A brit író csak múlt héten csatlakozott a twitterezők táborához, de máris őrült mikroblogger lett belőle, 126 bejegyzése és 17 ezer követője van eddig. Vicces, ahogy a mágikus realizmus egyik legnagyobb kortárs képviselőjének tartott indiai származású szerző híres kollégákkal smúzol nyilvánosan– például az amerikai fenegyerek Bret Easton Ellisszel, a kanadai Margaret Atwooddal, a színész-rendező-író Stephen Fry-jal, vagy éppen Woody Allen exnejével, a színésznő Mia Farrow-val. Neil Gaiman tweetjére („Kedves világ, kövessétek @SalmanRushdie1-t. És legyetek kedvesek hozzá. Jó könyveket ír, és mindent tud.”) például azt válaszolta: „Köszi főnök, te sem vagy túl rossz” (Fanks guvnor yer not so bad yersel.) Először a twitterezők nem akarták elhinni, hogy valóban a Booker-díjas szerző írja a tweeteket, ezért mindenféle ellenőrző kérdést tettek fel, amikből Rushdie-nak hamar elege lett, és Popeye-jel szólva válaszolt: „I yam what I yam and that's all that I yam” (Kb. Az vok, ami vok, és ez minden, ami vok.). De nemcsak a szórakoztató beszólások miatt érdekesek Rushdie tweetjei: az író újabb és régebbi írásokat is linkel, valamint elárulja, mit csinál esténként.

Általában nem szoktunk részleteket közölni nemsokára megjelenő könyvekből, mert meg vagyunk győződve arról, hogy ezeket senkinek sincs türelme elolvasni. Most viszont kivételt teszünk, mert a november elején várható Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei minket is nagyon bezsongatott. Az amerikai gyerekkönyv nagy siker volt a tengerentúlon, és nem csodálkoznánk, ha hamar filmet csinálnának belőle. A regény egy titokzatos árvaházról szól, ahol különleges képességű gyerekek élnek. Itt a magyar borító, a tovább gomb után pedig borzongatós részlet a könyvből!

Korábban: A legtökéletesebb könyvelőzetes

Múltkor már ajánlgattuk nektek Julie Orringer amerikai írónő Láthatatlan híd című Magyarországon játszódó sikerregényét, ami másfél hét múlva kerül majd a boltokba. Most megérkezett hozzá a magyar borító is, ami sokban hasonlít az amerikai kiadásra, de sikerült egy sokkal jobb színt találni hozzá. A romba dőlt Lánchíd maradt! A regény a második világháborúban játszódik. Két szerelmes kezdene Budapesten új életet, a fiú azonban fivéreivel együtt munkatáborba kerül, a lány pedig a fővárosban bujkálva próbálja túlélni a vészkorszakot. A történetből Koltai Lajos szeretne filmet forgatni.

Idén Harper Lee írnő Ne bántsátok a feketerigót! című regénye lett az első azon a szavazáson, amelyen britek választhatták ki kedvenc könyvüket. A Gyűrűk ura, amely a 2003-as nagy Könyv-játékban első helyen végzett, most viszont a hatodik helyre csúszott. Érdekes viszont, hogy amerikai Markus Zusak A könyvtolvaj című (itt írtunk róla), második világháborús érzelmes ifjúsági regénye (nálunk az Ulpius adta ki) a harmadik lett. Jane Austen Büszkeség és balítélet-e a második, a Jane Eyre a negyedik, és Audrey Niffenegger Az időutazó felesége című regénye az ötödik. A World Book Night nevű szavazás azonban korántsem volt annyira reprezentatív, mint a 2003-as Nagy Könyv. Akkor egymillió ember szavazott, most hatezer. (Forrás: Guardian)

Ha csak a sztorija nem lenne bőven elegendő, hogy beleszeressünk a Vándorsólyom kisasszony különös gyermekei című fantasyregénybe, hát itt a trailer, ami garantáltan behúz mindenkit, aki szereti a furcsa történeteket. A legtökéletesebb, legszebb könyvelőzetes, amit valaha láttunk; olyan, mint egy kilencvenes évek eleji kalandfilm komplett első két perce. A könyv szerzője maga forgatta Belgiumban, ahol ráakadt a könyvbeli walesi furcsa árvaház mására. A történet pedig dióhéjban: egy titokzatos gyermekotthonban különleges képességű gyerekek laknak. Több évtizeddel később talál rá a lerombolt árvaház nyomaira a nagypapája halála ügyében nyomozó kamaszfiú, és elkezdi érdekelni, mi történt itt. Sajnos még két és fél hónapot várnunk kell a könyvre. Viszont reméljük, az angol nyelvű kiadás borítóját átveszi a Kossuth Kiadó.

