2010-ben Mario Vargas Llosa perui írónak ítélték az irodalmi Nobel-díjat - jelentette be csütörtökön egy órakor Peter Englund, a svéd akadémia titkára. Az író a hivatalos indoklás szerint "a hatalmi struktúrák feltérképezéséért és az egyén ellenállásának, lázadásának és kudarcának erőteljes ábrázolásáért" érdemelte ki az irodalmi kitüntetést. Mario Vargas Llosa Latin-Amerika egyik legelismertebb szerzője, generációjának kiemelkedő alkotója, aki rengeteg különféle műfajban kipróbálta magát. Írt krimit, politikai thrillert, erotikus regényt, könnyed komédiát, történelmi nagyregényt. Magyarországon 2003-ban a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként járt. Magyarul legtöbb műve olvasható, ismertebb regényei közé tartozik A város és a kutyák, a Négy óra a Catedralban, a Háború a világ végén, a Mayta története, a Ki ölte meg Palomino Molerót?, a Szeretem a mostohámat, a Don Rigoberto feljegyzései, A kecske ünnepe.

Október végén lát napvilágot a Nobel-díjas Gabriel García Márquez kolumbiai író régóta várt új kötete, amelybe legjobb beszédeit válogatta össze. A Yo no vengo a decir un discurso (Nem akarok beszédet mondani) című könyvben 22 szöveg kap helyet, melyeket Márquez különböző alkalmakra, felolvasásra írt. Az első részlet az író 17 éves korából származik, iskolatársai ballagására írta. Az utolsó szemelvény 2007-es, Márquez a spanyol nyelvakadémián olvasta fel nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Az új kötete október 29-től lesz kapható, egyelőre csak spanyol nyelven, Latin-Amerikában és Spanyolországban. Az új könyv az első mű, amellyel az 1982-es év irodalmi Nobel-díjasa a 2004-ben megjelent Bánatos kurváim emlékezete című könyve óta jelentkezik. Magyarul előreláthatóan ez a kötet is a Márquez-életművet sorban kiadó Magvető gondozásában fog megjelenni, de erre még a magyar Márquez-rajongóknak várniuk kell. Ez legalábbis "éves nagyságrend" - fogalmazott Tegyi Tímea, a kiadó sajtómunkatársa. (MTI)

Jonathan Franzen, akit a Freedom (Szabadság) című regényének szeptemberi megjelenése óta a "világ jelenleg élő legnagyobb írójaként" ünnepelnek az amerikai kritikusok, pórul járt tegnap egy londoni könyvbemutatón. Az este a kiadó sűrű bocsánatkéréseivel kezdődött, amire a brit kiadás helyesírási hibái és a könyv kényszerű bezúzása miatt került sor. Ezután az események még bizarrabb fordulatot vettek. Két ismeretlen férfi lépett oda az íróhoz, az egyikük lekapta róla a szemüveget, a másik pedig egy cetlit nyomott a kezébe "$100 000 és a szemüveged megint a tied" felirattal és egy hotmailes e-mail-címmel, majd a két alak gyors iramban elhagyta a tett színhelyét. A szemüveget a rendőrség helikopterei egy közeli park bozótjában sértetlenül megtalálták, eltulajdonítójával együtt. Az író annak ellenére, hogy bizonyára megérezte mínusz nyolcas szemüvegének hiányát, nem tesz feljelentést, "veszélytelen csíny"-nek tartja az egészet. A viccre közben mások is lecsaptak, az eBayen még tegnap este egy hirdetés látott napvilágot, amely Franzen ellopott szemüvegét kínálta licitre. Később ezt néhány híroldal tényként tette közzé.

Franzen regényének nagyszerűségéről egyelőre a magyar olvasók még nem tudnak anyanyelvükön meggyőződni, eddig még egyik magyar kiadó sem csapott le a jogokra.

A svéd akadémia bizottsága már döntött, csak egy formális szavazás hiányzik. Mindenki más október 7-én, csütörtökön délelőtt tudja meg, idén kit tüntetnek ki a legnagyobb pénzjutalommal - hozzávetőlegesen 300 millió forinttal - járó irodalmi díjjal. A Nobel-fogadásokkal hagyományosan foglalkozó brit Ladbrokes bukmékersite-on napról napra változnak az esélyek. Az eddig legesélyebbnek tartott svéd költő, Tomas Tranströmer a negyedik helyre csúszott, beelőzte őt Murakami Haruki, Cormac McCarthy és egy viszonylag ismeretlen kenyai, aki most az első helyen szerepel a fogadóiroda listáján. James Thiong'o Ngugi két dologról nevezetes: ő írt először regényt hazája nyelvén, a kujun, és az ő győzelmére fogadtak a legtöbben a Nobel-fogadások történetében. UPDATE: szerdán Cormac McCarthy amerikai író átvette a kenyai kollégától a vezetést!

