Umberto Eco szélhámos hamisító hőse végigszáguld a 19. század második felén: Garibaldinál kémkedik, Sigmund Freuddal vacsorázgat, machinál a Dreyfus-ügyben, és ha ez még nem lenne elég, ott bábáskodik a Cion bölcseinek jegyzőkönyveként elhíresült titokzatos iromány születésénél is. Múlt héten látott napvilágot olasz nyelven Eco Il cimitero di Praga (A prágai temető) című új regénye, amit az olasz sajtó az új A rózsa neveként harangozott be. Barna Imre már javában dolgozik a regény magyar fordításán, ami csak a jövő évben lesz kész, de addig is mesél a briliáns és bonyolult regényeiről ismert Umberto Eco legújabb könyvéről.

A tapasztalat azt mutatja, hogy míg a kislányok gyorsan rácuppannak a mondókákra, mesékre, addig a fiúkat csak furmányos módon lehet elcsalni a különböző járművektől a könyvek mellé. Összeállításunkban a fiús szülőknek szeretnénk segíteni: olyan kiadványokat ajánlunk, amelyek a legmozgékonyabb imposztort is mesehallgatásra bírják. Mivel nemrég megjelent köteteket szemléztünk, a listánkon szereplő öt könyv ajándékötletnek sem utolsó.

Már emlegettük, hogy szép számban jelenik meg mostanában kortárs dél-amerikai irodalom. Ezúttal Samanta Schweblin A madárevő című novelláskötetét olvastuk, amelyet a fordító hatékony marketingjének köszönhetően nagy várakozással fogadtunk. És nem kellett csalódnunk.

Az utóbbi időben egyre több színvonalas dél-amerikai regény lát magyarul napvilágot az angolszász kultúra uralta világban, így végre megismerkedhetünk a latin-amerikai szerzők fiatalabb generációjával is. A fiatalon elhunyt chilei Roberto Bolanót mindenki az új Borgesként tartja számon. Bár könyveit csak most kezdi kiadni az Európa Könyvkiadó, egész izmos magyarországi rajongótáborral büszkélkedhet, akik wikipédiás oldalait is példás rendben tartják. Mi most az első magyarul megjelenő regényt, az Éjszaka Chilébent olvastuk tőle.

Úgy tűnik, a könyvkiadók elég szégyenlősek, ha a jövőbeli nagy dobásaikról kell elárulniuk valamit. Ez alól, Halmos Ádám, a Nyitott Könyvműhely vezetője sem volt kivétel, ő is egyelőre csak Michael Caine önéletrajzáról beszélt. Kapcsolatépítés és sprint a könyvekért - Frankfurt 2010.

Az új Umberto Eco-regény még egy év, jön hamarosan Mario Vargas Llosa A kelta álma című könyve is, a válság pedig múlóban. Barna Imre, az Európa Könyvkiadó igazgatója értékelte a frankfurti könyvvásárt.

Az európai könyvkiadás legnagyobb eseménye a Frankfurti Könyvvásár, itt szoktak a kiadók tájékozódni arról, melyik külföldi könyv jogait érdemes megvenni, sőt nem egyszer itt kezdődnek el az informális tárgyalások a vásárlásról. Az idei vásárt 2010. október 5. és 10. között rendezték meg. Sárközy Bencét, a Magvető Kiadó főszerkesztőjét kérdeztük a vásár eredményeiről. Kiderült, nagyon menő most Sofi Oksanen, még mindig nem csengett le a skandináv őrület, és hogy Európa egyelőre csak az iPhone-könyvekben lát fantáziát.

Vámos Miklós A csillagok világa című új könyvében Virág Pál középkorú tengerjogász bőrébe bújik, akinek legfőbb ismertetőjegye, hogy állandóan mesél. Világnézetét és tudását, mint trezorba, úgy zárja mesékbe, hogy így adja át fiainak. Mesél az óbudai plüssállatkagyárról, Pompejiről és az időmértékes verselésről, Julius Caesarról és a kalózokról, Gulliverről és Steven Spielberg dinoszauruszairól - közben pedig az ő életét is megismerjük minden felnőtt gondjával és nehézségével együtt. A történetek meg(rajz)filmesítésért kiáltanak, de míg az megszületik, sok jó sztorit zsákmányolhatunk saját gyermekeink számára.

