Help Sales ÁSZF
kötve-fűzve

Nincs női krimi, hősnők vannak - interjú Baráth Katalinnal



A fekete zongora kéziratának eredménytelen küldözgetése után Baráth Katalin úgy döntött 2009-ben, hogy nem vár tovább, magánkiadásként megjelenteti a kotnyeles eladókisasszony, Dávid Veron történetét, és menedzselni fogja saját magát. Ekkor figyelt fel a századfordulós krimire az Agave Kiadó. A fekete zongora (2010) és A türkizkék hegedű (2011) után a júniusi Könyvhétre jelenik meg a harmadik Dávid Veron-könyv, A borostyán hárfa. Baráth Katalinnal a női krimikről, a ponyvákról, a szerencsétlen kritikusokról és a szerzői brand építéséről beszélgettünk.

Tovább
0

Miért olyan jók a skandinávok?



Van, aki szerint az északi írók a világ lelkiismeretének tartják magukat, az izlandi költők pedig négy évvel előre megérezték a gazdasági világválságot. Előnyös könyvadó, írókat ösztönző programok, a jó történetekhez való vonzódás, illetve az, hogy a hosszú, sötét teleken az ember sokat olvas - ebben látják a skandináv írók saját irodalmuk sikerét. Az [origo] világhírű skandináv írókkal, a Könyvfesztiválon kereste az északi irodalom titkát.


szólj hozzá: Miért olyan jók a skandinávok?

Tovább
0

A jó művészet fájdalmas - interjú Kjell Askildsennel



Kertek, szobák, verandák. Fojtogató terekbe zárt szereplők, akik között valamilyen feszültséget érezni. Hogy pontosan mit és miért, azt sem a novellák hősei, sem az olvasó nem tudhatja biztosan. Kjell Askildsen kisprózája a mindennapok tapasztalataiból építkezik, a szűkszavú, feszes novellák szuggesztíven beszélnek az emberi kapcsolatok feszültségéről. A legnagyobb skandináv elismerést, az Északi Irodalmi Nagydíjat is elnyert norvég szerző friss magyar nyelvű könyve, az Úgy, mint azelőtt bemutatójára érkezett a Könyvfesztiválra. Interjú.

Tovább
0

Claudio Magris: A pápa biztos szomorú



A trieszti Claudio Magris a legismertebb olasz germanista, neve többször felmerült a Nobel-esélyesek között, máig legsikeresebb regénye, a Közép-Európa hétköznapi mitológiáját megteremtő Duna pedig paródiákat és számtalan újrakiadást egyaránt megélt. Magris nem hisz a nosztalgiában és a történelmi igazságban, szerinte azonban anarcho-kapitalizmus uralja most Közép-Európát, és sajnálja, hogy a szocializmus fürdővízével együtt a gyereket is kidobták. Néha szélhámos, de azért a pápával nem mer ujjat húzni. Interjú a Könyvfesztivál Budapest-díjas díszvendégével.

Tovább
0

Undorító dolgokkal van tele a levéltár



Szőnyei Tamás öt évig kutatta az irodalmi élet sakkban tartására vonatkozó titkosszolgálati múlt levéltárban őrzött anyagát. Titkos írás című könyve az ügynökakták megnyitásáról szóló törvényjavaslat körüli politikai viták hevében jelent meg. A titkosszolgálati dokumentumok, bár igazságtartalmuk gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, mégis jellemző képet mutatnak a kádári-aczéli korszakról. A Titkos írás a megzsarolt és a rosszindulattól vezérelt ügynökök, az értelmiségiek és a műveletlen rendőrök, a beteg gyerekükön segítő szülők és a kényelmes életre vágyó törekvők jelentésein, a hálózat működésén keresztül enged bepillantást a közelmúlt (irodalom)történetébe. A korszakról, az ügynökmúlt megismerésének jelentőségéről, a tényfeltáró munkáról a szerzőt, Szőnyei Tamást kérdeztük.

