Az amerikai újságíró felderíti Gárdonyi Géza múltban ragadt félszemű haverjának rejtjeles üzeneteit, közben becsajozik Egerben, és megmenti a világot. A zenei producerség mellett játékfejlesztőként is aktív Pierrot a legismertebb hazai sci-fi-íróval, Szélesi Sándorral együtt Jumurdzsák gyűrűje címmel írt most regényt korábbi számítógépes játékából. A dörzsölt Jonathan Hunt kalandjai Egerben kezdődnek, és nemsokára a debreceni atomkutató intézetben folytatódnak. A két szerzővel beszélgettünk Gárdonyi tehenéről, Dan Brownról, Hunt szerelmi életéről és a számítógépes játékokról.

Saramago meghalt, de előtte még megmondta a magáét. A 86 éves író Káin című utolsó regénye provokatív Biblia-értelmezés. Ábel gyilkosa térben és időben utazgat az Ószövetség eseményei között. Ádám és Éva gyümölcsöt kunyerál, az angyalok bénáznak, Isten pedig munkaruhát öltve száll le az égből. A portugál író utolsó könyve a Könyvfesztiválra jelent meg magyarul.

Már online olvasható Esterházy Péter múlt csütörtökön elhangzott Per Olov Enquistet méltató könyvfesztiválos laudációja az ÉS oldalán. Mivel ritka vicces szövegről van szó - amelyben nem mellesleg Enquist műveiről is képet kapunk -, mi is linkelünk a szövegre. Kedvenc részeink azok, ahol Esterházy magáról beszél, például mikor elmondja, hogy előhívta a "benne tomboló Bessenyei Ferencet", vagy mikor szívatja a szinkrontolmácsot a trükkös magyar szólásokkal. Esterházy minden megszólalása kész regény - a Mindentudás Egyetemén előadott beszéd meg is jelent kötetben -, ez is egy kisebbfajta. A szöveget itt olvashatjátok.

Hasfelmetsző Jack, az Elefántember, Charles Darwin, H. G. Wells, Arthur Conan Doyle - sajátos névsor. Mindannyian felbukkannak Az idő térképe című regényben. A spanyol Félix J. Palma elképesztő időutazásra hívja az olvasót. Mottója: "Ha a szomszéd kertje mindig zöldebb, vajon milyen színben pompázhat a szomszéd univerzum?" Időutazós regénye színes és fordulatos, nem csoda, ha minden országban kapkodnak érte a kiadók.

Félix J. Palma most robbant be a nemzetközi terepre Az idő térképe című időutazós regényével. Művét számos nyelvre lefordították, a világ az új Carlos Ruiz Zafónként ünnepli. A magyar kiadás megjelenése alkalmából Budapestre látogató spanyol írótól megtudtuk, hogy H. G. Wells hatására fogott bele a könyv írásába, és őt magát is meglepte a világsiker, melynek köszönhetően életében először tud megélni az irodalomból. Kiderült, Az idő térképe egy trilógia első része, melynek már a második kötete is megszületett, spanyolul most fog megjelenni.

Rituális gyilkosság, sehova nem vezető nyomozás, eutanázia, perverz rovargyűjtő, problematikus apa-fia viszony, öngyilkosság - mintha egy fordulatos lektűr hívószavai lennének, pedig nem, az új Houellebecq-regényről van szó. Az Elemi részecskéken edződött közönségnek a szeme sem rezdül az új Houellebecq-könyv olvastán, pedig ez is tartalmaz jócskán gyomorforgató részeket, ha nem is ömlik belőle a szex és provokáció olyan mértékben, mint az előbb emlegetett kötetből. Az új botránykönyvéért Houellebecq elnyerte érte a legrangosabb francia irodalmi díjat.

A félig magyar származású lengyel író, Krzysztof Varga másfél éve hívta fel magára a figyelmet, amikor Turulpörkölt című könyvében frusztrált, sértődött és nosztalgiába merevedett nemzetnek írta le a magyarokat. A díjnyertes regény - bár magyarokról szólt - Lengyelországban is óriási sikert aratott. Az író most megjelenő könyvében honfitársai elé tart tükröt. A Műmárvány síremlék sci-fibe burkolt társadalomkritika, amelyből kiderül, milyennek látja a megmondós Krzysztof Varga saját korát. A szerzővel magyar és lengyel mentalitásról, Varsóról és Debrecenről, valamint a sci-firől beszélgettünk.

A Turulpörköltben a félig magyar származású lengyel író, Krzysztof Varga a nemzeti pszichózisok éles szemű Csernus dokijaként mutatkozott be. A magyar néplélek leleplezése után azt vártuk, a lengyeleket fogja analizálni a díványán. Nem ez történt. A Könyvfesztiválra megjelenő könyv, a Műmárvány síremlék még a Turulpörkölt előtt íródott, és nem a lengyelekről szól. Még csak Közép-Európáról sem (noha a szerző szívesen bizonygatja ezt). Varga egy globális kort mutat be szarkasztikusan. A ma kiábrándító fogyasztói kultúrájáról regényt írni nehéz vállalkozás, ezért az író kitalál egy trükköt: 2071-ben egy kései utód a rég meghalt nagyszülőknél tartott lomtalanítás után kezd merengeni családja történetén.

