A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál látogatóit kérdezték egy kérdőívben az e-könyv olvasási szokásaikről. Az eredményekből látható, hogy már Magyarországon is egyre többen olvasnak e-könyvet, bár ha van lehetőség a nyomtatott könyvet választani, akkor a kitöltők 84%-a még mindig a papír felé hajlik. Az e-könyvet legtöbben az olcsósága miatt választják, és ha kell, akár illegális forrásból is beszerzik.
Megfigyelt focisták, egy eddig ismeretlen Shakespeare-dráma, Závada Pál új regénye, továbbá szerelem, háború, emigráció, illetve mágikus realizmus és krimi Ceausescu korában. Csütörtökön elkezdődött a huszonegyedik Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, itt lesz többek között Sofi Oksanen, Anne Applebaum és Daniel Banulescu - kilenc könyvet ajánlunk, amellyel minden bizonnyal ott találkozhatunk először.
A nihilista robot megöl egy virágot, de persze nem igazából, mert az csak egy rajz. Attól még ez nagy szemétség. Lénárd László legújabb képregénye, a Semmi a képregényfesztiválon mutatkozott be. A ránézésre egyszerű kötet kőkemény filozófiai problémákat boncolgat.
A 25 éve alapított Hay Fesztivál mára a világ egyik legjelentősebb kulturális eseménysorozatává nőtte ki magát, melyet öt kontinens tizenegy városában rendeznek meg. Május 17-21. között a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Közép-Európai Egyetemen és az Akvárium Klubban nemzetközi hírű írókkal, gondolkodókkal, zenészekkel találkozhat a hazai közönség a Budapesti Hay Fesztiválon. A magyar fővárosba látogat többek között az egyik legjelentősebb amerikai regényíró, Nicole Krauss, itt lesz Carl Bernstein, amerikai oknyomozó újságíró, a fesztivál alapító igazgatója, Peter Florence pedig Esterházy Péterrel beszélget majd. Ízelítő a programból.
Nyalókázó birodalmiak, jótékonysági lövöldözés, Mussolini képregényrajongó gyermekei, kitűzők. Ki a legmenőbb ellenfele a hősnek? A 9. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon jártunk.
Május 12-én, most vasárnap rendezik a kilencedik Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivált. Kiemelt szerep jut az olasz képregénynek, vendégek érkeznek Lengyelországból, Romániából és Szerbiából, lesz filmbemutató, díjátadás, mesterkurzus és képregénycsata is.
A gonosz pórul jár, a jó elnyeri jutalmát - valami ilyesmi történik a vakonddal is, akinek a fejére kakiltak: az alapos nyomelemzéssel, az alibik bizonyításával és a szakértők bevonásával folytatott nyomozás során kiderül, hogy melyik állat volt a tettes, így a vakond visszaadhatja a kölcsönt.
Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Eugen Ruge azért ment matekszakra, mert középiskolában beleszeretett a nála négy évvel idősebb matektanárnőjébe. Aztán egy épülő atomerőműnek kellett volna biztonsági elemzéseket készítenie, amit már nem vállalt el és inkább színdarabok írásába fogott. Az áttörést 2011 hozta meg számára, amikor A fogyatkozó fény idején című bemutatkozó regénye megkapta az év legjobb német nyelvű regényének járó Deutscher Buchpreis nevű elismerést. Regényében négy generáció életéről ír az NDK-ban, és bár sok fiktív elemet vegyít a történetekbe, voltaképp a családján keresztül mutatja be a keletnémet hétköznapokat. A budapesti könyvfesztiválon róluk, a berlini fal mögötti életről, nem túl szimpatikus alteregójáról és az életkor és az írás összefüggéseiről beszélt meglepő őszinteséggel. Valamint arról is, hogy miért bosszankodott, amikor leomlott a berlini fal.
Fotók: Hirling Bálint [origo]
Az elmúlt évek legnagyobb izraeli könyvsikere A világ végére most magyarul is megjelent. David Grossman regényében egy anya túrázni indul Galileába, pontosabban menekül, hogy véletlenül se kaphasson rossz hírt az éppen a seregben szolgáló fiáról. David Grossman a Budapesti Könyvfesztivál vendégeként járt Magyarországon, egy csoportus interjú keretében beszélgettünk vele.
