66 évvel Szerb Antal híres Száz vers című antológiája után a napokban került a könyvespolcokra Lackfi János azonos című válogatása. A költő a Helikon Kiadó kérésére vágott bele a feladatba, ami egy - a nagyközönséghez szóló, de a nehezebb hangvételű műveket sem mellőző - színes összeállítás elkészítése volt. Lackfi szerint Szerb Antal óta jócskán tágult a világköltészet, de azért pár verset megőrzött az előd válogatásából is. A versolvasási kedv lanyhulásáról panaszkodni évezredes közhely, csak fel kell fedezni azokat az értékes verseket, amelyek érthetők, és mai mondanivalóval is bírnak számunkra. Beszélgetés Lackfi János költővel, a most megjelent Száz vers című versantológia összeállítójával.

Olvasható női regénynek, fejlődésregénynek, szerelmes regénynek, kriminek, párhuzamos életrajznak, történelmi regénynek - sokrétű művel van dolgunk, ami azonban mégsem túlzsúfolt. Lovas Ildikó a Kijárat az Adriára és a Spanyol mennyasszony után újra helyet követel magának az éjjeliszekrényünkön: a nácik kedvenc rendezőnőjének, Leni Riefenstahlnak a monológjait szövi egybe egy általános iskolai történelemtanárnő életének eseményeivel. Leni és Léni regénye.

Akár valaki még csak gondolkozik, hogy érdemes-e e-könyv olvasót vennie, akár már döntött arról, hogy beszerez egyet (vagy már be is szerezte korábban), jól jöhet az ünnepek előtt egy gyors e-könyv körkép. Kutakodtunk egy kicsit az e-könyvesboltokban, mit és mennyiért lehet vásárolni. A helyzet nem túl rózsás, de kis erőfeszítéssel össze lehet rakni egy tisztességes karácsonyi csomagot villanykönyvekből is. Sőt, kincsekre is bukkantunk kutakodás közben.

Cigányok című új művében mindenkinek odacsap, tíz nap alatt írta meg a szeptember 11-ei terrortámadás történetét, illetve körüllengi a Titkok könyvének, valamint harmincöt évnyi krimi-, fantasztikus és ifjúsági irodalmi életműnek a legendája. Emellett ő Melissa Moretti, valamint Stefan Niemayer, a náci történelem ismerője. Közel hatszáz könyve jelent meg Nemere Istvánnak, csak idén huszonegy. Eddig. Interjúnkban szó esik szocialista kultúrpolitikáról és Kuczka Péterről, Hitlerről és a tankönyvekről, szakmaiságról, idézőjelbe tett hitelességről és az évente eladott háromszázezer Nemeréről. Tisztázzuk a városi legendát, amely szerint Sylvester Stallone lenyúlta az író egyik regényét. Az író meglepő válaszai.

A nyolcadik helyen nyitott ma a Futaki Attila által illusztrált Villámtolvaj című képregény a The New York Times bestsellerlistáján. A képregény Rick Riordan író sikeres Percy Jackson és az olümposziak című fantasyregényei alapján készült (Chris Columbus filmet is forgatott belőle, itt a trailer), a buborékos verziót Futaki Attila rajzolta, Jose Villarrubia színezte, és Robert Venditti, a The Surrogates (Hasonmás) című képregény szerzője írta. Több kötetet terveznek, az első múlt héten került az amerikai boltok polcaira. A történet egy modern mitológiai mese, melynek főhőse egy 12 éves fiú, Percy Jackson, aki rájön, hogy ő Poszeidon görög isten fia. Az első részben eltűnik Zeusz főisten villáma, az első számú gyanúsított pedig épp a fiú. Tíz napja van, hogy megtalálja az eltűnt holmit, és békét tegyen az Olümposzon. A bestseller képregényváltozatát a Marvelt felvásárló Disney adja ki. A képregénybe itt bele lehet nézni.

Futaki Attila a Franciaországban is megjelent Spirál című képregénye révén ismerkedett meg a nagyágyúnak számító José Villarrubiával, akinek nagyon tetszettek Futaki rajzai, meg is mutatta őket Robert Vendittinek. Venditti addigra már nagyban törte a fejét a Villámtolvaj-on, és úgy vélte, ez az a stílus, amit már régen keres - így került Futaki Attila az amerikai képregényiparba. Ezzel ő az első magyar képregényes, akinek sikerült nemzetközi ismertségre szert tennie. (Képregényakadémia)

Vámos Miklós A csillagok világa című új könyvében Virág Pál középkorú tengerjogász bőrébe bújik, akinek legfőbb ismertetőjegye, hogy állandóan mesél. Világnézetét és tudását, mint trezorba, úgy zárja mesékbe, hogy így adja át fiainak. Mesél az óbudai plüssállatkagyárról, Pompejiről és az időmértékes verselésről, Julius Caesarról és a kalózokról, Gulliverről és Steven Spielberg dinoszauruszairól - közben pedig az ő életét is megismerjük minden felnőtt gondjával és nehézségével együtt. A történetek meg(rajz)filmesítésért kiáltanak, de míg az megszületik, sok jó sztorit zsákmányolhatunk saját gyermekeink számára.