Ingyenkönyv rovatunk folytatódik, most az egyik legremekebb írónk egyik kevésbé ismert művét töltöttük le ingyen a netről. Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című önéletrajzi regénye agyműtétének szellemes és őszinte krónikája, mégis valahogy háttérbe szorult a mester más, derűsebb művei mögött. Pedig még a Guardian kritikusát is lehengerelte a magyar betegségregény.

Melinda Nadj Abonji Svájcban élő jugoszláviai magyar származású írónő kapja idén a Német Könyvdíjat a Galambok röppennek fel című önéletrajzi ihletésű regényéért. A Német Könyvdíj (Deutscher Buchpreis) az angol Man Booker Prize és a francia Prix Goncourt mellett az egyik legfontosabb európai irodalmi díj. Német, osztrák és svájci kiadók nevezhetik be rá legfrissebb német nyelvű regényeiket. A 25 ezer euróval (6,8 millió forint) jutalmazott nyertes nevét szokás szeint a Frankfurti Könyvvásár nyitónapján, 2010-ben október 4-én teszi közzé a díjat alapító Német Könyvkiadók Szövetsége, a Börsenverein des Deutschen Buchhandels. Melinda Nadj Abonji a vajdasági Becsejen (Óbecse) született, később Zürichbe költözött, ahol történelmet, publicisztikát és német irodalmat tanult. Személyében először jutalmaztak svájci szerzőt a Német Könyvdíjjal. A Galambok röppennek fel (Tauben fliegen auf) című kötet egy vajdasági magyar család történetét meséli el. "A regénybéli család Svájcba települ. A könyv nagy beleérző képességgel festi le az új távlatok elé néző, de a múltjával szakítani még mindig nem tudó mai Európát" - indokolta választását a zsűri. Az írónő a Goethe Intézet meghívására most szeptemberben járt Budapesten. (MTI)

Ezek a könyvek történelemkönyvek, nincs mit tenni. De megbújik mögöttük egy vicces alapötlet, amitől elfelejted, hogy a római csatornahálózatról vagy Stuart Máriáról utoljára történelemórán esett szó. Ez az ötlet annyira egyszerű, hogy azon csodálkozunk, miért nem jutott ez valakinek korábban eszébe: útikönyvnek kell álcázni a történelmet. A Thames & Hudson brit kiadó ötgarasos (-dénáros, -drachmás stb.) sorozata turistáskodás a múltban. A szériából eddig öt jelent meg, nálunk a Scolar Kiadó kezdte el kiadni, a harmadiknál tartunk most. Az ókori Rómába, Athénba és Shakespeare Londonjába ruccanhatunk el, jövő év tavaszán jön Machiavelli Firenzéje.

Skandináv krimi, hiszen skandináv szerző műve, Skandináviában játszódik, rejtélyes halálesetek körül bonyolódik a cselekménye és árad belőle a depresszió. De jóval több is annál: nem csak bűnregény, hanem bűn és bűnhődés regénye, nem csak egy szubkultúra rajza, hanem minden tizenéves közös sorsáé, nem csak néhány kamasz tragikus halálának hátterét tárja fel, hanem minden egyes szereplő lelkének legbelső, halálos mélységét. Monika Fagerholm Az amerikai lány című műve skandináv kriminek álcázott, de minden műfaji besorolás felett álló szívfájdító tökéletesség.

A 15 éves Magyar Elektronikus Könyvtár születésnapja alkalmából 15 kortárs szerző egy-egy művét tette elérhetővé az olvasók számára. A www.mek.oszk.hu oldalon mostantól bármikor elolvashatjuk Lőrincz L. László A kicsik című könyvét, ha pedig esti mesére lenne szükségünk, csak egy kattintás Berg Judit és a Mesék a Tejúton túlról. Hozzáférhetünk Bartis Attila Tizenegy novella, Csányi Vilmos Malion és Theaés Szív Ernő (Darvasi László) A vonal alatt című köteteihez. Rajtuk kívül Heller Ágnes, Nyíri Kristóf, Nemeskürty István, Kenyeres Zoltán, Vekerdi József, Vajda Mihály, Szilágyi Szabolcs, Hévizi Ottó, Zimányi Vera egy-egy szövege olvasható a digitális könyvtárban, érdemes kutakodni. A szövegeket maguk a szerzők adományozták a szervezetnek. (MTI)

