Ügynökök és szerelmek.
Ira Levin első, az Agave kiadónál kiadott műve a Rosemary gyermeke lesz, ami Chuck Palahniuk előszavával a 2014-es Könyvhétre jelenik meg.
A H.P. Lovecraft műveit mintául vevő műfaj, a new weird legfontosabb követőiként tartják számon China Miéville-t (kritikánk a Kraken című könyvéről itt olvasható) és Jeff Vandermeert is. A new weird a valós világban létező helyszíneket választ elbeszélései alapjául, és azokat klasszikus sci-fi és fantasy elemekkel turbózza fel, a történetek feszülségét végig a valóság és a fantázia ellentmondásaira alapozva.
Vandermeer könyve, az Expedíció ennek megfelelően tökéletesen illeszkedik a new weird keretei közé: furcsa, emberi szövetekből összeállt erdei lények, lélegző építmény falán végigfutó apokaliptikus, világító írások, és egy magányos biológusnő megfoghatatlan és izgalmas története, de helyenként roppant közhelyes.
A Budapest Noir-ciklus után első könyvét jelentette meg 2013 végén Kondor Vilmos. Az író eddigi legnagyobb szabású műve, A másik szárnysegéd feszes cselekményével és pontos korrajzával izgalmas kalandregény, apróbb hibái ellenére is.
Az első bekezdés legyen a lelkendezésé. Mert az nagyszerű, ahogyan az Agave kiadó John le Carré életművét gondozza. Ismét megjelenteti a korábbi kulcsfontosságú regényeket (A kém, aki bejött a hidegről), akár új fordításban is (Suszter, szabó, baka, kém), és nem csak a mozifilmek kísérőjének tekinti a könyveit (különben talán sose jelent volna meg az Egy tökéletes kém). Az Agave legnagyobb érdeme, hogy naprakész: le Carré legújabb regénye, a Törékeny igazság az idén jelent meg, és már magyarul is olvasható. Ez több mint dicséretes. (Arra külön nem vesztegetnék szót, hogy a köteteknek egységes arculatuk is van - bár a matt borító jobban tetszett.)
Hanem a könyv. Előfordult már, hogy azon keseregtem, a hidegháború után le Carré könyvei kissé súlytalanok lettek. Oka lehetett ennek a témaválasztás, meg az attól valószínűleg nem független, egyszerűbb karakterábrázolás. Úgy tűnt, nem tudja őket a megváltozott körülmények között mozgatni. Nem találta a hangot. Le Carré azonban most rácáfolt minden kétségemre. A Törékeny igazság legalább olyan erős, mint a hullámvölgy előtti könyvek voltak. A kor pontos lenyomata.
China Miéville írt már epikus fantasyt, bizarr tengeri kalandregényt, westernt, noir detektívregényt és sci-fit is. Ez a sokszínűség új regényén, a Krakenen belül sem marad kiaknázatlanul. Miéville könnyedén gyúrja egybe a krimi műfaját az urban fantasyvel, a pogány mitológiákat a bibliai történetekkel. Párbeszédei hol magasröptűek, hol a legalantasabb szlengben zajlanak; karakterei egyszerre egyszerű, mindennapi emberek, illetve csodálatos, emberfeletti lények, esetenként mindkettők egyszerre.
Bonnie Bedelia és Harrison Ford
az Ártatlanságra ítélve filmben (1990)
Az igazság keresése azóta alaptémája az irodalomnak, amióta történeteket találunk ki. A legősibb mítoszok, mesék dramaturgiája is úgy épül fel, hogy a jó elnyerje méltó jutalmát, a rossz bűnhődjön. Az igazságkereső történetek legtipikusabb műfaja a krimi: egy profi vagy amatőr nyomozó mindent megtesz azért, hogy rekonstruálja a bűncselekményt, vagyis megmondja, ki a jó (az ártatlan), és ki a rossz (a bűnös). Csakhogy a jogi krimi megteremtője, Scott Turow óta nincs nagybetűs igazság, az igazságszolgáltatás nem több beteg szerencsejátéknál.
