John le Carré brit kémregényírót életműve elismeréseként jelölték az angol nyelvterület legrangosabb irodalmi díjára, a Man Bookerre, de a szerző kérte, vegyék le a jelöltek listájáról. A 79 esztendős Le Carré azt mondta, az elismerés hízelgő, de nem versenyez irodalmi díjakért. A zsűri elnöke visszautasította a kérést, John le Carré neve marad a listán. Minden évben elismerik az azévi legjobb regényt, és minden második évben egy életmű-díjat is kiosztanak. Ez utóbbira jelölte a háromtagú zsűri a kémszerzőt. John le Carré mellett még 12 író szerepel az esélyesek listáján, többek között Philip Roth is (itt az összes jelölt). A díj 60 ezer fonttal (18,2 millió forinttal) jár. A végső győztest május 18-án hirdetik ki. John le Carré több mint 20 könyvet írt, Graham Greene mellett ő a kémregény másik nagy klasszikusa. Le Carré maga is dolgozott hírszerzőként a brit hadseregben. Hírnevét az 1963-ban megjelent A kém, aki bejött a hidegről című regényével alapozta meg, legnagyobb művének a Karla-trilógiát tartják. Magyar nyelven az Agave adja ki műveit. (MTI)

Az írókat mindig sötét íróasztal mellé képzeljük, amint elefántcsonttornyukba zárkózva alkotnak. De mi van akkor, ha lejönnek a földre, és színészkedni kezdenek? Parti Nagy Lajos, Pilinszky János, Kurt Vonnegut, Norman Mailer, Stephenie Meyer és Erich Kästner legnagyobb filmes szerepei következnek. Írók legjobb cameóit gyűjtöttük össze.

Lisbeth Salander Grönlandra menne A tetovált lány-sorozat negyedik részében, hogyha a 2004-ben elhunyt svéd író, Stieg Larsson családja és egykori élettársa nem marakodnának a jogokon - legalábbis ez derült ki egy újabb interjúból. A szerző barátja az Expressen nevű svéd napilapnak elárulta, ő úgy tudja, a negyedik részben fontos szerepet fog játszani Camilla, a punk hackerlány Lisbeth Salander féltestvére, aki eddig csak a második kötetben bukkant fel. A barát azt is elmondta, Larsson Grönlandra akarta küldeni Lisbeth Salandert - bár azt elismeri, nem tudja, melyik részben, a negyedikben vagy az ötödikben. A most infókat szivárogtató barát  Millenium mintájáként szolgáló Expo nevű antirasszista lapnál dolgozott együtt az íróval.

Még nyáron egy másik barát pedig arról beszélt, Larsson egy e-mailben mesélt neki terveiről, amely szerint Lisbeth Salander egy észak-kanadai elzárt szigetre (Banks Island) került volna a negyedik részben. Az író állítólag hosszan írt a szigetről, ahol kutatásai szerint 134 ember, 48 ezer pézsmatulok és 1500 jegesmedve él, és az egyetlen kapcsolatuk a külvilággal egy repülőgép, ami hetente kétszer közlekedik. Az író élettársa nemrégen megjelent könyvében azt írta, az ő laptopján van a következő regény 200 oldalas kézirata, amit ő szeretne befejezni, már munkacímet is adott neki: God's Revenge (Isten bosszúja). De amíg Larsson családja birtokolja a jogokat, addig az újabb könyv biztos nem fog megjelenni - fogadkozott az élettárs.

Korábban: Stieg Larsson a sikerével viccelődött halála előtt
Stieg Larsson élettársa akarja folytatni A tetovált lány-sorozatot

Nem várható 2011-ben sem a magyarországi e-könyvek árának csökkenése, mivel a tavaly ősszel megszavazott törvényt most úgy egyértelműsítették, hogy az e-könyvek nem tartoznak a kedvezményes áfakulcs alá tartozó termékek közé. Vagyis az e-könyv nem könyvnek, hanem elektronikus szolgáltatásnak minősül, ellentétben a fizikai adathordozón árusított könyvvel.

Harmadik születésnapját ünnepli ma a Veszíts el egy könyvet! mozgalom. A játék lényege, hogy választasz a könyvespolcodról egy könyvet, beleragasztod a kezdeményezés logóját (regisztrálás után itt letölthető), a matricán szereplő számot pedig közéteszed a honlapon. Aki megtalálja, szintén regisztrál majd, így figyelheted a könyved vándorlását. A mozgalom honlapján városok szerint csoportosítva lehet nyomon követni, mely könyveket regisztrálták a könyvelhagyók. Mi is választottunk a Kötve-fűzve könyvespolcáról három jó könyvet, amit mi is szerettünk, és jó szívvel ajánlunk mindenkinek. A fotón még az irodai ablakban láthatók, de délután már szórjuk szét őket a városban. Aki megtalálja, annak jó szórakozást kívánunk, majd nézni fogjuk mi is, ki találta meg!

