenzációs találmány köré épül. A történeteket, ahogy az a legtöbb meseírónál lenni szokott, Nesbo saját kislányának mesélte először, aki most 11 éves.

ROLLING STONES A világ leginkább túlértékelt együttese Nesbo szerint. És ezt nemcsak a Boszorkányszög 178. oldalán állítja, hanem interjúban is. (Azért azt elismeri, hogy az Under My Thumb egészen jó szám, és az Exile On Main Street című albumnak is vannak jó pillanatai.) Nesbo ért a rockhoz, mivel rocksztárból lett bestseller-író. A bandáját Di Derre-nek hívják, a kilencvenes évek második felében ők voltak a második legmenőbb együttes Norvégiában, két lemezt adtak ki.

Miközben zenélt, Nesbo pénzügyi elemzőként dolgozott egy cégnél. A kettős élet annyira kimerítette, hogy Ausztráliáig ment, hogy kiszellőztesse a fejét. A regény ötlete már az úton eszébe jutott. A Di Derre még most is létezik, folkpopot játszanak, 50-60 fellépésük van egy évben. Nesbo elmondta, ő szereti az easylisteninget és a popot is, de a Bruce Willis-külsejű Harry Holenak keményebb zenét kell hallgatnia a Martens bakancsa és agyonmosott farmere mellé: Raga Rockerst, a Violent Femmes-et, néha Tom Waits-et. Egy interjúban Nesbo elárulta, hogy írás közben is zenét hallgat, jó hangosan.

SOROZATGYILKOS Harry Hole a sorozat magyarul nem olvasható első részében (Denevérember) Ausztráliában derít fel egy sorozatgyilkosságot. A sikeres nyomozás nemzetközi hírverést kap, ezért onnantól kezdve Harryt mindenki a sorozatgyilkossággal cukkolja. A kollégái szerint Harry hajlamos sorozatgyilkosságot látni mindenhol. Végül csak kétszer téved, míg most a Hóemberben végre emberére akad. A sorozatgyilkost egyféleképpen lehet elkapni: ha felismered a mintát. Harry Hole kedvenc pszichológusa, a gömbölyű, csiricsáré nyakkendős Aune rittyent is egyszer a gyilkosságiaknak egy remek kiselőadást a sorozatgyilkosokról, amelyből megtudjuk: „a sorozatgyilkosok legjellemzőbb vonása, hogy amerikaiak.” Az ausztrál nyomozásról egyébként minden egyes részben szó esik, mint ahogy általában minden részben van utalás az előzőekre. Ennek ellenére az egyes könyveket egymástól függetlenül is lehet olvasni, mivel Nesbo már a regény elején összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat: Harry éppen hogy áll élete nőjével, kiáll-e a szekere rúdja a rendőrségnél.

SZIKLAMÁSZÁS Jo Nesbo minden télen Thaiföldön nyaral, ahol három hónapig sziklát mászik. Otthon is gyakran megy el falat mászni, ez a hobbija.

TETRIS Harry Hole Tetris segítségével hódítja meg a hatéves Oleget, barátnője kisfiát, aki attól kezdve, hogy Harry hatvanezer plusz ponttal elkalapálta, imádja és papának szólítja a melák pasast. Pedig Harry nem az apák gyöngye, örökké lemondja a találkozókat. Ráadásul Olegre eléggé rájár a rúd, mióta Harry felbukkant az életükben. Először saját szobájából rabolták el, használták túsznak, megakarták gyilkolni, majd tanúja lett annak, hogyan végez nevelőapja az elrablójával. Később egy fagyasztószekrénybe zárják összebilincselt kézzel. Egyetlen ember van, aki ennél is rosszabbul járt: az maga Oleg anyukája, Rakel. Becsapják, halállal fenyegetik, cserbenhagyják, a fiát elrabolják, végül egy csöpögő hóember nyakában találja magát egy izzó hurokkal a nyaka körül. Összességében nem csoda, ha ejtette Harryt.

UJJ A Boszorkányszög gyilkosa mind az öt áldozatának lenyisszantja egy-egy ujját. Az egyik ujjal aztán különösen bizarr dolgok történnek. A Hóember végén Hole is elveszíti egy ujját, a középsőt. Azt tervezi, hogy majd felállítja az íróasztalán - akárcsak főnöke, aki egy japán tiszt ujját őrzi mementóul ugyanott.

VÍZCSEPP Jo Nesbo különös figyelmet fordít könyveinek felütésére: úgy indít regényt, ahogy senki más. A Nemeszisz elején két idősík van egy fejezetben jelzés nélkül egymásra tolva úgy, hogy csak a végén jövünk rá, Harry csak videóról nézte az eseményeket. A megváltó-ban az egymást követő jelenetek vannak összefűzve úgy, mintha az új jelenet az előzőt folytatná, csak más szereplőkkel. De a legmeglepőbb és legszebb talán mégis a Boszorkányszög kezdete: 1898-tól kezdve követjük végig egy vízcsepp útját egy oslói bérházban eresztékei között a 21. század egy krumplisfazekáig.

WORKING TITLE A brit stúdió, amely megvette a Hóember megfilmesítési jogát. Eddig Nesbo elutasította a stúdiók ajánlatait, mert félt attól, hogy a film hatással lenne arra, mit ír egy következő részben. De végül beadta a derekát, nagyrészt annak köszönhetően, hogy a Working Title kereste meg. "Ők csinálták a Fargó-t" - magyarázza Nesbo. A Fargo az egyik kedvenc filmje. A többi kedvenc filmje - ahogy egy interjúból kiderül: a Csillagközi invázió (óriásrovaros film, amit a fasizmus allegóriájaként szoktak értelmezni, Harry is ezt magyarázza egyszer Rakelnek), Magánbeszélgetés (egy korai Coppola-film), A vonzás szabályai (Bret Easton Ellis regényéből készült), Közönséges bűnözők (amiben végig azt találgatják, ki Keyser Soze), a Keresztapa (erre is van utalás, a vécétartályba dugott pisztolynál esik szó Michaelről), A szarvasvadász és a Taxisofőr. Egy másik Nesbo-regényt már sikeresen megfilmesítettek, a Headhunters címűt (még nem jelent meg magyarul), amelyben egy sikeres fejvadász műkincseket rabol.

ZSEB Harry Hole zsebének tartalma: laposüveg, cigi, a Schroeder nevű kocsma összefirkált söralátétje és cukorkapapír. Fegyvert ritkán hord, de ha van is nála, engedélye nincs hozzá, mert mindig ellógja a lővizsgáit. 

Korábban: Jo Nesbo tovább keresi a rendőrmaffia fejeseit 
Nőgyülőlő hóember