Elhunyt Varga Katalin, a Gőgös Gúnár Gedeon, a Mosó Masa Mosodája, az Én Te Ő és számos más gyermek- és ifjúsági könyv szerzője. A kétszeres József Attila-díjas írót 83 éves korában, hosszas betegség és egy súlyos baleset után csütörtök délután érte a halál. Varga Katalin főleg gyermek- és ifjúsági könyveivel lett népszerű, de verseskötetei, regényei is megjelentek. Legnépszerűbb könyve, a Gőgös Gúnár Gedeon 1962-ben látott napvilágot először, azóta 42 kiadást ért meg, és több mint 2,5 millió példányban kelt el. A könyv versek, mondókák segítségével ismerteti meg az elsősöket a betűkkel. Illusztrációit K. Lukáts Kató készítette, aki később az Ablak-Zsiráf-hoz is rajzolt. (MTI)

A jó strandos könyv leköt annyira, hogy ne zavarjon a hőség, viszont bármikor le tudod rakni, hogy beszaladj a vízbe. Fontos ismérve még, hogy bírod tartani fél kézzel, és nem bánod, ha homok megy a lapjai közé. Mielőtt megvennéd az éppen aktuális vérfagyasztó kolostorregényt, divatos fantasyt vagy szerelmes történetet, olvasd el ajánlónkat! Krimik, lányregények, sci-fik, paródiák a frissen megjelentek közül, naptej mellé.

A vámpírok már nem menők. A kamaszlányok még egy darabig ellesznek a vámpírsorozatokkal, de a divat végét csalhatatlanul jelzi a vámpírhullámot elemző magyar pszichológiai tanulmánykötet. Az új sláger a zombi lesz, most indulnak az új Alkonyat-ot kereső filmgyárak zombis produkciói. A Könyvmolyképző sem tétlenkedett, idén nyárra két bestsellernek ígérkező zombis könyvet jelentetett meg magyarul. Az egyik a zombiháborús World War Z, amelyben különböző túlélők számolnak be tíz évvel a katasztrófa után az élményeikről. A dokumentumregény forma miatt az egész sztori nagyon valóságosnak hat, és persze az is plusz lökést ad a könyv sikerének, hogy most forgatnak belőle filmet Brad Pitt főszereplésével (Amerikában a könyv öt éve megjelent). A másik zombis könyv az Élőhalottak! Hogyan bánjuk velük? címet viseli, és azért vagyunk kíváncsiak rá, mert az a John Ajvide Lindqvist írta, akinek a Hívj be! című előző könyve egyedi módon mutatta be a svéd vámpírkislány és az őt segítő férfiak sorsát. Amerikában tarol még a Warm Bodies című zombirománc, amit jellemző módon Stephenie Meyer ajánlgat a borítón - de erre még magyarul várni kell.  

Korábban: Kukacok a fejből, golyó az agyban - a Walking Dead zombiképregényről

Matrózegérről szóló meséje számos iskolában kötelező olvasmány, most bekerült a nemzeti minimumba is, a Cipelő cicák a mai kor Kockásfülű nyula, Hiszti manó pedig a nevelésben segít sok szülőnek. Berg Judit hat éve kezdett írni, ma már tizenkilenc könyvvel Magyarország egyik legnépszerűbb meseírója. A szerzőt arról kérdeztük, hogyan jut ideje négy gyerek mellett ennyit írni, mi a divat külföldi és magyar mesékben, és lesz-e hűtőmágnes a magyar gyerek kedvenc tengerészéből.

Neil Gaiman rákapott a sötétebb hangulatú gyerekkönyvekre, a Coraline és a Temető könyve után most jelent meg magyarul a következő, a Farkasok a falban.

Folytatódik Baráth Katalin békebeli krimije, de ami az első részben még szeretnivaló bájos allűr volt, most parodisztikus modorosság. Legjobban az első könyvben főszerepet játszó alföldi kisváros-hangulat hiányzik, kárpótlásul viszont kapunk nemzetközi konfliktust és csodafegyvert. A türkizkék hegedűt olvastuk.