Melinda Nadj Abonji Svájcban élő jugoszláviai magyar származású írónő kapja idén a Német Könyvdíjat a Galambok röppennek fel című önéletrajzi ihletésű regényéért. A Német Könyvdíj (Deutscher Buchpreis) az angol Man Booker Prize és a francia Prix Goncourt mellett az egyik legfontosabb európai irodalmi díj. Német, osztrák és svájci kiadók nevezhetik be rá legfrissebb német nyelvű regényeiket. A 25 ezer euróval (6,8 millió forint) jutalmazott nyertes nevét szokás szeint a Frankfurti Könyvvásár nyitónapján, 2010-ben október 4-én teszi közzé a díjat alapító Német Könyvkiadók Szövetsége, a Börsenverein des Deutschen Buchhandels. Melinda Nadj Abonji a vajdasági Becsejen (Óbecse) született, később Zürichbe költözött, ahol történelmet, publicisztikát és német irodalmat tanult. Személyében először jutalmaztak svájci szerzőt a Német Könyvdíjjal. A Galambok röppennek fel (Tauben fliegen auf) című kötet egy vajdasági magyar család történetét meséli el. "A regénybéli család Svájcba települ. A könyv nagy beleérző képességgel festi le az új távlatok elé néző, de a múltjával szakítani még mindig nem tudó mai Európát" - indokolta választását a zsűri. Az írónő a Goethe Intézet meghívására most szeptemberben járt Budapesten. (MTI)

A 15 éves Magyar Elektronikus Könyvtár születésnapja alkalmából 15 kortárs szerző egy-egy művét tette elérhetővé az olvasók számára. A www.mek.oszk.hu oldalon mostantól bármikor elolvashatjuk Lőrincz L. László A kicsik című könyvét, ha pedig esti mesére lenne szükségünk, csak egy kattintás Berg Judit és a Mesék a Tejúton túlról. Hozzáférhetünk Bartis Attila Tizenegy novella, Csányi Vilmos Malion és Theaés Szív Ernő (Darvasi László) A vonal alatt című köteteihez. Rajtuk kívül Heller Ágnes, Nyíri Kristóf, Nemeskürty István, Kenyeres Zoltán, Vekerdi József, Vajda Mihály, Szilágyi Szabolcs, Hévizi Ottó, Zimányi Vera egy-egy szövege olvasható a digitális könyvtárban, érdemes kutakodni. A szövegeket maguk a szerzők adományozták a szervezetnek. (MTI)

Ma kihirdették a hárommillió forinttal járó Rotary irodalmi díj idei jelöltjeit: Garaczi László katonasztorija, Szilasi László remek kultúrtörténeti krimije vagy Ferencz Győző verseskötete győzhet. A nyertest október 10-én hirdetik ki. Tavaly Darvasi Lászlóé volt az elismerés, az előtt pedig Lator Lászlóé.

Vas István ma, szeptember 24-én ünnepelné századik születésnapját. Hallgasd meg, hogy mond verset a költő!

Az Élet és Irodalom ma megjelent legújabb számában (2010. szeptember 24.) Cserna-Szabó András és Kerékgyártó István egy-egy - a lap külön felkérésére írt - kriminovelláját olvashatjuk. Cserna-Szabó hőse, Farsang, a dalköltő saját Jobbik Énjét keresteti egy magánnyomozóval. A végkifejlet fokozhatatlan, és közben még Petri György viselt dolgairól is megtudhatunk ezt-azt (itt olvasható). Kerékgyártó írása (itt) a boldog békeidőkbe kalauzol vissza: egy nyugalmazott detektív emlékszik vissza egy Párizsban játszódó bűnesetre, mesélés közben pedig nagy műgonddal oldalast eszik, sörrel öblíti, virslit rendel hozzá pörköltszaftban. Gazdagabbak leszünk a "májusi bor" receptjével, és elámulunk, milyen apróságokon múlik a boldogság.

