"Hát mit mondjak. Mindenki a kidótól kezdve az olvasókig egyetért, hogy ez bestseller lesz. Nesze neked, Henning Mankell" - viccelődik Stieg Larsson, a világhírű A tetovált lány-trilógia szerzője néhány nappal halála előtt egy öccsének írt levelében. A trilógia kézirata akkor már a svéd kiadónál volt, a megjelenést készítették elő, és próbálták külföldre eladni a jogokat. Az e-mailt Stieg Larsson öccse tárta a nyilvánosság elé, hogy így bizonyítsa, nem igazak Larsson élettársának, Eva Gabrielssonnak a vádjai, miszerint Larsson rossz viszonyban volt a családjával.

A mesékkel kapcsolatban azonnal a gyerekek jutnak eszünkbe, a terápia szó hallatán azonban a legkevésbé sem egy kanapén gyötrődő ötévest képzelünk magunk elé. De akkor kit gyógyít a mese és hogyan?

A Park kiadó abbahagyja a Maigret-regények kiadását, ezentúl a krimire és sci-fire specializálódott Agave lesz George Simenon életművének magyar gondozója. Az összes regényt kiadják újra, de azokkal kezdik, amelyek még nem jelentek meg magyarul. Viszont nemcsak Maigret-re akarnak koncentrálni, kiadják Simenon kevésbé ismert roman durjeit is.

A tavalyi National Book Award díjkiosztó egyik nagy meglepetése volt, hogy az amerikai énekesnő, Patti Smith első regénye, az önéletrajzi Just Kids elnyerte az amerikaiak legnagyobb irodalmi díját non-fiction kategóriában. Patti Smith úgy tűnik, rákapott az írásra, most éppen egy krimin dolgozik. Az énekesnő elmondta, már két éve foglalkozik a sztorival kisebb-nagyobb megszakításokkal. Az ötlet a londoni St Giles In The Fields nevű templom kertjében jutott eszébe, a regény története itt is fog kezdődni. Most körülbelül a könyv 68 százalékánál tart.

A Zabhegyező írója odavolt a teniszközvetítésekért, a hamburgerért és a három tenorért. Mindez eddig ismeretlen leveleiből derült ki, amelyeket az 1953-tól egészen 2010-es halálig elzárkózva élő Salinger egy régi barátjának írt Angliába.

A Dörmögő Dömötört, a Pókembert, a Garfieldet egy ideig még biztosan megtaláljuk az újságosoknál, távolabbi jövőjük bizonytalan, az Elle magazint viszont már biztosan átveszi egy másik kiadó. A magazinokat kiadó, 1988 óta működő Adoc-Semic Kiadói és Nyomdai Kft. 108 millió forint veszteséget halmozott fel, a cég végelszámolás alatt.

Szerkesztője a tavalyi év legjobb könyvének nevezte Italo Calvino három kisregényből álló, Eleink című kötetét. Kiderült, nem véletlenül. Bár a könyv külseje nem sokat mutat, kincsre bukkantunk.

Jorge Luis Borges már az irodalmi Nobelt sem kapta meg amiatt, mert véreskezű jobboldali diktátorokkal barátkozott. Most meg egy írókollégája vizelt a sírjára ugyanebből az okból. Kiderült, csak víz volt, de az argentinok így is felhördültek a tiszteletlen gesztuson. Az viszont tény, az 1986-ban elhunyt Borges politikai nézeteit sokan furcsállják. Lehet egy nagy író politikailag vak?

"Borges íróként egy zseni volt, de mint állampolgárt mélységesen megvetem" - mondta a 72 éves chilei író, Eduardo Labarca, aki legújabb könyvének borítóján Jorge Luis Borges sírjára vizel. Labarca beismerte, valójában csak egy üvegből öntötte a vizet a sírkő felé, de a gesztust komolyan gondolta, Borgest azzal vádolva, hogy támogatta a vérengző Augusto Pinochet chilei diktátort.

