December 7-től tíz e-könyv olvasót próbálhatnak ki az Országos Széchényi Könyvtár látogatói. Az olvasókat egyelőre csak a könyvtáron belül lehet használni, de a hosszú távú cél az, hogy később kaució ellenében haza is lehessen vinni. A My Ebook nevű készülékeket egy miskolci forgalmazó cég ajándékozta a könyvtárnak, ők cserébe tartalmakat kapnak majd a Magyar Elektronikus Könyvtártól. A készülékeken egyelőre csak szabadon elérhető könyveket lehet olvasni; a könyvtár célja első körben az, hogy felmérje, mekkora az érdeklődés az olvasók részéről az új lehetőség iránt. "A könyvtár hisz abban, hogy az e-könyv olvasó az általános vélekedéssel ellentétben modern, olvasóbarát kezdeményezés, amely nem gyengíti, éppen ellenkezőleg, erősíti a könyvtárak pozícióit" - szerepel az OSZK sajtóközleményében. A könyvtár a jövőben saját kiadványait, állományának ritka dokumentumait (például kódexekről készült fotókat), illetve web- és digitális tartalomszolgáltatásait is szeretné bemutatni olvasóinak az olvasó segítségével.

Idén a 85 éves katalán írónő, Ana María Matute kapta a spanyol nyelvű országok legrangosabb irodalmi elismerését, a Don Quijote szerzőjéről elnevezett 125 ezer eurós (csaknem 35 millió forintos) Cervantes díjat. "Régóta kijárt neki ez a díj, de jobb későn, mint soha" - kommentálta a hírt az idei Nobel-díjas Mario Vargas Llosa, aki 1994-ben kapta meg a Cervantes-díjat. Matutét a polgárháború utáni spanyol irodalmi nemzedék egyik jelentős szerzőjeként tartják számon. Munkásságára erősen hatott a spanyol polgárháború, több könyve szól erről a témáról, visszatérő témái az erőszak és a gyermeki ártatlanság elvesztése. Emellett számos gyermekkönyvet is írt. Munkáit 23 nyelvre fordították le, magyarul olvasható a Paulina című ifjúsági regény és számos novella. Jelenleg több ország egyetemén oktat, idejének nagy részét az Egyesült Államokban tölti. (MTI)

A Harry Potter-széria főszereplői, Daniel Radcliffe, Emma Watson és Rupert Grint is csatlakoztak az Amerikai Könyvtárak Szövetségének Olvass! elnevezésű kampányához, amelynek célja, hogy közismert személyiségek segítségével népszerűsítse a klasszikus irodalmat. A felkért színészek kedvenc regényükkel a kezükben fotózkodnak, a posztereket azután könyvtárakban helyezik ki, illetve bárki megvásárolhatja őket 16 dollárért. A kampányban szerepelt már Keira Knightley, Hugh Laurie, Anthony Hopkins, Bill Gates és az Alkonyat farkasfiúja (Taylor Lautner) is. A Harry Potter-szereplők plakátjait az utolsó előtti film premierjére időzítve hozták nyilvánosságra. Daniel Radcliffe kedvenc regénye Mihail Bulgakov Mester és Margaritá-ja, Emma Watson a Rómeó és Júliá-t ajánlgatja, Rupert Grint pedig Anthony Burgess Gépnarancs-át ölelgeti a poszteren. Ez utóbbi némi felzúdulást keltett, a színész képviselőjének közleményben kellett leszögeznie, hogy Grint nem az erőszakos jeleneteket is tartalmazó könyv olvasására szólítja fel a gyerekeket, csupán arról van szó, hogy ez a kedvenc regénye (egy tavalyi Halloween-bulira a film főszereplőjének öltözött). A Harry Pottert játszó Daniel Radcliffe egy interjúban elmesélte, a Mester és Margaritá-t az Amazon online könyvrendelő rendszer dobta fel neki ajánlatképpen egyik előző könyvvásárlása alapján. Ő rögtön megrendelte, és azóta kétszer elolvasta, a fotón látható 1967-es első kiadást pedig már ajándékba kapta születésnapjára. Mint elmondta, mindig is nagy rajongója volt a mágikus realizmusnak.

