Kedden a világpremierrel egy időben jelent meg magyarul George W. Bush visszaemlékezése, a Döntési helyzetek (Decision Points), amelyben az egykori amerikai elnök életének és karrierjének legnagyobb horderejű döntéseit idézi fel 14 fejezetben attól kezdve, hogy 1986-ban abbahagyta az ivást, Irak 2003-as megtámadásán át a 2008-as pénzügyi válságig. A volt elnök nem bánt meg semmit: "követtünk el hibákat, de az ügyünk igaz volt".

"Követtünk el hibákat Irakban, de az ügyünk igaz volt" - ez az egyik sokat idézett mondat Bush életrajzában. November 9-én jelent meg George W. Bush volt amerikai elnök nagy médiaérdeklődéssel kísért memoárja. Bush az amerikai közvéleményt leginkább foglalkoztató ügyekben (Katrina-hurrikán, iraki invázió) ügyében önkritikát gyakorol, ám a dolgok végkicsengése mégis az, hogy nem bánt meg semmit. Tony Blair korábbi brit miniszterelnökhöz hasonlóan Bush sem kér bocsánatot az iraki háború miatt. "Bocsánatot kérni azt jelentené, hogy elismerem, hogy rossz döntést hoztam. De nem hiszem, hogy rossz döntés volt. A világ jobb hely Szaddam Husszein nélkül" - mondta Bush az NBC-nek adott interjúban. "Az volt a feladatom, hogy védelmezzem Amerikát, a döntések, amiket hoztam, szükségszerűek voltak. Nem érdekel, mit gondolnak rólam, én egy elégedett ember vagyok."

A könyvhöz erőteljes kampány társul az Egyesült Államokban, Bush egyik tévéstúdióból a másikba siet, a Fehér Házból történt távozása óta most először adott kamera előtt interjút. Oprah Winfrey beszélgetős műsora mellett vendégeskedik majd Jay Leno késő esti talk show-jában, interjút ad a CNN és a FOX hírcsatornáknak, és feltűnik a CBS és az NBC csatornák reggeli, illetve esti adásában is.

A Bush-könyv kapcsán megint fellángolt a vita a vízbefojtást imitáló kényszervallatásról ("waterboarding"), az interjúk leginkább ebben a kérdésben próbálják megszorongatni a volt elnököt, aki szerint a kényszervallatásnak ez a módja legális, és komoly nagy-britanniai terrortámadásokat akadályozott meg, többek között a Heathrow reptér és a felhőkarcolóiról ismert kelet-londoni üzleti központ, Canary Wharf ellen tervezett merényleteket. A Timesnak adott interjúban Bush elmondta, három embert vallattak ezzel a módszerrel, "úgy gondolom, ez a döntés életeket mentett".

"Olvasható és unalmas" - írja a könyvről a Washington Post újságírója, aki szerint Bush memoárja nem sok meglepetést tartogat, és a legtöbb politikusi önéletrajzhoz hasonlóan olyan sótlan, mintha robotpilóta fogalmazta volna. "Nem memoár a szó hagyományos értelmében", hanem "kísérlet a történetírásra, mielőtt a történészek tennék rá a kezüket". A New York Times híres kritikusa, Michiko Kakutani azt emelte ki, hogy a könyv amellett, hogy betekintést nyújt az elnöki döntések hátterébe, "apológia, családi fotóalbum és tudatos erőfeszítés a politikai hitelesség visszaszerzésére". A Guardian amerikai felelős szerkesztője, Michael Tomasky szerint "Bush tekintélyének megmentéséhez több kell, mint ez a memoár".

Időközben több Facebook-oldal is indult  brit mintára, amelynek tagjai arra buzdítják az embereket, hogy Bush könyvét az őt megillető helyre rakják át a boltokban: a bűnügyi témájú könyvek közé.

Olvasnivaló: A Guardian George W. Bush-oldalt indított a könyv megjelenése napján
Itt percről percre lehet követni a könyv médiavisszhangját

Korábban: Kérkedő Putyinról ír visszaemlékezéseiben George W. Bush