Borges politikai állásfoglalása - vagy közönye? - sokakat foglalkoztat az író halála óta. Borgest a 20. századi irodalom egyik legfontosabb alakjának tartják, aki nélkül nem lett volna latin-amerikai irodalmi forradalom sem. Épp ezért teszik fel sokan a kérdést: "Lehet egy nagy író politikailag vak?" (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy addigra Borges már valóban vak volt, legalábbis a szó szoros értelmében: a negyvenes évektől látása fokozatosan romlott, az ötvenes évek végére pedig megvakult).

Általában a svéd akadémia politikai érzékenységével szokták magyarázni azt a furcsaságot is, hogy Borges meghatározó és előremutató életműve ellenére nem kapott soha Nobel-díjat.

Borges nemcsak a chilei katonai junta vezetőjét, Pinochetet biztosította támogatásáról (a jobb oldali képen ők fognak kezet), de kiállt az argentin diktátor, Videla mellett is (lenti képen vele barátkozik).

Videlát épp tavaly decemberben ítélték életfogytiglani börtönre. Az általa vezetett, piszkos háborúnak nevezett diktatúra hivatalos adatok szerint 13 ezer, jogvédő szervezetek szerint 30 ezer halottat követelt. A Videla által felállított katonai kormány felszámolta a politikai pártokat, cenzúrázta a médiát, megkínoztatott és megöletett több ezer "felforgató elemet". Mindezt a kommunizmus elleni harc szükségességével indokolták.

Borges politikai szimpátiáit azzal szokták magyarázni, hogy Borges gyűlölte Juan Perónt, aki városi könyvtárosból piaci csirkefelügyelővé minősítette le az írót, és családtagjait börtönbe záratta. Borges több alkalommal nyilvánosan is kikelt a demagógnak tartott Perón nacionalista politikája ellen, és a Perón-rendszert puccsal megbuktató Videlát "Argentína felszabadítója"-ként ünnepelte.

Itt a Wikileaks-könyv magyar bortíója! A Nyitott Könyvműhely vezetőjét, Halmos Ádámot is kifaggattuk, hogy szerezte meg a könyv jogait. Kiderült, hihetetlen gyorsan történt minden, a jogok nem voltak őrülten drágák, és most egy titkos szerverről szedegetik le a fordítani való újabb és újabb adagokat.

Egy duplaórába belefér az összes kamaszprobléma, és ki tudná nekünk ezt jobban kivesézni Holden Caulfieldnél? A négy éve végzett fiatal filmrendező, Szabó Csilla egy alapítvány pályázatára készítette el Salinger Zabhegyező című regényének színpadi változatát, amiből iskolatermi előadássorozatot terveznek.

A Scolar kiadó kirakta Facebook-oldalára a régóta várt brit kultregény, A szépség vonala borítótervét (bal felső sarok), amelyen a külföldi kiadások több jellemző motívuma (kígyó, kacskaringó) sima fekete háttérre van rendezve, nem túl invenciózus módon. Plusz még fellelhető a képen néhány kokaincsík is. Ezek után még kíváncsibban várjuk a regényt.

1928. Németország frusztrált és sértett. Az utcán féllábú hadirokkantak kéregetnek, a nép a Zeppelineket bámulja, az újságírók állami szintű titkos fegyverkezés nyomaira bukkannak. Munkahelyek szűnnek meg, fiatal srácokat és boldogtalan családapákat szippant be a növekvő náci párt. Ezeket az éveket mutatja be fekete-fehér képkockákon a decemberben magyarul is megjelent Berlin. A pár éve nagy sikert hozó amerikai képregény jól kitalált szereplőkkel, gyönyörű berlini utcaképekkel és ötletesen egymás után rakott filmszerű képkivágásokkal teszi emberivé a történelemkönyvből (vagy onnan sem) ismert sztorikat. A Maus és a Persepolis személyessége hiányzik belőle, de amúgy hoz mindent, ami elvárható. El tudtuk volna képzelni nagyobb méretben, jobban olvashatóan, de legfeljebb ez róható fel hibájául.

2010 egyik legjobban várt könyve volt a Futótűz - korosodó háziasszonyoknak és kamaszoknak ugyanolyan sebességgel villant fel a szemük a folytatás láttán. Nem csoda, mert a kiszámíthatatlan cselekménynek köszönhetően az olvasók nehezen adták ki kezükből az első kötetet és világszerte tűkön ülve várták a folytatást. A trilógia második részében Suzanne Collins megpróbálta a lehetetlent: túlszárnyalni az Éhezők viadalának izgalmait, és továbbszőni az alternatív világ és a benne élő Katniss sorsát. Ez csak félig-meddig sikerült.

