Al Satterwhite: Hunter S. Thompson interjút ad,
Cozumel, Mexico, 1974 március

Hunter S. Thompson (1937-2005) mindig a maga szabálytalan útját járta. Halála után fia, Juan úgy emlékezett rá egy cikkben, mint törvényen kívülire. És valóban: HST-nek többször meggyűlt a baja a törvénnyel, az újságírásban pedig sportot űzött a szakma szabályainak megsértéséből. 1970-ben részben a véletlennek köszönhetően saját műfajt alapított: a gonzó újságírást. 1970 májusában a Kentucky Derbyről tudósított Ralph Steadmannel, könyvei (pl. a Félelem és reszketés Las Vegasban) illusztrátorával, csakhogy megcsúszott a határidővel és félő volt, hogy nem tudja "hozni a sztorit".

Wittmann Ildikó Könyvmutáns címmel írt kritikát Bartos Erika Bogyó és Babóca könyveiről a Magyar Gyermekirodalmi Intézetnek. A kemény hangú, szókimondó írás éles vitát váltott ki, amibe még Berg Judit, a Bartos Erika népszerűségével vetekedő gyerekkönyvíró is beszállt: "Mint a magyar gyerekirodalom egyik alkotója, szeretném a leghatározottabban kikérni magamnak a fenti kritika stílusát és szellemiségét. A fröcsögő, vagdalkozó, gyűlölettől sistergő eszmefuttatások még a magánjellegű blogbejegyzésekben is viszolyogtatók, de irodalomkritikának álcázva, a Magyar Gyermekirodalmi Intézet oldalán egyszerűen elfogadhatatlanok."

Pénteken, június 15-én lesz az utolsó tanítási nap az általános és középiskolákban. A Teach.com összeállított egy részletes, 101 könyvet tartalmazó folyamatábrát, hogy segítsenek kiválasztani a középiskolásoknak (és a felnőtteknek), milyen könyveket olvassanak a nyári szünet alatt.

Míg a Nemzetközi Könyvfesztivál elsősorban a világirodalomról szól, addig az Ünnepi Könyvhét reflektorában a magyar szerzők könyvei kerülnek. A csütörtökön kezdődő 83. Ünnepi Könyvhét és 11. Gyerekkönyvnapok kínálata különösen gazdag: az elmúlt két hónap skandináv könyvdömpingje után igazi felüdülésként hat, hogy folytatódnak a legsikeresebb magyar krimisorozatok, illetve Zugló rendőrkapitánya is kipróbálta magát a regényírásban, továbbá a könnyed nyári strandolvasmányok kínálata is frissül. Ráadásul végre friss magyar verseket olvashatunk, lesz új Darvasi László, Parti Nagy Lajos, Spiró György. Ma a felnőtteknek, szerdán a gyerekeknek szóló könyvekből mutatunk ízelítőt.

E. L. James Ötven árnyalat-trilógiája nemcsak hetek óta vezeti a New York Times puhakötésű, e-könyves, és összesített bestsellerlistáját, de a könyves hírek egyik hálás anyaga is. Legutóbb több amerikai könyvtárban betiltották, mert túl pornográfnak tartották. Az eladási adatok alapján pedig a modern könyvkiadás egyik legnagyobb kasszasikere lett: hat hét alatt több mint tízmillió példány kelt el az Egyesült Államokban – jelentette be a héten Anthony Chirico, a Knopf Doubleday Publishing Group vezetője. A kiadócsoporthoz tartozó Vintage Booksnál megjelent trilógia eladása pedig továbbra is nő, Chirico szerint ez a gyorsaság példátlannak számít, és még csak most jön a nyári könyvvásárlási szezon – valószínűleg a legoptimistább becsléseket is meg fogja haladni az Ötven árnyalat sikere. A megfilmesítés joga már márciusban elkelt, a kiadási jogokat 37 országban vásárolták meg – nálunk az Ulpius-ház adja ki, az első kötet, A szürke ötven árnyalata júniusban érkezik magyarul.

