A Nyughatatlanok-ról az ajánlók alapján azt lehetett gondolni, egy 19. század közepén játszódó, jókais történelmi regény az emigrálni kényszerült hős magyar szabadságharcosokról. A történeten azonban a szenvtelen női szemszög és a rémregény álca csavar egyet.
A levert szabadságharc után az 1850-es évek Nyugat-Európájában egy kis magyar csapat bolyong, várva, hogy hazatérhessen Magyarországra. A történet három emigráns és családjaik, barátaik köré szerveződik. Bárdy Rudolf titkos megbízatások küldöttje, Almássy Aladár a nép mellé álló báró, Fábián Dániel pedig Kossuth Lajos hírszerzője. Egyikük sem betyárbecsületű hazafi. Mind kiégett és megfáradt árnyéka csak a hősöknek, akik a hazatérésre is inkább praktikus okokból vágyakoznak.
Egy Jókai-regényhős nem azon gondolkozna, hogy az otthoni birtokon milyen kényelmesen élt, miközben a haza sorsa bizonytalan. A Szentirmay Rudolfok azonban mindig is nagyobb rokonságban álltak a Walt Disney stúdió lírát éneklő mesefiguráival, mint a történelmi hitelességgel. Lehetséges, hogy a romantikus hősök kalandjai izgalmasabbak, de könnyebb azonosulni azzal a karakterrel, aki úgy gondolkozik, mint bárki más.
Aki, miközben gyerekei hónapos szobákban nyomorognak, egyre kevesebb meggyőződéssel, lelkesedéssel filozofál az eszmék teljesítésének lehetőségeiről. Persze, az eszme megbukott, de ennél nagyobb fájdalmat okoz az egyéni veszteség: az, hogy a gyökerektől, a megszokott környezettől, az otthontól kellett elszakadni. Hogy ez az állapot kétségbeesést, depressziót, agressziót szül? Magától értetődő – mégis borzongva csodálkozik rá az olvasó frusztrált szabadságharcosokra, és mélyebben érzi át gondjaikat, örömeiket is.
A Nyughatatlanok még inkább elidegeníti az olvasótól a szabadságharcosokat azzal, hogy őket főleg Bárdy Rudolf skót feleségének, Amy-nek a szemén keresztül láttatja. Amy sértődésre, elbizonytalanodásra hajlamos, hűtlen és kapzsi alakoknak látja az őt körülvevő magyarokat, akiket felsőbbrendűség-tudatuk, a magukban dédelgetett hamis hőskép és az ebből fakadó zárkózottságuk csak nevetségesebbé tesz. Amy-t megkeményítette a múltja, környezetét közönyösen és szigorúan szemléli - de éppen ez a témától idegen, szenvtelen nézőpont teszi ismerőssé, elevenné a magyar hősöket.
Szécsi Noémi könyve a kiábrándulás regénye. Rendkívül alaposan felépített szereplőinek családban, barátságban, álmokban, eszmékben, ideákban kellett csalódniuk. Azért persze egy kis "jókaisság" így is megmarad: a rémregények eszközei, a spiritualizmus, az egzotikum, a nyárspolgári tabuk feszegetése a romantikus regényhez közelítik a Nyughatatlanokat. Az így megszínezett történet pedig ügyesen kapja telibe azt a nehezen eltalálható pontot, ahol a magas- és a szórakoztató irodalom találkozik.
Szécsi Noémi: Nyughatatlanok, Európa Könyvkiadó, 2011, 436 oldal, 3500 Ft