A Kötve-fűzve évbúcsúztató összeállításához írókat, költőket, szerkesztőket, zenészeket és kurátorokat keresett meg, és három kérdést tett fel nekik. Melyik volt számukra a 2012-es év legfontosabb olvasmányélménye? Mit nem olvastak végül, amit terveztek vagy fontosnak tartottak? Kevesebbet olvastak-e nyomtatott könyvet, illetve költöttek-e erre, mint tavaly? Az is kiderül, hogy ki volt a történelem első oknyomozó újságírója.
Radnóti Miklósról elnevezett díjat kapott Gyarmati Fanni, a költő özvegye és irodalmi emlékének gondozója. A Radnóti Miklós Emlékbizottság és Irodalmi Társaság elismerését a legfiatalabb Radnóti-díjas, Lutter Imre előadóművész, médiaszakember és Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, ugyancsak Radnóti-díjas rendező adta át Budapesten december 23-án.
"Hirtelen ezer ember kezdett táncolni és énekelni a kifeszített kötélen anélkül, hogy egy is leesett volna. A Pi élete című könyv átalakult a Pi élete című filmmé" - írta Yann Martel esszéjében, amely a Times szombati kiadásában jelent meg december 8-án, a film londoni bemutatója után.
Az el-, és félreismert költő, Karafiáth Orsolya a 2008-ban megjelent A Maffia-klub című pszeudokrimi után októberben újabb regénnyel jelentkezett. A Kicsi Lili két idősíkon játszódó biszexuális regény, a narrátor-főhős Lia két életébe tekinthetünk bele: a kilencvenes évek gimnazista lányáéba és a kétezres évek dolgozó nőébe. Durva dolgok történnek mindkét szálon.
Fotó: Mudra László [origo]
Sült realista, egyszerre zárkózott és nyílt, a "nagy generáció" egyik legnépszerűbb kortárs magyar írója. Az Európa Könyvkiadónál 2009-ben indult Vámos Miklós életműsorozatának kiadása, amelynek nyolcadik, újonnan írt kötete, a Szitakötő - Nemzedékünk regénye október elején jelent meg. Vámos Miklóssal beszélgettünk az 1950-ben született szerencsétlen generáció elszalasztott lehetőségeiről, arról hogy miért nem fog soha memoárt írni, illetve hogy miért nem mennek az irodalmi hősök vécére. Hogyan nyúl át a bárgyú kérdéseken az interjúkat unó, sokat tapasztalt író?
Kondor Vilmos új kötete, a Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes címmel november 29-én jelenik meg az Agave Kiadónál, a gyűjtemény már ismert és még kiadatlan történeteket tartalmaz Gordon Zsigmond főszereplésével. A novelláskötetében négy, eddig már megjelent írás mellett helyet kapott egy új elbeszélés, valamint egy erre az alkalomra írt kisregény is. A borító a Kötve-fűzvén látható először.
Az utólagosan felidézett, a történelemkönyvekből tanult tragédiák legborzasztóbb vonása az, hogy elszenvedői a folyamat elején nem tudják, mi történik majd velük. Óráról órára, napról napra zajlanak az események, amelyek soha nem egyszerre zúdulnak az emberekre. A reménykedés az, amely nyomorúságos sorsukban összeköti őket: nem lesz olyan szörnyű, a civilizált világában "az" nem történhet meg. És csak lassacskán, napról napra, hétről hétre válik világossá, hogy mégis megtörténhet, de ami ennél is rosszabb, már meg is történt. Ráadásul még mindig élnek, de hogy hogyan, az már a holnap kérdése.
Kondor Vilmos új kötete, a Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes címmel november 29-én jelenik meg, a gyűjtemény már ismert és még kiadatlan történeteket tartalmaz Gordon Zsigmond főszereplésével - adta hírül az Agave Kiadó. Összesen hat novelláról van szó, köztük van egy majdnem száz oldal hosszú, akár kisregénynek is tekinthető darab. Kettő kifejezetten ehhez a kiadványhoz íródott. A novellák 1920-1937 között játszódnak, így az egyik helyszíne még Amerika. A történetekben árverési hiénák, gyilkosok, piti tolvajok, szerencsétlen mackósok, nyomozónak állt kézikocsisok és eltökélt detektívek bukkannak fel. Két dolog közös bennük: Budapest, a város és Gordon Zsigmond.
Emberi jogi aggályok miatt visszautasította a Magyar PEN Club által első alkalommal odaítélt Janus Pannonius-díj nagydíját Lawrence Ferlinghetti amerikai költő - írta csütörtökön internetes kiadásában a Los Angeles Times amerikai napilap.
Vida Gábor 1968-ban született Kisjenőn, ma Marosvásárhelyen él, a Látó című folyóirat prózarovatának főszerkesztője. A kétely meg a hiába a Magvető kiadónál megjelent harmadik könyve, a Fakusz három magányossága (2005) és a Nem szabad és nem királyi (2007) köteteket követi. Történeteiben erdélyi származásának tagadhatatlanul fontos szerepe van, írásaiba közérthetően és mégis pontosan fogalmazza bele azt a román-magyar viszonyt, amelyben ő egész életét töltötte.