Kate Winslet könyvet ír - ez még önmagában nem lenne akkora hír, hiszen naponta jelenti be egy-egy újabb amerikai híresség, hogy önéletrajzi köteten dolgozik. Az Oscar-díjas színésznő viszont egy egészen különleges ötletre építi a 2011 novemberére ígért The Golden Hat című könyvét. A címben szereplő "arany kalap" egy olyan mágikus hatalommal rendelkező képzeletbeli fejfedő, ami a történet szerint segít egy kommunikációra képtelen autista kisfiúnak beszélni.

Két és fél hét hét múlva, április 11-én érkezik a legújabb Coelho-könyv, az Alef, amelyben a világhírű brazil író a Transz-szibériai Expresszen egy zöld szemű török lánnyal együtt utazva világosodik meg a Moszkvától Vlagyivosztokig tartó 9000 kilométeres út alatt.

A Magvető most rakta ki Facebook-oldalára a provokatőr francia író legújabb könyvének magyar borítóját, ami szerintünk igen pofásra sikerült, külcsínben veri az eddig megjelent külföldi kiadásokat (igaz, az angol nyelvű fordítás még nem jelent meg, borítót sem találtunk hozzá). A borítót Pintér József készítette. A térkép és a táj hazájában tavaly sok vitát kavart a plágiumvád és a valós szereplők szerepeltetése miatt, szerzője viszont megkapta érte a franciák legnagyobb irodalmi díját. Nálunk az áprilisi Könyvfesztiválra fog megjelenni.

A gyerekeket nem lehet lebeszélni az Anna, Peti, Gergő- és a Bogyó és Babóca-könyvekről. Ugyanakkor sok szülőt felháborít a "Bartos Erika-univerzum": igénytelennek, abszurdnak, bárgyúnak tartják. Bartos Erika világa az ezredforduló után született generáció első meghatározó élményévé vált. Milyen felelőssége van az ország legnépszerűbb gyerekkönyvszerzőjének? Miért haragszanak rá egyes szülők? Megkérdeztünk óvónőt, gyermekpszichológust, irodalomkritikust és anyukákat, apukákat, mit gondolnak Bartos Erika meséiről.

Az Apple store-ból ingyen le lehet tölteni az iPadre azt a MEK Book nevű, frissen fejlesztett, magyar nyelvű alkalmazást, amely elérést biztosít a Magyar Elektronikus Könyvtár 9068 darab könyvéhez. A könyvek között virtuális polc segítségével lehet böngészni, de a szoftver igazi érdekessége, hogy a letöltött könyveket az iPhone-okról ismerős módon lapozgatva lehet olvasni.

Fiatal filmesek saját pénzből csináltak dokumentumfilmet, amelyben 44 költő beszél arról, miért lehet értelme 2011-ben is az irodalomnak. A dokumentumfilm párjaként készül egy rövidfilm is Trill Zsolt és Petrik Andrea szereplésével. A rendező szerint izgalmas problémákat piszkáltak meg, az anyag "ütni fog". A két film április 11-én, a költészet napján debütál a neten.

Négy népszerű magyar író tárcanovellái jelentek meg közös kötetben különösebb felhajtás nélkül, szinte titokban az Alexandra gondozásában. A kiadó úgy rejtegeti a könyvet, mintha szégyellni kellene: a borító messziről üzeni: "hozzám ne nyúlj", bemutató nem volt, és a kiadvány a megjelenés után azonnal a leértékelt áruk közé került. Pedig Dragomán György, Háy János, Parti Nagy Lajos és Tóth Krisztina olyan nevek, amikről azt gondolnánk, külön-külön is elvisznek a hátukon egy kötetet. Vagy mégsem?

Az elektromos Lincoln ígéretesen kezdődik: a fél világ pszichés betegségben szenved, főhősünk emberi másolatokat gyárt. De aztán a sci-fi váratlanul szerelmes regénybe csap át.

Az áprilisi Könyvfesztiválra megjelenő két új kötettel megújul az Európa Könyvkiadó legendás Modern Könyvtár-sorozata. A szocializmusban ablakot nyitott a nyugati világra, mostantól fiatalos és trendi irodalmi elitzsebkönyv akar lenni. Nem először újítják meg a designt, most minden borítót más művész tervez, amelyek idővel grafikai kiállítássá állnak össze a polcon. A sorozat szerkesztőjét, M. Nagy Miklóst kérdeztük a Modern Könyvtár ötven évéről.

Belép a gyerekkönyv-piacra az Agave és az Ulpius is, bár egyelőre mindkét kiadó csak egy-egy sorozattal jelentkezik. Jönnek a kis színes figurák és Végh György.

Színházjegy és múzeumi belépő mellé osztogatná a kortárs magyar irodalmi folyóiratot a Megint Nobel Alapítvány. Céljuk, hogy ismét legyen magyar szerző, aki "Magyarországon folytatott tevékenységéért kapja meg a Nobel-díjat" - nyilatkozta a kiadó vezetője az MTI-nek.

