A tekintélyes New Yorker magazin szép hosszú portrécikket közölt Krasznahorkai László íróról, akivel kapcsolatban a kritikus az irodalmi Nobel-díj lehetőségét is megemlíti. Az ötoldalas cikk az Őrület és civilizáció, Krasznahorkai László nagyon furcsa írásművei címet viseli, és benne a cikk szerzője Krasznahorkait olyan írókhoz hasonlítja, mint Samuel Beckett, José Saramago, Roberto Bolano, David Foster Wallace. A magyar író azonban szerinte mindegyiküknél furcsább, mert "az őrület határáig vizsgálja a valóságot".

Matrózegérről szóló meséje számos iskolában kötelező olvasmány, most bekerült a nemzeti minimumba is, a Cipelő cicák a mai kor Kockásfülű nyula, Hiszti manó pedig a nevelésben segít sok szülőnek. Berg Judit hat éve kezdett írni, ma már tizenkilenc könyvvel Magyarország egyik legnépszerűbb meseírója. A szerzőt arról kérdeztük, hogyan jut ideje négy gyerek mellett ennyit írni, mi a divat külföldi és magyar mesékben, és lesz-e hűtőmágnes a magyar gyerek kedvenc tengerészéből.

Folytatódik Baráth Katalin békebeli krimije, de ami az első részben még szeretnivaló bájos allűr volt, most parodisztikus modorosság. Legjobban az első könyvben főszerepet játszó alföldi kisváros-hangulat hiányzik, kárpótlásul viszont kapunk nemzetközi konfliktust és csodafegyvert. A türkizkék hegedűt olvastuk.

Izing Róbert Támadás az űrből! című könyvét úgy harangozták be, mint "jó magyar sci-fit", és mivel ilyen nincs túl sok a hazai könyvpiacon, naná, hogy felkaptuk a fejünket. Azt hittük, a könyv brutál paródia lesz, ehhez képest az elsőkönyves szerző alig forgatja ki a világmegmentős sablonokat. Az eredmény látványos nyári akció-vígjáték könyv formájában, önironikus poénokkal. A magyarok lézereitől ments meg uram minket.

Kondor Vilmos feltalálta a jó magyar krimit, ezért örök tisztelettel nézünk rá. A Könyvhétre megjelenő Budapest romokban azonban csalódást okoz az előző három könyv után. Most ugyanis a történelem kap nagyobb súlyt, és nem a krimi-szál. A tempó lelassul: Gordon Zsigmond, az elpusztíthatatlan bűnügyi újságíró nem találja helyét a világháború utáni, lerombolt Budapesten, élelmiszerjeggyel kereskedik, cirkál, és keresi, mi után nyomozhatna.

Egy szociológus regényt ír az általa jól ismert korról - ráadásul ez a kor a 60-as évek: a Bambi, a táskarádió és a pöttyös szoknya kora. A Csupasz nyulakban elfért volna több szociológia, de alapvetően elgondolkodtató, igényes szórakoztató irodalom, amely a korszak egyik alapproblémájával, a nők helyzetével foglalkozik egy leányanya és éltanuló húga sorsán keresztül.

Spiró György Kémjelentés című új novelláskötete hajszálpontos látlelet a mai magyar társadalom közérzetéről. A kortárs magyar írókra nem jellemző, hogy szeretnének a jelen problémáiról írni. Spiró megtette, fontos szövegek születtek.

Liebhaber Judit modell-műsorvezető, valamint Gubík Ági, a Pánik című film (és több bankreklám) főszereplőnője is ijedezik a Könyvhétre megjelenő Támadás az űrből! című magyar sci-fi regény videóelőzetesében. A pár másodperces teaserből nem derül ki sok, csupán remegnek a kávéscsészék, és feltűnik a Parlament, a videóhoz mellékelt fülszövegből azonban megtudhatjuk, a Földet megtámadó idegen faj Amerikában kezdi a pusztítást, de "egy kis nép" megmenti a világot. Ezek lennénk mi, magyarok.

Az Agave kiadó "az elmúlt évtized legremekebb magyar science-fiction regénye"-ként hirdeti a Támadás az űrből!  című könyvet, amely "parádés ötleteivel és ellenállhatatlan humorával nem csak a stílus szerelmeseit fogja lenyűgözni".

Gyanítjuk, paródiára kell számítani, nem emberevős-lövöldözős ufóvadászatra. A könyvet egy eddig ismeretlen név, Izing Róbert jegyzi szerzőként. A teaser mindenesetre jól néz ki. Nálunk még csak most kezd divatba jönni, hogy könyvekhez is készül előzetes.

Gerlóczy Márton pár évvel ezelőtt készült párizsis videói a felolvasás miatt fulladtak unalomba (pedig Nagy Ervin adta a hangját a projekthez), a Darren Shan-trilógiához készült előzetes meg pont ellenkezőleg: annyira hasonlít a kereskedelmi tévék bombasztikus filmelőzeteseihez, hogy már unalmas. Ilyen szempontból a Támadás az űrből! előzetese jól sikerült, nézzétek.

