Az utóbbi időben egyre több színvonalas dél-amerikai regény lát magyarul napvilágot az angolszász kultúra uralta világban, így végre megismerkedhetünk a latin-amerikai szerzők fiatalabb generációjával is. A fiatalon elhunyt chilei Roberto Bolanót mindenki az új Borgesként tartja számon. Bár könyveit csak most kezdi kiadni az Európa Könyvkiadó, egész izmos magyarországi rajongótáborral büszkélkedhet, akik wikipédiás oldalait is példás rendben tartják. Mi most az első magyarul megjelenő regényt, az Éjszaka Chilébent olvastuk tőle.

Ármánykodó anyósok miatt ölre menő szerelmesek, negyven év után a feleséggel abszolvált kötelező szexet "önsimogatásként" definiáló, csüggedt férfiak, vagy a menedzserirodában a családanyaság vágyától félőrült szinglik - a Jaffa Kiadó Mesterkurzus-sorozatának szakértői mérleget vonnak.

Könyvsorozatot indított a Metropolis Média régebbi Nobel-díjas szerzők regényeiből. Elsőként az 1953-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Winston Churchill egyetlen szépirodalmi műve, az elképzelt diktatúrában játszódó Savrola jelenik meg - magyar nyelven most először. Churchill regénye után Rudyard Kipling, Anatole France, I. B. Singer, W. B. Yeats, Heinrich Böll, Selma Lagerlöf, Mihail Solohav műveit olvashatjuk. A kiadó olyan műveket ad ki a Nobel-díjas szerzőktől, amelyek még nem voltak elérhetők magyar nyelven, vagy pedig magyar kiadásuk olyan régi, hogy már antikváriumokban sem találhatók meg. A megjelenő sorozat darabjai 1590 Ft-ba fognak kerülni, az első kötet - a Churchill-regény - bevezető áron, 690 Ft-ért kapható. A következő egy évben a tervek szerint összesen 27 kötet fog napvilágot látni kéthetenként, a címek itt olvashatók. A könyveket első körben újságosoknál fogják árusítani (a Relay és az Inmedio hálózatokban), később kerülnek majd könyvesbolti forgalmazásba.

A történelmi krimi virágkorát éli, mi most megnéztük, milyen a 11. századi Japán, ahol még nincsenek se gésák, se szamurájok, a közigazgatás és korrupció viszont meglepően fejlett. Fura, mikor egy amerikai nő ír a japán középkorról. I. J. Parker Sárkánytekercse nem rosszabb, mint más detektívsztorik a műfajból, de annyira lecsupaszított, hogy inkább csak kedvet csinál más, Távol-Keleten játszódó bűnregényekhez.

A nyolcadik helyen nyitott ma a Futaki Attila által illusztrált Villámtolvaj című képregény a The New York Times bestsellerlistáján. A képregény Rick Riordan író sikeres Percy Jackson és az olümposziak című fantasyregényei alapján készült (Chris Columbus filmet is forgatott belőle, itt a trailer), a buborékos verziót Futaki Attila rajzolta, Jose Villarrubia színezte, és Robert Venditti, a The Surrogates (Hasonmás) című képregény szerzője írta. Több kötetet terveznek, az első múlt héten került az amerikai boltok polcaira. A történet egy modern mitológiai mese, melynek főhőse egy 12 éves fiú, Percy Jackson, aki rájön, hogy ő Poszeidon görög isten fia. Az első részben eltűnik Zeusz főisten villáma, az első számú gyanúsított pedig épp a fiú. Tíz napja van, hogy megtalálja az eltűnt holmit, és békét tegyen az Olümposzon. A bestseller képregényváltozatát a Marvelt felvásárló Disney adja ki. A képregénybe itt bele lehet nézni.

Futaki Attila a Franciaországban is megjelent Spirál című képregénye révén ismerkedett meg a nagyágyúnak számító José Villarrubiával, akinek nagyon tetszettek Futaki rajzai, meg is mutatta őket Robert Vendittinek. Venditti addigra már nagyban törte a fejét a Villámtolvaj-on, és úgy vélte, ez az a stílus, amit már régen keres - így került Futaki Attila az amerikai képregényiparba. Ezzel ő az első magyar képregényes, akinek sikerült nemzetközi ismertségre szert tennie. (Képregényakadémia)

Gazopirin, szünetbeiktatós időnyújtás, pszeudo-szabadidő, sztoriösztön, ikeaklerózis - Douglas Coupland, a fogyasztói kultúra örök kritikusa szószedetben foglalta össze azokat a szavakat, amelyekre az információs társadalomnak a közeljövőben még szüksége lehet. "Vagy információd van, vagy életed. Mindkettő nem lehetséges."