Tovább
0

A vámpír odakívánkozott: interjú Benedek Szabolccsal, a Vérgróf írójával



A romantika idején Magyarország egyike volt azoknak a helyeknek, amelyekről azt gondolták, területén élnek még vérszívók - többen vélik, hogy a vámpírok eredetileg innen származnak. Bár a vámpírok a populáris irodalom népszerű figurái, a magyar irodalomból korábban hiányzott a vámpírregény. A vérszívó mítosza itt-ott feltűnt, Jókai Mór a Szegény gazdagok című regényében például a szereplők ezzel ijesztgetik egymást. Benedek Szabolcs Vérgróf-trilógiájában, amelynek első kötete, a Vérgróf március elején jelenik meg, egy vámpír bukkan fel az 1910-es évek Budapestjén. De miért a múltban, miért nem most? És miért kellett vele találkoznia Ady Endrének? Milyen egy magyar vámpír? Benedek Szabolcsot kérdeztük.

Tovább
0

"Régóta nincs ütős ellenkultúra" - interjú M. Nagy Miklóssal



M. Nagy Miklós az Európa Kiadó főszerkesztője, illetve az egyik legtöbbet foglalkoztatott műfordító: Jack Kerouac, Bret Easton Ellis, Vladimir Nabokov és Borisz Akunyin könyveit is ő ültette át magyar nyelvre. Miért nem válhat Krúdy Gyula a világirodalom részévé? Hogyan lesz a dobozos sörből konzervsör? Miért nem jelenhet meg magyarul a kortárs nemzetközi irodalom több fontos alakja? M. Nagy Miklós sok egyéb mellett ezt is megválaszolja, majd rámutat a bajok forrására, illetve a magyar és az orosz kultúrpolitika közötti különbségre.

Tovább
1

Gonoszság a szegletekben - interjú a Bones-krimik szerzőjével, Kathy Reichsszal



Kathy Reichs törvényszéki antropológus, krimiíró. Itthon leginkább a Dr. Csont című tévésorozat tásrproducereként ismerős. Dolgozott az FBI-nak, és segített azonosítani a World Trade Center elleni terrortámadás áldozatait. Jelenleg a Kanadai Rendőrség tanácsadója, mellette antropológiát tanít az Észak-Karolinai Egyetemen, Charlotte-ban. A Brennan-krimik első része, a Csont és vér 1997-ben elnyerte az elsőkönyvesek Ellis-díját, amit azóta tucatnál is több krimi követett. Magyarul az Ulpius-ház kezdte el kiadni Reichs könyveit: a tavalyi első krimi után idén érkezik a második kötet, a Csont és bőr. Kathy Reichsot az írásról és a boncolásról, megrázó élményeiről, Dana Scully-ról, a krimik jelentőségéről kérdeztük.

Tovább
0

„Nagyanyám csecsemő lányával élte túl az ostromot ” – Julie Orringerrel, a Láthatatlan híd szerzőjével beszélgettünk



Édesanyja a budapesti ostromban született, Julie Orringer már angolul írt sikerregényt a magyar holokausztról. A Láthatatlan híd egy romantikus szerelmes regény köntösébe bújtatva ábrázolja a magyarországi zsidók sorsát. A majdnem 700 oldalas könyv szerzője egy Amerikába kivándorolt magyar túlélő unokája, aki művében nagyszülei történetét akarta papírra vetni. A regényt a Kertész Imre Sorstalanságát is megfilmesítő Koltai Lajos vászonra vinné.

Tovább
3

"Az írógépen keresztül jutottak el hozzám" – Ljudmila Ulickaja a szamizdatokról és a felnőtté válásról



Ljudmila Ulickaja könyveit egy orosz riporter értelmiségieknek szóló szappanoperának nevezte. Most megjelenő Imágó című regénye azonban sötétebb hangulatú, mint amit megszoktunk tőle. Ulickaja még sosem ábrázolta ilyen közelről, hogyan hatott a diktatúra a szovjet mindennapokra. Az írónőt budapesti látogatása alatt arról kérdeztük, ő írt-e illegális újságokba, összetűzött-e a hatalommal, és érdekesebbek-e szerinte a nők. Interjú.