Az Új Forrás című folyóirat szeptemberi száma is a bűnirodalom köré szerveződik (egyelőre szintén csak könyvesboltokban és néhány újságosnál keressük). "Krimit azért írok, mert szeretem olvasni. Szeretem a jó történeteket. Még izgalmasnak sem feltétlenül kell lenniük" - mondja Kondor Vilmos a vele készült interjúban. A beszélgetés mellé, természetesen, kriminovella is jár - mégpedig izgalmas. Meg tanulmányok Kondor könyveiről.

Terry Pratchett szatirikus fantasy-világa éppúgy bővelkedik látványos elemekben és mesés fordulatokban, mint a kolléga, J. K. Rowling univerzuma. A filmesek valamiért mégsem csaptak le a lovaggá is ütött író műveire, eddig csak tévés minisorozatok készültek belőlük. A legfrissebbet, a tavaly Magyarországon forgatott Going Postal címűt jövő hétvégén tűzi műsorra az HBO. A filmben az író is feltűnik.

Agatha Christie életében van egy homályos folt, amelyet életrajzíróinak máig nem sikerült tisztázni. 1926. december 3-án az akkor 36 éves írónő egyszer csak eltűnt. Az egész ország őt kereste, az ő képeivel volt tele a sajtó, több ezer civil önkéntes szállt be a keresésbe. Egészen addig, míg 11 nap múlva egy angliai fürdőhely szállodájából nem telefonáltak, hogy van ott náluk egy hölgy, aki megszólalásig hasonlít az újságokban látott fotókra. A hivatalos verzió szerint az írónő eltűnése napján egy közúti balesetben a fejét beütötte, és amnéziás lett. Sokan azonban előre eltervezett fifikás médiakampányként magyarázzák az írónő eltűnését. Egy Jared Cade nevű szerző Agatha Christie és a hiányzó tizenegy nap című magyarul most megjelent könyvében új teóriával állt elő. A könyv fordítójával, Sipos Katalinnal beszélgettünk.

A Google rajzolói jópofa rajzzal tisztelegtek a születésnapos Agatha Christie előtt. A kereső betűi egy-egy jellegzetes krimiszereplő külsejét öltötték magukra: a második "o" az áldozat, az "l" a helyi rendőrfelügyelő, a "g" az elegáns hölgyemény, az első "o" bizonyára a férje, az "e" talán a kertész. Reméljük, a szókezdő "G" nem Poirot, sosem egyezne bele, hogy ilyen telt idomokkal ábrázolják! Agatha Christie 1890. szeptember 15-én született, ma lenne 120 éves. Hosszú életet élt, 1976. január 12-én hunyt el. E két időpont között pedig megírt 91 regényt, mindannyiunk örömére.

A Google 2010 augusztusában egy új programmal rukkolt elő, amely segítségével a Google online könyvtárának köteteit a Books weboldalának felületénél barátságosabb módon lehet olvasgatni.

Ljudmila Ulickaja, a népszerű orosz írónő életmű-sorozatát egy novelláskötettel folytatja a Magvető. A könyv oroszul három éve jelent meg, magyar címe Elsők és utolsók lesz, és november elején kerül majd a boltok polcaira. A kötetet Ulickaja szerkesztette össze korábban már megjelent elbeszéléseiből. Goretity József, a könyv fordítója elmondta, a novellák különböző időszakokból származnak, 1989 és 2002 között születtek. Azt is megtudtuk tőle, most vaskosabb kötetre számíthatunk, mint az írónő előző magyarul megjelent novelláskötete, az Életművésznők volt. Az Elsők és utolsók előreláthatóan 400-500 oldalas lesz.

Ma jelentették be a világ egyik legrangosabb irodalmi elismerésének számító Man Booker ún. "rövid listáját", vagyis azt a hat könyvet, ami közül a zsűri végül ki fogja választani az elmúlt év legjobb angol nyelven írt regényét. A közzétett lista sokaknak okozott meglepetést, kimaradt róla ugyanis a két legesélyebbnek tartott könyv.