A magyar könyvkiadásban a mai napig másodlagos - de inkább harmadlagos - jelentőségű a könyv fizikai megjelenése. A könyv mint tárgy a legkevesebb esetben kerül a szöveggel egyenrangú szerepbe, csupán a szöveg hordozófelületeként lehet érdekes, és bár az utóbbi években történtek jelentős előremozdulások, illetve a magyar könyves mesterség komoly hagyományokra tekinthet vissza, meg sem közelítjük például az angolszász világ bátorságát, szellemességét, koncepciózus szemléletmódját. De szerencsére vannak kivételek. Nézzük, melyek voltak a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál legvalamilyenebb borítói.
Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Michel Houellebecq az idei könyvfesztivál díszvendége - annyiszor írtuk már le, hogy lassan puskázás nélkül is megy a nevének lebetűzése. A legismertebb kortárs francia író legendásan nehéz interjúalany: hosszú hümmögés után vagy valászol, vagy nem. Őszinteségét, nyers modorát akár provokatívnak is érezhetnénk, de a gyorsan mögé tett mosoly talán inkább azt jelzi, hogy egyszerűen csak nem akar maszatolni. Legyen szó olvasmányélményről, prostitúcióról, gyerekkori félelmekről, vagy az anya helyett őt felnevelő nagymamáról. Az interjú után kiderül az is, miért Houellebecq a népszerű mém, a kiábrándult értelmiségi ideális arca.
Jevgenyij Popov bizonyos értelemben csúcstartó. Egy interjúban egyenesen a Guinnes Rekordok Könyvébe illő "teljesítménynek" tartja, hogy miután 1978-ban felvették a (természetesen: szovjet) Írók Szövetségébe, 7 hónap és 13 nap múlva ki is zárták onnan, egyébként Viktor Jerofejevvel együtt, a Metropol Almanach című 12 példányban elkészített szamizdat létrehozásában való részvételükért. Aki a számmisztikát kedveli, érdekesnek találhatja, hogy Popovnak épp 13 év után jelenik meg kötete magyar nyelven, mégpedig a második.
Elátkozta barátait, aki nyilatkoztak róla életrajzi könyvében, az őt kérdező riporternőt szexuálisan inzultálta, agresszív és keserű ember benyomását kelti, díjnyertes könyveiben túlteng a szex és a brutalitás. Ám romantikus énje a boldogságot kutatja. Portré a XX. Budapesti Könyvfesztivál díszvendégéről, a kortárs francia irodalom legnagyobb alakjának tartott Michel Houellebecq-ről.
Amir Gutfreund 2003-ban megjelent, Sapir-díjas nagyregényét a könyfesztiválra jelenteti meg az Európa kiadó. A késés miatt sosem tudhatjuk meg, hogy milyen lett volna A mi holokausztunk recepciója, ha egyből megjelenik magyarul is: a friss Nobel-díjas Kertész Imre életműve (és persze kitüntetetten a Sorstalanság) körül kialakuló tudományos és közéleti diskurzust bizonyára színezte volna. Most - immár messzebb a Kertész-hatástól - magyarul is kézbe vehetjük a holokauszt-irodalom újabb megkerülhetetlen művét.
Háy János új könyve, A mélygarázs a könyvfesztiválra jelenik meg, ezzel indítja az Európa Könyvkiadó Háy János-életműsorozatát. A leírás szerint három szereplő, egy férfi és két nő, közös történetéről szól a regény. Egy valamikori szerelmi háromszög sarkairól, mindhárman áldozatok, elkövetők, akik véletlen keverednek az eseményekbe. Egyikük a mesék világa felől szemlél, egyikük az okokat kutatja, egyikük vádakat olvas a világra, hogy az miért olyan, amilyen. Mindhárman ki akarnának keveredni a napvilágra, mégis ott bolyonganak valahol a mélygarázsban. Az Európa Kiadó azt ígéri, a regény csípni, fájni fog, ugyanakkor mégis reménykeltő lesz. A borítót, Gerhes Gábor munkáját, nálunk láthatjátok először.
Az Európa kiadó Vámos Miklós-sorozatában a Könyvfesztiválra érkezik az újabb kötet, amely két korábbi, a boltokban már nehezen megtalálható könyvet tartalmaz. A Teniszezz velem! és a Ha én Bródy volnék az alkalomból új, közös előszót (Nekifutás, 2012. december) és utószót (Levezető futás, 2013. január) kapott. A Levezető futás egy részletét és a borítót nálunk láthatjátok először.