A Warshawski nevű női detektívhőséről ismert Sara Paretsky chicagói krimiírónő kapja az Amerikai Krimiírók (Mystery Writers of America) rangos életműdíját, az ún. Grand Mastert. Az írónő jövő áprilisban veheti át az elismerést New Yorkban. A szervezet évről évre 22 kategóriában ítéli oda az Edgar Allan Poe krimiszerzőről elnevezett díjait a műfaj könyves, filmes, televíziós és rádiós alkotóinak. A díjak egyik legfontosabbika a Grand Master, mivel az nem csak egy-egy alkotásnak szól, hanem a műfajban nyújtott összteljesítményt és a folyamatos magas színvonalat értékeli. Kapott már ilyen elismerést Agatha Christie, John le Carre, Alfred Hitchcock, Georges Simenon, Ross Macdonald is.

November utolsó hetében kerül az amerikai boltok polcaira a Paolo Coelho legismertebb bestselleréből, Az alkimistá-ból készült képregény. A könyvbe maga az író is belekerült, az ő vonásait kapta meg a könyv egyik szereplője, Sálem királya, akivel a főszereplő pásztorfiú egy padon ücsörögve találkozik. Az ő szájából hangzik el a könyv legfontosabb mondata: "Az ember egyetlen kötelessége, hogy beteljesítse Személyes Történetét (...), és ha akarsz valamit, az egész Mindenség összefog, hogy kívánságodat megvalósítsad".

A törvényt megszavazták, de értelmezésén még vitáznak - ez a helyzet e-könyv-ügyben. Ha győz az e-lobbi, jövő évtől az e-könyv - a papíralapú könyvekhez hasonlóan - öt százalékkal adózhat a mostani 25 százalék helyett, vagyis jóval olcsóbban lehetne hozzáférni a letölthető könyvekhez. A hangoskönyvek viszont már egészen biztosan kedvezményes (ötszázalékos) áfakulcs alá esnek 2011. január 1-jétől.

Az Európa Könyvkiadó hírei szerint november utolsó hetében fog kijönni magyarul Bret Easton Ellis régóta várt Királyi hálószobák című új regénye, addig is itt a letisztult, minimalista borító (Cuba Gergő munkája). A Királyi hálószobák Bret Easton Ellis hetedik regénye, és az első könyvének, az 1985-ös Nullánál is kevesebb-nek a folytatása. Épp ezért a kiadó a Királyi hálószobák megjelenése alkalmából a Nullánál is kevesebb-et is kiadja megint, méghozzá új, a folytatáshoz passzoló borítóval, lásd a képen. Az iPhone kicsit furán mutat a borítón, de nyilván a jelen egyik ikonikus tárgyaként a két regény között eltelt időt hivatott jelezni (a Királyi hálószobák 25 évvel később játszódik), és ez tök jó, hogy így megkomponálják a vizuális összhangot. (Ráadásul a főszereplő mindig a telefonjára kap furcsa üzeneteket, és ezeknek fontos szerep jut a regényben.) Egészében véve pofás a borító, főleg így a Nullánál mellett. A Királyi hálószobák esetében egyébként a magyar változat meglepően gyorsan követi az eredetit (M. Nagy Miklós fordította), hiszen a könyv - Imperial Bedrooms címmel - csak idén nyáron jelent meg angolul is. Akik már olvasták, azt mondják, jobb, mint az utóbbi évek Bret Easton Ellis-könyvei, szóval bizakodhatunk. Nemsokára jön kritikánk is!

Egy hónap múlva, december 16-án mutatják be a magyar mozik Gabriel García Márquez A szerelemről és más démonokról című regényéből készült filmet. A vékonyka kötet egy veszettség-gyanús gyönyörű vöröshajú kislány és az ördögűzéssel megbízott jezsuita pap szerelmét meséli el. A történetet az elsőfilmes Costa Rica-i Hilda Hidalgo vitte vászonra, filmjét az idei Los Angeles-i Filmfesztiválon mutatták be. Eléggé vegyes kritikákat kapott, de abban mindenki egyetértett, hogy a látványvilág elképesztő: minden kockája valóságos festmény, és majdnem tökéletesen visszaadja képileg Márquez mágiáját.

November 16-án, kedden kerül a boltok polcaira Barack Obama amerikai elnök Of Thee I Sing, A Letter To My Daughters (Rólad énekelek, Levél lányaimnak ) című gyerekkönyve, amelyben 13 kiemelkedő jelentőségű és példamutató amerikait mutat be lányainak, többek közt George Washingtont, az Egyesült Államok első elnökét, Jackie Robinson fekete baseball-legendát, Ülő Bika sziú sámánt, Billie Holiday dzsesszénekesnőt, Martin Luther King fekete szabadságjogi harcost és Georgia O'Keeffe festőnőt. Lapozz bele!

