Hasfelmetsző Jack, az Elefántember, Charles Darwin, H. G. Wells, Arthur Conan Doyle - sajátos névsor. Mindannyian felbukkannak Az idő térképe című regényben. A spanyol Félix J. Palma elképesztő időutazásra hívja az olvasót. Mottója: "Ha a szomszéd kertje mindig zöldebb, vajon milyen színben pompázhat a szomszéd univerzum?" Időutazós regénye színes és fordulatos, nem csoda, ha minden országban kapkodnak érte a kiadók.

Ezúttal kivételesen gyorsak vagyunk, az angol kiadást is megelőzve olvashatjuk a spanyolok fiatal tehetségének számtalan nyelven megjelenő regényét. Az olvasmányos sztori ötvözi a történelmi regény, a science fiction, a történelmi fantasy, a steampunk, a krimi, a szerelmes és az életrajzi regény elemeit. Hiteles történelmi kulisszák előtt játszódó, fordulatos kalandregénynek is nézhetnénk, de ennél azért több.

1896-ban vagyunk Londonban. Izgalmas időszak ez, mindenki a jövő és a tudomány, a felfedezések bűvöletében él, nagy részben H. G. Wells Az időgép című regényének köszönhetően. Akkoriban jelent meg Darwin naplója is, felkeltve az addig szunnyadó érdeklődést a természettudományok iránt. A jövő, a tudományos újítások, a technika vívmányai, a természettudományos felfedezések elkápráztatják London népét. Ha lehetséges elektromos áramot vezetéken továbbítani, miért ne lenne lehetséges elutazni a jövőbe? Gilliam Murray, a Murray Időutazások Társasága tulajdonosa vállalja is, hogy a jövőbe, egészen pontosan 2000. május 20-ra repíti vastag pénztárcájú ügyfeleit.

Palma kifeszíti az időt, mintha valamiféle pókháló lenne, hogy aztán a metszéspontjaira helyezhesse a szereplőt, majd egy mozdulattal egy másik történelmi időbe dobja őket. A regény kulcskérdése: létezik-e időutazás, lehet-e a különböző idősíkok között ugrándozni. Palma válasza rendkívül ravasz, valahányszor azt hisszük, kiderül az igazság, egy újabb csavarral visszaránt minket az idő centrifugájába.

Wellshez, aki ez idő tájt még fiatal író és igazán jelentős sikert épp Az időgép-pel ér el, a történet minden fontos figurája betoppan egy ponton, nála futnak össze a szálak, és őrá vár a feladat, hogy megoldja a megoldhatatlannak tűnő problémákat. A regény másik lényeges "szereplője" a narrátor, aki állandóan kiszól a történetből, miközben biztosít minket arról, hogy ő mindent lát, mindent tud, de csak azt osztja meg velünk, amihez kedve szottyan. Ám időnként "megtréfálják" a szereplői, olyasvalamit elárulva, amit ő nem is akart volna a tudomásunkra hozni.

Ha szeretjük az iróniát, a groteszk elemeket és nem állnak tőlünk távol a hajmeresztő csavarok, mindenképpen olvassuk el ezt a könyvet. Sodró, lendületes, rendkívül élvezetes olvasmány.

Olvasnivaló: "Azt akartam, ne tűnjön sci-finek" - interjúnk az íróval

Félix J. Palma: Az idő térképe, Európa Könyvkiadó,588 oldal, 3900 Ft (ford.: Latorre Ágnes)