Rájuk vagyunk büszkék, az ő meséiken növünk fel, az ő történeteiket mondjuk el újra és újra gyerekeinknek. De mit szeretünk bennük, melyikőjüket miért olvassuk - és ki az, akinek a meséit valamiért mégse olvassuk szívesen? Összeszedtük a magyar mesehagyomány legnépszerűbb szerzőit - ha már meséről van szó, hetet. Összeállításunk szigorúan szubjektív, vitatkozni szabad. Lázár Ervin

Amiért szeretjük: A szökevény szeplők iskolai olvasása után mindenki szeplős akart lenni az osztályban. Dömdödöm pedig minden kétséget kizáróan a legbölcsebb mesehős. A humor és az irónia keserédessé teszi Lázár Ervin mesevilágát, mely nemcsak egyedi, de mesterien felépített is. 

Amiért unalmas: Unalmas? Rongyosra olvassuk!

Janikovszky Éva

Amiért szeretjük: Janikovszky Éva feszes, jól megírt szövegei, valamint az azoktól szinte elválaszthatatlan Réber László illusztrációk üdítően hatnak a sok locsogós, túlcsicsázott gyerekkönyv mellett. Igazi klasszikus.

Amiért unalmas: Az Örülj, hogy fiú! és az Örülj, hogy lány! a legmodorosabb, legközhelyesebb ajándékkönyvek közé küzdötték fel (vagy inkább le) magukat. A magyar olvasóközönség körében hangosan sztárolt Janikovszky legidegesítőbb jellemzője, hogy a gyerekeknek szánt könyveiben örökké és erőltetetten kikacsint a felnőttekre.  

Dargay Attila

Amiért szeretjük: Munkássága nemcsak megkerülhetetlen, de felejthetetlen is, szinte minden magyar animációs filmet, amit ismerünk és szeretünk, ő készített. A Vuk vagy éppen a Szaffi a mi Walt Disney-nk, sorozatain (például a Pom Pom vagy A nagy ho-ho-ho-horgász) több generáció nőtt fel és nevelkedik most is. Igazi zseni, akire a magyar mese és filmgyártás örökre büszke lehet.   

Amiért unalmas: Egyre fásultabban várjuk, hogy a Dargay-klasszikusok után mikor fog végre újjáéledni a magyar animációs film. Továbbá rossz látni, hogy tehetségtelen kóklerek elpazarolják az örökségét (lásd például A kis Vuk). Dargay viszont mindig is megunhatatlan marad.

Bálint Ágnes

Amiért szeretjük: Bálint Ágnessel kezdődött a magyar gyerektelevíziózás, műsorai pedig még ma is sokak kedvencei. A Futrinka utca lakói, Mazsola, Kukori és Kotkoda, vagy éppen Frakk születésük óta nem mentek ki a divatból, a legtöbb felnőtt úgy gondol rájuk, mint a tévés mesék békés aranykorára, amikor még a mesék nem voltak erőszakosak, és nem tört a gyerekek romlatlanságára a gonosz Cartoon Network.

Amiért unalmas: A könyvek, a televíziós és színházi bábjátékok után megérkeztek a Bálint Ágnes-hangosmesekönyvek, a puzzle-ök, a társasjátékok, a Mazsola- vagy Frakk-plüssök - ennyi talán még Bálint Ágnesből is sok.

Bartos Erika

Amiért szeretjük: Az építészből örök amatőr meseíróvá és illusztrátorrá avanzsáló Bartos Erika könyvei a maguk egyszerűségében kétségkívül hordoznak valamilyen bájt. Kellő történeti távolból visszatekintve pedig a Bartos Erika-sikersztori minden bizonnyal a könyvpiac és könyvmarketing egyik legendájává fog válni. 

Amiért unalmas: Címszavakban: monotonitás, gondolkodást nem igénylő nyelvi és vizuális minimalizmus, futószalagon gyártott folytatások, tolakodó marketing.