Folyamatosan szivárognak a bombasztikus hírek Murakami Haruki új regényfolyamáról, a George Orwell 1984 című regénye után 1Q84-nek elkeresztelt háromkötetes műről. Érthető, hogy alig bírunk magunkkal, hogy mi is kézbe vehessük, de a kiadó szerint erre legjobb esetben is jövő év végéig kell várnunk. Addig Erdős Györgyöt, Murakami magyar fordítóját faggattuk a regényről, aki az 1Q84 első két kötetét már olvasta, és a harmadik is ott figyel a polcán. "Nagyon tetszett, többet ad, mint a korábbi regényei" - mondta a könyvről.

Még sosem olvastál tőle semmit, de most már mindenki róla beszél, és kedvet kaptál? Vagy eddig is akartad, de nem tudtad, hol kezdj hozzá? Egy igazi rajongót kértünk meg, hogy ajánljon nekünk, Mario Vargas Llosa-szüzeknek olyan olvasmányt, ahonnan elindulva megismerhetjük az írót. Mario Vargas Llosával mázlink van - nemcsak Nobel-díjas, de szórakoztató is.

Úgy tűnik, a könyvkiadók elég szégyenlősek, ha a jövőbeli nagy dobásaikról kell elárulniuk valamit. Ez alól, Halmos Ádám, a Nyitott Könyvműhely vezetője sem volt kivétel, ő is egyelőre csak Michael Caine önéletrajzáról beszélt. Kapcsolatépítés és sprint a könyvekért - Frankfurt 2010.

Az új Umberto Eco-regény még egy év, jön hamarosan Mario Vargas Llosa A kelta álma című könyve is, a válság pedig múlóban. Barna Imre, az Európa Könyvkiadó igazgatója értékelte a frankfurti könyvvásárt.

Az európai könyvkiadás legnagyobb eseménye a Frankfurti Könyvvásár, itt szoktak a kiadók tájékozódni arról, melyik külföldi könyv jogait érdemes megvenni, sőt nem egyszer itt kezdődnek el az informális tárgyalások a vásárlásról. Az idei vásárt 2010. október 5. és 10. között rendezték meg. Sárközy Bencét, a Magvető Kiadó főszerkesztőjét kérdeztük a vásár eredményeiről. Kiderült, nagyon menő most Sofi Oksanen, még mindig nem csengett le a skandináv őrület, és hogy Európa egyelőre csak az iPhone-könyvekben lát fantáziát.

2007 júliusa óta a mostani az első hét, amikor Stephenie Meyer egyik Alkonyat-könyve sem szerepel az amerikai eladási toplistán - legalábbis azon, amelyet az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb példányszámú napilapja, az USA Today hetente közzétesz a legjobban fogyó könyvek címével. 170 hete a négy rész valamelyike mindig ott volt az első ötvenben, most viszont alsóbb régiókba csúsztak: a Breaking Dawn - Hajnalhasadás van még a legjobb helyen, az 54-diken, aztán követi az Twilight - Alkonyat (172), az Eclipse - Napfogyatkozás (198) és a New Moon - Újhold  (238). Stephenie Meyer vámpírsorozatát a svéd krimiszerző, Stieg Larsson A tetovált lány-kötetei ütötték ki az utóbbi évben a nyeregből. 2010-ben a Millenium-trilógia valamelyik része - mostanában már leginkább mind a három - az első ötben szerepelt, most is a trilógia első része, A tetovált lány van az első helyen.

Nyilván, mint sokan mások, én is azért vadásztam le Audrey Niffenegger új könyvét, mert azt vártam, ha nem is pontosan úgy, mint Az időutazó feleségénél, de valahogy megismétlődik a csoda. Kapok egy könyvet, ami lebilincsel, mint egy bestseller, és közben felemel, mint egy szépirodalmi mű. Hát nem ez történt. A kísértethistória a könyv felénél nevetségességbe fullad, az ikrek-téma lerágott csont, a szereplők össze-vissza cselekszenek, és az egész történet bosszantóan logikátlan. Vessen meg minden Niffenegger-rajongó, de ez szörnyű volt.

