"Hát mit mondjak. Mindenki a kidótól kezdve az olvasókig egyetért, hogy ez bestseller lesz. Nesze neked, Henning Mankell" - viccelődik Stieg Larsson, a világhírű A tetovált lány-trilógia szerzője néhány nappal halála előtt egy öccsének írt levelében. A trilógia kézirata akkor már a svéd kiadónál volt, a megjelenést készítették elő, és próbálták külföldre eladni a jogokat. Az e-mailt Stieg Larsson öccse tárta a nyilvánosság elé, hogy így bizonyítsa, nem igazak Larsson élettársának, Eva Gabrielssonnak a vádjai, miszerint Larsson rossz viszonyban volt a családjával.

A Park kiadó abbahagyja a Maigret-regények kiadását, ezentúl a krimire és sci-fire specializálódott Agave lesz George Simenon életművének magyar gondozója. Az összes regényt kiadják újra, de azokkal kezdik, amelyek még nem jelentek meg magyarul. Viszont nemcsak Maigret-re akarnak koncentrálni, kiadják Simenon kevésbé ismert roman durjeit is.

A tavalyi National Book Award díjkiosztó egyik nagy meglepetése volt, hogy az amerikai énekesnő, Patti Smith első regénye, az önéletrajzi Just Kids elnyerte az amerikaiak legnagyobb irodalmi díját non-fiction kategóriában. Patti Smith úgy tűnik, rákapott az írásra, most éppen egy krimin dolgozik. Az énekesnő elmondta, már két éve foglalkozik a sztorival kisebb-nagyobb megszakításokkal. Az ötlet a londoni St Giles In The Fields nevű templom kertjében jutott eszébe, a regény története itt is fog kezdődni. Most körülbelül a könyv 68 százalékánál tart.

A Zabhegyező írója odavolt a teniszközvetítésekért, a hamburgerért és a három tenorért. Mindez eddig ismeretlen leveleiből derült ki, amelyeket az 1953-tól egészen 2010-es halálig elzárkózva élő Salinger egy régi barátjának írt Angliába.

A Dörmögő Dömötört, a Pókembert, a Garfieldet egy ideig még biztosan megtaláljuk az újságosoknál, távolabbi jövőjük bizonytalan, az Elle magazint viszont már biztosan átveszi egy másik kiadó. A magazinokat kiadó, 1988 óta működő Adoc-Semic Kiadói és Nyomdai Kft. 108 millió forint veszteséget halmozott fel, a cég végelszámolás alatt.

Jorge Luis Borges már az irodalmi Nobelt sem kapta meg amiatt, mert véreskezű jobboldali diktátorokkal barátkozott. Most meg egy írókollégája vizelt a sírjára ugyanebből az okból. Kiderült, csak víz volt, de az argentinok így is felhördültek a tiszteletlen gesztuson. Az viszont tény, az 1986-ban elhunyt Borges politikai nézeteit sokan furcsállják. Lehet egy nagy író politikailag vak?

"Borges íróként egy zseni volt, de mint állampolgárt mélységesen megvetem" - mondta a 72 éves chilei író, Eduardo Labarca, aki legújabb könyvének borítóján Jorge Luis Borges sírjára vizel. Labarca beismerte, valójában csak egy üvegből öntötte a vizet a sírkő felé, de a gesztust komolyan gondolta, Borgest azzal vádolva, hogy támogatta a vérengző Augusto Pinochet chilei diktátort.

Borges politikai állásfoglalása - vagy közönye? - sokakat foglalkoztat az író halála óta. Borgest a 20. századi irodalom egyik legfontosabb alakjának tartják, aki nélkül nem lett volna latin-amerikai irodalmi forradalom sem. Épp ezért teszik fel sokan a kérdést: "Lehet egy nagy író politikailag vak?" (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy addigra Borges már valóban vak volt, legalábbis a szó szoros értelmében: a negyvenes évektől látása fokozatosan romlott, az ötvenes évek végére pedig megvakult).

Általában a svéd akadémia politikai érzékenységével szokták magyarázni azt a furcsaságot is, hogy Borges meghatározó és előremutató életműve ellenére nem kapott soha Nobel-díjat.

Borges nemcsak a chilei katonai junta vezetőjét, Pinochetet biztosította támogatásáról (a jobb oldali képen ők fognak kezet), de kiállt az argentin diktátor, Videla mellett is (lenti képen vele barátkozik).

Videlát épp tavaly decemberben ítélték életfogytiglani börtönre. Az általa vezetett, piszkos háborúnak nevezett diktatúra hivatalos adatok szerint 13 ezer, jogvédő szervezetek szerint 30 ezer halottat követelt. A Videla által felállított katonai kormány felszámolta a politikai pártokat, cenzúrázta a médiát, megkínoztatott és megöletett több ezer "felforgató elemet". Mindezt a kommunizmus elleni harc szükségességével indokolták.