Tovább
0

"A szentek életét úgy hallgattuk, mint a Hófehérkét" - Fábián Janka az Emmáról



Fábián Janka romantikus történelmi lektűrjeivel lett a nyár egyik sikerszerzője. Beszélgetésünk alatt kiderült, a gazdasági válság miatt kezdett írni, és minden embert szépnek lát. A másik Boleyn-lány lebegett a szeme előtt, Thomas Mann viszont túl unalmas neki. Következő regényében 1956-ról és a rendszerváltásról is ír.

Tovább
0

"Nem lehet szidni valamit, amit ennyien olvastak" - interjú a Harry Potter fordítójával



Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Neki köszönhetjük a durrfarkú szurcsók, a zsupszkulcs, a Hessberöpsi Tündemanca szavakat és a hoppanál igét. Tóth Tamás Boldizsárnak első nagyobb munkája volt a Harry Potter első része, magyarításaival ő teremtette meg a Harry Potter-regények magyar világát, ehhez képest nem a sorozat nagy rajongója. Az utolsó film a héten kerül a mozikba, mi a fordítót kérdeztük a siker kiszámíthatatlanságáról, a felelősségről és a gyerekeiről.

Tovább
0

Berg Judit: Én kalandot akartam, a lányom egereset



Fotó: Mudra László [origo]

Matrózegérről szóló meséje számos iskolában kötelező olvasmány, most bekerült a nemzeti minimumba is, a Cipelő cicák a mai kor Kockásfülű nyula, Hiszti manó pedig a nevelésben segít sok szülőnek. Berg Judit hat éve kezdett írni, ma már tizenkilenc könyvvel Magyarország egyik legnépszerűbb meseírója. A szerzőt arról kérdeztük, hogyan jut ideje négy gyerek mellett ennyit írni, mi a divat külföldi és magyar mesékben, és lesz-e hűtőmágnes a magyar gyerek kedvenc tengerészéből.

Tovább
0

Sofi Oksanen: Aki otthon marad, rossz nőnek számít



Fotó: Hajdú D. András

A haja lila raszta, hozzá tűsarkút hord, harisnyája vonala tetoválás. A finn-észt írőnő úgy néz, mint egy gót hercegnő, ehhez képest a szóbeszéd szerint bulimiás és biszexuális, bár erről nem hajlandó mondani semmit. Sofi Oksanen az utóbbi évek frissen befutott irodalmi sztárja. Regényeiben a szovjet megszállás okozta észt traumákról számol be női szemszögből. A Tisztogatás után most jelent meg magyarul a második könyve, a Sztálin tehenei, amely egy bulimiás finn lány és észt édesanyja történetét meséli el. Az írőnővel budapesti látogatása során beszélgettünk történelmi igazságról, arról, hogy a finnek verik a nőket, és hogy hogyan babrált ki a nőkkel az emancipáció.

Tovább
0

Krasznahorkai László: A Bibliának is rossz a marketingje



Fotó: Mudra László [origo]

Ha azt gondolta valaki, hogy Krasznahorkai László, Tarr Béla állandó alkotótársa egy búskomor, pesszimista remete, aki állandóan világégésről fantáziál, ráadásul hosszú mondatokban, az most ezt elfelejtheti. Egy derűs ember beszélt nekünk a kínai bevásárlóközpontokról, divatos rockkoncertekről és a bulvármédia filozófiájáról. Kitárgyaltuk, hogy rossz a marketingje, hogy David Byrne-nel a konyhában zenélgettek, és hogy az irodalom helyett nemsokára gondolkodunk. Közben elfogyasztottunk némi szusit is. Nemrég került a mozikba Krasznahorkai László egy korábbi szövegére alapozó, A torinói ló című film, ennek ürügyén ültünk le beszélgetni, de az író szerint ő már Tarr Béláról mindent elmondott.