Berg Judit

Amiért szeretjük: Berg Judit meseírói tehetségét nem lehet elvitatni: párhuzamosan több sorozatot is ír, melyek hasonlóan színvonalas, nyelvi minőségükben is megbízható mesék.

Amiért unalmas: Az állandóság azonban vissza is üthet. Több tucat kötet után egyre nehezebb újat mutatni. A folyamatosan megjelenő újabb és újabb köteteket rezignáltan tudomásul vesszük, a gyerek kedvenc sorozatának friss köteteit pedig automatikusan visszük haza, hogy minden különösebb meglepetés nélkül a már jól megszokott Berg Juditot tovább (vagy inkább újra és újra) mesélhessük.

Benedek Elek és a magyar népmesék

Amiért szeretjük: A magyar népmeséket legtöbben Benedek Elek gyűjtése nyomán ismerjük. Munkásságát - akárcsak a népdalgyűjtő Kodály Zoltánét - töretlen megbecsülés övezi, a népmesékre pedig, akár rajzfilmsorozatról, akár könyvekről van szó, nosztalgiával gondolunk. A népi hagyományok átörökítését segítő történetek ráadásul izgalmas akciókkal, véres tragédiákkal, túlvilági démonokkal zsúfoltak. A magyar népmesék gyerekszemmel az általános emberi értékek diadaláról szólnak, az idősebbek akár horrornovellákként is olvashatják őket. A rajzfilmekben pedig hihetetlen abszurd báj rejtőzik.  

Amiért unalmas: Bár valóban gazdag népmesegyűjteményünk van, a történetek felépítése elég monoton. Aki ismer párat, az tulajdonképpen ismerheti mindet: három királylány, legkisebb szegénylegény. A felkapottobb mesékkel farsangokon, óvodai-iskolai előadásokon, színházban, bábszínházban, tévében és diafilmeken is találkozhatunk. Sok gyereket már nehezen kötnek le az ismerős szerkezetű, régies stílusú és népies életmódról szóló mesék. Pedig a kevésbé favorizáltak között bőven akad izgalmasabb történet, csak ritkán vesszük a fáradságot, hogy megismerjük azokat. Érdemes turkálni Benedek Elek mesegyűjteményeiben (amelyek szerencsére interneten is elérhetők).

Sorozatunkban művészembereket kérdezünk kedvenc olvasmányaikról, regényhőseikről, mondataikról, és minden egyébről, ami csak eszünkbe jut. A szabály, hogy csak ötöt választhatnak, és muszáj magyarázkodniuk is. Mivel ma, szeptember 30-án ünnepeljük Benedek Elek születésnapját - és vele együtt a mese napját is -, a mesékről faggattuk következő "áldozatunkat". Marék Veronika, Kipp kopp, Boribon és a Kockásfülű Nyúl kitalálója imádja a kis állatokat és a "füvek-növénykék" világát.

Az Apa és fia című regényével berobbant brit Tony Parsons kapcsán szokták gyakran emlegetni a "pasi irodalom" (lad lit) kifejezést. Mondván, ő teremtette meg a Bridget Jones-féle csajos könyvek (chick lit) pasis ellenpárját, ahol tipikus harmincas férfi-parák kerülnek előtérbe könnyed, olvasmányos tálalásban: elköteleződés, felelősségvállalás, házasság, válás, gyereknevelés, ilyesmi. A pasik jobban jártak, hiszen Tony Parsons vagy Nick Hornby (akit még ebbe a kategóriába szoktak utalni) legrosszabb formájában is jobb, mint az átlag rózsaszín borítós csajos könyv. Parsons állandó visszatérő témája a házasság és a család. Legutóbb magyarra fordított regényében, A kedvenc feleségem-ben megint veszélybe kerül egy frigy, most éppen Kínában.

