Már online olvasható Esterházy Péter múlt csütörtökön elhangzott Per Olov Enquistet méltató könyvfesztiválos laudációja az ÉS oldalán. Mivel ritka vicces szövegről van szó - amelyben nem mellesleg Enquist műveiről is képet kapunk -, mi is linkelünk a szövegre. Kedvenc részeink azok, ahol Esterházy magáról beszél, például mikor elmondja, hogy előhívta a "benne tomboló Bessenyei Ferencet", vagy mikor szívatja a szinkrontolmácsot a trükkös magyar szólásokkal. Esterházy minden megszólalása kész regény - a Mindentudás Egyetemén előadott beszéd meg is jelent kötetben -, ez is egy kisebbfajta. A szöveget itt olvashatjátok.

A SuperScholar tudományos portál összeszedte az utóbbi 50 év 50 legnagyobb hatású könyvét. A listában az a jó, hogy végre nemcsak az irodalom jut szóhoz, így kerülhetett a címek közé Benjamin Spock jól ismert babakönyve, A férfiak a Marsról, a nők a Vénuszról jöttek című önsegítő alapmű, vagy a táplákozástudományi forradalmat hozó Atkins-könyv. A tudomány is megkapta a maga elismerését, a tudományos paradigmaváltásokat elemző Thomas Kuhn és a nyelvész Noam Chomsky is szerepel a listán. Douglas Adamst, a Galaxis útikalauz stopposoknak íróját a sci-fi újrafelfedezőjeként méltatták a lista szerkesztői, míg Dan Brownt azért emelték ki, mert "nagy befolyással volt emberekre, hogy megkérdőjelezzék, Jézus az volt-e, aminek a keresztények hiszik".

Örültünk, hogy a listán szerepel Harry Potter, aki az gyerekirodalomban hozott forradalmat, Gabriel García Marquez, aki a latin-amerikai irodalmi boom-ot szimbolizálja egy személyben, és Umberto Eco is, A rózsa nevé-vel, amiben a magyarázat szerint a posztmodern kulcstémáit tudta egy izgalmas krimibe öltöztetni. A lista Amerika-központúsága nyilvánvaló, bekerült például a 9/11-ről szóló bizottsági jelentés, Malcolm X életrajza, vagy az amerikai műveltség olyan alapkövei, mint Harper Lee Ne bántsátok a feketerigót! című könyve, ami a feketék polgárjogi mozgalmainak ágyazott meg, Alex Haley Gyökerek-je, ami a rabszolgaságról nyújtott képett Kunta Kinte történetén keresztül. A listára felkerült összes könyvet itt találod.

Hasfelmetsző Jack, az Elefántember, Charles Darwin, H. G. Wells, Arthur Conan Doyle - sajátos névsor. Mindannyian felbukkannak Az idő térképe című regényben. A spanyol Félix J. Palma elképesztő időutazásra hívja az olvasót. Mottója: "Ha a szomszéd kertje mindig zöldebb, vajon milyen színben pompázhat a szomszéd univerzum?" Időutazós regénye színes és fordulatos, nem csoda, ha minden országban kapkodnak érte a kiadók.

Félix J. Palma most robbant be a nemzetközi terepre Az idő térképe című időutazós regényével. Művét számos nyelvre lefordították, a világ az új Carlos Ruiz Zafónként ünnepli. A magyar kiadás megjelenése alkalmából Budapestre látogató spanyol írótól megtudtuk, hogy H. G. Wells hatására fogott bele a könyv írásába, és őt magát is meglepte a világsiker, melynek köszönhetően életében először tud megélni az irodalomból. Kiderült, Az idő térképe egy trilógia első része, melynek már a második kötete is megszületett, spanyolul most fog megjelenni.

Rituális gyilkosság, sehova nem vezető nyomozás, eutanázia, perverz rovargyűjtő, problematikus apa-fia viszony, öngyilkosság - mintha egy fordulatos lektűr hívószavai lennének, pedig nem, az új Houellebecq-regényről van szó. Az Elemi részecskéken edződött közönségnek a szeme sem rezdül az új Houellebecq-könyv olvastán, pedig ez is tartalmaz jócskán gyomorforgató részeket, ha nem is ömlik belőle a szex és provokáció olyan mértékben, mint az előbb emlegetett kötetből. Az új botránykönyvéért Houellebecq elnyerte érte a legrangosabb francia irodalmi díjat.