Idén a magyar televíziózás két emblematikus, képernyőről lekerült figurája fogott regényírásba. Bárdos András zűrzavaros utópiába csomagolta hírolvasóként eddig lenyelt véleményét, Frei Tamás az európai olajpolitika közegében játszódó amerikai stílusú thrillerrel próbálkozott. Kinek hogy sikerült a pályamódosítás? Kell-e, hogy kínos legyen, ha egy tévés regényt ír? Mi is meglepődtünk, mert kiderült, nem feltétlenül. Bárdos tavasszal megjelent Ítélet című könyve után most kerül a polcokra Frei Tamás A megmentője. Két kritika.

Szilasi László Szentek hárfája című agyafúrt krimije nyerte idén a Rotary irodalmi díjat. A másik két jelölt Ferencz Győző Szakadás című verseskötete és Garaczi László Arc és hátraarc  című regénye volt. A díjat az elmúlt egy évben magyar nyelven megjelent legjobb szépirodalmi műnek ítélik oda, idén a héttagú zsűri több száz műcím közül 31 művet elemzett részletesen. A zsűri a korábban irodalomkritikusként ismert szerző első regényét Szerb Antal és Umberto Eco műveihez hasonlította. Indoklásuk szerint a sokrétegű nyelvi igényesség és a cselekmény jól bonyolított szerkezete élvezhető olvasmányként egységbe tudta hozni a valóságos és a regényes elemeket; a különböző korok szociografikus leírását egy rejtélyes gyilkosság nyomozásával és művelődéstörténeti elemekkel. A könyvről mi is írtunk, a Szentek hárfája egy többlépcsős nyomozást követ végig. 1924 karácsonyán Békéscsaba - Haragoson (Árpádharagos) a nagytemplomban a város szeme láttára egy érthetetlen és rendkívül teátrális gyilkosság történik. Az esetet több szemtanú többször is elmeséli azoknak a profi és amatőr detektíveknek, akik időről-időre (1924 után 1928-ban, 1954-56-ban és 1989-ben) igyekeznek megfejteni a gyilkosság okát, körülményeit és értelmezni következményeit. A Rotary Irodalmi Díjat a Budapest-Tabán Rotary Club alapította 2008-ban. A díj nyertese egy emlékplakettet és hárommillió forintot kap.  A zsűri tagjai irodalommal hivatásszerűen foglalkozó, nem könyvkiadóknál dolgozó szerkesztők, kritikusok. A grémium névsora titkos, a felkérés külön-külön történik, így a bírálók sem tudnak egymásról. (MTI)

Ingyenkönyv rovatunk folytatódik, most az egyik legremekebb írónk egyik kevésbé ismert művét töltöttük le ingyen a netről. Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című önéletrajzi regénye agyműtétének szellemes és őszinte krónikája, mégis valahogy háttérbe szorult a mester más, derűsebb művei mögött. Pedig még a Guardian kritikusát is lehengerelte a magyar betegségregény.

Melinda Nadj Abonji Svájcban élő jugoszláviai magyar származású írónő kapja idén a Német Könyvdíjat a Galambok röppennek fel című önéletrajzi ihletésű regényéért. A Német Könyvdíj (Deutscher Buchpreis) az angol Man Booker Prize és a francia Prix Goncourt mellett az egyik legfontosabb európai irodalmi díj. Német, osztrák és svájci kiadók nevezhetik be rá legfrissebb német nyelvű regényeiket. A 25 ezer euróval (6,8 millió forint) jutalmazott nyertes nevét szokás szeint a Frankfurti Könyvvásár nyitónapján, 2010-ben október 4-én teszi közzé a díjat alapító Német Könyvkiadók Szövetsége, a Börsenverein des Deutschen Buchhandels. Melinda Nadj Abonji a vajdasági Becsejen (Óbecse) született, később Zürichbe költözött, ahol történelmet, publicisztikát és német irodalmat tanult. Személyében először jutalmaztak svájci szerzőt a Német Könyvdíjjal. A Galambok röppennek fel (Tauben fliegen auf) című kötet egy vajdasági magyar család történetét meséli el. "A regénybéli család Svájcba települ. A könyv nagy beleérző képességgel festi le az új távlatok elé néző, de a múltjával szakítani még mindig nem tudó mai Európát" - indokolta választását a zsűri. Az írónő a Goethe Intézet meghívására most szeptemberben járt Budapesten. (MTI)

