2010-ben Mario Vargas Llosa perui írónak ítélték az irodalmi Nobel-díjat - jelentette be csütörtökön egy órakor Peter Englund, a svéd akadémia titkára. Az író a hivatalos indoklás szerint "a hatalmi struktúrák feltérképezéséért és az egyén ellenállásának, lázadásának és kudarcának erőteljes ábrázolásáért" érdemelte ki az irodalmi kitüntetést. Mario Vargas Llosa Latin-Amerika egyik legelismertebb szerzője, generációjának kiemelkedő alkotója, aki rengeteg különféle műfajban kipróbálta magát. Írt krimit, politikai thrillert, erotikus regényt, könnyed komédiát, történelmi nagyregényt. Magyarországon 2003-ban a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként járt. Magyarul legtöbb műve olvasható, ismertebb regényei közé tartozik A város és a kutyák, a Négy óra a Catedralban, a Háború a világ végén, a Mayta története, a Ki ölte meg Palomino Molerót?, a Szeretem a mostohámat, a Don Rigoberto feljegyzései, A kecske ünnepe.

Október végén lát napvilágot a Nobel-díjas Gabriel García Márquez kolumbiai író régóta várt új kötete, amelybe legjobb beszédeit válogatta össze. A Yo no vengo a decir un discurso (Nem akarok beszédet mondani) című könyvben 22 szöveg kap helyet, melyeket Márquez különböző alkalmakra, felolvasásra írt. Az első részlet az író 17 éves korából származik, iskolatársai ballagására írta. Az utolsó szemelvény 2007-es, Márquez a spanyol nyelvakadémián olvasta fel nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Az új kötete október 29-től lesz kapható, egyelőre csak spanyol nyelven, Latin-Amerikában és Spanyolországban. Az új könyv az első mű, amellyel az 1982-es év irodalmi Nobel-díjasa a 2004-ben megjelent Bánatos kurváim emlékezete című könyve óta jelentkezik. Magyarul előreláthatóan ez a kötet is a Márquez-életművet sorban kiadó Magvető gondozásában fog megjelenni, de erre még a magyar Márquez-rajongóknak várniuk kell. Ez legalábbis "éves nagyságrend" - fogalmazott Tegyi Tímea, a kiadó sajtómunkatársa. (MTI)

Ingyenkönyv rovatunk folytatódik, most az egyik legremekebb írónk egyik kevésbé ismert művét töltöttük le ingyen a netről. Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című önéletrajzi regénye agyműtétének szellemes és őszinte krónikája, mégis valahogy háttérbe szorult a mester más, derűsebb művei mögött. Pedig még a Guardian kritikusát is lehengerelte a magyar betegségregény.

Jonathan Franzen, akit a Freedom (Szabadság) című regényének szeptemberi megjelenése óta a "világ jelenleg élő legnagyobb írójaként" ünnepelnek az amerikai kritikusok, pórul járt tegnap egy londoni könyvbemutatón. Az este a kiadó sűrű bocsánatkéréseivel kezdődött, amire a brit kiadás helyesírási hibái és a könyv kényszerű bezúzása miatt került sor. Ezután az események még bizarrabb fordulatot vettek. Két ismeretlen férfi lépett oda az íróhoz, az egyikük lekapta róla a szemüveget, a másik pedig egy cetlit nyomott a kezébe "$100 000 és a szemüveged megint a tied" felirattal és egy hotmailes e-mail-címmel, majd a két alak gyors iramban elhagyta a tett színhelyét. A szemüveget a rendőrség helikopterei egy közeli park bozótjában sértetlenül megtalálták, eltulajdonítójával együtt. Az író annak ellenére, hogy bizonyára megérezte mínusz nyolcas szemüvegének hiányát, nem tesz feljelentést, "veszélytelen csíny"-nek tartja az egészet. A viccre közben mások is lecsaptak, az eBayen még tegnap este egy hirdetés látott napvilágot, amely Franzen ellopott szemüvegét kínálta licitre. Később ezt néhány híroldal tényként tette közzé.