A szentek szerepét a költők vették át, papírmasé figurákká váltak - mondja Nyáry Krisztián, aki pár évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, illetve a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója volt - igazán híressé azonban a magyar irodalom love storyjai tették. 2012 elején saját és barátai szórakoztatására kezdte írni a magyar írók és költők szerelemi életéről szóló képes posztjait a Facebookon. A bejegyzések egyre népszerűbbek lettek, mára 17 ezernél is több követőjük van, október 15-én pedig érkezik a feldúsított posztokból született könyv, az Így szerettek ők. Nyáry Krisztiánnal az átpolitizált kultuszokról, Nyirő Józsefről, a nyilvánosság és a magánélet viszonyáról, a hivatkozások hiányáról, illetve komcsizó trollokról beszéltünk.
Rab Gusztávnak, a Magyarországon elfeledett, ám a két világháború között népszerű szerzőnek a hagyatéka került haza a napokban Magyarországra a Párizsi Magyar Intézet közreműködésével. A kéziratok, feljegyzések és a levelezés a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményét fogják gazdagítani.
A Persephone Books az Ötven árnyalat-trilógia sikerét meglovagolva, az első kötet, a Fifty Shades of Grey (A szürke ötven árnyalata) címének mintájára a One Shade of Grey kampánnyal hirdeti a könyveit. A Persephone brit kiadó, irodalmi és non-fiction, olvasmányos könyveket ad ki főleg az "elhanyagolt" női szerzőktől.
"Nem tudok nem elfogult lenni az ex-Rohamos csapat és Gerhes munkáival" - mondja a debreceni születésű Baranyai (b) András (1974) grafikus, illusztrátor, amikor arról kérdezem, hogy kik a kedvenc magyar könyvtervezői. 2007-ben az év gyermekkönyvének illusztrációiért IBBY-díjat kapot alkotó munkái egyre több könyvet öltöztetnek fel, az utóbbi időben jellemzően az Európa Kiadó könyveit.
A The Hobbit első kiadásának borítója
"Volt egyszer egy földbe vájt lyuk, abban élt egy hobbit" - írta le a legenda szerint J. R. R. Tolkien nyolcvan éve dolgozatjavítás közben egy üres oldalra. Tolkien az 1920-as években kezdett el mesélni a gyerekeinek, ezekből a történetekből több meg is jelent, majd nekilátott egy meseregény megírásának egy kis hobbitról. Ennek kéziratát 1936 őszén adta le kiadójának, az Allen&Unwinnek. A The Hobbit című könyv pontosan 75 éve, 1937. szeptember 21-én meg is jelent Nagy-Britanniában, egy nappal a főhős, Zsákos Bilbó születésnapja előtt. Azóta százmillió példányt adtak el belőle, közel ötven nyelvre fordították le. A rajongók 1978 óta Zsákos Bilbó és Frodó (A Gyűrűk Ura hőse) születésnapja, azaz a szeptember 22-i Hobbit Nap körül megünneplik a Hobbit Hetet Tolkien világához kapcsolódó programokkal.
Bojkottól menekült meg Harisnyás Pippi hazájában, Svédországban, ahol az váltott ki nagy felzúdulást, hogy a világhírű gyerekirodalmi figura jogai felett őrködő cég nem engedélyezte a történet egyik hősének egy gyászjelentésen való szerepeltetését.
"A megközelíthetetlenség legzavarbaejtőbb példányának láttam [Gyarmati Fannit]. Okos lány volt, őszintén érdekelte nem csak az irodalom, de minden műveltséganyag, s közben elegáns, sőt, tündöklően szép lány is volt. Mégis, ahogy bájos szemöldökét felvonta, ahogy a száját keserédes kifejezéssel csücsöríteni tudta, valahogy úgy, mintha biggyesztené - az embernek mindig az volt az érzése, hogy valamilyen illetlenségért kap tőle megrovást, amit egyébként néha szóban is közölt" - írta Vas István a ma századik születésnapját ünneplő Gyarmati Fanniról, Radnóti Miklós feleségéről, a kiemelkedő tanárról, aki egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést, magánemberként őrizte férje emlékét.
A Virágzabálók gigantikus torzszülöttje után Darvasi László az idei Könyvhéten elbeszéléskötettel jelentkezett. A tematika igencsak változatos: időben és térben szinte száguldanak a szövegek, miközben a belőlük áradó hangnem és az elbeszélői technika alapvető homogenitása kiegyensúlyozza az elbeszélések sokféleségét.
A székelyföldi Zágonban szombaton eltemetik azt a földet, amelyet a Mikes Kelemen (1690-1761) hamvait is őrző rodostói közös sírról hoztak a falu küldöttei.