A neten is meg lehet hallgatni Michel Houellebecq Le Film Du Dimanche című új kislemezét, amelyen a friss Goncourt-díjasfrancia botrányíró két füstös-franciás sanzont énekel Serge Gainsbourg és Jacques Brel modorában. A szövegeket ő maga írta, bennük kiábrándultságáról és fáradtságáról panaszkodik.

Kezdetben vala a könyv. Később jövén a kétrészes társa. Hogy a manapság oly divatos trilógiákat már nem is említsük. Azonban a legújabb, Németországban nagy sikert aratott izgi tinikrimi-sorozat lehet, hogy tíz résznél is tovább fog tartani - és állítólag mindegyik részre jut olyan akció, ami le tudja kötni a tinédzserlányokat. Krystyna Kuhn jóképű vámpírok helyett holttestekkel és sötét titkokkal nyomasztja a kamaszokat, évadonként négyszer.

Amilyen nagy lelkesedéssel várjuk a soron következő Stephen King-kötetet, akkora csalódás érheti az olvasót a könyv elfogyasztása után. Nem is érdemes nagy elvárásokkal belekezdeni King ötödik, elbeszéléseit tartalmazó gyűjteményébe. És hiába terpeszkedik a borítón az író neve, sajnos már csak a megszokás miatt figyelünk fel rá - a zsigerekig ható félelem ezúttal is hiányzik.

György Péter esztéta, kritikus az Apám helyett című, most megjelent könyvében arra a kérdésre keresi a választ, miért volt édesapja kommunista, majd Jobbik-szimpatizáns, miért szerette az absztrakt művészetet, és miért dugdosta élete végéig a bori noteszt. Nyomozása közben nemcsak a 20. századi zsidó identitás egyik lehetséges történetét rajzolja fel, hanem személyes esszékben elemzi az Iskola a határon című Ottlik-regényt, az Egy szerelem három éjszakája című musicalt és a Szentendre-szigeti nyaralótelep kultúrtörténetét, hogy végül eljusson saját konfliktusos identitásáig. A kötet legtanulságosabb szövege az, amelyben a magyarok történelmi amnéziájának okairól esik szó.

Vámpírok, már megint. Vagy még mindig. Az Alkonyat sikere óta egyre kínosabban burjánzik a vámpírdivat - már a nálunk is meghonosodott "twilighter" kifejezés léte is azt jelzi, hogy valami nagyon csúnyán félrecsúszott. A világítós kappanvámpírok szenvelgő meséi iránt rajongókra építeni hatalmas üzlet. Guillermo del Toro, A faun labirintusa rendezője is belevágott.

Hogyan lehet nyugodt a lelkiismerete annak, aki gyerekeinek kezébe egy túlvilágról érkezett, párbajban elhunyt szellemről szóló könyveket ad? A barátságos, de elcukisodott Casperhez képest Alexandra Fischer-Hunold kísértete, Sódervári Sherlock báró mellett izgalmas, néhol ijesztő élményben lehet része a fiatal olvasóknak. Csak merjék végigolvasni, ugyanis a földalatti alagutak és a nyikorgó padlódeszkák könnyen lehet, hogy rémálmok okozói lesznek. A német gyerekkrimit Tandori Dezső ültette át magyarra.

Leleplezést ígér a Wikileaks alapítójának egykori munkatársa, de a top secret felirattal bőven megszórt könyvében csak üres fecsegésre, a titokzatos szervezet hátterét megvilágító magyarázatok helyett pedig a világban visszhangzó kérdések ismételgetésére, no meg egy kis önreklámra telik tőle. A világpremierrel egy időben magyarul is megjelenő Wikileaks-könyv buta és nagyon rossz.

Egy elfuserált meleg pap, egy felszarvazott vasutas, a fővárosban kudarcot valló állványozómunkás és a mai Budapesten helyét kereső hivatalnok - ők a főszereplői Grecsó Krisztián most megjelent Mellettem elférsz című regényének. Saját családja, három generáció. A regény mélyre megy, érződik; kár, hogy a családi mítoszokból nem nő ki mitológia. Most is bele lehet kábulni Grecsó mondataiba és történeteibe, de a könyv igazi erénye, hogy olvasás közben eszedbe jut, vajon a te nagyapád hogyan ismerkedett meg a nagymamáddal.

A harmincas írógeneráció egyik sikertörténete az övé. Versekről nyergelt át prózára, ahol láthatóan azóta is elemében érzi magát. A helyi anekdotákat feldolgozó Pletykaanyu botrányt keltő novellái után megbízhatóan jönnek sorba a regények. Mellettem elférsz címmel most került a boltok polcaira a harmadik, melyben Grecsó Krisztián saját családi titkairól lebbenti fel a fátylat: a titkolt melegszerelem csak az egyik az elmesélt komor férfisorsok közül. Grecsóval a regény egyik helyszínén, a Komédiás kávéházban beszélgettünk a családi mítoszok fontosságáról, Trianonról, hazáról, és arról, hova jár kocsmázni. Az író egyúttal megnyugtat mindenkit, nem jár kurvázni a Thököly útra.