Az első bekezdés legyen a lelkendezésé. Mert az nagyszerű, ahogyan az Agave kiadó John le Carré életművét gondozza. Ismét megjelenteti a korábbi kulcsfontosságú regényeket (A kém, aki bejött a hidegről), akár új fordításban is (Suszter, szabó, baka, kém), és nem csak a mozifilmek kísérőjének tekinti a könyveit (különben talán sose jelent volna meg az Egy tökéletes kém). Az Agave legnagyobb érdeme, hogy naprakész: le Carré legújabb regénye, a Törékeny igazság az idén jelent meg, és már magyarul is olvasható. Ez több mint dicséretes. (Arra külön nem vesztegetnék szót, hogy a köteteknek egységes arculatuk is van – bár a matt borító jobban tetszett.)
Hanem a könyv. Előfordult már, hogy azon keseregtem, a hidegháború után le Carré könyvei kissé súlytalanok lettek. Oka lehetett ennek a témaválasztás, meg az attól valószínűleg nem független, egyszerűbb karakterábrázolás. Úgy tűnt, nem tudja őket a megváltozott körülmények között mozgatni. Nem találta a hangot. Le Carré azonban most rácáfolt minden kétségemre. A Törékeny igazság legalább olyan erős, mint a hullámvölgy előtti könyvek voltak. A kor pontos lenyomata.
Remélem, egyszer majd sikerül felmérni a károkat, amit az Egyesült Államok eddigi utolsó republikánus kormányzatára rátelepedő neokonok okoztak. A futóbolond bagázs, amelyiknek sok mindenben sikerült félrevezetni a közvéleményt meg a fél világot meg a szövetségeseiket (bár egy részüket nyilván nem kellett túl sokáig győzködni, hogy részesei legyen annak, ami a 21. század első nagy diadalának ígérkezett). Az ideológiával terhelt eszementek, akik nem csak a külpolitikai-nemzetbiztonsági döntéshozatalt határozták meg, de azt is lehetővé tették, hogy ennek a nagytőke haszonélvezője legyen. Küldetéstudatos üzlet.
A terror elleni, szűnni nem akaró hadjáratok, és a hazugság, hogy a háború olcsón is megúszható, iparágat teremtett. A kormányok – elsősorban Washington – a háború egy részét kiszervezte, és magánkézben lévő, fegyvereseket alkalmazó cégekre bízta. A zsoldosok új formában tértek vissza, rácsatlakozva az állami forrásokra. A kormány költségcsökkentésre, hatékonyságra hivatkozott, de mire is hivatkozzon az, aki adócsökkentéssel segíti a gazdagokat? A fegyveres erőkre fordított kiadás látszólag kisebb lett (bár a háború teljes és valós költsége nyilván nem). És még a magánszektor is jól járt.
A magáncégek, ha éppen nem civileket öltek, a katonák és titkosszolgálatok körül voltak, velük együtt működtek. A magáncégek és a fegyveres erők annyira összefonódtak, hogy gyakran nem látni a határvonalat. Nem csak a valóságban, de le Carré regényében is (neki, szó se róla, korábban sem voltak illúziói a kormányokat illetően). Az immorális kormányzattal szembeszállók pedig magányosan buknak el a harcban. Mert nem sokan vannak, akik – mint a való életben mondjuk Edward Snowden – készek vállalni az igazság árát.
Le Carré harci kedve és éleslátása töretlen. A Törékeny igazság pedig kíméletlen és hátborzongató. Az egyik legjobb – és legsötétebb – le Carré.
- mj -
John le Carré: Törékeny igazság, Agave Könyvek, 2013, 323 oldal, 3180 Ft., fordította: Széky János