Tovább
0

Az időutazó Jumurdzsák kódjait fejti a magyar Indiana Jones



Fotó: Mudra László [origo]

Az amerikai újságíró felderíti Gárdonyi Géza múltban ragadt félszemű haverjának rejtjeles üzeneteit, közben becsajozik Egerben, és megmenti a világot. A zenei producerség mellett játékfejlesztőként is aktív Pierrot a legismertebb hazai sci-fi-íróval, Szélesi Sándorral együtt Jumurdzsák gyűrűje címmel írt most regényt korábbi számítógépes játékából. A dörzsölt Jonathan Hunt kalandjai Egerben kezdődnek, és nemsokára a debreceni atomkutató intézetben folytatódnak. A két szerzővel beszélgettünk Gárdonyi tehenéről, Dan Brownról, Hunt szerelmi életéről és a számítógépes játékokról.

Tovább
0

Félix J. Palma: Azt akartam, hogy ne tűnjön sci-finek



Fotó: Mudra László [origo]

Félix J. Palma most robbant be a nemzetközi terepre Az idő térképe című időutazós regényével. Művét számos nyelvre lefordították, a világ az új Carlos Ruiz Zafónként ünnepli. A magyar kiadás megjelenése alkalmából Budapestre látogató spanyol írótól megtudtuk, hogy H. G. Wells hatására fogott bele a könyv írásába, és őt magát is meglepte a világsiker, melynek köszönhetően életében először tud megélni az irodalomból. Kiderült, Az idő térképe egy trilógia első része, melynek már a második kötete is megszületett, spanyolul most fog megjelenni.

Tovább
0

Krzysztof Varga: A magyarokban inkább gyűlik a feszültség



Fotó: Mudra László [origo]

A félig magyar származású lengyel író, Krzysztof Varga másfél éve hívta fel magára a figyelmet, amikor Turulpörkölt című könyvében frusztrált, sértődött és nosztalgiába merevedett nemzetnek írta le a magyarokat. A díjnyertes regény - bár magyarokról szólt - Lengyelországban is óriási sikert aratott. Az író most megjelenő könyvében honfitársai elé tart tükröt. A Műmárvány síremlék sci-fibe burkolt társadalomkritika, amelyből kiderül, milyennek látja a megmondós Krzysztof Varga saját korát. A szerzővel magyar és lengyel mentalitásról, Varsóról és Debrecenről, valamint a sci-firől beszélgettünk.

Tovább
0

Fejős Éva: A könyv termék, mint a joghurt



Fotó: Hirling Bálint [origo]

Fejős Éva röpke három év alatt lett a második legnépszerűbb hazai sikerszerző egzotikus helyszínekre kalauzoló érzelmes regényeivel. Történeteit 50-60 ezren vásárolják, nála jobban csak Lőrincz L. László tarol a magyar könyvpiacon, egy hajszállal. Fejős Éva szerint népszerűségét az okozza, hogy könyvei közösségképző erőként hatnak a nők körében, és sokakban az ő hatására érlelődik meg a változtatás gondolata. Műveit nem tartja szerelmes regényeknek, ellenben hangsúlyozza, sok férfi olvasója van. Regényeit most fordítják; még az is lehet, külföldön is robbannak. A Könyvfesztiválra jelenik meg nyolcadik regénye, a Dalma, amely kilóg a többi közül.

Tovább
0

Az új Dante mindjárt gyomorszájon vág



Fotó: Kővágó Nagy Imre

Nádasdy Ádám két éve kezdte el újrafordítani Dante Isteni színjátékát, amit egy évszázada minden magyar ember Babits Mihály nyelvén tanul az iskolában. A Pokol már kész, az új fordítás alapján készült színielőadást csütörtök este mutatták be a Trafóban a Maladype előadásában. A műfordítóval beszélgettünk arról, mi izgatta őt a 700 éves olasz eposzban, és mit vár, mi lesz a sorsa az új fordításnak. Cikkünk alján te is megnézheted, mi a különbség Babits Mihály és Nádasdy Ádám sorai között.