"Az idegen faj megérkezett az űrből, hogy kiirtson minket. Első dolguk volt szétlőni Manhattant, és nemcsak Amerikára, hanem magára a Földre is ez a sors várna, ha nem jelenne meg hirtelen egy kis nép, egy jelentéktelen kis ország -- Magyarország --, amely állítja, hogy fel tudják venni a harcot az ufókkal, sőt le is tudják győzni őket." (részlet az ajánlóból)

A Magvető Kiadó kirakott a honlapjára egyet Spiró György Kémjelentés című, Könyvhétre megjelenő kötetének novellái közül. A Milyenek a csehek (meg a magyarok meg a lengyelek)? című rövidke és frappáns írás azt hasonlítja össze, hogyan viselkednének a címbeli három nemzet tagjai, ha az orvosi rendelőben egy lány előre engedne egy idős nénit a sorban. Spiró szerint a csehek a legvidámabbak. A novella itt olvasható! (Vigyázat, pdf.)

Kondor Vilmos, a Budapest Noir, a Bűnös Budapest, A budapest kém, valamint a pár hét múlva megjelenő Budapest romokban című folytatásos történelmi krimik írója nemrégiben felbukkant Facebookon is. Ez azért izgalmas, mert a szerző sokak szerint nem létező személy. Senki nem találkozott vele élőben, mindig csak e-mailben ad interjút, és összesenkering róla a neten. Állítólag egy nyugat-magyarországi gimnáziumban tanít, de az istennek sem találni egyetlenegy nyugat-magyarországi gimnáziumban sem Kondor Vilmos nevű tanárt. Emiatt stabilan tartja magát a legenda, hogy valaki más írja Kondor Vilmos álnév alatt a jobbnál jobb regényeket. Valaki szerint Kondor sajtótörténész, más azt tippeli, a Kondor-regényeket kiadó Agave vezetője, Varga Bálint a titkos szerző, de azt is olvastuk már, hogy egy történelem szakos PhD-hallgató lenne az elkövető.

Megjelenik magyarul a Walking Dead és a Lenore, Hellboy is visszatér, Scott Pilgrim pedig az utolsókat rúgja. Egyelőre nem folytatódik a Sandman és a Berlin, színre lép viszont egy furcsa magyar szuperhős és egy csúcskategóriás harci robot. Szombaton új helyszínen, a Dürer kertben rendezik meg a hetedik magyar Képregényfesztivált, a belépő 500 Ft. Az újdonságok között válogattunk.

Ha azt gondolta valaki, hogy Krasznahorkai László, Tarr Béla állandó alkotótársa egy búskomor, pesszimista remete, aki állandóan világégésről fantáziál, ráadásul hosszú mondatokban, az most ezt elfelejtheti. Egy derűs ember beszélt nekünk a kínai bevásárlóközpontokról, divatos rockkoncertekről és a bulvármédia filozófiájáról. Kitárgyaltuk, hogy rossz a marketingje, hogy David Byrne-nel a konyhában zenélgettek, és hogy az irodalom helyett nemsokára gondolkodunk. Közben elfogyasztottunk némi szusit is. Nemrég került a mozikba Krasznahorkai László egy korábbi szövegére alapozó, A torinói ló című film, ennek ürügyén ültünk le beszélgetni, de az író szerint ő már Tarr Béláról mindent elmondott.

Lackfi János termékeny íróember, de tőle is meglepő, hogy a Könyvfesztiválra két könyvvel is előrukkol: az egyik novellákat, a másik verseket tartalmaz. Mivel az utóbbi időben Lackfi inkább a gyerekolvasókra koncentrált, felnőtteknek szóló két új könyvére nagyon kíváncsiak voltunk. Nem csalódtunk. Ha valakinek bizonygatni kéne, hogy van szórakoztató modern magyar vers, Lackfit mutogatnánk neki vitrinben. Külön öröm, hogy mindkét könyvnek csodaszép a borítója, jó kézbe fogni őket.

Fiatal filmesek saját pénzből csináltak dokumentumfilmet, amelyben 44 költő beszél arról, miért lehet értelme 2011-ben is az irodalomnak. A dokumentumfilm párjaként készül egy rövidfilm is Trill Zsolt és Petrik Andrea szereplésével. A rendező szerint izgalmas problémákat piszkáltak meg, az anyag "ütni fog". A két film április 11-én, a költészet napján debütál a neten.

Négy népszerű magyar író tárcanovellái jelentek meg közös kötetben különösebb felhajtás nélkül, szinte titokban az Alexandra gondozásában. A kiadó úgy rejtegeti a könyvet, mintha szégyellni kellene: a borító messziről üzeni: "hozzám ne nyúlj", bemutató nem volt, és a kiadvány a megjelenés után azonnal a leértékelt áruk közé került. Pedig Dragomán György, Háy János, Parti Nagy Lajos és Tóth Krisztina olyan nevek, amikről azt gondolnánk, külön-külön is elvisznek a hátukon egy kötetet. Vagy mégsem?