A szürke ötven árnyalatáról szóló kritikák, ajánlók mindegyike azt feszegeti, hogy vajon mi tette ezt a könyvet olyan népszerűvé, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora eladott példányszámot tudott produkálni. Ezt a kérdést én is nagyon hamar feltettem magamnak olvasás közben, de még a könyv végeztével sem sikerült rájönnöm, hogy mi emelte ezt a regényt a könyvek élvonalába szinte megjelenése pillanatában. Túlságosan elkeserítő válasz lenne, hogyha a regény titka pusztán abban rejlene, hogy szexszel még mindig mindent el lehet adni. Pedig ötszáz oldal, egy hónapnyi történés és körülbelül harminc kimerítő részletességgel bemutatott szexuális aktus után erősen tartja bennem magát ez a feltevés.
Olvashatnak-e 13 éves lányok vámpírregényt? Való-e mamipornó a könyvtárak polcára? Rasszista-e Tintin? Örök kérdés, hogy hol ér véget az irodalom szabadsága. Van olyan regény, ami miatt embereket gyilkoltak meg, van, amelyik bojkottot váltott ki. A politikai korrektség szempontjából egyértelműen problémás művek mellett persze akadnak aránytalánságok is - különösen a gyerekirodalom területén, ahol az éppen aktuális nevelési elveket nem feltétlenül tükrözik a 20. század első felében született klasszikus alkotások. Válogattunk pár példát az elmúlt hónapokból, és két extrém, emlékezetes esetet is tettünk melléjük.
Több száz javasolt szóból közel harmincezer internetes szavazó részvételével választotta ki a Fővárosi Beszédjavító Intézet és a Színes Városért mozgalom a "legszínesebb magyar szót". A nyertes a szabadság lett, az élmezőnyben végeztek még a gyöngy, a buborék, a záporeső, a pirkad, a kanyar, a pitymallat, a tyúkhúsleves, a pipitér, a csoki.
Erotikus töltetet kap többek között a Jane Eyre és a Büszkeség és balítélet egy angol kiadónak köszönhetően. A Clandestine Classics ('Titkos klasszikusok') címen futó sorozatban olvasható lesz például A klastrom titka, a Nemo kapitány és néhány Sherlock Holmes-történet átirata is. Az ötlet pedig mégis honnan máshonnan jönne, ha nem E. L. James mamipornója, az Ötven árnyalat-trilógia hatalmas sikeréből, amiből eddig több mint húszmillió példányt adtak el az Egyesült Államokban és hárommilliót Nagy-Britanniában. Akinek eddig hiányzott, az most olvashatja Jane Eyre és Mr. Rochester heves szexjelenetét, és amit korábban esetleg csak sejteni vélt Holmes és Watson között, arról is részletesen tájékoztatva lesz. A Total-E-Bound kiadó július 30-ától árulja az erotikus változatokat digitális formátumban. A kiadó alapítója, Claire Siemaszkiewicz a The Independentnek elmondta, nem újraírásokról van szó, mert megtartották az eredetei szöveget és szerzői hangot, az egyetlen változás, hogy a korábban „hiányzó részeket” hozzáadták a regényekhez, és száz százalékig meg vannak győződve arról, hogy Charlotte Brontë és Jane Austen könyveinek pikáns változataira van igény a piacon. Siemaszkiewicz hozzátette, hogy a Brontë nővérek könyveiben egyébként is érezni a mögöttes szexuális feszültséget. A felnőtt jeleneteket a kiadóhoz közeli, erotikus történeteket jegyző szerzők írják meg.
Ken Kesey kultikus könyve, a Száll a kakukk fészkére új kiadásának borítóját Baranyai (b) András tervezte. 1962-ben, nem sokkal a regény megjelenése után az egyik női alkalmazott abban a kórházban, ahol Ken Kesey a könyv írásának idején kisegítőként dolgozott, beperelte a szerzőt és kiadóját, a Viking Presst: állítása szerint a regény egyik mellékszereplőjét, a háromszor színre lépő vöröskeresztes hölgyet nyilvánvalóan róla mintázta a szerző. Kesey nem bonyolódott jogi vitába, hanem az érintett részeket (összesen nagyjából három oldalt) egyszerűen átírva, a színesen megfestett "vöröskeresztes libát" a jellegtelen Szóvivőre cserélte. Az Egyesült Államokban tehát, ahol a könyv több mint száz kiadást megért, csak az első kiadás birtokosai ismerhetik az író eredeti szándéka szerint megírt regényt. Az Európa Kiadó jelen kiadásában, amely csak tegnap érkezett a nyomdából, ez az eredeti szöveg olvasható.
"Eszembe jutott Maurice Sendak a Time-nak adott interjúja, amelyben azt nyilatkozta, hogy szerinte a jó gyerekkönyv elismeri és komolyan veszi a gyerekek érzéseit - ezzel nagyon egyet tudok érteni. Általánosságban kell egy jól felépített történet, igényes nyelvezettel, ami nem gügyögős, és fontos, hogy ne kacsintson össze a szerző a felnőttel a gyerek feje fölött. Egy jó gyerekkönyv kerüli a didaxist és bőven adagolja a humort. Az illusztráció akkor jó, ha kiegészíti a szöveget, és nem elnyomja azt" - foglalta össze Boczán Bea, a Prae.hu gyerekrovatának szerkesztője a Kötve-fűzvének, hogy milyen szempontoknak kell megfelelnie egy jó gyerekkönyvnek.