Kedden a világpremierrel egy időben jelent meg magyarul George W. Bush visszaemlékezése, a Döntési helyzetek (Decision Points), amelyben az egykori amerikai elnök életének és karrierjének legnagyobb horderejű döntéseit idézi fel 14 fejezetben attól kezdve, hogy 1986-ban abbahagyta az ivást, Irak 2003-as megtámadásán át a 2008-as pénzügyi válságig. A volt elnök nem bánt meg semmit: "követtünk el hibákat, de az ügyünk igaz volt".

A franciák legismertebb írója, Michel Houellebecq kapta meg idén a legrangosabb nemzeti irodalmi díjat, a Goncourtot. Ősszel megjelent La carte et le territoire (magyarul jövőre fog megjelenni A térkép és a felségterület címmel) regényével ő volt a díj egyik nagy esélyese, de egészen a mai napig kérdés volt, vajon a zsűri leteszi-e a garast az irodalmi közvéleményt erősen megosztó Houellebecq mellett. A regény pozitív kritikákat kapott hazájában, de Houellebecq provokatív nyilatkozataival és tabudöntögető regényeivel sokak szemében szálka.

A jövő évi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra időzítve jelenteti meg a Magvető Kiadó Michel Houellebecq legújabb könyvét magyar nyelven. A La carte et le territoire (A térkép és a felségterület) című regény az ősz nagy botránykönyve volt Franciaországban. Az érdeklődést részben az okozta, hogy a franciák legismertebb szerzőjének új könyvére már öt éve várnak az olvasók, de a botrányt a plágiumvád váltotta ki - kiderült, Houellebecq részleteket emelt át a francia nyelvű Wikipedia egyes szócikkeiből (több bekezdést a házilégyről szóló oldalról), illetve más helyekről, például egy miniszteri portálról.

A 83 éves Nobel-díjas kolumbiai író ismét regényt ír - állítja Márquez kiadója. A könyvről egyelőre csak annyit árultak el, hogy a címe En agosto nos vemos (Augusztusban találkozunk) lesz, és hogy az író már a könyv vége felé tart. Márqueznek utoljára 2004-ben jelent meg regénye, a Bánatos kurváim emlékezete. Bár korábban maga Márquez jelentette ki, hogy "végzett az írással", két éve felröppent a hír, hogy mégis regényt ír, ami még abban az évben meg fog jelenni. A beígért könyv nem jelent meg, és 2009-ben az író ügynöke, Carmen Balcells és életrajzírója, Gerald Martin is azt nyilatkozta, szerintük Márquez már nem fog több regényt írni. A mostani hír ennek fényében elég meglepő, reméljük, nem csak a most megjelenő, beszédeket tartalmazó könyv kampányának hevében ragadtatta magát meggondolatlan kijelentésekre Cristobal Pera, a Random House munkatársa. Pera ezzel az új regénnyel magyarázta, miért nem tud jelen lenni Márquez a könyvbemutatón. Szerinte az író "olyan jól van, ahogy csak egy 83 éves ember lehet, aki győztesen került ki a rákkal vívott harcból ." (Yahoo)

A Harry Potter-rajongók nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Indiában a vadon élő baglyok száma az utóbbi időben drasztikusan csökkent - jelentette be Jairam Ramesh indiai környezetvédelmi miniszter tegnap egy nemrégen közzétett tanulmány eredményeire hivatkozva. A kutatás szerint nemcsak a fekete mágia hívei jelentenek veszélyt a baglyokra - akik rituális célokra használják fel a madarat - , hanem azok a szülők is, akik Harry Potter-imádó csemetéik kedvéért vadásznak az új tollas házi kedvencre. "A városi, jól szituált családokban is divat lett baglyot tartani" - számolt be róla a környezetvédelmi miniszter. A tanulmány szerzője egy Abrar Ahmed nevű ornitológus, akit akkor kezdett foglalkoztatni ez az új jelenség , amikor egyik ismerőse fehér bagoly után érdeklődött nála, amit tízéves fia Harry Potter-témájú szülinapi zsúrjára akart beszerezni. J. K. Rowling könyvei nagyon népszerűek Indiában, a mesében a varázslótanoncoknak saját baglyaik szállítják a küldeményeket, a főszereplő baglya fehér, Hedvignek hívják. Indiában a baglyok a súlyosan veszélyeztett fajok közé tartoznak, a környezetvédelmi miniszter ezért bagolyvédő programot sürget. (AFP, OneIndia)