Izing Róbert Támadás az űrből! című könyvét úgy harangozták be, mint "jó magyar sci-fit", és mivel ilyen nincs túl sok a hazai könyvpiacon, naná, hogy felkaptuk a fejünket. Azt hittük, a könyv brutál paródia lesz, ehhez képest az elsőkönyves szerző alig forgatja ki a világmegmentős sablonokat. Az eredmény látványos nyári akció-vígjáték könyv formájában, önironikus poénokkal. A magyarok lézereitől ments meg uram minket.

Kondor Vilmos feltalálta a jó magyar krimit, ezért örök tisztelettel nézünk rá. A Könyvhétre megjelenő Budapest romokban azonban csalódást okoz az előző három könyv után. Most ugyanis a történelem kap nagyobb súlyt, és nem a krimi-szál. A tempó lelassul: Gordon Zsigmond, az elpusztíthatatlan bűnügyi újságíró nem találja helyét a világháború utáni, lerombolt Budapesten, élelmiszerjeggyel kereskedik, cirkál, és keresi, mi után nyomozhatna.

Egy szociológus regényt ír az általa jól ismert korról - ráadásul ez a kor a 60-as évek: a Bambi, a táskarádió és a pöttyös szoknya kora. A Csupasz nyulakban elfért volna több szociológia, de alapvetően elgondolkodtató, igényes szórakoztató irodalom, amely a korszak egyik alapproblémájával, a nők helyzetével foglalkozik egy leányanya és éltanuló húga sorsán keresztül.

Spiró György Kémjelentés című új novelláskötete hajszálpontos látlelet a mai magyar társadalom közérzetéről. A kortárs magyar írókra nem jellemző, hogy szeretnének a jelen problémáiról írni. Spiró megtette, fontos szövegek születtek.

Rakovszky Zsuzsa kétségtelenül vonzódik a szexuális elhajlásokhoz. Legalábbis ezt sugallja, hogy A kígyó árnyéka aberrált apja-lánya kapcsolata után ismét meglehetősen kényes témához nyúlt: hogyan élt egy nő férfiként a 19. század végén. A nemet váltó nőt apósa feljelenti, a börtönben írt feljegyzések, levelek adják az életrajzi könyv gerincét. Magába szippantó, meglepő, bizarr történet, mégis marad hiányérzetünk. Mintha a szerzőt annyira magával ragadták volna a főszereplő érzései, hogy megfeledkezett volna a háttér és a többi figura árnyaltabb kidolgozásáról.

Ha Tóth Krisztina prózát ír, annak óriási tétje van: tud-e olyan erős lenni, mint a 2006-os Vonalkód? A mostani Könyvhétre megjelenő Pixel című novelláskötet szerkezetében és témáiban hasonló, de a tárcaműfajból adódó kötelezően kurta terjedelem kalitkába zárja a történeteket.

Hétfőn este életének 46. évében meghalt Czigány Zoltán szerkesztő-író, aki az utóbbi években Csoda és Kósza-mesekönyvsorozatával lett ismert. Halálhírét felesége jelentette be a Facebook közösségi oldalon.

Czigány Zoltán 1985-től a Magyar Televízióban dolgozott szerkesztő-rendezőként, 2002-től  az MTV irodalmi rovatvezetője, 2003-tól művészeti főszerkesztője volt, a közmédiarendszer átalakulása óta a Duna Televízió Filmműhelyének élén dolgozott. Csoda és Kósza című mesekönyve 2007-ben az év gyermekkönyve lett. 2008-ban IBBY-díjjal ismerték el. A Csoda és Kósza-sorozatban három mesekönyv látott napvilágot, egy hangoskönyv formájában is, Scherer Péter közreműködésével. A történetek főhőse két ló, Csodaló és Kószáló, akik Gödöllőn élnek. Kósza csupa jó szándékból sok galibát okoz, melyeket Csoda hoz rendbe. (MTI)

A második világháború időszaka kimeríthetetlen témája a magas- és a populáris irodalomnak. Ha lehet kategorizálni a korszakkal foglalkozó regényeket, talán a történelmi regényekhez sorolhatnánk ezeket: a többnyire izgalmas vagy nyomasztó fikció megelevenít valamit a megtörtént múltból, és az olvasó történelmi tudásán, fantáziáján és vérmérsékletén múlik, mennyit hajlandó elhinni ezekből. Laurent Binet francia történelemtanár 2010-ben megjelent első regénye, a HHhH (Himmlers Hirn heisst Heydrich [Himmler agyát Heydrichnek hívják]), mellyel elnyerte az elsőkötetesek Goncourt-díját, e tekintetben még a szokásosnál is többet bíz az olvasóra.