Philip K. Dick kiadója, az Agave szavazást hirdetett nyáron, amelyben a szürreális fantáziájú amerikai sci-fi író legjobb regényét kellett kiválasztani. A szavazás most zárult le, a végeredmény szerint testhosszal az Ubik nyert, utána fej-fej mellett végzett az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? és a Kamera által homályosan. Az ember a fellegvárban csak hatodik. (A teljes listát itt találjátok.) A lista azoknak is praktikus, akik még nem olvastak semmit Philp K. Dicktől, így legalább tudják, melyikkel érdemes kezdeni. Az Ubik-ban megzavarodik az idő, és az Ubik nevű szérum tud csak ezen segíteni. Az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? középpontjában az emberhasonmás androidok állnak, ebből készült a Szárnyad fejvadász című Ridley Scott-film. A Kamera által homályosan pedig egy nyomozóról szól, aki szépen lassan becsavarodik.

Karinthy műveiből indított már szerzői sorozatot az Európa Könyvkiadó és az Akkord is; most hozzájuk csatlakozott egy újabb kiadó. A Kossuth Karinthy-sorozatának különlegessége az lesz, hogy a kéthetente megjelenő újabb köteteket az újságosoknál is lehet majd kapni, illetve, hogy art deco designt idéző borítókkal kerülnek forgalomba 495 forintos áron. Az első könyv augusztus 31-én jelent Budapesti emlék címmel, a következő kötet a Mennyei riport lesz.

Ljudmila Ulickaja orosz írónő szeptember 7. és 15. között Magyarországra érkezik Imágó című új regényének bemutatójára. Bár két éve már járt nálunk a Könyvfesztivál díszvendégeként (beszélgettünk is vele), most újra lenyom egy országjáró programot könyvbemutatóval, beszélgetésekkel és dedikálással. Szeptember 9-én négykor a pécsi Tudásközpontban lehet vele találkozni, 12-én a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán fog beszélgetni magyar fordítójával, Goretity Józseffel, végül szeptember 14-én érkezik Budapestre, a Puskin mozi Metropolis termébe. Dedikálás mindhárom alkalommal lesz a program után. A fővárosi eseményt egy filmvetítés zárja, este nyolckor az Így ért véget a nyaram című orosz filmet lehet megnézni premier előtt.

Korábban: KGB és disszidensek Ulickaja új regényében

A zenetanárként dolgozó 37 éves Szvoren Edina kapta idén a 350 ezer forintos pénzjutalommal járó Bródy Sándor-díjat Pertu című novelláskötetéért. A díjat mindig az előző évben kiadott, legjobbnak talált első kötetes prózaírónak ítélik oda. Az indoklásban a zsűri "az írásművek kiérleltségét" és "az írói világ gazdagságát" emelte ki. A díjat korábban megkapta már Varró Dániel, Grecsó Krisztián, Dragomán György, Máté Angi. Szvoren Edina Pertu című kötetét tavaly már az utóbbi évek legerősebb első köteteként méltatták a kritikusok. Az elbeszélések sötét hangulatúak, de mind nagyon fegyelmezetten komponáltak, akárcsak egy-egy zenemű. A könyv a Palatinusnál jelent meg.

Sofie Oksanen megházasodott a nyáron, amiben csak az a különös, hogy az írónőt egyes cikkek leszbikusként, mások pedig biszexuálisként emlegették (beleértve a róla szóló Wikipedia-szócikket is). A jelenleg legismertebb finn írónő augusztus 6-án egy Helsinki melletti szigeten, egy romantikus kis fatemplomban esküdött hűséget a nála hat évvel idősebb, szemüveges IT-menedzsernek. Az esküvőn 200 vendég vett részt, de képek nem készülhettek (a fenti fotó egy 2009-es partin készült, ahol a pár együtt jelent meg). Oksanen ruháját egy finn divattervező-duó tervezte. A finn írónő nálunk is járt idén tavasszal a Sztálin tehenei című, anorexiás lányról szóló regénye megjelenésekor, beszélgettünk is vele akkor. Már akkor furcsa volt, hogy az interjú alatt jó negyven percig rendkívül izgatott hangon telefonált; simán lehet, hogy már az esküvőjét szervezte.