Franzen regényének nagyszerűségéről egyelőre a magyar olvasók még nem tudnak anyanyelvükön meggyőződni, eddig még egyik magyar kiadó sem csapott le a jogokra.

A svéd akadémia bizottsága már döntött, csak egy formális szavazás hiányzik. Mindenki más október 7-én, csütörtökön délelőtt tudja meg, idén kit tüntetnek ki a legnagyobb pénzjutalommal - hozzávetőlegesen 300 millió forinttal - járó irodalmi díjjal. A Nobel-fogadásokkal hagyományosan foglalkozó brit Ladbrokes bukmékersite-on napról napra változnak az esélyek. Az eddig legesélyebbnek tartott svéd költő, Tomas Tranströmer a negyedik helyre csúszott, beelőzte őt Murakami Haruki, Cormac McCarthy és egy viszonylag ismeretlen kenyai, aki most az első helyen szerepel a fogadóiroda listáján. James Thiong'o Ngugi két dologról nevezetes: ő írt először regényt hazája nyelvén, a kujun, és az ő győzelmére fogadtak a legtöbben a Nobel-fogadások történetében. UPDATE: szerdán Cormac McCarthy amerikai író átvette a kenyai kollégától a vezetést!

Melinda Nadj Abonji Svájcban élő jugoszláviai magyar származású írónő kapja idén a Német Könyvdíjat a Galambok röppennek fel című önéletrajzi ihletésű regényéért. A Német Könyvdíj (Deutscher Buchpreis) az angol Man Booker Prize és a francia Prix Goncourt mellett az egyik legfontosabb európai irodalmi díj. Német, osztrák és svájci kiadók nevezhetik be rá legfrissebb német nyelvű regényeiket. A 25 ezer euróval (6,8 millió forint) jutalmazott nyertes nevét szokás szeint a Frankfurti Könyvvásár nyitónapján, 2010-ben október 4-én teszi közzé a díjat alapító Német Könyvkiadók Szövetsége, a Börsenverein des Deutschen Buchhandels. Melinda Nadj Abonji a vajdasági Becsejen (Óbecse) született, később Zürichbe költözött, ahol történelmet, publicisztikát és német irodalmat tanult. Személyében először jutalmaztak svájci szerzőt a Német Könyvdíjjal. A Galambok röppennek fel (Tauben fliegen auf) című kötet egy vajdasági magyar család történetét meséli el. "A regénybéli család Svájcba települ. A könyv nagy beleérző képességgel festi le az új távlatok elé néző, de a múltjával szakítani még mindig nem tudó mai Európát" - indokolta választását a zsűri. Az írónő a Goethe Intézet meghívására most szeptemberben járt Budapesten. (MTI)

Ezek a könyvek történelemkönyvek, nincs mit tenni. De megbújik mögöttük egy vicces alapötlet, amitől elfelejted, hogy a római csatornahálózatról vagy Stuart Máriáról utoljára történelemórán esett szó. Ez az ötlet annyira egyszerű, hogy azon csodálkozunk, miért nem jutott ez valakinek korábban eszébe: útikönyvnek kell álcázni a történelmet. A Thames & Hudson brit kiadó ötgarasos (-dénáros, -drachmás stb.) sorozata turistáskodás a múltban. A szériából eddig öt jelent meg, nálunk a Scolar Kiadó kezdte el kiadni, a harmadiknál tartunk most. Az ókori Rómába, Athénba és Shakespeare Londonjába ruccanhatunk el, jövő év tavaszán jön Machiavelli Firenzéje.

Skandináv krimi, hiszen skandináv szerző műve, Skandináviában játszódik, rejtélyes halálesetek körül bonyolódik a cselekménye és árad belőle a depresszió. De jóval több is annál: nem csak bűnregény, hanem bűn és bűnhődés regénye, nem csak egy szubkultúra rajza, hanem minden tizenéves közös sorsáé, nem csak néhány kamasz tragikus halálának hátterét tárja fel, hanem minden egyes szereplő lelkének legbelső, halálos mélységét. Monika Fagerholm Az amerikai lány című műve skandináv kriminek álcázott, de minden műfaji besorolás felett álló szívfájdító tökéletesség.