Először tavaly nyáron fordult át a mérleg az e-könyvek javára az Amazonnál, mostanra azonban állandósult a helyzet - adta hírül az Egyesült Államok legnagyobb internetes áruháza. Jelenleg 100 papírkönyvre 105 e-könyv jut (az összehasonlításban nem vették figyelembe az ingyenesen letölthető könyveket). A piaci robbanást a cég a 2007 novemberében vezetett Kindle-nek köszönheti. Az első Kindle még négyszáz dollárba került (kb. 74 ezer Ft), a népszerű e-könyv-olvasó legújabb generációja viszont már csak 114 dollár, vagyis kb. 21 ezer Ft. Elektronikus formátumban a legtöbb Stieg Larsson krimijeiből, James Patterson thrillerjeiből, Nora Roberts romantikus és Charlaine Harris vámpírregényeiből fogy. Ők négyen lépték át az egymilliós álomhatárt.

Ősszel jelenik meg magyarul a Nemzetközi Man Booker Díj idei nyertesének, Philip Roth-nak a legutóbbi könyve, a Nemezisz. Az Európa Könyvkiadó adja ki, a fordítás már készül. Az amerikai szerző Magyarországon is megtalálta olvasóközönségét, noha nem tartozik a bestseller-írók közé - értékelte Philip Roth helyét az MTI-nek M. Nagy Miklós, az Európa Könyvkiadó főszerkesztője. M. Nagy az életmű csúcsának az ún. amerikai trilógiát tartja, vagyis az Amerikai pasztorál-t, a Kommunistához mentem feleségül-t és A szégyenfolt-ot. A főszerkesztő szerint Roth jelenleg az "öreg korszakát" éli, "fő témája az öregedés".

A tavaly megjelent Nemezisz szerinte egy gyakori Philip Roth-témára épül: "van egy tökéletes ember, akit a sors tönkre tesz".A történet a második világháború idején játszódik az Egyesült Államokban, ahol szörnyű gyermekparalízis-járvány dúl. A könyv főszereplője egy zsidó fiatalember, aki apró testi hibája miatt alkalmatlan a katonai szolgálatra. Szerelme meghívja magához a hegyekbe, abba a táborba, ahol ő dolgozik. A fiú érkezése után kitör a paralízisjárvány, a főszereplő is megbetegszik és tolószékbe kényszerül. Soha többet nem tud szabadulni attól a gondolattól, hogy akaratlanul is gyilkossá vált" - ismertette a történetet a főszerkesztő. (MTI)

Korábban: Philip Roth kapta a Nemzetközi Man Booker-díjat

Liebhaber Judit modell-műsorvezető, valamint Gubík Ági, a Pánik című film (és több bankreklám) főszereplőnője is ijedezik a Könyvhétre megjelenő Támadás az űrből! című magyar sci-fi regény videóelőzetesében. A pár másodperces teaserből nem derül ki sok, csupán remegnek a kávéscsészék, és feltűnik a Parlament, a videóhoz mellékelt fülszövegből azonban megtudhatjuk, a Földet megtámadó idegen faj Amerikában kezdi a pusztítást, de "egy kis nép" megmenti a világot. Ezek lennénk mi, magyarok.

Az Agave kiadó "az elmúlt évtized legremekebb magyar science-fiction regénye"-ként hirdeti a Támadás az űrből!  című könyvet, amely "parádés ötleteivel és ellenállhatatlan humorával nem csak a stílus szerelmeseit fogja lenyűgözni".

Gyanítjuk, paródiára kell számítani, nem emberevős-lövöldözős ufóvadászatra. A könyvet egy eddig ismeretlen név, Izing Róbert jegyzi szerzőként. A teaser mindenesetre jól néz ki. Nálunk még csak most kezd divatba jönni, hogy könyvekhez is készül előzetes.

