"A regény, ami alapján A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken készül készült" – harsogja a fülszöveg, sőt, biztos, ami biztos, a könyvre rászerelt színes papírcsík is. Jack Sparrow kalandjainak írói a kezdetektől fogva az Ismeretlen vizekenből szipkáztak– csak most végre bevallották. A kalózkodás már önmagában nagy vagányság, varázslattal, szörnyekkel és élőhalottakkal megspékelve pedig még élvezetesebb móka – a Karib-tenger kalózai előtt már a Monkey Island számítógépes kalandjáték-sorozat is sikerre vitte ezt a jóféle kevercset, sőt, a nálunk Kaland Játék Kockázat néven ismert lapozgatós játékkönyvek sokáig kiadatlan, „elveszettnek hitt”, kötete is egy bizonyos Vérescsont nevű, rettegett kalózról szól, aki a fekete mágia segítségével tér vissza a halálból.
Bevallottan vagy nem bevallottan, de mindezek mögött Tim Powers regénye, az Ismeretlen vizeken áll. Powerstől magyarul eddig csupán a majdnem zseniális Anubisz kapui-t olvashattuk (még a Valhalla adta ki két kötetben, jó szokásukhoz híven ordenáré módon, random módon kettévágták a közepén), az Ismeretlen vizeken-t a Galaktika Jack Sparrow negyedik kalandjának filmbemutatójához időzítve jelentette meg. Mert hogy ugye annak alapján készült.
Philip K. Dick egykori cimborája előszeretettel ötvöz látszólag egymáshoz nem illő dolgokat, és ráadásul mindezt sokszor történelmi köntösbe is öltözteti, hogy még azt is kifordíthassa - Byront és Shelleyt a görög mitológia szörnyeivel, Einsteint és Chaplint okkultistákkal ugrasztotta össze, az Anubisz kapui-ban pedig az időutazást hozta össze a 18. századi London nyomornegyedeivel, sok-sok varázslattal, testcserével és ősi, egyiptomi istenekkel.
Némely motívum visszaköszön az Ismeretlen vizeken-ben, sőt, maga a történetszövés annyira hasonló, hogy akár a testvére is lehetne az Anubisz kapui-nak. John Chandagnac bábjátékos Jamaikába utazik, hogy bosszút álljon nagybátyján, aki közvetve felelős apja haláláért és még az örökségéből is kiforgatta. Ám a hajót útközben kalózok támadják meg, hősünknek pedig választania kell: vagy beáll közéjük, vagy meghal. Így lesz belőle Sanda Jack, a csirkéket tollastól főző, igénytelen kalózbanda szakácsa, és mielőtt még bozontos haramiává züllene, máris csatlakozik a rettegett Feketeszakáll csapatához, hogy felkutassák a legendás Örök Ifjúság Forrását, és nem mellesleg kiszabadítsa a lányt, akit szeret.
A kalózok hajókat csáklyáznak meg, rumot vedelnek, tengeri ütközetekben vesznek részt – Powers a zsáner szinte mindegyik klasszikus elemét felsorakoztatja. Rendkívül sok tengerész szakkifejezést használ, és noha sokszor nem érteni, hogy mi is zajlik egy hajó fedélzetén, éppen emiatt válik olyan bitangul kalózossá. Ám a történet igazi ízét a fantasy elemek adják: Powers kalózainak mindennapjait átszövi a vudu mágia, zombikkal, szellemekkel és nagyhatalmú varázslók csatározásaival. Minden adva van hát egy tökéletes kalandregényhez.
Mégsem válik tökéletessé, mert Powers túl sok szálat mozgat, és ahogy azt már az Anubisz kapui-ban is elszúrta, a regény kétharmadánál új irányba tereli a cselekményt, amit már nem tud elegánsan lezárni, így jobbára összecsapja a végét. Az Ifjúság Forrását viszonylag hamar megtalálják, onnantól kezdve pedig Sanda Jack azt a nőt igyekszik kiszabadítani, akinek nincs sok funkciója, csak valahogy egyik pillanatról a másikra szerelmes lett belé.
Végezetül lássuk, A Karib-tenger kalózai negyedik része mennyire tekinthető a regény feldolgozásának? Számtalan helyszín, jelenet, a hangulat itt-ott már visszaköszönt a trilógia darabjaiban is, sőt, az Ifjúság Forrása utáni kutatás, a zombikalózok alaposan átdolgozva ugyan, de már az első részben, a Fekete Gyöngy átkában is felbukkantak. A növénnyé változó kalózok is ismerősek lehetnek – Davy Jones Bolygó Hollandijának a mélyén jó néhányan hasonlóképpen végezték, a hajótestbe beépülve. A negyedik filmben Feketeszakáll figuráját, élőhalott szolgáit és – immár nevesítve – a Forrást használták fel, alaposan leegyszerűsítve. Viszont annyi remek ötlet maradt a regényben, hogy még egy trilógiányi Karib-tenger kalózait simán összelopkodhatnak belőle.