Wittmann Ildikó Könyvmutáns címmel írt kritikát Bartos Erika Bogyó és Babóca könyveiről a Magyar Gyermekirodalmi Intézetnek. A kemény hangú, szókimondó írás éles vitát váltott ki, amibe még Berg Judit, a Bartos Erika népszerűségével vetekedő gyerekkönyvíró is beszállt: „Mint a magyar gyerekirodalom egyik alkotója, szeretném a leghatározottabban kikérni magamnak a fenti kritika stílusát és szellemiségét. A fröcsögő, vagdalkozó, gyűlölettől sistergő eszmefuttatások még a magánjellegű blogbejegyzésekben is viszolyogtatók, de irodalomkritikának álcázva, a Magyar Gyermekirodalmi Intézet oldalán egyszerűen elfogadhatatlanok.”
A Bartos-univerzum általában is termékeny talaja a gyerekirodalmi vitáknak – a Kötve-fűzvén is kérdeztünk róla korábban kritikusokat, újságírókat, szülőket. Wittmann Ildikó írása azonban nem a tartalmával, a Bartos-szövegeket érintő megjegyzéseivel botránkoztatta meg az olvasóközönség egy részét, hanem stílusával, hangnemével. A kritika és az általa kiváltott, kommentekben, személyek között zajló vita pedig a napokban intézményi szintre emelkedett.
A gyerekirodalmi élet szereplői két nagyobb reprezentatív intézmény köré csoportosulnak: a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése (MGYKE) és a nemrég alakult Magyar Gyermekirodalmi Intézet (MGYI) köré. A Bogyó és Babócát az MGYKE-hez tartozó Pozsonyi Pagony jelenteti meg, ennek a kiadónak a szerzője Berg Judit is, míg Wittmann Ildikó a részben a Csodaceruza Kiadó kezdeményezésére létrejött MGYI egyik alapítója. Az MGYKE nyílt levélben határolódik el az MGYI honlapján közölt Könyvmutáns című írástól, az MGYI válaszlevelében pedig az MGYKE tagjának kiadásában található Bogyó és Babóca sorozattól.
Bár Wittmann írása kétségkívül számos aktuális kérdést felvet a gyerekkönyv-kritika nyelvéről, feladatáról, a levelek a problémák megvitatása helyett olyan dolgokat kérnek számon a másikon, amelyeknek nehezen lehet eleget tenni. Az egyik oldal szigorú öncenzúrára, a másik a piaci sikert jelentő sorozattól való elhatárolódásra szólít fel. Íme a levelek:
Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülésének nyílt levele:
Alulírottak ezzel a nyílt levéllel kívánunk elhatárolódni a magát Magyar Gyermekirodalmi Intézetnek nevező szervezet honlapján található, Könyvmutáns című írás tartalmától, stílusától és szellemiségétől.
A Magyar Gyermekirodalmi Intézet elnevezés azt sugallja, hogy az intézet a hazai gyerekirodalmat támogatja, kutatja, összefogja, ahogy a hasonló elnevezéssel működő intézetek is teszik, szerte a világon. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy ilyen szervezet, ilyen név alatt, gyalázkodó, alpári stílust használjon, a magyar gyerekirodalmi életben tevékenykedő szerzőket és kiadókat sértő, őket személyükben támadó írásokat közöljön. Amennyiben a Magyar Gyerekirodalmi Intézet komolyan veszi az elnevezésében sugallt feladatát, akkor elvárható, hogy a magyar gyerekirodalmi kritika fejlődését, alapjainak megszilárdítását és megfelelő eszközeinek használatát is a szakma legfontosabb szempontjaiként kezelje. Elvárjuk, hogy a Magyar Gyermekirodalmi Intézet az elnevezéshez méltóan tevékenykedjen és tartózkodjon az ehhez hasonló szélsőséges megnyilvánulásoktól.
A hazai gyermekirodalomért tevékenykedő szakemberek szeretnék felemelni a szavukat, és tenni az ellen, hogy az éledező gyerekirodalmi kritika – annak alapvető céljával szembefordulva – személyeskedő támadások színtere lehessen.
Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése
A Magyar Gyermekirodalmi Intézet válasza a nyílt levélre:
Alulírottak ezzel a nyílt levéllel kívánunk elhatárolódni a magát Magyar Gyermekkönyvkiadók Egyesülésének nevező szervezet egyik tagjának kiadásában található Bogyó és Babóca sorozattól, annak tartalmától, stílusától és szellemiségétől.
A Magyar Gyermekkönyvkiadók Egyesülése elnevezés azt sugallja, hogy a szervezet a hazai gyermekkönyvkiadókat tömöríti, összefogja, ahogy a hasonló elnevezéssel működő szervezetek is teszik, szerte a világon. Érthetetlennek tartjuk, hogy egy ilyen szervezet összefogással próbálja megakadályozni, hogy az egyikük által kiadott könyvsorozatról kritikai véleményt kapjanak az olvasók. Amennyiben a Magyar Gyermekkönyvkiadók Egyesülése komolyan veszi az elnevezésében sugallt feladatát, akkor elvárható, hogy a magyar gyerekirodalom fejlődését, alapjainak megszilárdítását és a gyerekkönyvek megjelentetését a szakma legfontosabb szempontjaként kezelje. Elvárjuk, hogy a Magyar Gyermekkönyvkiadók Egyesülése az elnevezéséhez méltóan tevékenykedjen és felnőjön ahhoz, hogy amennyiben kiadványai nem megfelelő színvonalúak, elfogadja a kritikát, és ne stilisztikai kérdésként kezelje azt, továbbá óvakodjon a színvonaltalan sorozatok megjelentetésétől, propagálásától.
A hazai gyermekirodalomért tevékenykedő szakemberek szeretnék felemelni a szavukat, és tenni az ellen, hogy az éledező magyar gyermekirodalom, annak alapvető céljával szembefordulva, a gyermekek és a szülők jóhiszeműségét kihasználva, pusztán üzleti síkra terelődjön.
A vitát részünkről lezártnak tekintjük.
Magyar Gyermekirodalmi Intézet
