A szörnyek könyve inkább rendetlen művészettörténeti egyveleg, mint hiánypótló és átfogó szörnytan gyermeki fantáziájú felnőtteknek. Szép a borító, és szépek a képek, de egy tudományos igényű szörnykatalógustól többet várna az ember.

Bayer Antal, a Képregényszövetség elnökségi tagja szerint már minden fontos képregénytípusból bejöttek a nagy nemzetközi címek, itt az idő, hogy a magyar alkotók álljanak elő a farbával. Szerinte a hazai témájú, önéletrajzi vagy szatirikus képregény lenne sikeres itthon. Bárány Ferenc, a Watchment, a Sandmant és a Hellboyt kiadó Cartaphilus munkatársa pedig elmondta, a következőkben Alan Moore egy másik legendás képregényének kiadásával kacérkodnak. Egy kis cég (Míves Céh) és egy nagy (Cartaphilus-Alexandra) képviselője - egyben a képregényes szakma két régi motorosa - beszélgetett velünk arról, mi lenne jó a hazai piacnak. Közben megtudtuk, hogy a graphic novel viszonylag friss műfaj Amerikában is, és megfejtettük a mangák népszerűségének titkát.

1991-ben megerőszakolnak egy kislányt az Üdvhadsereg nyári táborában. Tizenkét évvel később, karácsony előtt egy héttel a szervezet egyik munkatársát fejen lövik Oslóban. Mi az összefüggés? Jo Nesbo-nek van egy nagy előnye A tetovált lánnyal világszerte ismertté lett Stieg Larssonnal szemben. Még él. És ír. Magyarul most jelent meg a legújabb, negyedik Harry Hole-krimi, ami az előzőeknél is virtuózabb írói csavarokkal meséli el a jó keresztények után loholó horvát bérgyilkos történetét.

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál szervezői hivatalosan még nem jelentették be, de már tudni lehet, a következő évi Könyvfesztivál külföldi díszvendége a történelmi regényeiről híres svéd szerző, Per Olov Enquist lesz.

Jó hír a képregényes arcoknak: újabb alapmű jelenik meg a december 18-i Hungarocomixra. Az amerikai képregényíró- és rajzoló Jason Lutes Berlin című képregénytrilógiáját Art Spiegelmann Maus-ához szokták hasonlítani: mindkettő fekete-fehér graphic novel formájában dolgozza fel a náci időszakot. Jason Lutes viszont nem a holokausztot, hanem a hozzá vezető időszakot akarja bemutatni: a nácizmus lassú és vészjósló kibontakozását a 20-30-as évek weimari köztársaságában. A demokrácia diktatúrába való fokozatos átalakulását két főszereplő, egy fiatal újságíró (Kurt Severing) és egy művészeti hallgató (Marthe Müller), illetve más karakterek (pl. eltérő politikai nézetek miatt szétbomló család, túlterhelt szerkesztő, rendőr stb.) sorsán keresztül mutatja be.

A zseniális fantasyszerző, Neil Gaiman hiába számít néhány éve már nálunk is sztárszerzőnek, a főművének tartott, egekig magasztalt Amerikai istenek-et lehetetlenség beszerezni magyarul (a képen a szerző éppen ezzel a könyvvel pózol a frankfurti könyvvásáron). Pedig 2003-ban a szegedi családi kiadó, a Szukits, de az a kiadás mára az antikváriumokból és a könyvesboltok raktáraiból is csontra elfogyott (ugyanígy járt az 1999-ben megjelent Tükör és füst novellagyűjtemény). Hogy lehet, hogy van egy fantasysztárunk, akinek épp a legfontosabb könyvét nem lehet nálunk kapni?

Neil Gaiman a modern kor Grimmje: akár regényt ír, akár képregényt, aprólékosan kidolgozott meseszerű fantáziavilága seperc alatt beszippant. A Cartaphilus tavaly kezdte el kiadni Gaiman tízkötetes képregénysorozatát, a Sandmant. Eddig kettő jelent meg belőle magyarul, a decemberi Hungarocomixra jön a harmadik. Nem a legszebb képregény a világon, de a sztori annyira lehengerlő, hogy simán elfeledteti a rajzok esetlenségét. A megszemélyesített Álom kalandjai elképesztő csűrcsavarokkal.