A haza önjelölt ösztönanyja, Soma Mamagésa könyvet rázott össze előadásaiból. A Nemek igenje pont olyan lett, mint ő - habókos, derűs, néhol vicces, máshol idegesítő, csapongó hablatyolás. Koherens tudományosságot, neadjisten üdvözítő életmegoldásokat ne várjunk, a jelek szerint a csupaötös pszichológia-diploma ellenére ő sem tudja, mit kell csinálni. De a magunkat elfogadó, lelkes életszemlélet ragadós.

Az ősz az irodalmi díjak szezonja, és bár nem akarunk túlságosan belemélyedni az összes díj esélyeseinek és nyerteseinek sorolásába, ezt muszáj megírnunk. Feltűnően hiányzik ugyanis Jonathan Franzen az évtized könyveként ünnepelt Freedom című regénye az amerikai irodalmi díj (National Book Prize) döntőseinek szerdán közzétett listájából. Miután az utóbbi hetekben Jonathan Franzen portréja virított mindenhol (például a Time címlapján), valamint másról sem lehetett hallani, csak hogy mennyire fontos és korszakalkotó a regénye (például Oprah Winfrey műsorában), a mellőzés felér egy arculcsapással. Helyette bejutott a döntősök közé nagy kedvencünk, Nicole Krauss, akinek könyvei, A szerelem története és a Betéved az ember egy szobába magyarul is olvashatók, illetve nem-fikciós kategóriában jelölték Patti Smith önéletrajzát is.

A tetovált lány következő kötete körüli mizéria folytatódik. A média csüng a sztorin, újabb és újabb információ-morzsák látnak napvilágot a család és az egykori barátnő nyilatkozatháborújában. Most az író apja és öccse állt elő egy újabb hírrel. Állításuk szerint már csak pár napnyi munka hiányzott a Millenium-sorozat újabb kötetének befejezéséhez, mikor írójuk, az 50 éves Stieg Larsson szívrohamban meghalt. Azonban amit a következő, negyedik résznek hittünk, az tulajdonképpen az ötödik, mivel Larsson írás közben ugrott egyet a történetben. Mindezt múlt vasárnap mondták el egy amerikai tévéshownak adott interjúban. Az apa azt is hozzátette, pár másodpercig a kezében fogta az iratot. "Tíz nappal a halála előtt kaptam Stiegtől egy e-mailt, amiben azt írta, a következő regény majdnem kész" - mesélte el Larsson öccse a műsorban. Ennek ellenére úgy néz ki, sohasem fogjuk olvasni a folytatást: a család és Larsson régi barátnője ugyanis képtelen dűlőre jutni.

Howard Jacobson The Finkler Question című könyve nyerte idén a britek rangos irodalmi díját, a kb. 15 millió Ft-os nyereménnyel járó Man Bookert, ami azért meglepő, mert ez az első díjnyertes humoros könyv a Booker 42 éves történetében. A regény nem éppen vicces történet, egy melankolikus ex-BBC producerről szól, aki zsidó akar lenni, de vannak benne nagyon komikus jelenetek. Az eredmény kihirdetése után a könyvbloggerek máris egy új irodalmi műfaj divatját jósolják, a vicces szépirodalomét. Howard Jacobson, aki magát csak a "zsidó Jane Austen"-ként emlegeti, eddig két alkalommal szerepelt a díj esélyesei között, de mindkétszer kiesett. "Kezdtem magam úgy érezni, mint az író, aki soha de soha nem kaphatja meg a Bookert - vallotta be. "Olyan régen vágyom erre. Volt bennem keserűség, bolond lennék tagadni, de ez most elmúlt. Fel vagyok fedezve" - nyilatkozta szarkasztikusan az író. " Annyira elegem volt már, hogy állandóan úgy emlegettek: 'az alulértékelt Howard Jacobson'". A 68 éves író eddig 11 regényt írt, kiadója szerint a mostani Jacobson egyik legjobbja. A szavazás mindenesetre szoros volt: 3:2 arányban győzött Jacobson, de azt már nem lehet tudni, ki volt, aki majdnem elvitte előle a díjat.

A filléres zsebkönyvek hagyományát akarja feléleszteni közösen az Alexandra Kiadó és a Népszabadság: október 13-án két olcsó könyvsorozatot indítanak útjára Rejtő Jenő és Agatha Christie húsz-húsz válogatott művéből. A borítókat a Kistehén figura kitalálója, Igor Lazin grafikus tervezte, a könyveket zsebbe süllyeszthető méretben, papírkötésben fogják kiadni. Az első kötet bevezető ára 290 Ft lesz, a későbbieket 850 Ft-ért lehet megvásárolni.