Könyvsorozatot indított a Metropolis Média régebbi Nobel-díjas szerzők regényeiből. Elsőként az 1953-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Winston Churchill egyetlen szépirodalmi műve, az elképzelt diktatúrában játszódó Savrola jelenik meg - magyar nyelven most először. Churchill regénye után Rudyard Kipling, Anatole France, I. B. Singer, W. B. Yeats, Heinrich Böll, Selma Lagerlöf, Mihail Solohav műveit olvashatjuk. A kiadó olyan műveket ad ki a Nobel-díjas szerzőktől, amelyek még nem voltak elérhetők magyar nyelven, vagy pedig magyar kiadásuk olyan régi, hogy már antikváriumokban sem találhatók meg. A megjelenő sorozat darabjai 1590 Ft-ba fognak kerülni, az első kötet - a Churchill-regény - bevezető áron, 690 Ft-ért kapható. A következő egy évben a tervek szerint összesen 27 kötet fog napvilágot látni kéthetenként, a címek itt olvashatók. A könyveket első körben újságosoknál fogják árusítani (a Relay és az Inmedio hálózatokban), később kerülnek majd könyvesbolti forgalmazásba.

A nyolcadik helyen nyitott ma a Futaki Attila által illusztrált Villámtolvaj című képregény a The New York Times bestsellerlistáján. A képregény Rick Riordan író sikeres Percy Jackson és az olümposziak című fantasyregényei alapján készült (Chris Columbus filmet is forgatott belőle, itt a trailer), a buborékos verziót Futaki Attila rajzolta, Jose Villarrubia színezte, és Robert Venditti, a The Surrogates (Hasonmás) című képregény szerzője írta. Több kötetet terveznek, az első múlt héten került az amerikai boltok polcaira. A történet egy modern mitológiai mese, melynek főhőse egy 12 éves fiú, Percy Jackson, aki rájön, hogy ő Poszeidon görög isten fia. Az első részben eltűnik Zeusz főisten villáma, az első számú gyanúsított pedig épp a fiú. Tíz napja van, hogy megtalálja az eltűnt holmit, és békét tegyen az Olümposzon. A bestseller képregényváltozatát a Marvelt felvásárló Disney adja ki. A képregénybe itt bele lehet nézni.

Futaki Attila a Franciaországban is megjelent Spirál című képregénye révén ismerkedett meg a nagyágyúnak számító José Villarrubiával, akinek nagyon tetszettek Futaki rajzai, meg is mutatta őket Robert Vendittinek. Venditti addigra már nagyban törte a fejét a Villámtolvaj-on, és úgy vélte, ez az a stílus, amit már régen keres - így került Futaki Attila az amerikai képregényiparba. Ezzel ő az első magyar képregényes, akinek sikerült nemzetközi ismertségre szert tennie. (Képregényakadémia)

Folyamatosan szivárognak a bombasztikus hírek Murakami Haruki új regényfolyamáról, a George Orwell 1984 című regénye után 1Q84-nek elkeresztelt háromkötetes műről. Érthető, hogy alig bírunk magunkkal, hogy mi is kézbe vehessük, de a kiadó szerint erre legjobb esetben is jövő év végéig kell várnunk. Addig Erdős Györgyöt, Murakami magyar fordítóját faggattuk a regényről, aki az 1Q84 első két kötetét már olvasta, és a harmadik is ott figyel a polcán. "Nagyon tetszett, többet ad, mint a korábbi regényei" - mondta a könyvről.

2007 júliusa óta a mostani az első hét, amikor Stephenie Meyer egyik Alkonyat-könyve sem szerepel az amerikai eladási toplistán - legalábbis azon, amelyet az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb példányszámú napilapja, az USA Today hetente közzétesz a legjobban fogyó könyvek címével. 170 hete a négy rész valamelyike mindig ott volt az első ötvenben, most viszont alsóbb régiókba csúsztak: a Breaking Dawn - Hajnalhasadás van még a legjobb helyen, az 54-diken, aztán követi az Twilight - Alkonyat (172), az Eclipse - Napfogyatkozás (198) és a New Moon - Újhold  (238). Stephenie Meyer vámpírsorozatát a svéd krimiszerző, Stieg Larsson A tetovált lány-kötetei ütötték ki az utóbbi évben a nyeregből. 2010-ben a Millenium-trilógia valamelyik része - mostanában már leginkább mind a három - az első ötben szerepelt, most is a trilógia első része, A tetovált lány van az első helyen.

