Tavaly év végén magyarul is megjelent Lisa Rogak Kísértetszív című életrajzi könyve Stephen Kingről. A regény pont jó a rajongóknak: nem ragad le az adatok ismertetésénél, helyette elsősorban emberi oldaláról mutatja be az írót. A legnépszerűbb horrorszerző jó ismerősünk lesz a végére. Szia, Steve.
Az első fontos instrukció annak, aki kezébe veszi a Kísértetszív-et: vegye le az őrült rajongó szemüvegét, amin keresztül King holmi természetfeletti lénynek tűnhet. A második: az írót mostantól hívjuk Steve-nek - úgy, ahogy ő is kedveli. Ezzel a két lépéssel máris nagy utat tettünk meg, mivel Steve utálja, ha hírességnek bélyegzik, és akként is kezelik, hiszen ő egy átlagos férfi, aki imád olvasni, és szenvedélye az írás. Ehhez képest a legtöbben csak arról tudják kérdezni, mikor jön a következő történet, vagy hogy honnan jött az ihlet. De egy ember - mégha bestseller-író is - nemcsak ebből áll.
Ritka az olyan életrajz, amely nem vitrinbe állítva, hanem az untató életrajzi adatokat elhagyva, anekdoták és érdekességek által próbálja közelebb hozni a bemutatott személyt. Lisa Rogaknak azonban ez félig-meddig sikerült. Bár a könyvet Steve nem hagyta jóvá, felhatalmazta barátait és ismerőseit, hogy nyugodtan meséljék el, milyen is valójában. Rogak így a közvetlen tapasztalatokból, az író könyveiből, a filmadaptációkból, Steve interjúiból és minden olyan írásból, amelyben ő szerepel, csipegette össze az információkat.
Pont, mint egy kismadár: egy kicsi a népszerűséget elviselni kényszerülő íróból, egy kicsi a gyerekeiért bolonduló apából és egy kicsi abból az emberből, akit sokan nem vállalnának fel. Ugyanis megismerjük Steve gyenge pontjait is: a levágott szárú gumicsizmát hordó egyetemistát, a több tucatszor visszautasított kezdő írót és a kokainfüggő és alkoholista csődtömeget is. Ezért is szerencse, hogy kívülálló írta az életrajzi kötetet, nem pedig Steve családjából valaki, vagy maga az író, mivel a botlások által válik teljessé a kép és többsíkúvá az ember.
A könyvből egy csomó minden kiderül az író legbensőbb személyiségéről is: például hiába csöpögött belőle a vér az íróasztalánál, nem volt hajlandó abbahagyni a munkát, míg el nem készült az adott fejezet. És hogy a Ragyogás ötletét a saját életétből merítette, mikor egyszer - éppen az alkoholista periódusa kellős közepén - gyilkos düh kerítette hatalmába, amint az irodájába lépve megpillantotta a zsírkrétával kéziratait maszatoló kisfiát.
A kötet elején levő kisebb döcögős résztől és a végén érezhető fáradtságtól eltekintve tökéletes csemege a hardcore-rajongóknak, és kiváló bevezetés azoknak, akik kíváncsiak az író személyét övező rajongás okaira. Bár a középpontban Steve van, aki nem olvasta volna valamelyik könyvét, rövid ismertetője által képet és kedvet kaphat róla és a keletkezési körülményeiről is. Emellett olyan ínyencségek szolgáltatnak derűs perceket, minthogy Steve bolondult Tabby cicijeiért, vagy hogy Charles Mansonra hasonlító arccal buzdította az egyetemistákat a tanulásra.
A Kísértetszív tökéletesen kitölti azt az űrt, amit a King saját tollából származó, félig-meddig önéletrajzi elemekkel teleszőtt Az írásrólhagyott bennünk. De szerencsére hiányzik belőle az író ízlését meghatározó művek listaszerű felsorolása, ami a Danse Macabre-nak egyértelmű gyenge pontja. Nemcsak egy hiteles, kronológiai sorrendbe állított adatok halmaza, hanem sokkal több ennél: alapvetően szórakoztató, néhol megindító írás, mely kissé különc, de érdekes szomszéd sráccá alakítja a világ egyik legnépszerűbb íróját.
Lisa Rogak: Kísértetszív - Stephen King élete, Európa Könyvkiadó, 2010, 408, 3500 Ft