Hogyan lehet nyugodt a lelkiismerete annak, aki gyerekeinek kezébe egy túlvilágról érkezett, párbajban elhunyt szellemről szóló könyveket ad? A barátságos, de elcukisodott Casperhez képest Alexandra Fischer-Hunold kísértete, Sódervári Sherlock báró mellett izgalmas, néhol ijesztő élményben lehet része a fiatal olvasóknak. Csak merjék végigolvasni, ugyanis a földalatti alagutak és a nyikorgó padlódeszkák könnyen lehet, hogy rémálmok okozói lesznek. A német gyerekkrimit Tandori Dezső ültette át magyarra.
A 17. századból érkezett kísértet bizony nem viccel: ha kell, borzalmas dolgokat susog az ellensége fülébe, vagy különböző szitkokkal illeti. Még szerencse, hogy a sorozatban a báró elviselhetőbb oldalát domborították ki, ugyanis ha nem lennének erőszakmentesek a jelenetek, akár még egy vérfagyasztó história is kikerekedhetett volna. Így azonban Laura és Maxi számára kezdetét veszi az átlag-bűnügyi regényeket megszégyenítő, több évszázados titkok felfedezése.
A két gyerek a család költözése révén került a vidéki kastélyba, amelynek titkos folyosói és eldugott zugai által könnyen eltévedhet az ember. Az egyik éjszaka a kíváncsiságáról híres Laura pislákoló fényt vesz észre a könyvtárszobában, majd miután csatlakozik hozzá okostóni öccse, Maxi, együtt indulnak felfedezni a világosság okát. Egy véletlen folytán derül ki, hogy a ház több mint háromszáz éve elhunyt szelleme, Sódervári Sherlock volt az. A báró azonban feltehetően addig nem fog békében nyugodni, amíg meg nem oldják az élete során megoldatlanul maradt bűnügyeket - pedig már igazán szeretne eltávozni a világunkból.
A külföldön már hét kötetet megért sikersorozat első részében, a Kincsvadász kísértet-ben a kis csapat egy eltűnt gyémánt nyomára próbálnak bukkanni, míg a másodikban, a Szörnyűséges születésnap-ban egy gyilkos kilétét próbálják felfedni. A furcsaság nem is a történetekben, vagy a szellem jelenlétében van, hiszen a parókás, arisztokrata származása miatt kicsit lenéző, amúgy idegesítő és sokszor haszontalan kísértetet hamar meg lehet szokni. A testvérpárhoz hasonló, a gondolkozást és tettre készséget kombináló párossal pedig biztos találkoztunk már. És bár a sztori hitelessége erősen inog akkor, amikor Sherlock a szilárd testekre jellemző tetteket hajt végre, a legtöbb furcsaság a kötetek nyelvezetében van.
Az írónő feltehetően a gyerekekkel való azonosulás és a szókészlet bővítése miatt használ kétféle, elég szélsőséges nyelvezetet. Egyrészt ott a gyerekek kezdetben különlegesnek látszó ("fantasztikó!"), később elszlengesedő ("tök elvarázsol", "ezerrel") szóhasználata, ami sokkal erőltetettebbnek hat a szellem életkorával magyarázható, választékos kifejezéseivel szemben. A leíró részeknél használt, kezdetben modoros ("a telehold tuti betündökölt"), helyenként bájos ("ódonságos kötet") szókapcsolatok a második kötet végére tűrhetővé váltak. A színvonalat a magyar fordító, Tandori Dezső próbálja fenntartani, aki képes az idegesítő kifejezéseket ellensúlyozni kétségtelenül bravúros nyelvi játékaival.
Hiába felszínesek a szereplők, a történet képes a gyermeki kíváncsiságú felnőtteket is elbűvölni. Karsten Teich illusztrációi pedig fokozzák a hangulatot - csak azt sajnálom, hogy az első kötet ceruzarajzai a második részre elnagyolttá, ziláltabbá váltak. De hogy a 10-12 éves kiskamaszoknak (már amelyik még szereti a könyveket) tetszeni fognak a nyomozások, az biztos.
Alexandra Fischer-Hunold: Kincsvadász kísértet, Sódervári Sherlock báró sorozat 1. kötet, Scolar Kiadó, 152 oldal, 1990 Ft (ford. Tandori Dezső)
Alexandra Fischer-Hunold: Szörnyűséges születésnap, Sódervári Sherlock báró sorozat 2. kötet, Scolar Kiadó, 128 oldal, 1990 Ft (ford. Tandori Dezső)