Tovább
0

Hogyan szexelnek az amerikaiak? A Modern Könyvtár múltja és jelene



Az áprilisi Könyvfesztiválra megjelenő két új kötettel megújul az Európa Könyvkiadó legendás Modern Könyvtár-sorozata. A szocializmusban ablakot nyitott a nyugati világra, mostantól fiatalos és trendi irodalmi elitzsebkönyv akar lenni. Nem először újítják meg a designt, most minden borítót más művész tervez, amelyek idővel grafikai kiállítássá állnak össze a polcon. A sorozat szerkesztőjét, M. Nagy Miklóst kérdeztük a Modern Könyvtár ötven évéről.

Tovább
0

"A nagymama receptesfüzetén keresztül lehet a hazát szeretni" - interjú Grecsó Krisztián íróval



Fotó: Magócsi Márton [origo]

A harmincas írógeneráció egyik sikertörténete az övé. Versekről nyergelt át prózára, ahol láthatóan azóta is elemében érzi magát. A helyi anekdotákat feldolgozó Pletykaanyu botrányt keltő novellái után megbízhatóan jönnek sorba a regények. Mellettem elférsz címmel most került a boltok polcaira a harmadik, melyben Grecsó Krisztián saját családi titkairól lebbenti fel a fátylat: a titkolt melegszerelem csak az egyik az elmesélt komor férfisorsok közül. Grecsóval a regény egyik helyszínén, a Komédiás kávéházban beszélgettünk a családi mítoszok fontosságáról, Trianonról, hazáról, és arról, hova jár kocsmázni. Az író egyúttal megnyugtat mindenkit, nem jár kurvázni a Thököly útra.

Tovább
0

Két frusztrált tévés kiteregeti a szennyest



"Összevesztem Vitray Tamással, Rózsa Gyurival, Egri Jánossal, Havas Henrikkel"- vallja be Vágó István televíziós műsorvezető Bárdos Andrásnak a Kinyitom a számat című interjúkötetben. A beszélgetések meglepően őszinték, Vágó egyáltalán nem titkolja gyengeségeit vagy indulatait. A könyvből az derül ki, tele van sérelmekkel, ahogy beszélgetőtársa, Bárdos is.

Tovább
0

"Egy titkos szerverről töltjük le" - interjú a Wikileaks-könyv magyar kiadójával



Itt a Wikileaks-könyv magyar bortíója! A Nyitott Könyvműhely vezetőjét, Halmos Ádámot is kifaggattuk, hogy szerezte meg a könyv jogait. Kiderült, hihetetlen gyorsan történt minden, a jogok nem voltak őrülten drágák, és most egy titkos szerverről szedegetik le a fordítani való újabb és újabb adagokat.

Tovább
0

Jobb lett volna férfinak születni



De ha már ez nem jött össze, próbáljunk meg szembenézni a nőiségünkkel. Ismerkedjünk meg a testünkkel. Először is a vaginánkkal. Beszéljünk róla. Aztán beszéljünk a testünkről, a nagy hasunkról, a kis mellünkről. Meddig vagyunk hajlandóak elmenni, hogy elérjük a vágyott tökéletességet? Gimnasztika vagy mellműtét? Bulimia vagy fogyókúra? És beszéljünk a kamaszlányokról is. Hogy hogyan élnek a világ különböző pontjain, milyen alaptalan és megalapozott félelmek gyötrik őket. A Nyitott Könyvműhely díszkötésben adta ki A vaginamonológok szerzőjének három könyvét, köztük a színházban is bemutatott mű eredeti vágatlan változatát is.