Az ősz az irodalmi díjak szezonja, és bár nem akarunk túlságosan belemélyedni az összes díj esélyeseinek és nyerteseinek sorolásába, ezt muszáj megírnunk. Feltűnően hiányzik ugyanis Jonathan Franzen az évtized könyveként ünnepelt Freedom című regénye az amerikai irodalmi díj (National Book Prize) döntőseinek szerdán közzétett listájából. Miután az utóbbi hetekben Jonathan Franzen portréja virított mindenhol (például a Time címlapján), valamint másról sem lehetett hallani, csak hogy mennyire fontos és korszakalkotó a regénye (például Oprah Winfrey műsorában), a mellőzés felér egy arculcsapással. Helyette bejutott a döntősök közé nagy kedvencünk, Nicole Krauss, akinek könyvei, A szerelem története és a Betéved az ember egy szobába magyarul is olvashatók, illetve nem-fikciós kategóriában jelölték Patti Smith önéletrajzát is.

A tetovált lány következő kötete körüli mizéria folytatódik. A média csüng a sztorin, újabb és újabb információ-morzsák látnak napvilágot a család és az egykori barátnő nyilatkozatháborújában. Most az író apja és öccse állt elő egy újabb hírrel. Állításuk szerint már csak pár napnyi munka hiányzott a Millenium-sorozat újabb kötetének befejezéséhez, mikor írójuk, az 50 éves Stieg Larsson szívrohamban meghalt. Azonban amit a következő, negyedik résznek hittünk, az tulajdonképpen az ötödik, mivel Larsson írás közben ugrott egyet a történetben. Mindezt múlt vasárnap mondták el egy amerikai tévéshownak adott interjúban. Az apa azt is hozzátette, pár másodpercig a kezében fogta az iratot. "Tíz nappal a halála előtt kaptam Stiegtől egy e-mailt, amiben azt írta, a következő regény majdnem kész" - mesélte el Larsson öccse a műsorban. Ennek ellenére úgy néz ki, sohasem fogjuk olvasni a folytatást: a család és Larsson régi barátnője ugyanis képtelen dűlőre jutni.

A filléres zsebkönyvek hagyományát akarja feléleszteni közösen az Alexandra Kiadó és a Népszabadság: október 13-án két olcsó könyvsorozatot indítanak útjára Rejtő Jenő és Agatha Christie húsz-húsz válogatott művéből. A borítókat a Kistehén figura kitalálója, Igor Lazin grafikus tervezte, a könyveket zsebbe süllyeszthető méretben, papírkötésben fogják kiadni. Az első kötet bevezető ára 290 Ft lesz, a későbbieket 850 Ft-ért lehet megvásárolni.

Salman Rushdie indiai születésű brit regényíró közel tíz évig élt folyamatos rendőri védelem alatt azután, hogy az iráni vallási vezető, Koimeni ajatollah 1989-ben kimondta rá a fatvát, felszólítva ezzel minden muzulmánt, hogy öljék meg. Most önéletrajzi regényt ír ezekről az évekről - jelentette be Rushdie a Reutersnek adott interjúban. Már száz oldal megvan belőle, címe még nincs, de 2011 végére készen lesz. A halálos ítéletet a Sátáni versek című regény vonta a fejére, a konzervatív iszlámok Mohamed próféta megcsúfolását látták a szövegben, sok muzulmán ország betiltotta a könyvet. Ebben az időszakban számos erőszakos támadásra is sor került, iszlám hívők könyvesboltokat gyújtottak fel és nyilvánosan elégették Rushdie könyvét. Nagy-Britannia kiállt az író mellett, megszakította diplomáciai kapcsolatát Iránnal, a Scotland Yard pedig állandó védelmet biztosított az írónak, aki ekkoriban alig mozdulhatott ki a lakásából. A fatva fenyegetése csak 1998-ban szűnt meg, amikor az iráni vezetés enyhített addigi álláspontján ("sem nem támogatják, sem nem akadályozzák a Rushdie elleni merényleteket"). "Mostanáig nem voltam kész, hogy megírjam ezt a könyvet" - nyilatkozta Rushdie. Pedig ideje volt, hogy ő is meséljen, két éve az őt őrző rendőri csapat egyik tagja, Ron Evans kínos történetekkel állt elő önéletrajzában (például, hogy az írót Scruffynak - Bunkónak- becézték arrogáns stílusa miatt, és hogy egyszer annyira elegük lett belőle, hogy bezárták a szekrénybe), akkor az író beperelte az egykori rendőrt. Az író következő könyve, a Luka and the Fire of Life jövő hónapban jelenik meg Angliában, Az éjfél gyermekei-ből készült film, amelynek Rushdie írta a forgatókönyvét, jövő évben kerül mozikba.

