Sok jó krimi jelent meg az évben, nem egyszerű kiválasztani az öt legjobbat. A norvég Nesbo-nek két Hole-regénye is kijött idén, folytatódott a magyar krimi felélesztőjének, Kondor Vilmosnak második világháború éveiben játszódó magyar noir-sorozata, új könyve jelent meg a norvég krimikirálynő Karin Fossumnak, és megismerkedhettünk Kurt Wallander fiatalkori kalandjaival. De ha csak ötöt kell mondani közülük, mi ezeket választjuk. A legjobbak.

Múlt héten jelent meg magyarul a pincében fogva tartott osztrák lány, Natascha Kampusch 3096 nap című könyve, amiben nyolc és fél évig tartó fogságáról számol be meglepően hideg fejjel és elemzően. Natascha Kampusch története nemcsak azért egyedülálló, mert egy ember majdnem egy évtizeden keresztül a külvilág sejtése nélkül tarthatott fogva a pincében egy másik emberi lényt, hanem azért is, mert ennél az esetnél is bebizonyosodott, hogy a médiagépezet nem rest bárkiből rövid úton celebet csinálni. Kár, hogy ez a történet már hiányzik a könyvből.

Nem szerencsés, amikor egy gyerekkönyv túl direkt módon kacsintgat a szülőkre, mintegy cinkosként: "a gyerek úgysem érti, de, ugye, mi igen". Úgy látszik azonban, kezdenek divatba jönni az ilyen könyvek: az elmúlt időszakban három gyerekkönyvnek álcázott, valójában felnőtteknek szóló verseskötet is megjelent.

A Naiv. Szuper egy olyan könyv, aminek meg kell lennie a könyvespolcodon. Főleg, ha huszonéves vagy, mint a főhős. Az Elfújta a nő viszont halálosan idegesítő, inkább a filmet nézzétek. A szerző, Erlend Loe forgatókönyvíróként is ismert, ő írta például az idei Titanic Filmfesztivál győztes filmjének, az Északnak a forgatókönyvét is.

Ezek a könyvek történelemkönyvek, nincs mit tenni. De megbújik mögöttük egy vicces alapötlet, amitől elfelejted, hogy a római csatornahálózatról vagy Stuart Máriáról utoljára történelemórán esett szó. Ez az ötlet annyira egyszerű, hogy azon csodálkozunk, miért nem jutott ez valakinek korábban eszébe: útikönyvnek kell álcázni a történelmet. A Thames & Hudson brit kiadó ötgarasos (-dénáros, -drachmás stb.) sorozata turistáskodás a múltban. A szériából eddig öt jelent meg, nálunk a Scolar Kiadó kezdte el kiadni, a harmadiknál tartunk most. Az ókori Rómába, Athénba és Shakespeare Londonjába ruccanhatunk el, jövő év tavaszán jön Machiavelli Firenzéje.

Nagy a felhajtás az északi írók körül. Mintha benyomtak volna egy gombot - a krimik sikere után most már minimum fél szemmel az északiakat figyeli a világ. És ha ebbe berobban egy lány, aki feministának, biszexnek és gótnak mondja magát, lila a haja és a kommunizmus legsötétebb ügyeiről ír regényt, akkor persze hogy arra lecsapnak a kiadók - nálunk a Scolar. A fiatal, finn Sofie Oksanen vérprofi forgatókönyvíróként nyúlt hozzá a múlthoz. Nem tököl mesélős családregénnyel, nem pepecsel történelmi korfestéssel. Helyette ír egy izgalmas lélektani thrillert. A rendszerek változnak, csak a fekete autó, a krómbőr csizma és az erőszak örök.

Az Animus kiadó három éve indított skandináv krimisorozatával hozzánk is begyűrűzött az északi bűnirodalom sikerhulláma. A trendet más kiadók is követték, a Scolar a mesteri norvég írónő, Karin Fossum könyveire állt rá. Az Aki fél a farkastól a harmadik a magyarul megjelent Fossum-krimik sorában. Egy idős asszonyt holtan találnak az erdőszéli tanyán.