Tovább
0

Facebook

Utolsó kommentek

Címkefelhő

hír (295),kritika (238),krimi (70),képregény (58),interjú (57),magyar irodalom (56),borító (55),Magvető (52),gyerekirodalom (47),Európa Könyvkiadó (43),Európa Kiadó (40),Agave (39),összeállítás (38),nemsokára (34),Libri Kiadó (28),kortárs magyar (27),novella (25),gyerekkönyv (25),Ulpius-ház (23),sci-fi (23),dizájn (22),könyvtár (22),vers (22),programajánló (21),Scolar (21),e-könyv (21),Harry Potter (19),amerikai irodalom (19),cover design (18),Nobel-díj (17),ifjúsági irodalom (17),irodalmi díj (17),ponyva (17),illusztráció (16),Kondor Vilmos (15),Murakami Haruki (15),történelmi regény (15),Stephen King (15),J. K. Rowling (15),Geopen (13),skandináv krimi (13),Könyvfesztivál 2012 (13),Cartaphilus (13),latin-amerikai irodalom (13),infografika (13),észak-amerikai irodalom (13),regény (13),skandináv irodalom (12),portré (12),Bret Easton Ellis (12),könyvdizájn (12),fantasy (12),brit irodalom (12),Könyvfesztivál 2011 (12),életrajz (12),Scolar Kiadó (11),ifjúsági (11),orosz irodalom (11),olvasásnépszerűsítés (11),Könyvhét 2011 (11),Nyitott Könyvműhely (11),vicces (10),Magvető Kiadó (10),kézirat (10),Partvonal (10),családregény (10),ajánló (10),top10 (10),fordítás (10),adaptáció (10),Jonathan Franzen (10),könyvpiac (10),Michel Houellebecq (9),Umberto Eco (9),magánélet (9),irodalom (9),Baráth Katalin (9),könyvművesek (9),magyar krimi (9),Jo Nesbo (9),Gabriel García Márquez (9),ifjúsági regény (9),Ljudmila Ulickaja (9),memoár (8),francia irodalom (8),design (8),Krasznahorkai László (8),Agave Kiadó (8),romantikus (8),Berg Judit (8),Mario Vargas Llosa (8),történelem (8),könyvfesztivál 2013 (8),vámpírregény (8),Háy János (7),könyv (7),Szécsi Noémi (7),Animus (7),Lackfi János (7),Grecsó Krisztián (7),esszé (7),Man Booker-díj (7),horror (7),Cormac McCarthy (7),Agatha Christie (7),Neil Gaiman (7),német irodalom (7),kiállítás (7),DC Comics (6),költészet (6),cenzúra (6),Salman Rushdie (6),Bartos Erika (6),Könyvhét 2012 (6),Parti Nagy Lajos (6),angol irodalom (6),Tóth Krisztina (6),zombiregény (6),könyvbemutató (6),Stieg Larsson (6),japán irodalom (6),Jane Austen (6),Manó Könyvek (6),Batman (6),John le Carré (6),Kossuth Kiadó (6),ingyenkönyv (6),Sherlock Holmes (6),Ray Bradbury (5),tényirodalom (5),Shakespeare (5),Jaffa Kiadó (5),Budapest (5),Dés Mihály (5),A nagy Gatsby (5),Trónok harca (5),Superman (5),meghalt (5),képriport (5),kortárs (5),kemény krimi (5),Paolo Coelho (5),Andy Warhol (5),pályázat (5),1Q84 (5),J. D. Salinger (5),gasztro (5),Douglas Coupland (5),játék (5),Rejtő Jenő (5),Alice Munro (5),történelmi krimi (5),Könyvmolyképző (5),feminizmus (5),interjúkötet (5),Kertész Imre (5),Athenaeum (5),Jack Kerouac (5),film (5),Benedek Szabolcs (5),mese (5),Sofi Oksanen (5),dél-amerikai irodalom (5),pszicho (5),napló (5),északi irodalom (5),Frei Tamás (5)

RSS