Gerlóczy Márton pár évvel ezelőtt készült párizsis videói a felolvasás miatt fulladtak unalomba (pedig Nagy Ervin adta a hangját a projekthez), a Darren Shan-trilógiához készült előzetes meg pont ellenkezőleg: annyira hasonlít a kereskedelmi tévék bombasztikus filmelőzeteseihez, hogy már unalmas. Ilyen szempontból a Támadás az űrből! előzetese jól sikerült, nézzétek.

"Az idegen faj megérkezett az űrből, hogy kiirtson minket. Első dolguk volt szétlőni Manhattant, és nemcsak Amerikára, hanem magára a Földre is ez a sors várna, ha nem jelenne meg hirtelen egy kis nép, egy jelentéktelen kis ország -- Magyarország --, amely állítja, hogy fel tudják venni a harcot az ufókkal, sőt le is tudják győzni őket." (részlet az ajánlóból)

A haja lila raszta, hozzá tűsarkút hord, harisnyája vonala tetoválás. A finn-észt írőnő úgy néz, mint egy gót hercegnő, ehhez képest a szóbeszéd szerint bulimiás és biszexuális, bár erről nem hajlandó mondani semmit. Sofi Oksanen az utóbbi évek frissen befutott irodalmi sztárja. Regényeiben a szovjet megszállás okozta észt traumákról számol be női szemszögből. A Tisztogatás után most jelent meg magyarul a második könyve, a Sztálin tehenei, amely egy bulimiás finn lány és észt édesanyja történetét meséli el. Az írőnővel budapesti látogatása során beszélgettünk történelmi igazságról, arról, hogy a finnek verik a nőket, és hogy hogyan babrált ki a nőkkel az emancipáció.

A finn-észt Sofi Oksanen magyarul most megjelent regénye, a Sztálin tehenei egy bulimiás lány történetét meséli el. A Tisztogatást tartják Oksanen legjobb könyvének, nálunk is ennek kiadásával kezdte tavaly a Scolar, pedig a Sztálin tehenei témájánál fogva drámaibb. A bulimia horror.

A Park Kiadó jóvoltából tetemes mennyiségű Munro-kötetet olvashatunk magyarul. A Könyvfesztiválra jelent meg a legújabb, Mennyi boldogság! címmel. Novelláskötet ez is, de ezúttal másfajta történeteket kapunk, mint amilyeneket megszoktunk. Lehet, hogy azért van az az érzésünk, hogy az írónő mostanra kifulladt.

Még egy hónap az Ünnepi Könyvhétig (június 2. és 6. között rendezik meg), de sok kiadó már most közzétette könyvheti újdonságainak listáját. Mi ezeket néztük ki az újdonságok közül.

Hatvanhárom művet tett Kindle-re is letölthető formátumban (prc) elérhetővé a Magyar Elektronikus Könyvtár, köztük Rejtő Jenő és Alexandre Dumas regényeit, valamint a katolikus Bibliát.

A Képregényfesztiválra jelenik meg Felvidéki Miklós Némajáték-a. A Némajáték nem hagyományos képregény: itt is egymásnak feszül ugyan a rossz és a jó, de a történet művészien önreflexív. A keretsztori szerint négy lelkes képregényrajzoló elhatározza, hogy megalkotnak egy képregényt. A folytatásban megnézhetsz 4 oldalt a képregényből!

Mit gondolt egy szerb ellenzéki a kilencvenes évek elején a hazájáról? Dragan Todorovic Kanadába emigrált szerb író regénye, a most megjelent Félbeszakadt napok krónikája a délszláv háborúról tudósít egy lázadó művészközösség szemén keresztül. Sem a fagyiszobor, sem a tüntetés nem állítja meg a háborúba masírozó Milosevicet. A főhős emigrál, és kintről figyeli tovább az eseményeket.

A határon túli magyar kiadókat idén teljesen elszigetelték - panaszkodtak a múlt heti Könyvfesztiválon részt vevő határon túli könyvkiadók a Krónika című kolozsvári lapban. A fesztivált szervező egyesület vezetőjének rosszul esik a vádaskodás. Jövőre várhatóan közös nagy erdélyi magyar stand lesz.