Egy kínai kiadó nem találta a Grimm-testvérek eredeti német nyelvű meséit, ezért egy japán kiadvány alapján készítették el a mesék kínai kiadását. Utólag jöttek rá, tévedésből a világhírű történetek pornográf változatát fordíttatták le, amelyben Hófehérke erotikus kapcsolatba bonyolódik előbb apjával, aztán a hét törpével, halála után pedig egy nekrofil herceg használja ki őt szexuálisan. A Grimm-mesék ominózus pornóváltozatát a Miszao-Kirju japán szerzőpáros jegyzi, a hibát a China Media Time érdekeltségébe tartozó China Friendship Publishing Company követte el. A pornómesék a gyermekkönyvek között kaptak helyett, és szerzőként a Grimm-testvérek szerepeltek. A köteteket azóta eltávolíttatták a könyvespolcokról. (MTI)

Az Agavénál most jelent meg A halállista című regény, amely formabontó felépítése és szokatlan szereplői segítségével rázza fel a hagyományos krimirajongókat. Gyilkosság és nyomozás itt is van - de a detektív egy kitömött medve, aki plüsstársai segítségével jár utána az igazságnak. Erről jutott eszünkbe, hogy van még néhány olyan krimi, amelyben állatok: macska, birka és teddy maci ered a bűn nyomába. Mindegyik sztori máshogy lóg ki a sorból, de az tuti, hogy izgalom nélkül nem maradunk.

December 7-től tíz e-könyv olvasót próbálhatnak ki az Országos Széchényi Könyvtár látogatói. Az olvasókat egyelőre csak a könyvtáron belül lehet használni, de a hosszú távú cél az, hogy később kaució ellenében haza is lehessen vinni. A My Ebook nevű készülékeket egy miskolci forgalmazó cég ajándékozta a könyvtárnak, ők cserébe tartalmakat kapnak majd a Magyar Elektronikus Könyvtártól. A készülékeken egyelőre csak szabadon elérhető könyveket lehet olvasni; a könyvtár célja első körben az, hogy felmérje, mekkora az érdeklődés az olvasók részéről az új lehetőség iránt. "A könyvtár hisz abban, hogy az e-könyv olvasó az általános vélekedéssel ellentétben modern, olvasóbarát kezdeményezés, amely nem gyengíti, éppen ellenkezőleg, erősíti a könyvtárak pozícióit" - szerepel az OSZK sajtóközleményében. A könyvtár a jövőben saját kiadványait, állományának ritka dokumentumait (például kódexekről készült fotókat), illetve web- és digitális tartalomszolgáltatásait is szeretné bemutatni olvasóinak az olvasó segítségével.

Váncsa István előző szakácskönyve is legalább annyira volt szórakoztató szépirodalmi olvasmány, mint receptgyűjtemény. Most aboltokba került a második mű, amelyet a Heti hetesből és az Élet és Irodalomból ismert újságíró kulináris szépíróként jegyez. A Lakoma című szakácskönyv a mediterrán konyha gasztrozófiai és kultúrtörténeti lapozását nyújtja a szerzőtől megszokott sok kitérővel. Sumer-akkád történelmi becsináltak, kortárs táplálkozási elméletek, turáni átok, olajak és kuszkuszok, valamint 650 recept. Cserna-Szabó András Váncsa István új szakácskönyvéről.

A főpolgármester világa két részben: Tarlós István, Budapest vezetője Otthonom - Budapest címmel adta ki második önéletírását, amelynek első felében szórakoztató, olvasmányos stílusban beszél életéről, a második részben viszont jön a politikus, aki jóval keményebb és szárazabb. Nem tipikus magyar politikus-memoár Tarlósé, sokkal személyesebb: kiderül például, hogy mennyire volt verekedős gyerekkorában, ki a kedvenc színésznője, és mi az, ami lehangolja.

Akár valaki még csak gondolkozik, hogy érdemes-e e-könyv olvasót vennie, akár már döntött arról, hogy beszerez egyet (vagy már be is szerezte korábban), jól jöhet az ünnepek előtt egy gyors e-könyv körkép. Kutakodtunk egy kicsit az e-könyvesboltokban, mit és mennyiért lehet vásárolni. A helyzet nem túl rózsás, de kis erőfeszítéssel össze lehet rakni egy tisztességes karácsonyi csomagot villanykönyvekből is. Sőt, kincsekre is bukkantunk kutakodás közben.