Szilasi László Szentek hárfája című agyafúrt krimije nyerte idén a Rotary irodalmi díjat. A másik két jelölt Ferencz Győző Szakadás című verseskötete és Garaczi László Arc és hátraarc  című regénye volt. A díjat az elmúlt egy évben magyar nyelven megjelent legjobb szépirodalmi műnek ítélik oda, idén a héttagú zsűri több száz műcím közül 31 művet elemzett részletesen. A zsűri a korábban irodalomkritikusként ismert szerző első regényét Szerb Antal és Umberto Eco műveihez hasonlította. Indoklásuk szerint a sokrétegű nyelvi igényesség és a cselekmény jól bonyolított szerkezete élvezhető olvasmányként egységbe tudta hozni a valóságos és a regényes elemeket; a különböző korok szociografikus leírását egy rejtélyes gyilkosság nyomozásával és művelődéstörténeti elemekkel. A könyvről mi is írtunk, a Szentek hárfája egy többlépcsős nyomozást követ végig. 1924 karácsonyán Békéscsaba - Haragoson (Árpádharagos) a nagytemplomban a város szeme láttára egy érthetetlen és rendkívül teátrális gyilkosság történik. Az esetet több szemtanú többször is elmeséli azoknak a profi és amatőr detektíveknek, akik időről-időre (1924 után 1928-ban, 1954-56-ban és 1989-ben) igyekeznek megfejteni a gyilkosság okát, körülményeit és értelmezni következményeit. A Rotary Irodalmi Díjat a Budapest-Tabán Rotary Club alapította 2008-ban. A díj nyertese egy emlékplakettet és hárommillió forintot kap.  A zsűri tagjai irodalommal hivatásszerűen foglalkozó, nem könyvkiadóknál dolgozó szerkesztők, kritikusok. A grémium névsora titkos, a felkérés külön-külön történik, így a bírálók sem tudnak egymásról. (MTI)

Amikor felesége telefonnal a kezében jelent meg, Vargas Llosa rossz hírre vagy telefonbetyárra gyanakodott. Nem gondolta, hogy valaha is megkaphatja a Nobel-díjat, hiszen elmondása szerint minden megtett ellene. Az író nem csak saját, hanem egész Latin-Amerika dicsőségének tartja az elismerést. Bár pihenni így már nem tud, tovább folytatja az írást. A Nobel-díjat kapó Mario Vargas Llosa mindezt azon a sajtótájékoztatón mesélte el, amelyet még azon melegében a New York-i Cervantes Intézetben tartott tegnap este.

Ted Hughes brit költő eddig ismeretlen verse került elő, amelyben felesége, a szintén költő-író, Sylvia Plath utolsó napjairól számol be. Ted Hughes és Sylvia Plath 1956-ban házasodtak össze, és két gyermekük született. Nevüket a 20. század legjelesebb költői között emlegetik, de zaklatott házasságuk rányomta bélyegét életművükre. Sylvia Plath, aki az Üvegbura című önéletrajzi regény szerzőjeként vált híressé, egész életében súlyos depresszióval küzdött, ebben a könyvben is betegségének történetét írta meg. 1963. február 11-én, néhány hónappal azután, hogy férje, Ted Hughes elhagyta őt és gyermekeit egy másik nő miatt, Sylvia Plath kinyitotta a gázcsapot, és megölte magát. Ted Hughes sokáig nem írt kapcsolatukról, csak 1998-ban, halála előtt nem sokkal megjelent Birthday Letters című (Születésnapi levelek) verseskötetében törte meg a csendet, de az asszony halálának részleteiről ott sem esett szó. A Last Letter című most felfedezett vers a hiányzó darab, ebben a költő leírja, hogyan szerzett tudomást felesége haláláról, és mi történt az előző napokban. "Mi történt azon az éjjelen? Az utolsó éjeden?" - sorokkal kezdődik a vers, és azzal zárul, hogy csöng a telefon, és egy hang beleszól, "a feleséged halott". A vers teljes szövege a New Statesman nevű brit hetilap eheti számában jelent meg, illetve a Channel 4 műsorában Jonathan Pryce előadásában hangzott el (itt meg lehet hallgatni). A verset Ted Hughes a British Libraryben őrzött hagyatékában találták meg, egy noteszben.