Magyarországon úgy alakult, hogy Jonathan Franzen két nagy hatású regénye egy naptári évben jelent meg, miközben eredetileg a Javítások és a Szabadság publikálása között kilenc év telt el. Itthon azzal is borult a kronológia, hogy idén tavasszal a Szabadságot előbb olvashattuk, az Amerikában 2001-ben megjelent Javítások pedig végül a mostani karácsonyi könyvpiac húzócíme lett. Akárhogy is, a Javítások volt az a regény, amivel Franzen korábbi két könyve kritikai sikerei mellé a közönség elismerését is elnyerte, és pillanatok alatt díjnyertes, nemzetközi sztárírót csinált belőle.

Várakozás előzte meg Ungváry Krisztián történész új könyvét. A Horthy-rendszer mérlege jelentős mértékben eltér minden korábbi a témával foglalkozó munkától. A könyv hármas alcíme (Diszkrimináció, szociálpolitika, antiszemitizmus Magyarországon) azt sugallhatja, hogy a Horthy-rendszert az antiszemitizmus szempontjából teszi mérlegre. Ez azonban nem egy holokausztkönyv.

Az oregoni Rogue Ales sörfőzde elkészítette a White Whale Ale kézműves sört, amelyet a Moby Dick nemcsak ihletett: egy példányát bele is főzték az italba.

Feltételezem, hogy a legtöbb embernek - hozzám hasonlóan - csak valami homályos, óhatatlanul is az amerikai gengszterfilmek ábrázolásaival színezett, sztereotipikus képe van arról, milyen az élet a börtönökben. Amikor némi voyeurisztikus kíváncsisággal a kezembe vettem Fiáth Titanilla Börtönkönyvét, arra számítottam - részben az első pillantásra komolytalannak tűnő, tarka, puha borító miatt -, hogy izgalmas sztorikon keresztül fogok bepillantást nyerni ebbe a számomra ismeretlen, fenyegetőnek, veszélyesnek tűnő, és épp emiatt tisztes távolból borzongatóan vonzó világba. A pszichológus-kulturális antropológus szerző könyve végül ennél jóval többet kínált.

A karácsonyi rohamra kiadott könyvek kínálata színes és erős, de nem feltétlenül teszi vidámabbá, szeretetteljesebbé majd az ünnepi hangulatot. Cormac McCarthy és Vaszilij Grosszman a negyvenes évek elejének kegyetlen amerikai és orosz világával, Stephen King rákos baráttal alapozza meg a hangulatot, jön Puzsér Róbert, Jonathan Franzen, valamint Magda, a bestia és egy szakácskönyv másnapossághoz. Végre magyarul is olvasható kultkönyvek, Tolkien- és Dickens-ünnep, mackók minden mennyiségben és habcsókos mesék az ünnepi könyvkínálatban.

Az éhezők viadala trilógia szerzője, Suzanne Collins önéletrajzi ihletettségű gyerekkönyve, a Year of the Jungle (kb. 'A dzsungel éve') jövő szeptemberben jelenik meg a legnagyobb amerikai gyerekkönyvkiadónál, a Scholasticnál. A negyven oldalas, négy éves kortól ajánlott képeskönyv alapja Collins apjának egyéves vietnámi szolgálata az 1960-as évek végén, amikor az író első osztályos volt.

Toronto egyik jellegzetes antikváriuma a hét éve nyílt Monkey's Paw, ahol most novemberben üzembe helyeztek egy használtkönyv-automatát. A Biblio-Mat két dollárért véletlenszerűen köp ki egy könyvet. A Biblio-Mat ötlete horgászat közben vetődött fel a bolt tulajdonosában, az eredeti elképzelés szerint az egyik eladót rejtette volna a gép (ami egy festett hűtőszekrénydobozból készült volna), és ő adta volna ki a könyvet egy bedobott érméért cserében. Végül egy automata készült el, aminek apró hibái azért akadnak még. A nosztalgiát ébresztő külső egy fém öltözőszekrényt takar, aminek az ajtaja néz a fal felé.