Az áprilisi Könyvfesztivál vendége lesz Amir Gutfreund, akinek A mi holokausztunk című, önéletrajzi ihletésű regénye erre az alkalomra jelenik meg az Európánál. Amir Gutfreund az izraeli Haifában született 1963-ban, alkalmazott matematikát tanult, majd a légierőben szolgált, ahonnan alezredesi rangban szerelt le. A mi holokausztunk volt az első regénye, és ezzel nyerte el a Jad Vasem (a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága) Buchman-díját. A magyar borítót nálunk láthatjátok először.
Michel Houellebecq francia író lesz a 20. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, a könyves seregszemlét április 18. és 21. között tartják a budapesti Millenáris parkban.
Hamarosan itt a fesztiválszezon, a könyvmolyok számára Jack Maxwell tervező sátránál stílusosabb kiegészítőt nehéz találni. Ketten férnek el benne, 765 dollárért (175 ezer forintért) kínálják.
A párizsi La Musée des Lettres et Manuscrits kéziratmúzeumban megtekinthető Jack Kerouac Útonjának eredeti 36 méteres kézirattekercse, egy az íróra hatást gyakorló szerzőket, könyveket is bemutató kiállítás részeként. A tekercs a cannes-i filmfesztivál nyitó napjától, május 16-tól három hónapon át nézhető meg a tárlaton. (A filmfesztivál versenyprogramjában Walter Salles Úton-adaptációja is szerepel.)
Az 1952-es, oslói születésű Per Petterson 2003-ban szerzett magának nemzetközi hírnevet Lótolvajok regényével, melyet magyar kiadásban 2009 óta olvashatunk. Petterson legújabb, Átkozom az idő folyamát című kötetében anya és fiú kapcsolatát ábrázolva igyekszik átugrani a Lótolvajokkal meglehetősen magasra tett lécet. Végül inkább átsétál alatta.
Jo Nesbø gyerekkönyvének hőse, Doktor Proktor egy barátságos, de kicsit őrült zseni, aki két dologhoz nagyon ért: a látszólag haszontalan porok gyártásához (mint amilyen a puki- vagy a foszforeszkáló por) és a karamellás puding elkészítéséhez. Nehezen lehetne nála izgalmasabb barátot elképzelni tízévesen. A professzor utcájában két magányos gyerek is lakik: a jó tanuló, visszahúzódó Lise és a - Nesbø szerint - egy használtautó-kereskedő beszélőkéjével megáldott Bulle. A három figura között bontakozó barátság legyőzi az Oslo csatornarendszerében élő bestiákat, a gonosz gazdagokat, sőt a szagtalan, de annál nagyobb erejű, akár az űrbe is felrepítő fingpor segítségével megmentik május 17-ét, Norvégia nemzeti ünnepét is. A történet végére a kiközösített furák a közösség népszerű különceivé válnak.
Tótfalusi István nevével ezerféle kontextusban találkozhattak már az olvasók: például szótárak, monográfiák, (ifjúsági) ismeretterjesztő könyvek, műfordítások, sőt egy gyerekverskötet szerzőjeként. A Móra Könyvkiadó egykori főszerkesztőjének legújabb könyve, a Sertések a Bakonyban az ismeretterjesztés és az irodalom határán mozog. Regény a magyar nyelv történetéről.
Van, aki szerint az északi írók a világ lelkiismeretének tartják magukat, az izlandi költők pedig négy évvel előre megérezték a gazdasági világválságot. Előnyös könyvadó, írókat ösztönző programok, a jó történetekhez való vonzódás, illetve az, hogy a hosszú, sötét teleken az ember sokat olvas - ebben látják a skandináv írók saját irodalmuk sikerét. Az [origo] világhírű skandináv írókkal, a Könyvfesztiválon kereste az északi irodalom titkát.
Kertek, szobák, verandák. Fojtogató terekbe zárt szereplők, akik között valamilyen feszültséget érezni. Hogy pontosan mit és miért, azt sem a novellák hősei, sem az olvasó nem tudhatja biztosan. Kjell Askildsen kisprózája a mindennapok tapasztalataiból építkezik, a szűkszavú, feszes novellák szuggesztíven beszélnek az emberi kapcsolatok feszültségéről. A legnagyobb skandináv elismerést, az Északi Irodalmi Nagydíjat is elnyert norvég szerző friss magyar nyelvű könyve, az Úgy, mint azelőtt bemutatójára érkezett a Könyvfesztiválra. Interjú.