Salman Rushdie indiai születésű brit regényíró közel tíz évig élt folyamatos rendőri védelem alatt azután, hogy az iráni vallási vezető, Koimeni ajatollah 1989-ben kimondta rá a fatvát, felszólítva ezzel minden muzulmánt, hogy öljék meg. Most önéletrajzi regényt ír ezekről az évekről - jelentette be Rushdie a Reutersnek adott interjúban. Már száz oldal megvan belőle, címe még nincs, de 2011 végére készen lesz. A halálos ítéletet a Sátáni versek című regény vonta a fejére, a konzervatív iszlámok Mohamed próféta megcsúfolását látták a szövegben, sok muzulmán ország betiltotta a könyvet. Ebben az időszakban számos erőszakos támadásra is sor került, iszlám hívők könyvesboltokat gyújtottak fel és nyilvánosan elégették Rushdie könyvét. Nagy-Britannia kiállt az író mellett, megszakította diplomáciai kapcsolatát Iránnal, a Scotland Yard pedig állandó védelmet biztosított az írónak, aki ekkoriban alig mozdulhatott ki a lakásából. A fatva fenyegetése csak 1998-ban szűnt meg, amikor az iráni vezetés enyhített addigi álláspontján ("sem nem támogatják, sem nem akadályozzák a Rushdie elleni merényleteket"). "Mostanáig nem voltam kész, hogy megírjam ezt a könyvet" - nyilatkozta Rushdie. Pedig ideje volt, hogy ő is meséljen, két éve az őt őrző rendőri csapat egyik tagja, Ron Evans kínos történetekkel állt elő önéletrajzában (például, hogy az írót Scruffynak - Bunkónak- becézték arrogáns stílusa miatt, és hogy egyszer annyira elegük lett belőle, hogy bezárták a szekrénybe), akkor az író beperelte az egykori rendőrt. Az író következő könyve, a Luka and the Fire of Life jövő hónapban jelenik meg Angliában, Az éjfél gyermekei-ből készült film, amelynek Rushdie írta a forgatókönyvét, jövő évben kerül mozikba.

Vámos Miklós A csillagok világa című új könyvében Virág Pál középkorú tengerjogász bőrébe bújik, akinek legfőbb ismertetőjegye, hogy állandóan mesél. Világnézetét és tudását, mint trezorba, úgy zárja mesékbe, hogy így adja át fiainak. Mesél az óbudai plüssállatkagyárról, Pompejiről és az időmértékes verselésről, Julius Caesarról és a kalózokról, Gulliverről és Steven Spielberg dinoszauruszairól - közben pedig az ő életét is megismerjük minden felnőtt gondjával és nehézségével együtt. A történetek meg(rajz)filmesítésért kiáltanak, de míg az megszületik, sok jó sztorit zsákmányolhatunk saját gyermekeink számára.

Frei Tamás a színfalak mögé kalauzoló politikai thrillert írt a gázbizniszről: A megmentő a hétvégén került a boltok polcaira. A Magyarország és az Európa gázfüggését is boncolgató thriller egy majdnem hatszáz oldalasra bővített Frei Dosszié: az izgalmas akciók mellett kulturális, történelmi és gazdasági hagyományokból fakadó érdekes ok-okozati összefüggésekről is olvashatunk. A televíziós riporterből íróvá lett Frei mesélt arról, hogy miért akart új krimiműfajt meghonosítani Magyarországon, hogyan hasznosította a regényíráskor televíziós tapasztalatait, és hogy a Magyarországot fenyegető valós veszélyekre is fel akarja hívni olvasói figyelmét. A következő könyv már a pénzügyi válság tapasztalatait dolgozza fel.

Idén a magyar televíziózás két emblematikus, képernyőről lekerült figurája fogott regényírásba. Bárdos András zűrzavaros utópiába csomagolta hírolvasóként eddig lenyelt véleményét, Frei Tamás az európai olajpolitika közegében játszódó amerikai stílusú thrillerrel próbálkozott. Kinek hogy sikerült a pályamódosítás? Kell-e, hogy kínos legyen, ha egy tévés regényt ír? Mi is meglepődtünk, mert kiderült, nem feltétlenül. Bárdos tavasszal megjelent Ítélet című könyve után most kerül a polcokra Frei Tamás A megmentője. Két kritika.