A félig magyar származású lengyel író, Krzysztof Varga másfél éve hívta fel magára a figyelmet, amikor Turulpörkölt című könyvében frusztrált, sértődött és nosztalgiába merevedett nemzetnek írta le a magyarokat. A díjnyertes regény - bár magyarokról szólt - Lengyelországban is óriási sikert aratott. Az író most megjelenő könyvében honfitársai elé tart tükröt. A Műmárvány síremlék sci-fibe burkolt társadalomkritika, amelyből kiderül, milyennek látja a megmondós Krzysztof Varga saját korát. A szerzővel magyar és lengyel mentalitásról, Varsóról és Debrecenről, valamint a sci-firől beszélgettünk.

A Turulpörköltben a félig magyar származású lengyel író, Krzysztof Varga a nemzeti pszichózisok éles szemű Csernus dokijaként mutatkozott be. A magyar néplélek leleplezése után azt vártuk, a lengyeleket fogja analizálni a díványán. Nem ez történt. A Könyvfesztiválra megjelenő könyv, a Műmárvány síremlék még a Turulpörkölt előtt íródott, és nem a lengyelekről szól. Még csak Közép-Európáról sem (noha a szerző szívesen bizonygatja ezt). Varga egy globális kort mutat be szarkasztikusan. A ma kiábrándító fogyasztói kultúrájáról regényt írni nehéz vállalkozás, ezért az író kitalál egy trükköt: 2071-ben egy kései utód a rég meghalt nagyszülőknél tartott lomtalanítás után kezd merengeni családja történetén.

Máté Angi kolozsvári írónő kapta idén a legjobb gyerekkönyvnek járó IBBY-díjat Volt egyszer egy című mesekönyvéért. Az életműdíjat a tavaly elhunyt Békés Pálnak ítélték oda, míg a fordítói díjat Elekes Dóra és Greskovits Endre érdemelte ki Rudyard Kipling Hogyvolt-mesék című művének magyarításáért. Az illusztrátori díj  Szalma Edité lett, aki Módra Ildikó Trapp című kötetéhez készített rajzokat. "Máté Angi úgy csinál költészetet a meséből, mint Andersen" - méltatta a díjazott szerzőt Gombos Péter, a Magyar Olvasótársaság alelnöke. Az író tizenkilenc gyönyörű mesén keresztül vezet végig egy furcsa helyen; a különös világban az almafa megtanulja szeretni az őt rágó hernyót, a kő pedig párnának képzeli magát. Máté Angi Mamó című könyvéért már kapott díjat, akkor az elsőkönyveseknek járó Bródy Sándor-díjat vehette át.

A Könyvfesztivál első napján beszélgettünk a fesztivál szálfatermetű díszvendégével, Per Olov Enquist svéd íróval, aki az interjú után küldött két könyvet az újonnan megjelentekből az [origo] kötve-fűzve olvasóinak. A dedikált két könyvet kisorsoljuk az alábbi kérdésre helyesen válaszolók között.

Melyik művet írta Per Olov Enquist az alábbiak közül?

a.) A Három-hegy barlangja

b.) A malmöi sorozatgyilkos éjszakája 

c.) Az udvari orvos látogatása

A válaszokat a kotvefuzve@gmail.com e-mail-címre várjuk április 18. este hat óráig. A levélbe írjátok bele azt is, hogy melyik könyvre áhítoztok: az Egy másik élet című frissen megjelent izgalmas önéletrajzi regény dedikált példányára, vagy Enquist új borítóval és rajzokkal kiadott, szintén dedikált gyermekkönyvére.

Az íróval készült interjúnkat itt olvashatjátok.

A fenti grafikon a Magyarországon kiadott könyvek számának változását mutatja 1989-tól 2010-ig. Lehet sopánkodni, hogy zsugorodik a könyvpiac, hiszen a gazdasági válság óta fokozatosan esnek vissza a számok, viszont az is érdekes, hogy a rendszerváltás óta durván megduplázódott a kiadott könyvek száma. A legjobb időszak 2007-2008 volt. (MTI)

Lackfi János termékeny íróember, de tőle is meglepő, hogy a Könyvfesztiválra két könyvvel is előrukkol: az egyik novellákat, a másik verseket tartalmaz. Mivel az utóbbi időben Lackfi inkább a gyerekolvasókra koncentrált, felnőtteknek szóló két új könyvére nagyon kíváncsiak voltunk. Nem csalódtunk. Ha valakinek bizonygatni kéne, hogy van szórakoztató modern magyar vers, Lackfit mutogatnánk neki vitrinben. Külön öröm, hogy mindkét könyvnek csodaszép a borítója, jó kézbe fogni őket.