Neil Gaiman tulajdonképpen minden könyvében - legyen szó gyerekkönyvről, képregényről, regényről - ugyanazt csinálja: a mesékből, mítoszokból ismert toposzokat, hősöket veszi alapul egy-egy teljesen új világ konstruálásához. Nincs ez másként legújabb, az Óceán az út végén című könyvében sem: most leginkább a pogány hitvilág és a tündérmesék keverednek. A gyerekhős, hasonlóan a Coraline vagy a Farkasok a falban című Gaiman-könyvekhez, itt is a családban a legmagányosabb.
John Scalzitól július 18-án megjelenik Az utolsó gyarmat, ami a nagy sikerű Vének háborúja-sorozat harmadik része lesz már, és benne az első két könyv szálai összeérnek - tájékoztatott az Agave Kiadó. Augusztusban folytatják Georges Simenon magyar nyelven még kiadatlan életművének a gondozását, és kiadnak egy Maigret-, illetve egy roman dur-regényt is a szerzőtől.
Chicagói gengszterek zavarják meg az 1950-es évek Párizsának nyugalmát az augusztus 8-án Maigret és a gengszterek címmel megjelenő kötetben, és természetesen ki más lehetne rátermettebb a kézre kerítésükben, mint a párizsi rendőrség felügyelője. A hónap második felében, augusztus 22-én megjelenő Az elátkozott hajó egy újabb klasszikus pszichológiai krimi Simenontól, amiben egy hajóúton rejtélyes balesetek és gyilkosságok történnek, és a hajó norvég kapitányának kell elkapnia a gyilkost, ám azt eleinte még ő sem tudja, hogy a legénység, vagy az utasok közt keresse-e. (Georges Simenonról szóló portrénk itt olvasható.)
Neil Gaiman angliai kiadója, Jane Morpeth, a Headline kiadó ügyvezető igazgatója arról számolt be hétfőn, hogy a világhírű fantasy szerző következő könyve az Amerikai istenek folytatása lesz. Az Amerikai istenek a 2000 utáni fantasy egyik legjobb, kultikus darabja. Maga Gaiman még azt nyilatkozta 2011-ben az Edinburgh-i Nemzetközi Könyvfesztiválon, hogy biztosan szeretne legalább egy folytatást írni hozzá, úgy tűnik, hogy erre most kerül sor. A regényből eközben az HBO készít tévésorozatot, már zajlanak az előkészítő munkák.
John le Carré új regénye, A Delicate Truth angol nyelven e-könyv formátumban április 25-én, nyomtatásban pedig május 7-én jelenik meg. Magyarul szeptemberben érkezik az Agave Kiadónál. A klasszikus kémregények írójának ez lesz a huszonharmadik műve.
Február 7-én jelenik meg Dashiell Hammett novelláskötete, A tizedik nyom. Az Agavénál érkező könyv hét történetet tartalmaz a Kontinentális Detektívügynökség felgöngyölített eseteiből, melyek az 1920-1940-es évek között nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Hammett bekerülhessen a kemény krimik legjobb szerzői közé. A borító nálunk látható először.
Az Agave Kiadó régvárt krimikkel és sci-fikkel indítja a 2013-as évet. Februárban jön egy novelláskötet Dashiell Hammettől. A tizedik nyom című kötet hét történetet tartalmaz a Kontinentális Detektívügynökség felgöngyölített eseteiből, melyek az 1920-1940-es évek között nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Hammett bekerülhessen a kemény krimik legjobb szerzői közé. (Az írótól utoljára 2009-ben A máltai sólymot vehették a kezükbe az olvasók.) Még ebben a hónapban érkezik az újabb Ray Bradbury-kötet, ami a klasszikus Fahrenheit 451 új kiadása lesz Lóránd Imre fordításában. A kiadvány tartalmazni fog további öt novellát is a tudományos fantasztikum nagymesterétől, melyeket a szerkesztők az R Is For Rocket című gyűjteményéből válogattak ki.