Szilasi László Szentek hárfája című agyafúrt krimije nyerte idén a Rotary irodalmi díjat. A másik két jelölt Ferencz Győző Szakadás című verseskötete és Garaczi László Arc és hátraarc  című regénye volt. A díjat az elmúlt egy évben magyar nyelven megjelent legjobb szépirodalmi műnek ítélik oda, idén a héttagú zsűri több száz műcím közül 31 művet elemzett részletesen. A zsűri a korábban irodalomkritikusként ismert szerző első regényét Szerb Antal és Umberto Eco műveihez hasonlította. Indoklásuk szerint a sokrétegű nyelvi igényesség és a cselekmény jól bonyolított szerkezete élvezhető olvasmányként egységbe tudta hozni a valóságos és a regényes elemeket; a különböző korok szociografikus leírását egy rejtélyes gyilkosság nyomozásával és művelődéstörténeti elemekkel. A könyvről mi is írtunk, a Szentek hárfája egy többlépcsős nyomozást követ végig. 1924 karácsonyán Békéscsaba - Haragoson (Árpádharagos) a nagytemplomban a város szeme láttára egy érthetetlen és rendkívül teátrális gyilkosság történik. Az esetet több szemtanú többször is elmeséli azoknak a profi és amatőr detektíveknek, akik időről-időre (1924 után 1928-ban, 1954-56-ban és 1989-ben) igyekeznek megfejteni a gyilkosság okát, körülményeit és értelmezni következményeit. A Rotary Irodalmi Díjat a Budapest-Tabán Rotary Club alapította 2008-ban. A díj nyertese egy emlékplakettet és hárommillió forintot kap.  A zsűri tagjai irodalommal hivatásszerűen foglalkozó, nem könyvkiadóknál dolgozó szerkesztők, kritikusok. A grémium névsora titkos, a felkérés külön-külön történik, így a bírálók sem tudnak egymásról. (MTI)

Amikor felesége telefonnal a kezében jelent meg, Vargas Llosa rossz hírre vagy telefonbetyárra gyanakodott. Nem gondolta, hogy valaha is megkaphatja a Nobel-díjat, hiszen elmondása szerint minden megtett ellene. Az író nem csak saját, hanem egész Latin-Amerika dicsőségének tartja az elismerést. Bár pihenni így már nem tud, tovább folytatja az írást. A Nobel-díjat kapó Mario Vargas Llosa mindezt azon a sajtótájékoztatón mesélte el, amelyet még azon melegében a New York-i Cervantes Intézetben tartott tegnap este.

Ted Hughes brit költő eddig ismeretlen verse került elő, amelyben felesége, a szintén költő-író, Sylvia Plath utolsó napjairól számol be. Ted Hughes és Sylvia Plath 1956-ban házasodtak össze, és két gyermekük született. Nevüket a 20. század legjelesebb költői között emlegetik, de zaklatott házasságuk rányomta bélyegét életművükre. Sylvia Plath, aki az Üvegbura című önéletrajzi regény szerzőjeként vált híressé, egész életében súlyos depresszióval küzdött, ebben a könyvben is betegségének történetét írta meg. 1963. február 11-én, néhány hónappal azután, hogy férje, Ted Hughes elhagyta őt és gyermekeit egy másik nő miatt, Sylvia Plath kinyitotta a gázcsapot, és megölte magát. Ted Hughes sokáig nem írt kapcsolatukról, csak 1998-ban, halála előtt nem sokkal megjelent Birthday Letters című (Születésnapi levelek) verseskötetében törte meg a csendet, de az asszony halálának részleteiről ott sem esett szó. A Last Letter című most felfedezett vers a hiányzó darab, ebben a költő leírja, hogyan szerzett tudomást felesége haláláról, és mi történt az előző napokban. "Mi történt azon az éjjelen? Az utolsó éjeden?" - sorokkal kezdődik a vers, és azzal zárul, hogy csöng a telefon, és egy hang beleszól, "a feleséged halott". A vers teljes szövege a New Statesman nevű brit hetilap eheti számában jelent meg, illetve a Channel 4 műsorában Jonathan Pryce előadásában hangzott el (itt meg lehet hallgatni). A verset Ted Hughes a British Libraryben őrzött hagyatékában találták meg, egy noteszben.