Még mindig a melegházasságról szóló gyerekkönyvet utálják legjobban az amerikaiak, de most már szívesen betiltanák a Szép új világ-ot is. Az Amerikai Könyvtárak Szövetsége (ALA) minden évben közzéteszi azoknak a könyveknek a tizes listáját, amelyeknek közkönyvtárakból való kitiltását a legtöbb amerikai állampolgár követeli. 2010 "legvitatottabb" könyvei közé idén bekerült újoncként  Aldous Huxley Szép új világ-a is, valamint két nagy tinisiker, Suzanne Collins Az éhezők viadala  című könyve és Stephenie Meyer Alkonyat-a. Kiszorult viszont a listáról a Zabhegyező. Az évek óta közellenségként utált gyerekkönyv most is első helyezést ért el a listán. Az And Tango Makes Three című könyv két császárpingvin-apukáról szól, akik együtt nevelgetnek egy árván maradt fiókát a New York-i állatkertben. Természetesen a lista nem jár együtt a könyvek betiltásával, csupán tájékoztatásul szolgál. A könyvtári szövetséghez írásos formában lehet benyújtani a könyvek elleni panaszt. Itt mind a tíz könyvet látjátok, a főbb panaszok felsorolásával együtt.

Hollywood megint nem bírt magával és hepiendet gyártott. Ehhez képest Alan Glynn regénye pont abban jó, amit a film elront. A Csúcshatás című amerikai filmet múlt héten mutatták be a magyar mozik, ezzel egy időben került a polcokra a film alapjául szolgáló 2001-es könyv is. A magyar kiadás fülszövege azt sugallja, a könyv betekintést nyújt az ördögi designer drogok világába. Pedig a történet inkább egy már-már filozófiai gondolati játék: vajon mit tennénk, ha mindent megtehetnénk? Világbéke? Muhaha.

Fejős Éva röpke három év alatt lett a második legnépszerűbb hazai sikerszerző egzotikus helyszínekre kalauzoló érzelmes regényeivel. Történeteit 50-60 ezren vásárolják, nála jobban csak Lőrincz L. László tarol a magyar könyvpiacon, egy hajszállal. Fejős Éva szerint népszerűségét az okozza, hogy könyvei közösségképző erőként hatnak a nők körében, és sokakban az ő hatására érlelődik meg a változtatás gondolata. Műveit nem tartja szerelmes regényeknek, ellenben hangsúlyozza, sok férfi olvasója van. Regényeit most fordítják; még az is lehet, külföldön is robbannak. A Könyvfesztiválra jelenik meg nyolcadik regénye, a Dalma, amely kilóg a többi közül.

John le Carré-t egészen biztosan nem kell bemutatni a magyar olvasónak: aki szereti a politikai thrillereket, kémregényeket, az találkozott már a nevével. Aki pedig nem, az ne is olvassa ezt az írást tovább - azaz mégis, hiszen Le Carré legutóbbi magyarul megjelent könyve, A mi emberünk nem a szerzőtől megszokott forgatókönyvet hozza. Nem hidegháborús környezetben játszódik, hanem napjainkban, témája pedig az orosz pénzmaffia.

Újrarajzolt klasszikusok, észt Sári és Samu, színes holland autósmese, balatoni tündérregény, Berg Judit új Maszat-könyve, a népszerű Alma együttes kottafüzete és egy izgalmas "zöld" könyv, ami környezettudatosságra tanítja a gyerekeket - szülőszemmel ezek a legfontosabb újdonságok az április 14-17. között megrendezett 18. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Mesekönyvek és gyerekprogramok közül válogattuk ki a legérdekesebbeket.

Online kérdőíves kutatásba kezdett a Márai Sándor életművét gondozó Helikon kiadó, azt akarják kideríteni, miért olyan közkedveltek Márai Sándor művei. A Nagy Márai Kutatás április 7-én indul, a kérdőívet április 20-ig lehet kitölteni. A kiadó izgalmas feladatot vállalt magára a közvélemény-kutatás elindításával. Bár az eredmény várhatóan nem lesz reprezentatív, a kutatás biztosan megvillant valamit az író népszerűségének okaiból. A kérdőív egyik érdekes kérdése például: "Mi lehet az 1998 óta tartó Márai-világsiker oka?" A kutatást a kiadó nyereményjátékkal egészíti ki: ha a kérdőívet névvel töltöd ki, könyvcsomagot vagy színházjegyet nyerhetsz Márai Sándor egyik darabjára.

37 éve József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a költészet napját. Ez most hétfőre esik, de már az előtte való hétvégén elkezdődnek a programok. A Ráday utca környékén családi fesztivál, a Fogasházban megzenésített versek, a Magyar Rádióban versmaraton, a neten dokumentumfilm. Irodalmi programajánló hétvégére.

2011-ben Esterházy Péter kapta a hárommillió forinttal járó AEGON művészeti díjat Esti című regényéért. A díjat az előző év legjobb magyar szépirodalmi teljesítményéért ítélik oda. Erős mezőny állt össze idén: a díjért Esterházy Péter könyve mellett Szilasi László Rotary-díjas Szentek hárfája, Garaczi László Arc és hátraarc és Spiró György Tavaszi Tárlat című regénye is versenyzett.