Borges politikai szimpátiáit azzal szokták magyarázni, hogy Borges gyűlölte Juan Perónt, aki városi könyvtárosból piaci csirkefelügyelővé minősítette le az írót, és családtagjait börtönbe záratta. Borges több alkalommal nyilvánosan is kikelt a demagógnak tartott Perón nacionalista politikája ellen, és a Perón-rendszert puccsal megbuktató Videlát "Argentína felszabadítója"-ként ünnepelte.

Egy duplaórába belefér az összes kamaszprobléma, és ki tudná nekünk ezt jobban kivesézni Holden Caulfieldnél? A négy éve végzett fiatal filmrendező, Szabó Csilla egy alapítvány pályázatára készítette el Salinger Zabhegyező című regényének színpadi változatát, amiből iskolatermi előadássorozatot terveznek.

A Scolar kiadó kirakta Facebook-oldalára a régóta várt brit kultregény, A szépség vonala borítótervét (bal felső sarok), amelyen a külföldi kiadások több jellemző motívuma (kígyó, kacskaringó) sima fekete háttérre van rendezve, nem túl invenciózus módon. Plusz még fellelhető a képen néhány kokaincsík is. Ezek után még kíváncsibban várjuk a regényt.

Sir Arthur Conan Doyle sorozatát Anthony Horowitz, a népszerű brit tinikrimi-szerző folytatja. Az írót Conan Doyle örökösei választották, az új Sherlock Holmes-regény szeptemberben jelenhet meg angolul. Horowitz írta a forgatókönyvét az ITV David Suchet fémjelezte Poirot tévésorozatának, de igazán népszerű kamaszoknak szóló bűnügyi regényeivel lett. Több sorozatot is ír, mindegyiknek a főhőse egy - vagy több - kamaszkorú bűnüldöző. Legnépszerűbb szereplője (Alex Rider) James Bond kamasz reinkarnációja, aki 14 évesen az angol titkosszolgálatnál dolgozik, és a 007-est is megszégyenítő kütyükkel és hányavetiséggel küzd a gonosz ellen (magyarul az Animus adja ki). Bevett módszer, hogy legendás sorozatokat sikerszerzők segítségével támasztanak fel. Ian Fleming James Bond-sztorijait 1964 óta négyen gondolták tovább (a nyolcvanas-kilencvenes években John Gardner például több Bond-regényt írt, mint maga Fleming).

A nemzetközi kiadással egy időben, február elején magyarul is megjelenik a WikiLeaks második emberének könyve, WikiLeaks - A leleplezés, Hogyan működtettük a világ legveszélyesebb weboldalát címmel a Nyitott Könyvműhely gondozásában. Daniel Domscheit-Berg egészen szeptemberig volt a bizalmas dokumentumokat kiszivárogtató WikiLeaks szóvivője és második embere. Akkor állítólag azért lépett ki a WikiLeaks csapatából, mert több konfliktusa is volt a vezető Julian Assange-dzsel (a fenti képen ők ketten láthatók, Assange bal, Domscheit-Berg jobb oldalon).

Jövő héten szerdán jelenik meg Stieg Larsson élettársának, Eva Gabrielssonnak a könyve, amiben feltárja a Millenium-trilógia születésének történetét, mesél az együtt töltött évekről, és végigköveti a volt barátja családjával folytatott jogi küzdelmét is. A könyv című Millennium, Stieg és én, és egyelőre három országban jelenik meg, Svédországban, Norvégiában és Franciaországban. A könyvből kiderül, Larsson régi barátnőjének az a szándéka, hogy ő fejezze be a Millennium-sorozat félkész negyedik (a család szerint ötödik) kötetét. Erre azonban csak akkor lenne módja, ha a hat éve elhunyt szerző családja lehetővé tenné számára, hogy jogszerűen hozzáférjen Larsson munkájához. A család viszont elutasítja ezt a lehetőséget. Eva Gabrielsson 32 évig élt együtt a 2004 novemberében szívinfarktusban elhunyt újságíróval. Larsson nem hagyott hátra végrendeletet, így a nő semmit sem örökölt, a milliókra rúgó örökség a szerző apjának és fivérének a kezébe került.

Korábban: A világ már sohasem ismeri meg A tetovált lány folytatását?