Korábban: "Aki otthon marad, rossz nőnek számít" - interjúnk az írónővel

Hányni a felejtésért - kritikánk a Sztálin teheneiről

Csak a fekete autó és az erőszak örök - kritikánk a Tisztogatásról

Két hét múlva bezár az a londoni könyvesbolt, amely tulajdonosát alakította Hugh Grant az 1999-es Sztárom a párom című filmben. A könyvesbolt a valóságban is létezik, London Notting Hill negyedében található. Az üzlet a film előtt is a turisták nagy kedvence volt, de a gazdasági válság ellehetetlenítette a működését. A tulajdonos május óta árulja a könyvesboltot, ám vevő még nem jelentkezett rá. Írók és költők indítottak kampányt a könyvesbolt megmentéséért, felajánlva, hogy hetente egy-egy napot ingyen dolgoznának a könyvesboltban, ha bármilyen befektető hajlandó lenne megmenteni a bezárástól. Alec Baldwin máris az ügy mellé állt: a színész, aki Julia Roberts elviselhetetlen pasiját alakította a filmben, twitteren buzdít mindenkit a bolt megmentésére. Az üzletben hétfő óta végkiárusítást tartanak. (MTI)

Augusztus 27-én gyermekkönyv-kölcsönző nyílik a 13. kerületben, a Pozsonyi út és a Radnóti Miklós utca sarkán, Nyitott mappa néven. A boltot a Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat fogja működtetni, és a kölcsönzés mellett meg lehet vásárolni ismert gyermekkönyv-illusztrátorok nyomatait is. „Azt szeretnénk megmutatni, hogy milyen gazdag ez a műfaj” – mondta Sándor Csilla, a Csodaceruza magazin főszerkesztője, aki hozzátette, szeretnék felhívni a szülők figyelmét, hogy így is lehet dekorálni a gyerekszoba falát. A gyerekkönyveket kétféle rendszerben lehet majd kölcsönözni. Tagsági kártya nélkül 400 forintba fog kerülni egy könyv kölcsönzése; a tagsági díj befizetésével (3000 Ft/hó) letéti díj ellenében ingyen lehet hazavinni a könyveket. A kölcsönözhető állományt a Csodaceruza szerkesztőségében az évek során összegyűlt gyermekkönyvek adják majd. A kölcsönző a Pozsonyi Piknik rendezvény napján nyílik meg, augusztus 27-én. A cégtáblát a népszerű gyermekkönyv-illusztrátor, Rófusz Kinga tervezte.

A Google űrvárosba sűrítette a születésnapos argentin írói világát. A képen az idős Borges egy üvegen át szemléli egy kupolás épület, kanyargós lépcsők és labirintusok látképét. Jorge Luis Borges nemcsak szürreális-fantasztikus hangulatú novellái miatt lett a posztmodern irodalom nagy ikonja, hanem azért is, mivel irodalmi fantazmagóriáiban olyan problémákat vetett fel, amelyek később meghatározták korunkat. A Bábeli könyvtár című elbeszélésében leírt fantasztikus végtelen könyvtárat például az internet előfutáraként szokták értelmezni, Az elágazó ösvények kertje című remek kémnovellából a hipertext ötletét olvassa ki az utókor, míg a Pierre Ménard, a Don Quijote szerzője című rendkívül vicces írása a posztmodern irodalom egyik fő problémáját, a vendégszövegek és intertextusok kérdését mutatja be groteszk nézőpontból. A novelláit szerezzétek be, azok a legjobbak; az Európa könyvkiadó adta ki őket magyar nyelven négykötetes Borges-sorozatában.

Egy amerikai férfira a szomszédban találtak rá félmeztelenül, amint épp próbálta kiszívni az ott lakó asszony vérét. A férfi azt állította, ő egy 500 éves vámpír, akinek táplákoznia kellett. Az eset vitát robbantott ki Amerikában a népszerű vámpírkönyvek és -filmek hatásairól.

A múlt héten kezdődött Edinburgh-i Nemzetközi Könyvfesztiválra meghívták Krasznahorkai László magyar írót is beszélgetni annak örömére, hogy most fordították le angol nyelvre első regényét, a Sátántangót. Fordítója, Colm Tóibín fogja kérdezgetni a panelbeszélgetésen. A könyvfesztivál programja remek, például Krasznahorkai simán átballaghat Audrey Niffenegger és Neil Gaiman beszélgetésére is. Az időutazó felesége című könyv írónője és az Amerikai istenek, a Sosehol és a Csillagpor szerzője arról fognak beszélgetni, hol találkozik manapság fantasy és sci-fi. Más menő írók is ott lesznek, például Howard Jacobson, aki tavaly Finkler Question című regényével elnyerte a neves Man Booker-díjat, vagy AL Kennedy, akinek Day háborúja című háborús regényét nemrég adta ki a Geopen. 