A karácsonyi rohamra kiadott könyvek kínálata színes és erős, de nem feltétlenül teszi vidámabbá, szeretetteljesebbé majd az ünnepi hangulatot. Cormac McCarthy és Vaszilij Grosszman a negyvenes évek elejének kegyetlen amerikai és orosz világával, Stephen King rákos baráttal alapozza meg a hangulatot, jön Puzsér Róbert, Jonathan Franzen, valamint Magda, a bestia és egy szakácskönyv másnapossághoz. Végre magyarul is olvasható kultkönyvek, Tolkien- és Dickens-ünnep, mackók minden mennyiségben és habcsókos mesék az ünnepi könyvkínálatban.
Bár már első könyveivel feltűnést keltett, Don Winslow az igazi áttörést az Egyesült Államok és Mexikó határvidékén játszódó krimijeivel érte el. A legfontosabb kortárs amerikai krimiszerzők közé a Vadállatok, a Bobby Z halála és élete, a Drogháború és a Vadállatok folytatása, A Gandzsa urai emelték. Oliver Stone rendezésében nemrég itthon is bemutatták a Vadállatokból készült filmet, de ez nem az első Winslow-film volt és a hírek szerint számos további követi majd. Van miből válogatni, a most ötvenkilenc éves szerzőnek a Vadállatok a tizenharmadik regénye volt, és az életmű évről évre bővül.
A közvélekedés szerint John le Carré (1931) kémregényeket ír. Ez persze tévedés: le Carré (David John Moore Cornwell) emberekről ír: gyarló, esendő, kitartó, megbízhatatlan, okos, ügyetlen, lojális, tehetséges emberekről, akik történetesen kémek. Vagy beszippantotta őket a hírszerzés manipulációval és árulással terhelt, szürke és zavaros világa, hogy most annak perifériáján vergődjenek. Miközben se remény, se megváltás, se igaz ügy. Az persze egyáltalán nem baj, hogy le Carré könyveiben a hírszerzés adja a történetek keretét, mert a kémek élete mégis érdekesebb, mint a bútorkereskedőké.
Kondor Vilmos új kötete, a Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes címmel november 29-én jelenik meg az Agave Kiadónál, a gyűjtemény már ismert és még kiadatlan történeteket tartalmaz Gordon Zsigmond főszereplésével. A novelláskötetében négy, eddig már megjelent írás mellett helyet kapott egy új elbeszélés, valamint egy erre az alkalomra írt kisregény is. A borító a Kötve-fűzvén látható először.
Kondor Vilmos új kötete, a Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes címmel november 29-én jelenik meg, a gyűjtemény már ismert és még kiadatlan történeteket tartalmaz Gordon Zsigmond főszereplésével - adta hírül az Agave Kiadó. Összesen hat novelláról van szó, köztük van egy majdnem száz oldal hosszú, akár kisregénynek is tekinthető darab. Kettő kifejezetten ehhez a kiadványhoz íródott. A novellák 1920-1937 között játszódnak, így az egyik helyszíne még Amerika. A történetekben árverési hiénák, gyilkosok, piti tolvajok, szerencsétlen mackósok, nyomozónak állt kézikocsisok és eltökélt detektívek bukkannak fel. Két dolog közös bennük: Budapest, a város és Gordon Zsigmond.