A fekete zongora kéziratának eredménytelen küldözgetése után Baráth Katalin úgy döntött 2009-ben, hogy nem vár tovább, magánkiadásként megjelenteti a kotnyeles eladókisasszony, Dávid Veron történetét, és menedzselni fogja saját magát. Ekkor figyelt fel a századfordulós krimire az Agave Kiadó. A fekete zongora (2010) és A türkizkék hegedű (2011) után a júniusi Könyvhétre jelenik meg a harmadik Dávid Veron-könyv, A borostyán hárfa. Baráth Katalinnal a női krimikről, a ponyvákról, a szerencsétlen kritikusokról és a szerzői brand építéséről beszélgettünk.

Szeghalmi Lőrincz orvosdoktor 1840 körül írt leveleit Kaposváron találták meg nemrég egy plébánia felújításakor. A levelekben a fiatal, Ung vármegyei orvos különös, racionálisan nem megmagyarázható jelenségekről számol be barátjának. A leveleket Alt Krisztián válogatta, szerkesztette levélregénnyé. A Magvető Kiadó egy saját oldalt is készített hozzá, ahol a szerző életrajza, korabeli dokumentumok, térképek egészítik ki a könyvet. A hitelesség alátámasztására törekvő honlap, a komoly szerkesztői munka és a levelek megtalálásának körülményei együtt nehezen megválaszolható kérdéseket vetnek fel: vajon meddig tartanak Szeghalmi Lőrincz levelei, hol kezdődik Alt Krisztián munkája - és egyáltalán, valóban léteztek-e ezek a levelek.

Örkény István édesanyjával. Művészi műteremfotó (Kép: Gaidusek, Budapest)

Parti Nagy Lajos szerint Örkény István arca a bölcsőtől a koporsóig "kesernyájas". Az ellentmondó érzéseket tükröző férfiarcot és írói életművet idézik fel azok a fényképek, dokumentumok, amelyek döntő részét a szélesebb közönség az Exkluzív fotókiállítás Örkény Istvánról tárlaton láthatja először. A kiállított felvételeket neves fotográfusok - Balla Demeter, Benkő Imre, Danis Barna, Dormán László, Keleti Éva, Koncz Zsuzsa, Szilvásy Z. Kálmán - alkotásaiból és a családi archívumból válogatták. Több képet Nádas Péter író készített.

Az irodalom területén az egyik leggyakrabban feltett kérdés, hogyan lehet olvasókat szerezni a könyveknek a multimédia folyamatos fejlődése mellett, illetve azt felhasználva. Csütörtök este a zLabor Kommunikációs Megoldások csapata egy lehetséges megoldást mutatott be, és beszélgetést kezdeményezett az irodalom népszerűsítésének lehetőségeiről az Akvárium Klubban.

A könyvfilm egy könyv alapján készülő rövid filmes alkotás, amelynek célja a népszerűsítés, a hatásgyakorlás. A fülszöveghez hasonlóan a könyvfilm a könyv tartalmát és hangulatvilágát igyekszik megragadni. Tulajdonképpen ez egy sűrített, szabadon értelmezett, a látványos és a hatásos könyvrészletekre fókuszáló adaptációt jelent, amely a műfaji sajátosságok miatt széles közönséghez jut el az interneten, a közösségi médián keresztül. A zLabor csütörtök este mutatta be az első magyar könyvfilmet, ami Szeghalmi Lőrincz Levelek az árnyékvilágból című könyvét promotálja.

Az 1848-49-es szabadságharcot, előzményeit és utóéletét számos regényíró dolgozta már fel. Legutóbb két deheroizáló könyv jelent meg a kor hőseiről. Szécsi Noémi az emigrációba kényszerült egykori szabadságharcosok széteső közösségét választotta Nyughatatlanok című regényének témájául (itt írtunk róla), Fehér Béla frissen megjelent könyve, a Kossuthkifli pedig a hazafiságról, a frontvonal mögött mindennapi életét élő országról tesz fel kényelmetlen kérdéseket (itt írtunk róla). A mai napig legnépszerűbb feldolgozás azonban kétségkívül Jókai Mórnak a huszadik évforduló tiszteletére írt könyve, A kőszívű ember fiai. A hős Baradlayak kitörölhetetlenül beleégtek a hazafiságot, a nemzeti identitást feldolgozó irodalmi hagyományba, a magyarórákon ma is Baradlay Ödön és Richárd alakján keresztül tanuljuk meg, mit jelent a "cselekvő hűség a hazaért".