Április 14. és 17. között megint Könyvfesztivál a Millenárison. Most egy szupersztár író helyett inkább több, kevéssé ismert szerző jön. Díszvendég most is van, Per Olov Enquist svéd író, de érdemes figyelni a 32 fős európai íróseregletre, akik szintén díszvendégként érkeznek Budapestre, és akiknek szinte mind új könyve jelenik meg a fesztiválra magyarul. A bőséges kínálatból megmutatjuk, mi az, amire szerintünk mindenképpes érdemes figyelnetek a standoknál. Az 500 Ft-os belépőjegy most is levásárolható. (Könyvfesztiváli programokról itt írtunk még.) 

Megunt könyveidet akarod elsózni, és helyettük beszerezni olyat, ami érdekel? Itt a jó alkalom: a budapesti Roham bár könyvcsere-akciót hirdet április 17-re, vasárnapra. A módszer egyszerű: megunt vagy felesleges könyveidet elviszed, az értük kapott kupont pedig levásárolhatod a könyvpikniken. Csereberélni csak könyvet és irodalmi folyóiratot lehet, újságokat, napilapokat, magazinokat nem engednek a börzére. A gazda nélkül maradó könyveket a szervezők iskolai könyvtárhoz juttatják el adományként. Helyszín: Roham bár (VIII., Vas utca 16.), időpont: április 17. 14.00-18.00

Meleg nevelődési regényként tartják számon Alan Hollinghurst A szépség vonala című könyvét, pedig a főszereplő srác parkban és strandkabinokban bonyolított szerelmi élete csak mellékszál. Nick lehetne hetero is. A lényeg, hogy szegény bölcsész létére dühödten vágyik a kokóval és kaviárral doppingolt gazdag toryk ízléstelen életére, és ennek eléréséért mindent felad magából. Ennek a drámája A szépség vonala. Figyelemreméltó könyv; olyan, amin órákon át lehet vitatkozni. A nyolcvanas évek Angliájának A nagy Gatsbyje.

Nádasdy Ádám két éve kezdte el újrafordítani Dante Isteni színjátékát, amit egy évszázada minden magyar ember Babits Mihály nyelvén tanul az iskolában. A Pokol már kész, az új fordítás alapján készült színielőadást csütörtök este mutatták be a Trafóban a Maladype előadásában. A műfordítóval beszélgettünk arról, mi izgatta őt a 700 éves olasz eposzban, és mit vár, mi lesz a sorsa az új fordításnak. Cikkünk alján te is megnézheted, mi a különbség Babits Mihály és Nádasdy Ádám sorai között.

India egyik nyugati állama betiltotta a Pulitzer-díjas brit szerző, Joseph Lelyveld Gandhiról szóló életrajzi könyvét, mivel azt sugallja, az indiai politikus homoszexuális viszonyt folytatott egy német férfival. A könyv még nem jelent meg Indiában, de híre máris nagy botrányt keltett, miután angol és amerikai lapok "Egy új könyv szerint Gandhi elhagyta a feleségét a férfiszeretője kedvéért" szalagcímekkel jelentek meg. A könyv betiltását más indiai államok is tervezik. Indiában az azonos neműek kapcsolata 2009-ig illegális volt, és máig nagyon megbélyegzi a társadalom. A szerző azt állítja, ő egyszer sem írta le a könyvében, hogy Gandhi biszexuális lett volna, a kritikusok értették félre a sorait. Az újságok azonban idéznek egy levelet a könyvből, amelyben Gandhi így írt a férfinak: "teljesen átvetted az uralmat a testem fölött." Egy indiai pszichológus szerint, aki korábban könyvet írt Gandhi szexualitásáról, elképzelhetetlen, hogy a két férfi szerető lett volna. Szerinte Gandhi mindig érzelmesen fejezte ki magát leveleiben, de ez nem feltétlenül jelentett fizikai kapcsolatot. (Forrás: Guardian)

Thomas Pynchon, Philip Roth, Cormac McCarthy és Don DeLillo nagy amerikai négyesfogata mellett Bret Easton Ellis a provokatőr, Paul Auster pedig a monomániás grafomán. Regényeit posztmodernnek vagy posztmodern utáninak tartják, mégis könnyen emészthető, olvasmányos művek. Eddig 15 kötete jelent meg nálunk, a legutolsó Láthatatlan címmel épp pár hete. Annak, aki még sosem olvasott Austert, de érdekli, mit esznek rajta mások, összeszedtük, hol érdemes nekiállni az életműnek.