A világ legnagyobb kiadóvállalata mától mindenszentekig nyolc héten át folytatásokban adja közre egy tinilányokra specializálódott közösségi site-on a Mortal Kiss (Halálos csók) című vámpírregényt, amit a kiadó szerzői közösen írnak. A projekt kihasználva az internet adta lehetőségeket annyira interaktív, amennyire csak lehet: a fórumokon ki lehet beszélni a szereplőket, lehet szavazni a történet végére, és térképet is kapnak az olvasók az elképzelt új-angliai kisvárosról. Az online könyv világszerte elérhető, és a fejezetek összefoglalóját 17 nyelvre fordítják le (magyarul nincs). Az első fejezet címe stílusosan "Back To School" (Vissza a suliba). A könyv egy rövid regisztrációs folyamat után ingyenesen olvasható. Forrás: Guardian

Egyik magyarországi kiadó sem tervezi kiadni Tony Blair volt brit kormányfő nagy botrányt kiváltó memoárkötetét, Bush visszaemlékezéseit viszont a világpremierrel egy időben olvashatjuk magyarul.

Itt az első szám a brit regényíró Nick Hornby (Pop, csajok, satöbbi, Fociláz) és amerikai dalszerző-énekes haverja, Ben Folds közös albumáról. Állítólag tavaly egy vacsoraasztal mellett született az ötlet, hogy összeraknak együtt egy lemezt, amihez a szöveget Hornby írná. Hornbyról köztudott, hogy nagy zenerajongó, de eddig csak könyveiben és a New Yorkernek írt kritikáiban engedett teret a szenvedélynek. Egyetlenegyszer rándult át a másik oldalra, William Shatner That's Me Trying című számához írt szöveget (a 2004-es Has Been albumon szerepelt) - akkor is Ben Folds kérte fel a munkára.

A mostani, Foldsszal együtt készített Lonely Avenue című lemez szeptember 28-án fog megjelenni, a szerzőpáros a YouTube-on tette közzé az első dalt, címe Thing That You Think. Hornby spoken world-stílusban dünnyög benne Charles Dickensről és a csillagokról, a refrént pedig a Pomplamoose nevű fiatal indie-dzsessz duó két tagja énekli: a torzonborz Jack Conte és a vicces Nataly Dawn, ők egyébként még percekig bohóckodnak a klip végén. Hornby a blogján megígérte, a lemezen nem fog se énekelni, se beszélni, de ezek után szkeptikusak vagyunk. Viszont az album Hornby négy novellájával együtt speciális "deluxe" kiadásban is kapható lesz majd.

Szeptember közepén jelenik meg Spiró György új regénye Tavaszi tárlat címmel. A könyv egy középkorú gépészmérnök, Fátray Gyula életét követi nyomon 1956 októberétől 1957. szimbolikus május 1-jéig. A főhős a forradalomból aranyérműtétje miatt kimarad, de ez a megtorlástól még nem menti meg. Kafkai hangulatú boszorkányüldözés indul ellene, az ötvenes évek hátborzongató koncepciós pereinek egyike.

Egy brit kiadó három évvel ezelőtt óriási sikert aratott Shakespeare klasszikus darabjainak manga formában megrajzolt adaptációival. A sorozat eddig 14 darabot számlál, az Agave Könyvek az első két kötettel (Rómeó és Júlia; Hamlet) szeptemberben kezdi el a széria magyar nyelvű kiadását. A sorozat magyar szerkesztője Nádasdy Ádám költő-műfordító-nyelvész lesz. Személyében megbízható kezekbe kerül a széria, az utóbbi évtizedekben nyolc Shakespeare-drámának készítette el új, korszerűbb fordítását.

Négy évvel legutóbbi könyvének megjelenése után Mario Vargas Llosa perui író újabb regénnyel jelentkezik. A kötet november 3-án jelenik meg, címe El sueno del celta (A kelta álma), ám egyelőre csak spanyol nyelven lesz elérhető.

Augusztus 28-án este egy helikopter százezer könyvjelzőt szórt szét a berlini Lustgarden fölött. A könyvjelzőkre kortárs költők verseit nyomtatták, a szerzők között szerepelt a magyar Kalász Orsolya is. Az akció a berlini Múzeumok éjszakája programjaihoz kapcsolódott, a chilei Casagrande művészeti csoport szervezte. Céljuk az volt, hogy a költészet segítségével tüntessenek a háború ellen.

Az amerikai Playboy a szokásos aktképek mellett Gustave Flaubert Bovaryné című 1857-es regényének egy részletét is lehozta szeptemberi számában. A nyúlfarknyi irodalmi melléklet a regény új angol nyelvű fordítását promótálja.