A Fehér-regények olvasója már a második oldalon hangosan röhög. Nagyon ritka, hogy az egyszeri olvasó beleszeret egy íróba. Érdekes, hogy bár kevesen ismerik Fehért, ők annyira szeretik, ahogyan csak néhány kitüntetett nevet lehetséges - mint a magyarok közül például Kosztolányit, Tar Sándort vagy épp Örkényt. Igazi ünnep tehát a Kossuthkifli megjelenése az író rajongóinak, annál is inkább, mert Fehér nyolc éve nem jelentkezett friss nagyepikai művel.

A romantika idején Magyarország egyike volt azoknak a helyeknek, amelyekről azt gondolták, területén élnek még vérszívók - többen vélik, hogy a vámpírok eredetileg innen származnak. Bár a vámpírok a populáris irodalom népszerű figurái, a magyar irodalomból korábban hiányzott a vámpírregény. A vérszívó mítosza itt-ott feltűnt, Jókai Mór a Szegény gazdagok című regényében például a szereplők ezzel ijesztgetik egymást. Benedek Szabolcs Vérgróf-trilógiájában, amelynek első kötete, a Vérgróf március elején jelenik meg, egy vámpír bukkan fel az 1910-es évek Budapestjén. De miért a múltban, miért nem most? És miért kellett vele találkoznia Ady Endrének? Milyen egy magyar vámpír? Benedek Szabolcsot kérdeztük.

A szerelem szigorúan egy férfi és egy nő között lehetséges - vagy legalábbis így gondolta egy romantikus művek írására buzdító pályázat, amelyet a Romance Writers of America nevű szervezet oklahomai csoportja, a Romance Writers Ink (RWI) hirdetett meg. Az évente kiírt More than Magic pályázatra az idei szabályok szerint érkezhettek lovestoryk vámpírokról, vérfarkasokról, romantikus történetek a múltból és a jövőből. A pályaművek lehettek akár erotikusak, akár urban fantasyk is, a korábbi évektől eltérően azonban idén azonos neműek kapcsolatáról nem szólhattak.

A nagy magyar író, Móricz Zsigmond szerelemmel és apai érzésekkel vegyes kapcsolata Littkey Erzsébettel kétségkívül izgalmas témát szolgáltathat egy regényhez. Móricz Zsigmond viszonya azonban csak ürügy: hiába igyekszik a borító és a szöveg (előbbi egyértelműbben, utóbbi kevésbé hűen) az íróóriás életéhez kötni Barna Dávid első regényét, a törekvés a regény szempontjából kifejezetten károsnak bizonyul. A szövegben egyetlen ponton válik nyilvánvalóvá, hogy a minden szempontból jóétvágyú úr esetleg Móricz volna. Az Egy magyar regény azonban ezzel az egyértelműsítéssel többet veszít, mint nyer.

A rockkönyvek piacát a sztárok életrajzai uralják, de lám, viszonylag rövid időn belül itt a második irodalmi alkotás. A Hasítás című 2008-as antológia írásait leginkább a rock mint olyan ihlette; Felhőjáró Baksa-Soós Attila (így szerepel a név a könyvön): Rocklitera Vol. 01 című rövidke könyvét pedig konkrét zenekarok, az általában sajnos alternatívnak nevezett magyar színtér nevesebb szereplői: Quimby, Heaven Street Seven, 30Y, Neo, Hiperkarma, Zagar, Nemjuci, Anna & The Barbies, Kistehén stb. A 18 előadó mindegyike egy-egy másfél-két oldalas írást kap. Ezekben gyakran kerülnek elő mágikus realista, szürreális, fantasztikus vagy mesei elemek; sokszor a novella poénjaként emelkedik el a szöveg az addigi többé-kevésbé realista tónustól. E közös jellemzőt leszámítva olyan sokszínű a könyv, hogy azt is mondhatnánk, stílusgyakorlatokról van szó: van itt hagyományos elbeszélés a rock and roll életstílusról, "népiesen" beszélő paraszt monológja, sci-fi, francia-magyar kevert nyelvű anekdota, állatmese, dramatizált párbeszéd, idill és színtisztán szürrealista novella.