Korábban: "A Bibliának is rossz a marketingje" - interjúnk Krasznahorkai Lászlóval

Szeptembertől Libri Könyvkiadó néven működik tovább a Nyitott Könyvműhely. Az új kiadóhoz csatlakozott a Magvető nemrég leköszönt főszerkesztője, Sárközy Bence és a a Libri Könyvkereskedelmi Kft. tulajdonosa, Balogh Ákos. Széles profilú kiadó kialakítását tervezik; ősszel húsz új könyvvel jelentkeznek, köztük Palya Bea kötetével, Vágó István új könyvével és Julie Orringer fiatal amerikai írónő A láthatatlan híd című regényével.

Elhunyt Varga Katalin, a Gőgös Gúnár Gedeon, a Mosó Masa Mosodája, az Én Te Ő és számos más gyermek- és ifjúsági könyv szerzője. A kétszeres József Attila-díjas írót 83 éves korában, hosszas betegség és egy súlyos baleset után csütörtök délután érte a halál. Varga Katalin főleg gyermek- és ifjúsági könyveivel lett népszerű, de verseskötetei, regényei is megjelentek. Legnépszerűbb könyve, a Gőgös Gúnár Gedeon 1962-ben látott napvilágot először, azóta 42 kiadást ért meg, és több mint 2,5 millió példányban kelt el. A könyv versek, mondókák segítségével ismerteti meg az elsősöket a betűkkel. Illusztrációit K. Lukáts Kató készítette, aki később az Ablak-Zsiráf-hoz is rajzolt. (MTI)

A vámpírok már nem menők. A kamaszlányok még egy darabig ellesznek a vámpírsorozatokkal, de a divat végét csalhatatlanul jelzi a vámpírhullámot elemző magyar pszichológiai tanulmánykötet. Az új sláger a zombi lesz, most indulnak az új Alkonyat-ot kereső filmgyárak zombis produkciói. A Könyvmolyképző sem tétlenkedett, idén nyárra két bestsellernek ígérkező zombis könyvet jelentetett meg magyarul. Az egyik a zombiháborús World War Z, amelyben különböző túlélők számolnak be tíz évvel a katasztrófa után az élményeikről. A dokumentumregény forma miatt az egész sztori nagyon valóságosnak hat, és persze az is plusz lökést ad a könyv sikerének, hogy most forgatnak belőle filmet Brad Pitt főszereplésével (Amerikában a könyv öt éve megjelent). A másik zombis könyv az Élőhalottak! Hogyan bánjuk velük? címet viseli, és azért vagyunk kíváncsiak rá, mert az a John Ajvide Lindqvist írta, akinek a Hívj be! című előző könyve egyedi módon mutatta be a svéd vámpírkislány és az őt segítő férfiak sorsát. Amerikában tarol még a Warm Bodies című zombirománc, amit jellemző módon Stephenie Meyer ajánlgat a borítón - de erre még magyarul várni kell.  

Korábban: Kukacok a fejből, golyó az agyban - a Walking Dead zombiképregényről

Rossz hír, hogy őszre tolódott Murakami várva várt, George Orwell 1984 című könyve után 1Q84-nek elkeresztelt regényfolyamának megjelenése. Jó hír viszont, hogy akkor az összesen háromkötetes műből két rész jön ki egyszerre. A Murakamit kiadó Geopentől megtudtuk, hogy a jogtulajdonos kérése volt, hogy első két kötet egyszerre jelenjen meg. A borítók már megvannak, emlékeztetnek a japán és nemzetközi kiadásokra, de megjelenik rajtuk Murakami nemrég elhunyt fordítójának, Erdős Györgynek a címjavaslata is, az Ezerkülöncszáznyolcvannégy.

A tekintélyes New Yorker magazin szép hosszú portrécikket közölt Krasznahorkai László íróról, akivel kapcsolatban a kritikus az irodalmi Nobel-díj lehetőségét is megemlíti. Az ötoldalas cikk az Őrület és civilizáció, Krasznahorkai László nagyon furcsa írásművei címet viseli, és benne a cikk szerzője Krasznahorkait olyan írókhoz hasonlítja, mint Samuel Beckett, José Saramago, Roberto Bolano, David Foster Wallace. A magyar író azonban szerinte mindegyiküknél furcsább, mert "az őrület határáig vizsgálja a valóságot".