Sir Arthur Conan Doyle sorozatát Anthony Horowitz, a népszerű brit tinikrimi-szerző folytatja. Az írót Conan Doyle örökösei választották, az új Sherlock Holmes-regény szeptemberben jelenhet meg angolul. Horowitz írta a forgatókönyvét az ITV David Suchet fémjelezte Poirot tévésorozatának, de igazán népszerű kamaszoknak szóló bűnügyi regényeivel lett. Több sorozatot is ír, mindegyiknek a főhőse egy - vagy több - kamaszkorú bűnüldöző. Legnépszerűbb szereplője (Alex Rider) James Bond kamasz reinkarnációja, aki 14 évesen az angol titkosszolgálatnál dolgozik, és a 007-est is megszégyenítő kütyükkel és hányavetiséggel küzd a gonosz ellen (magyarul az Animus adja ki). Bevett módszer, hogy legendás sorozatokat sikerszerzők segítségével támasztanak fel. Ian Fleming James Bond-sztorijait 1964 óta négyen gondolták tovább (a nyolcvanas-kilencvenes években John Gardner például több Bond-regényt írt, mint maga Fleming).

A Házasság céljából olyan, mint egy vizsgaregény, amit a "Hogyan írjunk romantikus regényt?" című kurzus végén adott le egy lelkes, ám nem túl tehetséges diák. Jól ismert sablonokból építkezik, és kevés egyediséget tesz ezekhez. Vasárnap, ebéd utánra azért jó lesz. Hatása pontosan annyi, mint egy jobb szappanoperának.

Bár állítólag George Busht nem igazán érdekli, hogy milyen az elnöksége megítélése, önéletrajzi könyve egy hosszú érvelés a saját igaza mellett. Nem egy megkerülhetetlen olvasmány, de akit érdekel az amerikai politika, és nem riasztják el a fordítási hibák, annak érdemes elolvasnia, hogyan látja az új évezred viharos első éveit a történések legfőbb alakítója.

A nemzetközi kiadással egy időben, február elején magyarul is megjelenik a WikiLeaks második emberének könyve, WikiLeaks - A leleplezés, Hogyan működtettük a világ legveszélyesebb weboldalát címmel a Nyitott Könyvműhely gondozásában. Daniel Domscheit-Berg egészen szeptemberig volt a bizalmas dokumentumokat kiszivárogtató WikiLeaks szóvivője és második embere. Akkor állítólag azért lépett ki a WikiLeaks csapatából, mert több konfliktusa is volt a vezető Julian Assange-dzsel (a fenti képen ők ketten láthatók, Assange bal, Domscheit-Berg jobb oldalon).

Jövő héten szerdán jelenik meg Stieg Larsson élettársának, Eva Gabrielssonnak a könyve, amiben feltárja a Millenium-trilógia születésének történetét, mesél az együtt töltött évekről, és végigköveti a volt barátja családjával folytatott jogi küzdelmét is. A könyv című Millennium, Stieg és én, és egyelőre három országban jelenik meg, Svédországban, Norvégiában és Franciaországban. A könyvből kiderül, Larsson régi barátnőjének az a szándéka, hogy ő fejezze be a Millennium-sorozat félkész negyedik (a család szerint ötödik) kötetét. Erre azonban csak akkor lenne módja, ha a hat éve elhunyt szerző családja lehetővé tenné számára, hogy jogszerűen hozzáférjen Larsson munkájához. A család viszont elutasítja ezt a lehetőséget. Eva Gabrielsson 32 évig élt együtt a 2004 novemberében szívinfarktusban elhunyt újságíróval. Larsson nem hagyott hátra végrendeletet, így a nő semmit sem örökölt, a milliókra rúgó örökség a szerző apjának és fivérének a kezébe került.

Korábban: A világ már sohasem ismeri meg A tetovált lány folytatását?