2011 figyelemreméltó irodalmi (magyar) elsőkönyvesei között találunk hibákat vétő rutinos riportert, társadalmi kérdéseket feszegető tizennyolc éves lányt, őszintén valló egykori drogfüggőt, illetve elpusztul egy szlovák falu is. A szerzők közül ugyan van, akitől korábban már jelent meg önálló könyv más területen (például egy kritikagyűjtemény vagy egy képregényfüzet), de mindegyikőjükben közös, hogy szépíróként idén mutatkoztak be az olvasóknak. A lista kiegészítéseit kommentben várjuk!

Ki a szerző? Bartók Imre (1985) irodalomtörténész, kritikus
Mi ez a könyv? Fém – nevelési regény

Miért jó? Már a Bartók Imre Fém című regényének borítóján látható Győrffy László kép is sokat elárul arról a hangulatról, amelyet ebben a nevelési regényben élhet meg az olvasó. A szöveg középpontjában egy beteg és az orvosának viszonya áll. A regény szereplői az őrület, az álom és a gyógyulás összebogozott szálain egyensúlyoznak – a delírium és a józanság határai tökéletesen összemosódnak. A regény jó kritikákat kapott, különösen a belső képekbe való bezártság ábrázolásáért, ahogyan a főhős keresi önmagát az álom és az önkívület világában.

Bartók Imre: Fém, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2011, 228 oldal, 2600 Ft

Ki a szerző? Izsó Zita (1986) drámaíró, 2005-ben testvérével közösen írt darabjukkal megnyerték a Magyar Rádió országos drámapályázatát, több színdarabját különböző társulatok mutatták be
Mi ez a könyv? Tengerlakó - szabadversek

Miért jó? A Tengerlakó vezérmotívuma a víz, amely megtisztít és lelassít, ahogyan az idő feledtet és kifolyik az ember kezei közül. A kötetben a nőiesség a világképből adódó lírafelfogásban, a képek finomhangoltságában jelentkezik. A Tengerlakóban néhol talán túl sok kép terheli a sorokat, a szabadverseket pedig egyes helyeken zavaróan szakítják meg a kötöttebb formákból kölcsönzött eszközök (például a rímek), de mindezt kiegyenlíti a kötet átgondolt koncepciója, a játékkal, iróniával ellensúlyozott drámaiság.

Izsó Zita: Tengerlakó, Fiatal Írók Szövetsége, Budapest, 2011, 74 oldal, 1600 Ft

Ki a szerző? Kálmán Gábor (1982) költő, szerkesztő
Mi ez a könyv? Nova - novellafüzér

Miért jó? Kálmán Gábor novellafüzérében a novellák egyik összekötője a pletyka, azon keresztül pedig a megtörténtek metamorfózisa. Egy szlovák falu, Jasná Horka története, mitológiája áll össze a szóbeszédek, a lokális mítoszok sokaságából, hogy aztán maga a falu kihaljon, elpusztuljon, és Jasná Horka se legyen több egy mítosznál. A Nova nyelve a szociografikus prózát idézi meg, szürrealisztikussága, komorsága, valamint a kötet szerkezete (a novellákat a szereplők és a motívumok hálója fűzi össze) Bodor Ádám prózájára emlékeztet – egyes kritikusok szerint talán túlságosan is.

Kálmán Gábor: Nova, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2011, 136 oldal, 2100 Ft

Ki a szerző? Kemény Lili (1993) mindössze 18 éves, de már Petri György-díjas költő
Mi ez a könyv? Madaram - verseskötet

Miért jó? Az irodalmi bulvárra éhezőknek különösen érdekessé teheti a kötetet, hogy Kemény Lili Kemény István költő lánya. Kemény Lili azt vallja, a kortárs lírának fontos feladata kell, hogy legyen a közéleti szerepvállalás, verseiben maga is arra törekszik, hogy reflektáljon az aktuális közéleti, társadalmi kérdésekre. A Madaram című verseskötetet Darvasi László azzal ajánlja, hogy ez „cselekményes líra, ahol minden történik, alakul”. A kritikusok elismerik Kemény Lili tehetségét, de általában hiányolják azt a megélt tapasztalatokból származó erőt, amely a költő fiatal kora miatt még nem lehet a Madaram című kötet sajátja.