A 15 éves Magyar Elektronikus Könyvtár születésnapja alkalmából 15 kortárs szerző egy-egy művét tette elérhetővé az olvasók számára. A www.mek.oszk.hu oldalon mostantól bármikor elolvashatjuk Lőrincz L. László A kicsik című könyvét, ha pedig esti mesére lenne szükségünk, csak egy kattintás Berg Judit és a Mesék a Tejúton túlról. Hozzáférhetünk Bartis Attila Tizenegy novella, Csányi Vilmos Malion és Theaés Szív Ernő (Darvasi László) A vonal alatt című köteteihez. Rajtuk kívül Heller Ágnes, Nyíri Kristóf, Nemeskürty István, Kenyeres Zoltán, Vekerdi József, Vajda Mihály, Szilágyi Szabolcs, Hévizi Ottó, Zimányi Vera egy-egy szövege olvasható a digitális könyvtárban, érdemes kutakodni. A szövegeket maguk a szerzők adományozták a szervezetnek. (MTI)

Ma kihirdették a hárommillió forinttal járó Rotary irodalmi díj idei jelöltjeit: Garaczi László katonasztorija, Szilasi László remek kultúrtörténeti krimije vagy Ferencz Győző verseskötete győzhet. A nyertest október 10-én hirdetik ki. Tavaly Darvasi Lászlóé volt az elismerés, az előtt pedig Lator Lászlóé.

Vas István ma, szeptember 24-én ünnepelné századik születésnapját. Hallgasd meg, hogy mond verset a költő!

Faludy György szeptember 22-én lett volna százéves. Születésnapját arra használtuk fel ürügyül, hogy körbenézzünk, hogyan látják őt és saját szakmájukat kollégái: milyen költőnek lenni 2010-ben? Tíz szerző válaszolt kérdéseinkre. Kiderült, szép szakma, de ha valaki ezt választja, keressen mellé kenyérkereső foglalkozást is. A mai korban legalább az a jó, hogy lehet játszani a formákkal. Azt is megtudtuk, Faludy Györgyöt bizonyos körökben fanyalgás övezi, Kosztolányi viszont egyöntetű népszerűségnek örvend.

A hányattatott sorsú és mindig polgárpukkasztó Faludy György ma ünnepelné századik születésnapját. Kalandjainak a fővárosi emlékkiállítás segítségével eredtünk nyomába. Be tudják-e mutatni a gimnáziumi tablóképek, az egzotikus szuvenírek és a recski anekdoták a kivételes személyiség életét? Picuri kiállítás, nagy elme. És végül arra is fény derül, hogyan lett Edgar Allan Poe és Walt Whitman amerikai kém.

Spiró György jobban mozog a múltban, mint a jövőben. A keserű és cseppet sem vicces Feleségverseny után most élvezetes - bár semmivel sem derűlátóbb - regényt írt a Kádár-kor hajnaláról és egy kisemberről, akit az aranyere sem ment meg a megtorlástól. A Tavaszi tárlat című regénynek egy baja van: rövid. Nem fért bele minden, ami elmondható erről a korról - és amit el kéne már mondani.

Mi idézte elő az ország csődközeli helyzetét? Kik a felelősök? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az Álomcsőd című interjúkötet, amely ugyan részletes beszámoló helyett csak bepillantást nyújt a színfalak mögötti történésekbe, de ajánlott elolvasásra mindenkinek, akit kicsit is érdekel, hogy miért is került akkora bajba Magyarország.

"Egy nagyon unalmas nyelvészeti órán, egy novemberi esős napon automatikus írásmóddal írtam két verset, de saját nevemen soha nem jelentettem meg szépirodalmi művet" - mesélte egy régi rádióinterjúban Szilasi László. Azt mondta, úgy érzi, hogy esszét a "maga géposztályában" jobbat tud írni, mint szépirodalmat, ezért néhány álneves próbálkozás után le is tett a regények, novellák vagy versek írásáról.

Szeptember közepén jelenik meg Spiró György új regénye Tavaszi tárlat címmel. A könyv egy középkorú gépészmérnök, Fátray Gyula életét követi nyomon 1956 októberétől 1957. szimbolikus május 1-jéig. A főhős a forradalomból aranyérműtétje miatt kimarad, de ez a megtorlástól még nem menti meg. Kafkai hangulatú boszorkányüldözés indul ellene, az ötvenes évek hátborzongató koncepciós pereinek egyike.

Nem lehet behajtani a sarkát, nincs finom nyomdaszaga, és elég bajosan lehet bevinni a kádba. Cserébe ingyen van, és segítségével munkának lehet álcázni az olvasást. A neten töméntelen mennyiségben szétszórt, ingyenesen hozzáférhető könyvekből válogatunk. Békés Pállal kezdünk: az idén májusban elhunyt íróról a legtöbb embernek a mesék ugranak be, pedig nemcsak a Kiserdő, hanem a Nagy Pesti Kőrengeteg lakóiról is remek történetei voltak.