Pintér Bence és Pintér Máté András nem testvérek: a huszonegy éves szerzőpáros alternatív történelmi regénye, A szivarhajó utolsó útja, amelyben az 1848-49-es szabadságharc győzött, és megvalósult a Dunai Konföderáció, október 9-én jelenik meg. Az alternatív történelmi regény ritka műfaj itthon, az elmúlt húsz évből például Trenka Csaba Gábor regénye, az Egyenlítői Magyar Afrika sorolható ide, és a tizenhat éves kortól ajánlott ifjúsági regényből sincs sok a kortárs magyar irodalomban. A szerzőkről arról beszélgettünk, mitől lehet érdekes egy 19. század végi történet a tizenéves olvasóknak, mi a baj Ferenc József pofaszakállával, kell-e vér és halál egy ifjúsági regénybe?
Baráth Katalin, Kondor Vilmos, Dennis Lehane, Iain M. Banks, John le Carré , Philip K. Dick, Steven Saylor - néhány azon népszerű, kultikus szerzőből, akiket a főként kortárs krimire és sci-fire szakosodott Agave Kiadó mutatott be a magyar olvasóknak. A 2003-ban indult Agavét az idei Év Kiadója versenyben már a harmadik legjobbnak választották harmincegy kiadóból. Az alapítók - Csurgó Csaba főszerkesztő és Varga Bálint ügyvezető - célja, hogy igényes, elsősorban amerikai és brit szórakoztató irodalmat jelentessenek meg. De miért jelentettek problémát a 12 éves lányok? Miért nem mondanak a kiadók soha konkrét eladási számokat? Miért azonosítjuk Magyarországon a krimit még mindig Agatha Christie-vel? Varga Bálinttal az olvasói szokások formálásáról, a magyar piac kedvenceiről beszélgettünk.
A fekete zongora kéziratának eredménytelen küldözgetése után Baráth Katalin úgy döntött 2009-ben, hogy nem vár tovább, magánkiadásként megjelenteti a kotnyeles eladókisasszony, Dávid Veron történetét, és menedzselni fogja saját magát. Ekkor figyelt fel a századfordulós krimire az Agave Kiadó. A fekete zongora (2010) és A türkizkék hegedű (2011) után a júniusi Könyvhétre jelenik meg a harmadik Dávid Veron-könyv, A borostyán hárfa. Baráth Katalinnal a női krimikről, a ponyvákról, a szerencsétlen kritikusokról és a szerzői brand építéséről beszélgettünk.
Kondor Vilmos új regénye, a Budapest novemberben a napokban elkészült: ez a könyv lesz a Gordon Zsigmond-sorozat ötödik és egyben befejező része.
Baráth Katalin ma posztolta blogján harmadik krimijének borítóját, így végre annak címe is kiderült. A fekete zongora és A türkizkék hegedű után a kotnyeles Dávid Veron újabb esete a Könyvhétre érkezik az Agave Kiadónál.
Suzanne Collins minden idők legkelendőbb Kindle-szerzője - az Amazon friss adatai alapján. Collins már 2011 júniusában rekordot döntött: ő lett az első gyerekkönyvszerző, aki átlépte az egymillió eladott Kindle-könyvszámot. Az utóbbi tíz hétben Az éhezők viadala trilógia elfoglalta az első három helyet az USA Today bestsellerlistáján, jelenleg a The New York Times gyerekkönyves listáját is vezeti (amin egyébként már a 81. hete töretlenül jelen van).
Georges Simenon február 13-án, egy pénteki napon született, pályája azonban egy igazi sikersztori: kétszáznál is több regénye jelent meg, de novellaszerzőként is igen termékeny volt, naponta hatvan-nyolcvan oldalt írt. Simenon a világirodalom egyik legtermékenyebb és legeladhatóbb írója volt, megteremtette az európai krimi meghatározó alakját, az empatikus, atyai attribútumokkal felruházott Jules Maigret felügyelőt. Bár nem volt szépíró, alapvetően jól írt, központi témájának a bűn viszonylagosságát választotta: könyveiben a kispolgári világ esendőségét, sebezhetőségét ragadta meg, a törvény betűje és az élet szükségszerűsége közti ellentmondásosságra mutatott rá.