Színházjegy és múzeumi belépő mellé osztogatná a kortárs magyar irodalmi folyóiratot a Megint Nobel Alapítvány. Céljuk, hogy ismét legyen magyar szerző, aki "Magyarországon folytatott tevékenységéért kapja meg a Nobel-díjat" - nyilatkozta a kiadó vezetője az MTI-nek.

Egy elfuserált meleg pap, egy felszarvazott vasutas, a fővárosban kudarcot valló állványozómunkás és a mai Budapesten helyét kereső hivatalnok - ők a főszereplői Grecsó Krisztián most megjelent Mellettem elférsz című regényének. Saját családja, három generáció. A regény mélyre megy, érződik; kár, hogy a családi mítoszokból nem nő ki mitológia. Most is bele lehet kábulni Grecsó mondataiba és történeteibe, de a könyv igazi erénye, hogy olvasás közben eszedbe jut, vajon a te nagyapád hogyan ismerkedett meg a nagymamáddal.

A harmincas írógeneráció egyik sikertörténete az övé. Versekről nyergelt át prózára, ahol láthatóan azóta is elemében érzi magát. A helyi anekdotákat feldolgozó Pletykaanyu botrányt keltő novellái után megbízhatóan jönnek sorba a regények. Mellettem elférsz címmel most került a boltok polcaira a harmadik, melyben Grecsó Krisztián saját családi titkairól lebbenti fel a fátylat: a titkolt melegszerelem csak az egyik az elmesélt komor férfisorsok közül. Grecsóval a regény egyik helyszínén, a Komédiás kávéházban beszélgettünk a családi mítoszok fontosságáról, Trianonról, hazáról, és arról, hova jár kocsmázni. Az író egyúttal megnyugtat mindenkit, nem jár kurvázni a Thököly útra.

A MIÉP alapító tagja és elnöke, Csurka István József Attila-díjas drámaíró két évtized után új darabot írt, amely a trianoni béketárgyalások különtermeibe kalauzol. A cím - A hatodik koporsó - arra az üres koporsóra utal, amelyet Nagy Imre 1989-es újratemetésén az 1956-os forradalom és az utána következő megtorlások során elhunyt névtelen áldozatokra emlékezve állítottak fel, és amely Csurka darabjában a fantasztikus időutazás közlekedési eszközéül szolgál. A dráma a MIÉP Magyar Fórum című hetilapjának irodalmi különszámában jelent meg.

Richard Yates neve ismerősen csenghet: ő az az amerikai író, akinek regényéből A szabadság útjai című emlékezetes film készült, Leonardo DiCaprio és Kate Winslet főszereplésével. A most megjelent Húsvéti korzó is filmvászonra kívánkozik. Az író legjobb regényének mondják, de akárhogy is: Yates a családon belüli elfojtások szakértője.

A magyar költőknél már hagyomány, hogy krisztusi korba érve (vagy utána), újraírják József Attila Születésnapomra című versét, a különleges ritmusú versformát használva az önironikus számvetésre. Varró Dani a Bús, Piros Vödör nevében egyszer már kesergett a sors gyötrelmein ezt a formát használva, de a múlt heti Élet és Irodalomban a saját, személyes Születésnapomra-verse is megjelent, a tőle megszokott vicces és hajmeresztő rímekkel. Ennek örömére gyorsan összeszedtük a legjobb Születésnapomra-parafrázisokat, hogy egyben lássuk, mire képes a nyelv, a rím meg a költő. Éljen Horger Antal úr.

Hosszú betegség után, életének évében 2011. január 29-én elhunyt Rába György Kossuth-díjas költő.

Megkértünk hét, az irodalommal hivatásszerűen foglalkozó embert, hogy válasszák ki az elmúlt év számukra legfontosabb könyveit. Íróemberek, irodalomkritikusok, kiadóvezetők, könyvesbolt-tulajdonosok foglalják össze számunkra 2010-et könyvcímek formájában. Sci-fi, gyerek, kortárs - ami belefér.

Konrád Györgyöt nem kell bemutatni. A látogatót, A cinkost vagy A városalapítót az is ismeri, aki nem is olvasta. És mindenki szembesült már politikai tevékenységével. Konrád György napjaink egyik legismertebb magyar írója külföldön, főleg Németországban. Azt talán kevesebben tudják, hogy filmekben is vállalt szerepet. Életművében mindig is nagyobb hangsúlyt kapott az esszé, mint a szépirodalom: új könyvében a zsidó létről gondolkodik.

Kertész Imre Nobel-díja óta közhely, hogy a külföld - főleg a németek - hamarabb fedezik fel a magyar írók értékeit, mint mi magunk. A másik példa erre Rubin Szilárd, akit a németek Scott Fitzgeraldhoz hasonlítgatnak, nálunk viszont meg kellett halnia ahhoz, hogy neve a köztudatba kerüljön. Az idén áprilisban elhunyt író most újra kiadott Csirkejáték című kisregényét olvastuk.