A kétdolláros könyvek értékes, érdekes kötetek, amiket azonban nagyon nehezen lehet eladni és nem éri meg őrizni a boltban - tulajdonképpen a Biblio-Mat vicces alternatíva a filléres, bolt elé ládában, dobozban kitett használt könyvek árusítására.

Oravecz Imre az Ondrok gödre című regényében indította el az Árvai család történetét. Az Árvaiaknak az első könyvben az író szülőfalujában, Szajlában, a most megjelent folytatásban, a Kaliforniai fürjben pedig Amerikában, a kelet-európai vendégmunkások közegében kell boldogulniuk. A szántóföldről az üzembe kerülés traumája, utcán vizelő magyarok és demokráciáról megfeledkező Amerika. Oravecz Imre egy sajtóreggelin mesélt az Amerikába kitántorgott magyar vendégmunkások, bevándorlók borzasztó nehézségeiről.

Az álomnő sokak számára indulhat kettős lépéshátránnyal: azon kívül, hogy már műfajával (kalandlektűr) erősen a magyar trashkultúra rétegébe húz, még celebkönyv is. Teljesen jogosan merülhet fel bárkiben a kérdés: "Miért nem marad meg valaki a műsorvezetésnél, színháznál, bulvárlapoknál?" De hát nem pont ebben áll a celebség: minél több oldalunkról csillogni?

A Los Angeles Times hasábjain állítólag az jelent meg - legalábbis a könyv borítója szerint -, hogy "a Raylan igazi remekmű: az elsőtől az utolsó oldalig". Az egyik budapesti könyvesbolt kirakatában pedig ott van a könyv, több példányban, egy kalap és figyelemfelhívónak szánt feliratokkal ellátott cetlik társaságában. Az egyiken valami olyasmi áll, hogy "Az amerikai regény »Tarantinója«". Ha ez igaz, akkor egyrészt Tarantino lehet az amerikai film Leonardja.

Másrészt meg az amerikai regény elég nagy szarban lehet manapság.

Mert a Raylan című könyvet remekműnek csak az nevezheti, aki elképzelhetetlenül hosszú időt töltött ingerszegény környezetben. Vagy el volt tiltva bármilyen szöveg olvasásától.

Gerlóczy Márton legújabb könyvében, a Check-inben külföldön átélt kalandjait írja le. Az ajánló szerint "nemcsak négy kontinens tíz országát ismeri meg és ismerteti meg az olvasóval, hanem legalább ennyire magáról és honfitársairól is izgalmas tapasztalatokra tesz szert". A 12 novella kitartóan dolgozik azon, hogy elidegenítse, megutáltassa a "csóró magyar" világturistát. Íme Gerlóczy Márton négy alapszabálya az ellenszenves hős megteremtéséhez és az antiútikönyv-íráshoz!

A kilencvenes évek közepén nagyjából mindent el lehetett adni, ami színes és nyomtatott volt, hihetetlen példányszámban találtak gazdára olyan minőségű kiadványok, amelyek most már ki sem kerülnek a boltokba. Ma a könyvkiadás tőkeszegény piac, a gyerekkönyvekre általában két-három millió forintot tud fordítani egy kiadó, és ha valamiből ötezer kötet elkel, az maga a nagy siker. A példányszámok radikálisan csökkentek, a trendek évről évre változnak, de most is van olyan kiadó, amely egy aktuális divatot kap el, remekül megél belőle, majd a lecsengés után eltűnik a süllyesztőben.