Két hét múlva szombaton (december 18-án) rendezik meg a hagyományos téli képregényvásárt, a Hungarocomixot. Ezúttal az animések is betársulnak, a két rendezvény együtt fog új helyszínre költözni, a Millenáris B épületébe (ez az, ahol a Könyvfesztivál is szokott lenni). A belépő 1000 Ft lesz. Télapós Hulk, neccharisnyás fantasy, vörös szörny, Enki Bilal, Stephen King és egy harcias kanadai tini.

A Tokió Vice című könyv szerzője nem mindennapi figura. Jake Adelstein volt az első amerikai riporter Japán legnagyobb példányszámú lapjánál, a Jomiuri Sinbunnál. Oknyomozó újságíróként a szexipar és az emberkereskedelem legpiszkosabb szennyesében turkált, és még a jakuzával is összetűzésbe került. Dokumentumregénye alvilági útmutató a japán erőszak és perverzió világához.

Huszonöt évvel a Nullánál is kevesebb után Bret Easton Ellis megírta, mi lett negyvenes éveikre a regény közönyös, sivár és tehetetlen tinédzsereiből. Aki az előzményhez hasonló erejű korrajzot vár, csalódni fog. A Királyi hálószobák nem korrajz, csak pár furcsa szerelem és pár még furcsább gyilkosság története. Annak viszont nem rossz.

Arculatváltáson esett át az utóbbi hónapokban az Európa Könyvkiadó: szokatlan, formabontó borítók fémjelzik az új művészeti vezető, Gerhes Gábor vizuális reformját. A képzőművész-dizájner szerint a könyvnek tizedmásodpercei vannak, hogy hasson, a kortárs irodalmat megjelentető Európának pedig külalakjában is igazodnia kell a trendekhez. Gerhes Gábor hatáskeltő trükkökről és a fiatal művészgenerációról mesélt nekünk, és közben elárulta azt is, új köntösben folytatódik a legendás Modern Könyvtár-sorozat, modern dizájnnal adják ki újra az összes Bret Easton Ellist és Pelevint, sőt az Európa hagyományos Agatha Christie-szériája is frissül. Interjúnkból kiderül, hogy készül a kortárs világirodalom új ruhája.

Most már biztos, hogy a páros évek jobbak a videojáték rajongóknak. 2008-ban a Narratívák sorozat hetedik kötete segített eligazodni a játéktudományban elmélyülni vágyóknak a narratológia és játéktudomány (ludológia) területén. 2010-ben fél éves időszaki kiállítással ünnepelte a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum a Space Invaders játék (és magyar klónja, az Űrhódító) születésnapját, az év végére pedig megjelent Beregi Tamás a videojátékok első ötven évét összefoglaló könyve, a Pixelhősök.

Barátság, forradalom, szerelem és Kína pucér alfele - foglalja össze a lényeget a reklámszöveg a borítón. A New York Times kritikusa más szempontból közelíti meg a történetet: szerinte a Testvérek olyan, mintha D. H. Lawrence valamely regényét Tom Wolfe költené át, hogy aztán Baz Luhrmann vizuális fantáziájának köszönhetően nyerje el végső formáját. Modern családregény, két fogadott testvér életének krónikája, történelmi szatíra Kína utóbbi ötven évéről, fekete komédia sok-sok vulgaritással és kegyetlenkedéssel - ez mind igaz Jü Hua (a szó összes értelmében) nagy regényére, mely a közelmúltban jelent meg a Magvetőnél magyarul.

Angol nyelvterületen pár éve nagy könyvsiker volt a fiatal ausztrál író, Markus Zusak A könyvtolvaj című regénye, nálunk az Ulpius adta ki november elején. A könyv az Anna Frank naplójára hasonlít leginkább, annyi a különbség, hogy itt a főhős nem egy holland zsidó kislány, hanem egy szőke német árva, aki könyvek mögé bújva éli át a második világháborút. Az ötlet jobb, mint az elbeszélés; túl sok gyermeteg mondaton és idegesítő írói trükkön kell átverekedni magunkat az igazán fontos részekig.