Irán brazíliai nagykövete azt nyilatkozta, nem igazak a vádak, hogy országa betiltaná Coelho műveinek kiadását vagy árusítását. Arra hivatkozott, a brazil író könyvei most is nagy példányszámban kaphatók az iráni könyvesboltokban. A brazil szerző hétfőn blogbejegyzésben tudatta, hogy iráni kiadójának tájékoztatása szerint az iszlám köztársaság kulturális minisztériuma - mindenfajta indoklás nélkül - elrendelte könyveinek betiltását. Ezzel egy időben ingyenesen elérhetővé tette könyveinek perzsa fordítását ugyanott. A brazil író blogjában folyamatosan hírt adott az elmúlt hét diplomáciai egyeztetéseiről, amely most Irán brazíliai nagykövetének nyilatkozatával látszik lezárulni. Nem ez az első konfliktus Irán és Coelho között, 2005-ben az iráni hatóságok betiltották az író Zahir című könyvét. (MTI)

Korábban:  Betiltották Iránban Paolo Coelho könyveit

A friss Nobel-díjas író az Ezeregyéjszaka meséinek színpadi verziójában fogja játszani a gyilkos hajlamú Sahrijár királyt, akit minden este Seherezádé altat el meséivel. Az írót saját unokatestvére, a filmrendezőként ismert Luis Llosa rendezi. A bemutató márciusban lesz Peru egyik népszerű üdülőhelyén, Asiában. Vargas Llosa partnere Vanessa Taba színésznő, Seherezádé szerepében. Az író nem először áll színpadra: négy évvel ezelőtt, 70 éves korában mutatkozott be színészként. Az író unokatestvére, az 59 éves Luis Llosa szerint az író rendkívül nyitott személyiség, aki minden tapasztalatra fogékony. Szerinte a Nobel-díj semmin sem változtat, ő ugyanúgy bánik minden színészével. (Itt lehet olvasni az Ezeregyéjszaka meséit.) (MTI)

A Képregény Nagyker a tavaly tévén robbant The Walking Dead című zombiképregény magyar nyelvű kiadását tervezi. Az első kötet a 2011-es Képregényfesztiválra jelenne meg. Tévében viszont egy ideig még nem látjuk a sorozatot.

Erdős György műfordító és japanológus hosszú betegség után 66 évesen hunyt el. Utolsó munkája, Murakami Haruki 1Q84 című regényének fordítása volt, melyből az első kötet a tervek szerint a következő hónapokban jelenik meg a Geopen Kiadónál. A második kötet fordítását Nagy Mónika veszi át.

Az iráni kulturális minisztérium betiltotta Paulo Coelho könyveit, a brazil író válaszlépésként ingyen tervezi az interneten elérhetővé tenni műveit.

Egy éve települtek Bécs két pontjára Frank Gassner művész kezdeményezésére ingyenes utcai könyvtárak egy-egy könyvszekrény formájában. Az elv egyszerű: bárki bármikor hozhat a szekrénybe könyvet, és bárki el is vihet onnan, és ehhez semmiféle formaságnak vagy kötelezettségnek nem kell alávetnie magát. Kezdetben a művész maga finanszírozta a "könyvtár" költségeit, de a kezdeményezés ma már saját lábára állt. Átlagosan napi 10 és 30 között látogatják a nyitott könyvtárat. Bár a projekt megvalósítói tartottak a vandalizmustól, a két könyvszekrénynek nem esett bántódása, tíz hónap alatt egyetlen alkalommal fordult csak elő, hogy graffitisek lefújták. Frank Gassner szerint a könyvszekrények azért is népszerűek, mert a bennük sorjázó könyvek szinte minden héten kicserélődnek. A két könyvszekrény Neubau kerületben, illetve a népszerű Brunnenmarkt piacon kapott helyet, és most tervezik a következőt is felállítani egy harmadik helyszínen. (MTI) 

Mark Twain klasszikusa, a Huckleberry Finn hamarosan cenzúrázott verzióban jelenik meg az Egyesült Államokban: a rasszistának minősülő "nigger" szót rabszolgára (slave) cserélik, és más, kisebb változtatásokat is eszközölnek.

Az újév a könyves bloggerek körében nemcsak az összegző listák, de a "reading challange"-k, vagyis olvasóversenyek kihirdetésének időszaka is. Most is egy csomó reading challange indult útjára, lehet jelentkezni minél több Stockie Stockhouse-regény, ingyenes e-könyv, gót regény, példaképül szolgáló főhősnővel rendelkező könyv stb. elolvasására. A legjobb és valószínűleg a legnagyobb érdeklődésre számot tartó ötlet viszont egy japánmániás könyvesbloggeré, aki Murakami Haruki Olvasóversenyt hirdetett meg. A szabályok nagyon lazák, akár egy könyvet is elég elolvasni a részvételhez. A regisztráláskor választani kell egy kategóriát attól függően, hogy hány Murakami-regény elolvasását vállalod 2011-ben (Hajime - egy könyv; Sheep Man - három; Toru - öt; Nakata - hét; Sumire - tíz vagy annál több; Super-frog - összes), de az év folyamán bármikor válthatsz egy másik kategóriára. Nemcsak saját bloggal, hanem tumblr-, vagy Facebook-oldallal is lehet regisztrálni. Eddig 313-an jelentkeztek.