Ha a 21. században azt hallani egy könyvről, hogy "betiltották" - főleg ha maga a pápa! -, az ember azonnal szalad a boltba megvenni, tiszta sor. Ennél jobb reklám nem kell. Ha meg már közel ötven országban, több millió példányban vásároltak be belőle az olvasók, akkor szinte mindegy is, hogy valójában miféle lobbi mit csinált (vagy mit nem csinált) a háttérben. Valójában nem kerültek indexre az olasz történészházaspár, Rita Monaldi és Francesco Sorti történelmi regényei, az ügyes marketingesek jóvoltából mégis úgy jegyezte meg a világ, "ez az a könyv, amit betiltott a pápa". A hét kötetesre tervezett, hírhedett sorozatnak most jelent meg a harmadik része magyarul Veritas címmel. Jó hírünk van a széria rajongóinak: eddig ez a legjobb.

A mai lelkiismeretes szülők általában igyekeznek ellátni gyermekeiket a bőséges gyerekirodalom javával. De mi történik az óvodákban? Öt oviban jártunk, hogy kiderítsük.

Sorozatunkban kreatív művészembereket kérdezünk kedvenc olvasmányaikról, regényhőseikről, mondataikról, és minden egyébről, ami csak eszünkbe jut. A szabály, hogy csak ötöt választhatnak, és muszáj magyarázkodniuk is. Most Halász Juditot kérdeztük kedvenc gyerekkönyveiről. A színésznő-énekesnő több generáció gyermekkorát kísérte végig dalaival, naná, hogy kíváncsiak voltunk, őt milyen hatások érték.

Szeptember 13-át a világ számos országában "Roald Dahl Nap"-ként ünneplik, 94 éve ugyanis ezen a napon született a britek kedvenc ijesztgetős mesemondója. Nálunk nincs olyan nagy kultusza, mint hazájában, de azért sokan vannak, akik szeretik a szabadidejében a lakók kitömésével foglalkozó házinéni, a csokigyáros Wonka úr vagy a nyelvtannal hadilábon álló, álomfújó óriás történetét.

A Google 2010 augusztusában egy új programmal rukkolt elő, amely segítségével a Google online könyvtárának köteteit a Books weboldalának felületénél barátságosabb módon lehet olvasgatni.

Hozzánk is eljutott a Scott Pilgrim-őrület, a Nyitott Könyvműhely a Képregényfesztiválra hozta ki a tengerentúlon már kultstátuszig jutott kanadai képregénysorozat első két részét (Scott Pilgrim kivételes átlagélete; Scott Pilgrim a világ ellen), és szeptemberben már jön is a harmadik kötet. A srác minden, csak nem tipikus képregényhős: elég laza, kicsit béna, és azért szeretjük, mert húszévesen mi is ilyenek voltunk, vagy legalábbis szerettünk volna lenni. A képregényből film is készült, a magyar forgalmazó még tanakodik, behozza-e.

Tavaly egy elsőkönyves fiatal olasz fizikus srác azzal lepett meg mindenkit, hogy Stieg Larsson, Stephenie Meyer és Dan Brown mögött a negyedik helyen végzett a nemzetközi könyves toplistán. Ráadásul az olaszok legjelentősebb irodalmi díját, a Premio Stregát is begyűjtötte rögtön. Könyvéből azonnal film készült Isabella Rossellini szereplésével, most szeptemberben fogják bemutatni a velencei filmfesztivál versenyszekciójában. A prímszámok magánya nyomasztó történet egy anorexiás, bicegős fiatal lány és egy öngyilkos hajlamú, súlyosan szociofób fiú szerelméről.

Egy fickó 20 ezer kilométert autózott, hogy felrajzolja Amerika térképére a világ legnagyobb könyvreklámját. És nem ő az egyedüli őrült, akadnak mások is, akik meglepő módszerekkel próbálnak könyveket népszerűsíteni - akár a magukét, akár másét. Összegyűjtöttük az öt legbizarrabb könyvkampányt.

Jorge Amado könyvéből kiderül, hogy milyen lehetett Brazília a véget nem érő szappanoperák és Coelho ezoterikus tanmeséi előtt. Az író a '30-as évek színes forgatagába repít minket, ahol fura fickókkal ismerkedünk meg. A varázsló gyanús üzelmeket folytat, a szegény srác sztárságra tör, a többiek pedig csak isznak. A munkásosztály hős fiain tényleg csak a szocializmus segíthet? És legfőképpen: ki lehet az a Zsubiabá?