A 15 éves Magyar Elektronikus Könyvtár születésnapja alkalmából 15 kortárs szerző egy-egy művét tette elérhetővé az olvasók számára. A www.mek.oszk.hu oldalon mostantól bármikor elolvashatjuk Lőrincz L. László A kicsik című könyvét, ha pedig esti mesére lenne szükségünk, csak egy kattintás Berg Judit és a Mesék a Tejúton túlról. Hozzáférhetünk Bartis Attila Tizenegy novella, Csányi Vilmos Malion és Theaés Szív Ernő (Darvasi László) A vonal alatt című köteteihez. Rajtuk kívül Heller Ágnes, Nyíri Kristóf, Nemeskürty István, Kenyeres Zoltán, Vekerdi József, Vajda Mihály, Szilágyi Szabolcs, Hévizi Ottó, Zimányi Vera egy-egy szövege olvasható a digitális könyvtárban, érdemes kutakodni. A szövegeket maguk a szerzők adományozták a szervezetnek. (MTI)

Rájuk vagyunk büszkék, az ő meséiken növünk fel, az ő történeteiket mondjuk el újra és újra gyerekeinknek. De mit szeretünk bennük, melyikőjüket miért olvassuk - és ki az, akinek a meséit valamiért mégse olvassuk szívesen? Összeszedtük a magyar mesehagyomány legnépszerűbb szerzőit - ha már meséről van szó, hetet. Összeállításunk szigorúan szubjektív, vitatkozni szabad. Lázár Ervin

Amiért szeretjük: A szökevény szeplők iskolai olvasása után mindenki szeplős akart lenni az osztályban. Dömdödöm pedig minden kétséget kizáróan a legbölcsebb mesehős. A humor és az irónia keserédessé teszi Lázár Ervin mesevilágát, mely nemcsak egyedi, de mesterien felépített is. 

Amiért unalmas: Unalmas? Rongyosra olvassuk!

Janikovszky Éva

Amiért szeretjük: Janikovszky Éva feszes, jól megírt szövegei, valamint az azoktól szinte elválaszthatatlan Réber László illusztrációk üdítően hatnak a sok locsogós, túlcsicsázott gyerekkönyv mellett. Igazi klasszikus.

Amiért unalmas: Az Örülj, hogy fiú! és az Örülj, hogy lány! a legmodorosabb, legközhelyesebb ajándékkönyvek közé küzdötték fel (vagy inkább le) magukat. A magyar olvasóközönség körében hangosan sztárolt Janikovszky legidegesítőbb jellemzője, hogy a gyerekeknek szánt könyveiben örökké és erőltetetten kikacsint a felnőttekre.  

Dargay Attila

Amiért szeretjük: Munkássága nemcsak megkerülhetetlen, de felejthetetlen is, szinte minden magyar animációs filmet, amit ismerünk és szeretünk, ő készített. A Vuk vagy éppen a Szaffi a mi Walt Disney-nk, sorozatain (például a Pom Pom vagy A nagy ho-ho-ho-horgász) több generáció nőtt fel és nevelkedik most is. Igazi zseni, akire a magyar mese és filmgyártás örökre büszke lehet.   

Amiért unalmas: Egyre fásultabban várjuk, hogy a Dargay-klasszikusok után mikor fog végre újjáéledni a magyar animációs film. Továbbá rossz látni, hogy tehetségtelen kóklerek elpazarolják az örökségét (lásd például A kis Vuk). Dargay viszont mindig is megunhatatlan marad.

Bálint Ágnes

Amiért szeretjük: Bálint Ágnessel kezdődött a magyar gyerektelevíziózás, műsorai pedig még ma is sokak kedvencei. A Futrinka utca lakói, Mazsola, Kukori és Kotkoda, vagy éppen Frakk születésük óta nem mentek ki a divatból, a legtöbb felnőtt úgy gondol rájuk, mint a tévés mesék békés aranykorára, amikor még a mesék nem voltak erőszakosak, és nem tört a gyerekek romlatlanságára a gonosz Cartoon Network.