Irán brazíliai nagykövete azt nyilatkozta, nem igazak a vádak, hogy országa betiltaná Coelho műveinek kiadását vagy árusítását. Arra hivatkozott, a brazil író könyvei most is nagy példányszámban kaphatók az iráni könyvesboltokban. A brazil szerző hétfőn blogbejegyzésben tudatta, hogy iráni kiadójának tájékoztatása szerint az iszlám köztársaság kulturális minisztériuma - mindenfajta indoklás nélkül - elrendelte könyveinek betiltását. Ezzel egy időben ingyenesen elérhetővé tette könyveinek perzsa fordítását ugyanott. A brazil író blogjában folyamatosan hírt adott az elmúlt hét diplomáciai egyeztetéseiről, amely most Irán brazíliai nagykövetének nyilatkozatával látszik lezárulni. Nem ez az első konfliktus Irán és Coelho között, 2005-ben az iráni hatóságok betiltották az író Zahir című könyvét. (MTI)

Korábban:  Betiltották Iránban Paolo Coelho könyveit

A friss Nobel-díjas író az Ezeregyéjszaka meséinek színpadi verziójában fogja játszani a gyilkos hajlamú Sahrijár királyt, akit minden este Seherezádé altat el meséivel. Az írót saját unokatestvére, a filmrendezőként ismert Luis Llosa rendezi. A bemutató márciusban lesz Peru egyik népszerű üdülőhelyén, Asiában. Vargas Llosa partnere Vanessa Taba színésznő, Seherezádé szerepében. Az író nem először áll színpadra: négy évvel ezelőtt, 70 éves korában mutatkozott be színészként. Az író unokatestvére, az 59 éves Luis Llosa szerint az író rendkívül nyitott személyiség, aki minden tapasztalatra fogékony. Szerinte a Nobel-díj semmin sem változtat, ő ugyanúgy bánik minden színészével. (Itt lehet olvasni az Ezeregyéjszaka meséit.) (MTI)

A Képregény Nagyker a tavaly tévén robbant The Walking Dead című zombiképregény magyar nyelvű kiadását tervezi. Az első kötet a 2011-es Képregényfesztiválra jelenne meg. Tévében viszont egy ideig még nem látjuk a sorozatot.

Erdős György műfordító és japanológus hosszú betegség után 66 évesen hunyt el. Utolsó munkája, Murakami Haruki 1Q84 című regényének fordítása volt, melyből az első kötet a tervek szerint a következő hónapokban jelenik meg a Geopen Kiadónál. A második kötet fordítását Nagy Mónika veszi át.

Az iráni kulturális minisztérium betiltotta Paulo Coelho könyveit, a brazil író válaszlépésként ingyen tervezi az interneten elérhetővé tenni műveit.

Nem kell sokat várni a Murakami-eposzra, jön Houellebecq botránykönyve, és végre kiadnak egy sokat emlegetett melegregényt. Megjelenik magyarul Tony Blair életrajza, Rakovszky Zsuzsa pedig egy transzszexuális nőről írt regényt. A kiadók egyelőre csak az év első felének megjelenéseit osztották meg velünk, de már ennek alapján is elmondhatjuk, jó lesz 2011. Huszonöt könyv a következő fél évből.

Egy éve települtek Bécs két pontjára Frank Gassner művész kezdeményezésére ingyenes utcai könyvtárak egy-egy könyvszekrény formájában. Az elv egyszerű: bárki bármikor hozhat a szekrénybe könyvet, és bárki el is vihet onnan, és ehhez semmiféle formaságnak vagy kötelezettségnek nem kell alávetnie magát. Kezdetben a művész maga finanszírozta a "könyvtár" költségeit, de a kezdeményezés ma már saját lábára állt. Átlagosan napi 10 és 30 között látogatják a nyitott könyvtárat. Bár a projekt megvalósítói tartottak a vandalizmustól, a két könyvszekrénynek nem esett bántódása, tíz hónap alatt egyetlen alkalommal fordult csak elő, hogy graffitisek lefújták. Frank Gassner szerint a könyvszekrények azért is népszerűek, mert a bennük sorjázó könyvek szinte minden héten kicserélődnek. A két könyvszekrény Neubau kerületben, illetve a népszerű Brunnenmarkt piacon kapott helyet, és most tervezik a következőt is felállítani egy harmadik helyszínen. (MTI)