Októbertől új, ingyenes közösségi oldal indul az interneten Pottermore.com címen, ahol a felhasználók új Harry Potter-történeteket olvashatnak és aktív szereplőként mehetnek végig az ismert regényeken. Ugyanitt magyar nyelven is megvásárolhatók lesznek a Harry Potter-regények.

A Nobel-díj egyik állandó várományosaként emlegetett brit író szerint a mai tévésorozatok hasonló szerepet töltenek be, mint régen a regények. Az ő kedvencei a Drót, a Maffiózók és a Mad Men - Reklámőrültek. A Sátáni versek című regénye miatt az arab országokban fatvával sújtott Salman Rushdie éppen egy sci-fi sorozatot készül írni egy amerikai kábelcsatornának, aminek The Next People lesz a címe. Egy interjúban elmondta, a történet ijesztgetős típusú sci-fi lesz, amiben emberek fognak eltűnni. Rushdie-nak az ügyökei tanácsolták, hogy film helyett sorozatba fogjon, mert szerintük egy író kreatívabb lehet azon a területen. A sorozat a hírek szerint 2012-re készül el, csak úgy, mint az a film, amit Rushdie 1981-ben megjelent Az éjfél gyermekei című regényéből Deepa Mehta Oscar-jelölt rendező forgat. Salman Rushdie-nak legutóbb egy gyerekkönyve jelent meg Luka and the Fire of Life címmel, magyarul A firenzei varázslónő jött ki utoljára, jelenleg nem ír regényt.

Korábban: "Mintha lenne egy láthatatlan családom" - interjúnk Salman Rushdie-val
"Norman Mailer, terhes vagyok!" - írók filmes szerepei

Nyolcvanhét éves korában meghalt Jorge Semprún spanyol író. Semprún franciául írt, de következetesen spanyolnak vallotta magát. A spanyol polgárháború után Franciaországba menekült, ahol bekapcsolódott a francia ellenállási mozgalomba. Mikor elfogták, a buchenwaldi lágerben tartották fogva, ezekből az élményekből táplálkozik legismertebb regénye, A nagy utazás (1963), amely a buchenwaldi koncentrációs táborba tartó író emlékeit, gondolatait rögzíti.

2011 őszén jelenik meg Sir Arthur Conan Doyle 130 éve kiadatlan első regénye, amelyet az első Sherlock Holmes-novella, A bíborvörös dolgozószoba előtt pár évvel írt, 23 éves korában. A 150 oldalas, befejezetlen történet címe The Narrative of John Smith, főhőse pedig egy középkorú úr, akit köszvénye szobájába köt, így minden alkalmat megragad, hogy látogatóinak kifejtse világról alkotott véleményét. A fiatal író elküldte a kéziratot egy kiadónak, azonban az irat a postán elveszett, így Conan Doyle kénytelen volt emlékezetből újraírni. A British Library, ahol az iratot megtalálták, ezt a változatot őrzi, azonban ez véget ér a hatodik fejezetnél. A British Library munkatársa szerint a történet már sok elemét tartalmazza a későbbi Sherlock Holmes-történeteknek, például a szállásadó nő figurája nagyon hasonló. Forrás: Guardian

Hétfőn este életének 46. évében meghalt Czigány Zoltán szerkesztő-író, aki az utóbbi években Csoda és Kósza-mesekönyvsorozatával lett ismert. Halálhírét felesége jelentette be a Facebook közösségi oldalon.

Czigány Zoltán 1985-től a Magyar Televízióban dolgozott szerkesztő-rendezőként, 2002-től  az MTV irodalmi rovatvezetője, 2003-tól művészeti főszerkesztője volt, a közmédiarendszer átalakulása óta a Duna Televízió Filmműhelyének élén dolgozott. Csoda és Kósza című mesekönyve 2007-ben az év gyermekkönyve lett. 2008-ban IBBY-díjjal ismerték el. A Csoda és Kósza-sorozatban három mesekönyv látott napvilágot, egy hangoskönyv formájában is, Scherer Péter közreműködésével. A történetek főhőse két ló, Csodaló és Kószáló, akik Gödöllőn élnek. Kósza csupa jó szándékból sok galibát okoz, melyeket Csoda hoz rendbe. (MTI)