Amiért unalmas: A könyvek, a televíziós és színházi bábjátékok után megérkeztek a Bálint Ágnes-hangosmesekönyvek, a puzzle-ök, a társasjátékok, a Mazsola- vagy Frakk-plüssök - ennyi talán még Bálint Ágnesből is sok.

Bartos Erika

Amiért szeretjük: Az építészből örök amatőr meseíróvá és illusztrátorrá avanzsáló Bartos Erika könyvei a maguk egyszerűségében kétségkívül hordoznak valamilyen bájt. Kellő történeti távolból visszatekintve pedig a Bartos Erika-sikersztori minden bizonnyal a könyvpiac és könyvmarketing egyik legendájává fog válni. 

Amiért unalmas: Címszavakban: monotonitás, gondolkodást nem igénylő nyelvi és vizuális minimalizmus, futószalagon gyártott folytatások, tolakodó marketing.

Berg Judit

Amiért szeretjük: Berg Judit meseírói tehetségét nem lehet elvitatni: párhuzamosan több sorozatot is ír, melyek hasonlóan színvonalas, nyelvi minőségükben is megbízható mesék.

Amiért unalmas: Az állandóság azonban vissza is üthet. Több tucat kötet után egyre nehezebb újat mutatni. A folyamatosan megjelenő újabb és újabb köteteket rezignáltan tudomásul vesszük, a gyerek kedvenc sorozatának friss köteteit pedig automatikusan visszük haza, hogy minden különösebb meglepetés nélkül a már jól megszokott Berg Juditot tovább (vagy inkább újra és újra) mesélhessük.

Benedek Elek és a magyar népmesék

Amiért szeretjük: A magyar népmeséket legtöbben Benedek Elek gyűjtése nyomán ismerjük. Munkásságát - akárcsak a népdalgyűjtő Kodály Zoltánét - töretlen megbecsülés övezi, a népmesékre pedig, akár rajzfilmsorozatról, akár könyvekről van szó, nosztalgiával gondolunk. A népi hagyományok átörökítését segítő történetek ráadásul izgalmas akciókkal, véres tragédiákkal, túlvilági démonokkal zsúfoltak. A magyar népmesék gyerekszemmel az általános emberi értékek diadaláról szólnak, az idősebbek akár horrornovellákként is olvashatják őket. A rajzfilmekben pedig hihetetlen abszurd báj rejtőzik.  

Amiért unalmas: Bár valóban gazdag népmesegyűjteményünk van, a történetek felépítése elég monoton. Aki ismer párat, az tulajdonképpen ismerheti mindet: három királylány, legkisebb szegénylegény. A felkapottobb mesékkel farsangokon, óvodai-iskolai előadásokon, színházban, bábszínházban, tévében és diafilmeken is találkozhatunk. Sok gyereket már nehezen kötnek le az ismerős szerkezetű, régies stílusú és népies életmódról szóló mesék. Pedig a kevésbé favorizáltak között bőven akad izgalmasabb történet, csak ritkán vesszük a fáradságot, hogy megismerjük azokat. Érdemes turkálni Benedek Elek mesegyűjteményeiben (amelyek szerencsére interneten is elérhetők).

Sorozatunkban művészembereket kérdezünk kedvenc olvasmányaikról, regényhőseikről, mondataikról, és minden egyébről, ami csak eszünkbe jut. A szabály, hogy csak ötöt választhatnak, és muszáj magyarázkodniuk is. Mivel ma, szeptember 30-án ünnepeljük Benedek Elek születésnapját - és vele együtt a mese napját is -, a mesékről faggattuk következő "áldozatunkat". Marék Veronika, Kipp kopp, Boribon és a Kockásfülű Nyúl kitalálója imádja a kis állatokat és a "füvek-növénykék" világát.