Kedd este mutatta be a Kossuth Kiadó Kulka János szakácskönyvét, az idegborzoló című Önételrajzot, amely a színész kedvenc ételeinek receptjeit és a főzésről, az ételekről szóló gondolatait tartalmazza. Kulka nem szeret interjút adni, nem szívesen beszél magáról - ez meglátszik a szakácskönyvön is. Az életből csak morzsákat kapunk, megállunk egy-egy fontosabb állomásnál, és megnézzük, milyen étel köti oda az ország Mágenheim doktorát. Kiderül például, hogy gyerekként rá sem bírt nézni a mákra, később megszerette, illetve hogy kamaszként Szegeden kenyérevő versenyt rendeztek, és aztán napokig rosszul voltak. Szeged, Fonyód, Kaposvár, Budapest - van, ahová az első szilvás gombóc, máshová a házvezetőnő, Mariska néni burgonyás rétese köti a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt.

Sarah Gibb angol illusztrátor munkái visszafogottabban, de a giccs határán egyensúlyozva szolgálják ki a 10-12 éves lányok rózsaszínre és csillogásra hangolt ízlését, amit a mai napig a Disney, a Barbie baba és az Én kicsi Pónim által uralt piac határoz meg.

Johannes Gutenberg 1436-tól Strasbourgban, 1440-től Mainzban kísérletezett egyedi, azonos kialakítású, tetszőlegesen kombinálható ólombetűkkel, amelyekből aztán nyomóformákat állított össze, ezekkel nyomtatott 1445-től a szintén Gutenberg-találmány sajtón. Míg a táblanyomású könyvek nem szorították ki a kézzel írt példányokat, addig Gutenberg eljárása igazi áttörést hozott a nyomtatott, sokszorosított, ezért lényegesen olcsóbb kiadványokkal. A Wikimedia fenti, beágyazott ábráján látható, hogyan terjedt el a világban.

Először adták át októberben Tokióban a You Fab-díjat, amellyel a világ bármely tájáról lézervágó technikával készült dizájnötleteket ismerték el. A versenyben Yusuke Oono japán tervező a free-form kategória győztese lett 3D-s, tenyérnyi méretű könyvével, amely 360 fokban, legyezőszerűen kinyitható, a diorámán Hófehérke és a hét törpe meséje elevenedik meg. A You Fab a tokiói FabCafé által szponzorált díj, a néhány hónapja nyílt kávézóban egy lézervágógép található, amivel a betérő tervezők dolgozhatnak. A győztes ötleteket a FabCafé legyártja és a honlapján árusítani fogja.

A Vodafone Romania együttműködve a Humanitas könyvkiadóval október elején indította el egy hónapos kampányát, amit irigylünk is kicsit Bukaresttől. Október 31-ig a Piața Victoriei (M2) metróállomást digitális könyvtárrá változtatták. A falakat padlótól plafonig plakátokkal fedték be, olyan érzést keltve a bukaresti ingázókban, mintha egy könyvtárba lépnének be. De nemcsak az atmoszférára figyeltek: a plakátokon látható könyvek gerincén QR-kódok találhatók, az okostelefonok segítségével akár azonnal "levehető" a polcról bármelyik könyv és olvasható.

"Egy öregemberről akarok mesélni, egy olyan öregről, aki egy szót sem szól már, arca fáradt, túl fáradt ahhoz, hogy mosolyogjon, túl fáradt, hogy haragudjon" - kezdi egyik szokatlan meséjét Peter Bichsel. Az egyre sötétebb és hosszabb őszi estékre abszurd, indiános, dundi-bolyhos, könyvnépszerűsítő és tanító szándékkal írt meséket válogattunk.

Zach Weinersmith karikaturista és Katie Sekelsky tervező könyvjelzőjének ötletét egy vicces pólófelirat adta: I'm so bookish, my bookmarks are smaller books (kb. olyan könyvmoly vagyok, hogy a könyvjelzőim is kisebb könyvek).