Kemény Lili: Madaram, Magvető Kiadó, Budapest, 2011, 77 oldal, 1990 Ft

Ki a szerző? Kepes András (1948) újságíró, televíziós műsorkészítő
Mi ez a könyv? Tövispuszta - családregény

Miért jó? Kepes András nem éppen újonc a magyar könyvpiacon, de a riportkötetek után idén először jelentkezett regénnyel, amelyet az Európa Kiadó főszerkesztője, M. Nagy Miklós gondozott. A Tövispusztá-ban az olvasó a 20. század magyar történelmén keresztül követheti nyomon egy család életét a világháborúktól a szocializmuson át a rendszerváltozásig. Bár egy tapasztaltabb szerzőről van szó, több kritika szerint a szöveg mégis elköveti a klasszikus elsőkönyves hibákat: a szereplők nincsenek jól felépítve, a motivációikra, gondolataikra a gyors iramú narrációnak már nem marad ideje, a történetmesélés több ponton elnagyolt, a lezárás ügyetlen. A zsúfolt Tövispusztá-ban több jó ötletet is találni, alapvetően korrekt első regény született.

Kepes András: Tövispuszta, Ulpius-ház, Budapest, 2011, 354 oldal, 3499 forint

Ki a szerző? Kubiszyn Viktor (1979) filmes újságíró, filmkritikus
Mi ez a könyv? Drognapló - drognapló

Miért jó? A Drognapló a függőség kialakulásának, megélésének, a drogtól való szabadulási vágynak tizenhat évet felölelő története. „Pokoli”, „dráma”, „rendkívül extrém” és ezekhez hasonló szavakkal írják le kritikusok és olvasók Kubiszyn Viktor drogregényét. A könyv felkérésre született meg, a Jószöveg Műhely Kubiszyn Viktor a Literán írt netnaplóira figyelt fel, amelyekben a szerző a kábszertől való tisztaságának első évét követően őszintén írt saját függőségéről, a drog hatásáról a munkára és a magánéletre. A Drognapló elbeszélője filmek és irodalmi művek megidézésén keresztül is ír a függőségről, a tudatállapotok közti váltásokról, a módosult és a tiszta én világáról.

Kubiszyn Viktor: Drognapló, Jószöveg Műhely, Budapest, 2011, 224 oldal, 2790 Ft

Ki a szerző? Lakatos István (1980) képregénykészítő, kritikus
Mi ez a könyv? Dobozváros - meseregény

Miért jó? A Kötve-fűzve egyik szerzője, Lakatos István is elsőkönyves lett idén. Lakatos István rendszeresen publikál folyóiratokban képregényeket, képnovellákat, tavaly jelent meg első önálló képregényfüzete, a Lencsilány. Szigorú értelemben vett irodalmi szöveggel azonban most jelentkezett először. A Dobozváros egy meseregény, főhőse, Zalán azzal szembesül, hogy családját lecserélték, álszeretteivel él együtt. A Dobozváros-ban az agresszió, az erőszak plasztikus leírása, az akcióhősök és a szörnyek megjelenése, a gótikus mesevilág részben a szerző képregényes múltjához is köthetőek.

Lakatos István: Dobozváros, Magvető Kiadó, Budapest, 2011, 328 oldal, 2990 Ft

1816 karácsonya előtt jelent meg E. T. A. Hoffmann Diótörő és Egérkirály című meséje a Kinder-Märchen című kötetben. A Diótörő a német irodalom egyik legsikeresebb szövegének bizonyult az elmúlt két évszázadban: a karácsony nélkülözhetetlen kiegészítőjévé vált, számtalan nyelvre fordították, különböző adaptációk készültek mindenféle műfajban és platformra. A Diótörő és Egérkirály gazdag utóéletét most egy újabb magyar átdolgozás is gyarapítja: idén novemberben jelent meg Horváth Viktor verses adaptációja, a Diótörő, amely leszámol a giccsel és az eredetit minden szinten kiforgató rémmesével riogat.

A kiskunsági, kétvízközi világban megrekedt az idő: betyárok, parasztok, szélhámosok, háztáji és vadon élő állatok, őshonosok és idegenek járják sajátnak hitt életútjukat, amelyek alapvetően mégis ugyanolyanok. A kiábrándultság, a rezignáltság, a boldogulás új lehetőségeinek keresése és a hazug reményekből fakadó bűn kíséri mindegyiket. Halász Margit Gyöngyhomok című regényében a mese és a valóság, a romantika és a realizmus keveredik, sajátos hangulatot adva ezzel a könyvnek. A Gyöngyhomok-ban a mese, a mesélés természete hasonló a folyton kavargó homokéhoz, amely a kétvízközi világot védelmezőn elrejti - vagy éppen megfojtja.