Az Apa és fia című regényével berobbant brit Tony Parsons kapcsán szokták gyakran emlegetni a "pasi irodalom" (lad lit) kifejezést. Mondván, ő teremtette meg a Bridget Jones-féle csajos könyvek (chick lit) pasis ellenpárját, ahol tipikus harmincas férfi-parák kerülnek előtérbe könnyed, olvasmányos tálalásban: elköteleződés, felelősségvállalás, házasság, válás, gyereknevelés, ilyesmi. A pasik jobban jártak, hiszen Tony Parsons vagy Nick Hornby (akit még ebbe a kategóriába szoktak utalni) legrosszabb formájában is jobb, mint az átlag rózsaszín borítós csajos könyv. Parsons állandó visszatérő témája a házasság és a család. Legutóbb magyarra fordított regényében, A kedvenc feleségem-ben megint veszélybe kerül egy frigy, most éppen Kínában.

Nagy a felhajtás az északi írók körül. Mintha benyomtak volna egy gombot - a krimik sikere után most már minimum fél szemmel az északiakat figyeli a világ. És ha ebbe berobban egy lány, aki feministának, biszexnek és gótnak mondja magát, lila a haja és a kommunizmus legsötétebb ügyeiről ír regényt, akkor persze hogy arra lecsapnak a kiadók - nálunk a Scolar. A fiatal, finn Sofie Oksanen vérprofi forgatókönyvíróként nyúlt hozzá a múlthoz. Nem tököl mesélős családregénnyel, nem pepecsel történelmi korfestéssel. Helyette ír egy izgalmas lélektani thrillert. A rendszerek változnak, csak a fekete autó, a krómbőr csizma és az erőszak örök.

Ma kihirdették a hárommillió forinttal járó Rotary irodalmi díj idei jelöltjeit: Garaczi László katonasztorija, Szilasi László remek kultúrtörténeti krimije vagy Ferencz Győző verseskötete győzhet. A nyertest október 10-én hirdetik ki. Tavaly Darvasi Lászlóé volt az elismerés, az előtt pedig Lator Lászlóé.

Vas István ma, szeptember 24-én ünnepelné századik születésnapját. Hallgasd meg, hogy mond verset a költő!

Az Élet és Irodalom ma megjelent legújabb számában (2010. szeptember 24.) Cserna-Szabó András és Kerékgyártó István egy-egy - a lap külön felkérésére írt - kriminovelláját olvashatjuk. Cserna-Szabó hőse, Farsang, a dalköltő saját Jobbik Énjét keresteti egy magánnyomozóval. A végkifejlet fokozhatatlan, és közben még Petri György viselt dolgairól is megtudhatunk ezt-azt (itt olvasható). Kerékgyártó írása (itt) a boldog békeidőkbe kalauzol vissza: egy nyugalmazott detektív emlékszik vissza egy Párizsban játszódó bűnesetre, mesélés közben pedig nagy műgonddal oldalast eszik, sörrel öblíti, virslit rendel hozzá pörköltszaftban. Gazdagabbak leszünk a "májusi bor" receptjével, és elámulunk, milyen apróságokon múlik a boldogság.

Az Új Forrás című folyóirat szeptemberi száma is a bűnirodalom köré szerveződik (egyelőre szintén csak könyvesboltokban és néhány újságosnál keressük). "Krimit azért írok, mert szeretem olvasni. Szeretem a jó történeteket. Még izgalmasnak sem feltétlenül kell lenniük" - mondja Kondor Vilmos a vele készült interjúban. A beszélgetés mellé, természetesen, kriminovella is jár - mégpedig izgalmas. Meg tanulmányok Kondor könyveiről.

Faludy György szeptember 22-én lett volna százéves. Születésnapját arra használtuk fel ürügyül, hogy körbenézzünk, hogyan látják őt és saját szakmájukat kollégái: milyen költőnek lenni 2010-ben? Tíz szerző válaszolt kérdéseinkre. Kiderült, szép szakma, de ha valaki ezt választja, keressen mellé kenyérkereső foglalkozást is. A mai korban legalább az a jó, hogy lehet játszani a formákkal. Azt is megtudtuk, Faludy Györgyöt bizonyos körökben fanyalgás övezi, Kosztolányi viszont egyöntetű népszerűségnek örvend.