UPDATE! Mint ahogy egy kedves kommentelőnk felhívta rá a figyelmünket, magyar olvasóverseny is létezik Csökkentsd a várólistádat címmel, itt az a lényeg, hogy mindenkinek a saját képzeletbeli "kötelező" olvasmányaiból (TBR, vagyis to be read) a következő 12 hónapban legalább tizenkettőt el kell olvasni. A magyar könyvesbloggerek nagyon aktívak, 267-en (!) jelentkeztek a játékra.

A Nielsen cég könyvkövető rendszere január első napján tette közzé a legjobban fogyó könyvek százas listáját. Eszerint minden idők legsikeresebb könyve Dan Brown A Da Vinci-kód-ja volt 4,5 millió eladott példánnyal, ezt J. K. Rowling első Harry Potter-könyve, a Harry Potter és a bölcsek köve követi 3,8 millió példánnyal - derült ki a Guardian összesítéséből. Vicces, mert az első tíz helyen Dan Brown és J. K. Rowling osztozkodik, csak a kilencedik helyre tudott bekúszni egy másik szerző: Stephenie Meyer, az Alkony-sorozat 2, 1 millió példányszámban eladott első könyvével.

Jövő nyártól "káros" felirat kerül azokra a mangákra és animékre Tokióban, amelyekben tizennyolc éven aluliak szerepelnek szexuális és egyéb extrém helyzetekben. A japán képregényesek a szólásszabadság megsértéséről és a japán kultúrexport korlátozásáról beszélnek, Tokió polgármestere szerint a döntés megszavazása bizonyítja a nemzet közös értékeit.

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál szervezői hivatalosan még nem jelentették be, de már tudni lehet, a következő évi Könyvfesztivál külföldi díszvendége a történelmi regényeiről híres svéd szerző, Per Olov Enquist lesz.

Jó hír a képregényes arcoknak: újabb alapmű jelenik meg a december 18-i Hungarocomixra. Az amerikai képregényíró- és rajzoló Jason Lutes Berlin című képregénytrilógiáját Art Spiegelmann Maus-ához szokták hasonlítani: mindkettő fekete-fehér graphic novel formájában dolgozza fel a náci időszakot. Jason Lutes viszont nem a holokausztot, hanem a hozzá vezető időszakot akarja bemutatni: a nácizmus lassú és vészjósló kibontakozását a 20-30-as évek weimari köztársaságában. A demokrácia diktatúrába való fokozatos átalakulását két főszereplő, egy fiatal újságíró (Kurt Severing) és egy művészeti hallgató (Marthe Müller), illetve más karakterek (pl. eltérő politikai nézetek miatt szétbomló család, túlterhelt szerkesztő, rendőr stb.) sorsán keresztül mutatja be.

A zseniális fantasyszerző, Neil Gaiman hiába számít néhány éve már nálunk is sztárszerzőnek, a főművének tartott, egekig magasztalt Amerikai istenek-et lehetetlenség beszerezni magyarul (a képen a szerző éppen ezzel a könyvvel pózol a frankfurti könyvvásáron). Pedig 2003-ban a szegedi családi kiadó, a Szukits, de az a kiadás mára az antikváriumokból és a könyvesboltok raktáraiból is csontra elfogyott (ugyanígy járt az 1999-ben megjelent Tükör és füst novellagyűjtemény). Hogy lehet, hogy van egy fantasysztárunk, akinek épp a legfontosabb könyvét nem lehet nálunk kapni?

Egy kínai kiadó nem találta a Grimm-testvérek eredeti német nyelvű meséit, ezért egy japán kiadvány alapján készítették el a mesék kínai kiadását. Utólag jöttek rá, tévedésből a világhírű történetek pornográf változatát fordíttatták le, amelyben Hófehérke erotikus kapcsolatba bonyolódik előbb apjával, aztán a hét törpével, halála után pedig egy nekrofil herceg használja ki őt szexuálisan. A Grimm-mesék ominózus pornóváltozatát a Miszao-Kirju japán szerzőpáros jegyzi, a hibát a China Media Time érdekeltségébe tartozó China Friendship Publishing Company követte el. A pornómesék a gyermekkönyvek között kaptak helyett, és szerzőként a Grimm-testvérek szerepeltek. A köteteket azóta eltávolíttatták a könyvespolcokról. (MTI)