Fotó: Mudra László [origo]

Sült realista, egyszerre zárkózott és nyílt, a "nagy generáció" egyik legnépszerűbb kortárs magyar írója. Az Európa Könyvkiadónál 2009-ben indult Vámos Miklós életműsorozatának kiadása, amelynek nyolcadik, újonnan írt kötete, a Szitakötő - Nemzedékünk regénye október elején jelent meg. Vámos Miklóssal beszélgettünk az 1950-ben született szerencsétlen generáció elszalasztott lehetőségeiről, arról hogy miért nem fog soha memoárt írni, illetve hogy miért nem mennek az irodalmi hősök vécére. Hogyan nyúl át a bárgyú kérdéseken az interjúkat unó, sokat tapasztalt író?

"Az ősz, kortalan arcú Valéria ritkán mosolyog, legutóbb akkor láthatták így, amikor megszerezte a Detektívkrónika összes számát. Most viszont mindjárt kitör belőle a nevetés, ahogyan Gordon Zsigmondnak egy abszurd gázolásról mesél." Az Agave Kiadó jóvoltából a Kötve-fűzvéről e-könyvre letölthető epub és prc formátumban Kondor Vilmos egyik elbeszélése a Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes novelláskötetből. Hajtás után részlet is olvasható A Nyavalya tudja novellából.

Tovább növekedett a Frankfurti Könyvvásár látogatottsága, az idén már csaknem 300 ezren vettek részt a világ legnagyobb könyves rendezvényén. A vásáron ismét megmutatkozott a könyvszakma kreatív ereje, hiszen a gazdasági válság ellenére tovább nőtt a látogatók száma, és a könyvkiadás és könyvkereskedelem valamennyi jelentős képviselője ott volt Frankfurtban, új ötletekkel, üzleti tervekkel - mondta a vasárnap véget ért rendezvényt értékelve Jürgen Boos, a vásár igazgatója.

Az Aptara összeállított egy infografikát az e-könyvek gyorsan növekvő piacáról. A kiadók 36 százaléka esetében a teljes bevétel tíz százalékát teszik ki az e-könyvek - vagyis kétszer annyit, mint egy éve. Öt kiadóból négy jelentet meg e-könyveket, ez óriási, harminc százalékos növekedést jelent az elmúlt három év alatt. Az e-könyves piac negyedik éves felmérésének adatai alapján az Amazon.com a legnépszerűbb értékesítési csatorna, az e-könyv kiadók 68 százaléka használja, a második helyet az Apple's iBookstore uralja 58 százalékkal. A kiadók 44 százaléka számára az Amazonon való értékesítés számít a legjövedelmezőbbnek, második helyen messze lemaradva a kiadók saját honlapjai állnak.

A szentek szerepét a költők vették át, papírmasé figurákká váltak - mondja Nyáry Krisztián, aki pár évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, illetve a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója volt - igazán híressé azonban a magyar irodalom love storyjai tették. 2012 elején saját és barátai szórakoztatására kezdte írni a magyar írók és költők szerelemi életéről szóló képes posztjait a Facebookon. A bejegyzések egyre népszerűbbek lettek, mára 17 ezernél is több követőjük van, október 15-én pedig érkezik a feldúsított posztokból született könyv, az Így szerettek ők. Nyáry Krisztiánnal az átpolitizált kultuszokról, Nyirő Józsefről, a nyilvánosság és a magánélet viszonyáról, a hivatkozások hiányáról, illetve komcsizó trollokról beszéltünk.

A könyvtár kívülről szeptemberben (Fotó: Vincze Barbara)

A Trinity College-ot, a legpatinásabb ír egyetemet 1592-ben alapította I. Erzsébet királynő a protestáns diákok számára. Diákjai sorába olyanok tartoztak, mint Oscar Willde vagy Samuel Beckett, egyik legnevesebb tanára Erwin Schrödinger volt. A kiterjedt épületegyüttes főattrakciója az 1732-ben elkészült Old Library, amelyben kétszázezer könyvet őriznek, de itt található Írország legrégebbi hárfája is (ez pedig legalább olyan fontos az íreknek, mint nekünk a királyi korona).