Ha a 21. században azt hallani egy könyvről, hogy "betiltották" - főleg ha maga a pápa! -, az ember azonnal szalad a boltba megvenni, tiszta sor. Ennél jobb reklám nem kell. Ha meg már közel ötven országban, több millió példányban vásároltak be belőle az olvasók, akkor szinte mindegy is, hogy valójában miféle lobbi mit csinált (vagy mit nem csinált) a háttérben. Valójában nem kerültek indexre az olasz történészházaspár, Rita Monaldi és Francesco Sorti történelmi regényei, az ügyes marketingesek jóvoltából mégis úgy jegyezte meg a világ, "ez az a könyv, amit betiltott a pápa". A hét kötetesre tervezett, hírhedett sorozatnak most jelent meg a harmadik része magyarul Veritas címmel. Jó hírünk van a széria rajongóinak: eddig ez a legjobb.

Ian McEwan nagyon nagy író, szögezzük le az elején. Szombat című művét - bármilyen kiváló is - mégsem ajánljuk akárkinek: cinikus, fásult, "én már mindent láttam a világból"-beállítottságú ismerősünknek ne adjuk a kezébe. Azoknak viszont, akik kedvelik a szellemi kihívásokat, mindenképp. Nagy örömet szerzünk vele.

A hányattatott sorsú és mindig polgárpukkasztó Faludy György ma ünnepelné századik születésnapját. Kalandjainak a fővárosi emlékkiállítás segítségével eredtünk nyomába. Be tudják-e mutatni a gimnáziumi tablóképek, az egzotikus szuvenírek és a recski anekdoták a kivételes személyiség életét? Picuri kiállítás, nagy elme. És végül arra is fény derül, hogyan lett Edgar Allan Poe és Walt Whitman amerikai kém.

Spiró György jobban mozog a múltban, mint a jövőben. A keserű és cseppet sem vicces Feleségverseny után most élvezetes - bár semmivel sem derűlátóbb - regényt írt a Kádár-kor hajnaláról és egy kisemberről, akit az aranyere sem ment meg a megtorlástól. A Tavaszi tárlat című regénynek egy baja van: rövid. Nem fért bele minden, ami elmondható erről a korról - és amit el kéne már mondani.

Terry Pratchett szatirikus fantasy-világa éppúgy bővelkedik látványos elemekben és mesés fordulatokban, mint a kolléga, J. K. Rowling univerzuma. A filmesek valamiért mégsem csaptak le a lovaggá is ütött író műveire, eddig csak tévés minisorozatok készültek belőlük. A legfrissebbet, a tavaly Magyarországon forgatott Going Postal címűt jövő hétvégén tűzi műsorra az HBO. A filmben az író is feltűnik.

Agatha Christie életében van egy homályos folt, amelyet életrajzíróinak máig nem sikerült tisztázni. 1926. december 3-án az akkor 36 éves írónő egyszer csak eltűnt. Az egész ország őt kereste, az ő képeivel volt tele a sajtó, több ezer civil önkéntes szállt be a keresésbe. Egészen addig, míg 11 nap múlva egy angliai fürdőhely szállodájából nem telefonáltak, hogy van ott náluk egy hölgy, aki megszólalásig hasonlít az újságokban látott fotókra. A hivatalos verzió szerint az írónő eltűnése napján egy közúti balesetben a fejét beütötte, és amnéziás lett. Sokan azonban előre eltervezett fifikás médiakampányként magyarázzák az írónő eltűnését. Egy Jared Cade nevű szerző Agatha Christie és a hiányzó tizenegy nap című magyarul most megjelent könyvében új teóriával állt elő. A könyv fordítójával, Sipos Katalinnal beszélgettünk.

Philip K. Dick 1963-ban írta a magyarul nyáron megjelent A Titán játékosai-t, amiben utolsó harcára készül a megtizedelt, legyőzött emberiség. A csata azonban nem az űrben vagy egy másik bolygó felszínén zajlik, hanem a játékasztalon és a különböző szerekkel teletömött emberek agyában. A Titán játékosai nem a legjobb Dick-regény, de lehet, hogy társasjáték-geekeknek különös örömet fog okozni.

A mai lelkiismeretes szülők általában igyekeznek ellátni gyermekeiket a bőséges gyerekirodalom javával. De mi történik az óvodákban? Öt oviban jártunk, hogy kiderítsük.