Folyamatosan szivárognak a bombasztikus hírek Murakami Haruki új regényfolyamáról, a George Orwell 1984 című regénye után 1Q84-nek elkeresztelt háromkötetes műről. Érthető, hogy alig bírunk magunkkal, hogy mi is kézbe vehessük, de a kiadó szerint erre legjobb esetben is jövő év végéig kell várnunk. Addig Erdős Györgyöt, Murakami magyar fordítóját faggattuk a regényről, aki az 1Q84 első két kötetét már olvasta, és a harmadik is ott figyel a polcán. "Nagyon tetszett, többet ad, mint a korábbi regényei" - mondta a könyvről.

A Geopen Kiadó 2006-tól kezdve adja ki Murakami regényeit, az elején gyorsabb ütemben (egy évben többet is), pár éve már kicsit lassabban. Mára már csaknem sikerült behozni az írót a magyar kiadásokkal: két korai művét leszámítva- amit Murakami maga sem igazán kedvel - csak két könyvvel vagyunk lemaradva. A 2004-es Afutá Dáku (After Dark) következne most a sorban, de Babucs Éva, a Geopen vezetője azt mondta, ez a könyv "most nem szerepel az ez évi profilban", ellentétben az 1Q84-gyel, amelyet a következő években kötetenként szándékoznak megjelentetni. A kiadásról még most is tárgyalnak, egy biztos csak, a magyar fordítás szigorúan csak az angol nyelvű után jelenhet meg, ezt Murakami kiadója nagyon szigorúan veszi. "Ha minden jól halad, legkorábban 2011 végéig jelenhet meg az első kötet" - mondta Babucs Éva, a kiadó vezetője.

A kiadó döntése, hogy átugorja az After Dark-ot, és inkább a nagy szenzációt jelentő 1Q84-gyel folytatja az életmű-kiadást, logikus. Japánban több fogyott belőle (3,6 millió példány), mint az eddigi nagy Murakami-bestsellerből, a Norvég erdő-ből, és már az egész világ felajzottan várja az életmű csúcspontjának tartott nagy Murakami-eposzt. Az angol nyelvű fordítást jövő év közepére ígérik. A könyv eddig csak japánul, illetve koreai és német nyelven jelent meg.

A címet, mint megtudtuk, elvileg úgy kell kiejteni, hogy "egy-kú-nyolcvannégy" (tehát angolul one-q-eighty-four), és valójában szójáték, a japán nyelvben a "kilenc" és a "q" betű ugyanúgy hangzik kiejtve. Murakami először egyébként 1985-nek akarta nevezni a regényt, de Michael Radford brit filmrendező egy baráti beszélgetésen felvilágosította, hogy létezik már könyv ezzel a címmel, Anthony Burgess írta. 

 Erdős György, aki a kiadóval kötött megállapodás értelmében nem nyilatkozhatott arról, hogy ki fordítja a művet, illetve, hogy elkezdte-e már az a valaki a fordítást, azt mondta, magában "Ezerkülöncszáznyolcvannégy" címen emlegeti a regényt, ami ugye szintén szójáték.

"A cselekményszövése krimiszerűbb és kicsit vadabb" - mesélte Erdős a könyvről. Murakami korábban írt egy dokumentumregényt a hírhedt tokiói szarin-gázas metrótámadásról, amelyet az Aum Sinrikio (Legfőbb Igazság) nevű japán szekta követett el 1995-ben. (Magyarul a könyv nem olvasható,  a merénylet tanúival készült interjúkból áll.) A mostani regényben is felbukkan ez a szál - tudtuk meg Erdős Györgytől. "A szarin merénylet nem szerepel a könyvben, csak maga szekta-jelenség, egy hasonlóan szélsőséges társaságról esik szó a történetben."

 "A nóvum a regényben, hogy női főszereplője van" - emelte ki még Erdős György azt magyarázva, hogy ez azért furcsa, mert Murakaminál kevés a női hős. "A női énregény nehéz műfaj, ha férfi írja." Itt a női főszereplő Aomame (magyarul zöldbabot, illetve borsót jelent a neve, Murakami el is meséli egy interjúban, hogy egy étlapot böngészve jött rá, hogy ez lesz hősnőjének a neve), aki tízéves korában ismerkedik meg a regény másik főszereplőjével, Tengóval. Gyermekkori vonzalom szövődik köztük - ez sokban hasonlít A határtól délre, a naptól nyugatra történetére -, de végül elválnak, és évekig keresik egymást.

Ahogy sok más Murakami-regényben, itt is két szálon fut a cselekmény, a páratlan fejezetek Aomaméról szólnak, a párosak pedig Tengóról. "Murakami végtelen türelemmel és lassúsággal szövögeti a szálakat, de ahogy A világvége és a keményre főtt csodaország-ban, itt is lassan összeérnek a szálak" - meséli tovább Erdős György.

A Murakaminál megszokott misztikus vonulat most sem hiányzik: "két párhuzamos valóság" létezik egymás mellett - fogalmazott Erdős György. Az egyik 1984, a másik 1Q84, ez utóbbit nem képes mindenki észlelni, de onnan lehet megismerni, hogy két hold függ az égen.

És hogy jön ez a George Orwell-utalás? "Régóta vágytam rá, hogy írjak egy regényt a közelmúltról, George Orwell 1984 című regényének hatására" - mondta el Murakami a már idézett interjúban. De úgy tűnik, nem Orwell az egyetlen, aki a könyv írásakor inspirálta. "Szeretem az olyan regényeket, mint amilyeneket Balzac írt, úgy festik le a kor mindennapi valóságát, ahogy van. Szerettem volna én is írni egy ilyen 'totális regényt', amely egy adott korszak világát minden dimenziójával együtt ábrázolni tudja."

Ugyanitt meséli el azt is, hogy a regény Bach Wohltemperiertes Klavier című művét követi szerkezetében, de Erdős György szerint ez nem annyira szembetűnő a könyv olvastán, hacsak annyiban nem, hogy fejezetenként váltja egymást a nő és a férfi története, de ez más Murakami-művekben is előfordul. (A Wohltemperiertes Klavier-ban Bach 12 hangra írt egy-egy dúr, illetve moll hangnemben írt darabot, összesen 24-et.)

Az új regénynek eddig három kötete látott nagyvilágot az elmúlt egy évben Japánban (az utolsó 2010 áprilisában), de Murakami egy interjúban belengette, hogy talán lesz negyedik is. Úgy fest, az 1Q84 még monumentálisabb vállalkozás lesz, mint Murakami eddigi legterebélyesebb regényfolyama, A kurblimadár krónikája.