Milyen lehet megkapni a Svéd Királyi Akadémia legnagyobb kitüntetését, mit érez ilyenkor egy hetvenéves ember, akinek eddig ismeretlen regényeit innentől fogva elkezdi olvasni a világ? Mennyiben érezheti kárpótlásnak ezt a kései erkölcsi és anyagi elismerést, mikor élete javát diktatúrákban kénytelen leélni? Miről fog írni, ha eddig a mellőzöttségből merített ihletet?

Tagjai közé választotta Darvasi László írót a Digitális Irodalmi Akadémia, ami azzal jár, hogy művei nemsokára ingyenesen lesznek olvashatók a DIA oldalán. Akinek van tehát e-könyv-olvasója, készülhet. A Virágzabálók című vaskos regény egy szegedi család misztikus és mesés elemekkel átszőtt 19. századi története; A könnymutatványosok legendája pedig egy történelmi regénynek álcázott török kori tündérmese - mindkettőt ajánljuk. Akinek pedig gyereke van (öttől fölfelé), az a Trapiti-könyveket olvashatja neki esténként.

Sajnos a Digitális Irodalmi Akadémia programozói nem gondoltak az e-könyv-használókra (vagy gondoltak, de utálják őket), mert a DIA ingyenesen elérhető tartalmait csak nagy kínnal lehet átrakni e-könyv-olvasókra. De nem lehetetlen. A megoldás: megnyitjuk az oldalt, ahol a könyv olvasható, jobb klikk, majd oldal mentése. A html-t utána Mobipocket Creator vagy Kindlegen programokkal (mindkettő ingyenes) lehet konvertálni a szükséges formátumba (Kindle esetén prc, a többi epub). Ez a módszer sajnos csak akkor működik, ha nincsenek a szövegben oldalszámok! Mindenképpen hasznos kipróbálni a módszert, 600 oldalas műveket laptopon/PC-n olvasni meglehetősen kényelmetlen.

A Nobel-díjas szerző 2001 és 2003 között írt naplója Mentés másként címmel kerül a boltokba. A könyvben Kertész Imre beszél súlyosbodó Parkinson-kórjáról, amely miatt át kellett térnie a számítógépre, ír Budapestről Berlinbe való költözéséről és a Nobel-díjról.

Karinthy műveiből indított már szerzői sorozatot az Európa Könyvkiadó és az Akkord is; most hozzájuk csatlakozott egy újabb kiadó. A Kossuth Karinthy-sorozatának különlegessége az lesz, hogy a kéthetente megjelenő újabb köteteket az újságosoknál is lehet majd kapni, illetve, hogy art deco designt idéző borítókkal kerülnek forgalomba 495 forintos áron. Az első könyv augusztus 31-én jelent Budapesti emlék címmel, a következő kötet a Mennyei riport lesz.

A zenetanárként dolgozó 37 éves Szvoren Edina kapta idén a 350 ezer forintos pénzjutalommal járó Bródy Sándor-díjat Pertu című novelláskötetéért. A díjat mindig az előző évben kiadott, legjobbnak talált első kötetes prózaírónak ítélik oda. Az indoklásban a zsűri "az írásművek kiérleltségét" és "az írói világ gazdagságát" emelte ki. A díjat korábban megkapta már Varró Dániel, Grecsó Krisztián, Dragomán György, Máté Angi. Szvoren Edina Pertu című kötetét tavaly már az utóbbi évek legerősebb első köteteként méltatták a kritikusok. Az elbeszélések sötét hangulatúak, de mind nagyon fegyelmezetten komponáltak, akárcsak egy-egy zenemű. A könyv a Palatinusnál jelent meg.

Végre nem a pirospaprika és a Rubik-kocka mentén beszélünk magunkról egy új könyvben, ami a Magyarország szubjektív atlasza címet kapta, és időnként lehengerlően jó.

A Nyughatatlanok-ról az ajánlók alapján azt lehetett gondolni, egy 19. század közepén játszódó, jókais történelmi regény az emigrálni kényszerült hős magyar szabadságharcosokról. A történeten azonban a szenvtelen női szemszög és a rémregény álca csavar egyet.