Idén a 85 éves katalán írónő, Ana María Matute kapta a spanyol nyelvű országok legrangosabb irodalmi elismerését, a Don Quijote szerzőjéről elnevezett 125 ezer eurós (csaknem 35 millió forintos) Cervantes díjat. "Régóta kijárt neki ez a díj, de jobb későn, mint soha" - kommentálta a hírt az idei Nobel-díjas Mario Vargas Llosa, aki 1994-ben kapta meg a Cervantes-díjat. Matutét a polgárháború utáni spanyol irodalmi nemzedék egyik jelentős szerzőjeként tartják számon. Munkásságára erősen hatott a spanyol polgárháború, több könyve szól erről a témáról, visszatérő témái az erőszak és a gyermeki ártatlanság elvesztése. Emellett számos gyermekkönyvet is írt. Munkáit 23 nyelvre fordították le, magyarul olvasható a Paulina című ifjúsági regény és számos novella. Jelenleg több ország egyetemén oktat, idejének nagy részét az Egyesült Államokban tölti. (MTI)

Cigányok című új művében mindenkinek odacsap, tíz nap alatt írta meg a szeptember 11-ei terrortámadás történetét, illetve körüllengi a Titkok könyvének, valamint harmincöt évnyi krimi-, fantasztikus és ifjúsági irodalmi életműnek a legendája. Emellett ő Melissa Moretti, valamint Stefan Niemayer, a náci történelem ismerője. Közel hatszáz könyve jelent meg Nemere Istvánnak, csak idén huszonegy. Eddig. Interjúnkban szó esik szocialista kultúrpolitikáról és Kuczka Péterről, Hitlerről és a tankönyvekről, szakmaiságról, idézőjelbe tett hitelességről és az évente eladott háromszázezer Nemeréről. Tisztázzuk a városi legendát, amely szerint Sylvester Stallone lenyúlta az író egyik regényét. Az író meglepő válaszai.

Múlt héten jelent meg magyarul a pincében fogva tartott osztrák lány, Natascha Kampusch 3096 nap című könyve, amiben nyolc és fél évig tartó fogságáról számol be meglepően hideg fejjel és elemzően. Natascha Kampusch története nemcsak azért egyedülálló, mert egy ember majdnem egy évtizeden keresztül a külvilág sejtése nélkül tarthatott fogva a pincében egy másik emberi lényt, hanem azért is, mert ennél az esetnél is bebizonyosodott, hogy a médiagépezet nem rest bárkiből rövid úton celebet csinálni. Kár, hogy ez a történet már hiányzik a könyvből.

Nem szerencsés, amikor egy gyerekkönyv túl direkt módon kacsintgat a szülőkre, mintegy cinkosként: "a gyerek úgysem érti, de, ugye, mi igen". Úgy látszik azonban, kezdenek divatba jönni az ilyen könyvek: az elmúlt időszakban három gyerekkönyvnek álcázott, valójában felnőtteknek szóló verseskötet is megjelent.

A Harry Potter-széria főszereplői, Daniel Radcliffe, Emma Watson és Rupert Grint is csatlakoztak az Amerikai Könyvtárak Szövetségének Olvass! elnevezésű kampányához, amelynek célja, hogy közismert személyiségek segítségével népszerűsítse a klasszikus irodalmat. A felkért színészek kedvenc regényükkel a kezükben fotózkodnak, a posztereket azután könyvtárakban helyezik ki, illetve bárki megvásárolhatja őket 16 dollárért. A kampányban szerepelt már Keira Knightley, Hugh Laurie, Anthony Hopkins, Bill Gates és az Alkonyat farkasfiúja (Taylor Lautner) is. A Harry Potter-szereplők plakátjait az utolsó előtti film premierjére időzítve hozták nyilvánosságra. Daniel Radcliffe kedvenc regénye Mihail Bulgakov Mester és Margaritá-ja, Emma Watson a Rómeó és Júliá-t ajánlgatja, Rupert Grint pedig Anthony Burgess Gépnarancs-át ölelgeti a poszteren. Ez utóbbi némi felzúdulást keltett, a színész képviselőjének közleményben kellett leszögeznie, hogy Grint nem az erőszakos jeleneteket is tartalmazó könyv olvasására szólítja fel a gyerekeket, csupán arról van szó, hogy ez a kedvenc regénye (egy tavalyi Halloween-bulira a film főszereplőjének öltözött). A Harry Pottert játszó Daniel Radcliffe egy interjúban elmesélte, a Mester és Margaritá-t az Amazon online könyvrendelő rendszer dobta fel neki ajánlatképpen egyik előző könyvvásárlása alapján. Ő rögtön megrendelte, és azóta kétszer elolvasta, a fotón látható 1967-es első kiadást pedig már ajándékba kapta születésnapjára. Mint elmondta, mindig is nagy rajongója volt a mágikus realizmusnak.