Máté Angi kolozsvári írónő kapta idén a legjobb gyerekkönyvnek járó IBBY-díjat Volt egyszer egy című mesekönyvéért. Az életműdíjat a tavaly elhunyt Békés Pálnak ítélték oda, míg a fordítói díjat Elekes Dóra és Greskovits Endre érdemelte ki Rudyard Kipling Hogyvolt-mesék című művének magyarításáért. Az illusztrátori díj  Szalma Edité lett, aki Módra Ildikó Trapp című kötetéhez készített rajzokat. "Máté Angi úgy csinál költészetet a meséből, mint Andersen" - méltatta a díjazott szerzőt Gombos Péter, a Magyar Olvasótársaság alelnöke. Az író tizenkilenc gyönyörű mesén keresztül vezet végig egy furcsa helyen; a különös világban az almafa megtanulja szeretni az őt rágó hernyót, a kő pedig párnának képzeli magát. Máté Angi Mamó című könyvéért már kapott díjat, akkor az elsőkönyveseknek járó Bródy Sándor-díjat vehette át.

A Könyvfesztivál első napján beszélgettünk a fesztivál szálfatermetű díszvendégével, Per Olov Enquist svéd íróval, aki az interjú után küldött két könyvet az újonnan megjelentekből az [origo] kötve-fűzve olvasóinak. A dedikált két könyvet kisorsoljuk az alábbi kérdésre helyesen válaszolók között.

Melyik művet írta Per Olov Enquist az alábbiak közül?

a.) A Három-hegy barlangja

b.) A malmöi sorozatgyilkos éjszakája 

c.) Az udvari orvos látogatása

A válaszokat a kotvefuzve@gmail.com e-mail-címre várjuk április 18. este hat óráig. A levélbe írjátok bele azt is, hogy melyik könyvre áhítoztok: az Egy másik élet című frissen megjelent izgalmas önéletrajzi regény dedikált példányára, vagy Enquist új borítóval és rajzokkal kiadott, szintén dedikált gyermekkönyvére.

Az íróval készült interjúnkat itt olvashatjátok.

A fenti grafikon a Magyarországon kiadott könyvek számának változását mutatja 1989-tól 2010-ig. Lehet sopánkodni, hogy zsugorodik a könyvpiac, hiszen a gazdasági válság óta fokozatosan esnek vissza a számok, viszont az is érdekes, hogy a rendszerváltás óta durván megduplázódott a kiadott könyvek száma. A legjobb időszak 2007-2008 volt. (MTI)

Újrarajzolt klasszikusok, észt Sári és Samu, színes holland autósmese, balatoni tündérregény, Berg Judit új Maszat-könyve, a népszerű Alma együttes kottafüzete és egy izgalmas "zöld" könyv, ami környezettudatosságra tanítja a gyerekeket - szülőszemmel ezek a legfontosabb újdonságok az április 14-17. között megrendezett 18. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Mesekönyvek és gyerekprogramok közül válogattuk ki a legérdekesebbeket.

Online kérdőíves kutatásba kezdett a Márai Sándor életművét gondozó Helikon kiadó, azt akarják kideríteni, miért olyan közkedveltek Márai Sándor művei. A Nagy Márai Kutatás április 7-én indul, a kérdőívet április 20-ig lehet kitölteni. A kiadó izgalmas feladatot vállalt magára a közvélemény-kutatás elindításával. Bár az eredmény várhatóan nem lesz reprezentatív, a kutatás biztosan megvillant valamit az író népszerűségének okaiból. A kérdőív egyik érdekes kérdése például: "Mi lehet az 1998 óta tartó Márai-világsiker oka?" A kutatást a kiadó nyereményjátékkal egészíti ki: ha a kérdőívet névvel töltöd ki, könyvcsomagot vagy színházjegyet nyerhetsz Márai Sándor egyik darabjára.

Április 14. és 17. között megint Könyvfesztivál a Millenárison. Most egy szupersztár író helyett inkább több, kevéssé ismert szerző jön. Díszvendég most is van, Per Olov Enquist svéd író, de érdemes figyelni a 32 fős európai íróseregletre, akik szintén díszvendégként érkeznek Budapestre, és akiknek szinte mind új könyve jelenik meg a fesztiválra magyarul. A bőséges kínálatból megmutatjuk, mi az, amire szerintünk mindenképpes érdemes figyelnetek a standoknál. Az 500 Ft-os belépőjegy most is levásárolható. (Könyvfesztiváli programokról itt írtunk még.) 

Nem várható 2011-ben sem a magyarországi e-könyvek árának csökkenése, mivel a tavaly ősszel megszavazott törvényt most úgy egyértelműsítették, hogy az e-könyvek nem tartoznak a kedvezményes áfakulcs alá tartozó termékek közé. Vagyis az e-könyv nem könyvnek, hanem elektronikus szolgáltatásnak minősül, ellentétben a fizikai adathordozón árusított könyvvel.

A gyerekeket nem lehet lebeszélni az Anna, Peti, Gergő- és a Bogyó és Babóca-könyvekről. Ugyanakkor sok szülőt felháborít a "Bartos Erika-univerzum": igénytelennek, abszurdnak, bárgyúnak tartják. Bartos Erika világa az ezredforduló után született generáció első meghatározó élményévé vált. Milyen felelőssége van az ország legnépszerűbb gyerekkönyvszerzőjének? Miért haragszanak rá egyes szülők? Megkérdeztünk óvónőt, gyermekpszichológust, irodalomkritikust és anyukákat, apukákat, mit gondolnak Bartos Erika meséiről.

Az Apple store-ból ingyen le lehet tölteni az iPadre azt a MEK Book nevű, frissen fejlesztett, magyar nyelvű alkalmazást, amely elérést biztosít a Magyar Elektronikus Könyvtár 9068 darab könyvéhez. A könyvek között virtuális polc segítségével lehet böngészni, de a szoftver igazi érdekessége, hogy a letöltött könyveket az iPhone-okról ismerős módon lapozgatva lehet olvasni.

Az áprilisi Könyvfesztiválra megjelenő két új kötettel megújul az Európa Könyvkiadó legendás Modern Könyvtár-sorozata. A szocializmusban ablakot nyitott a nyugati világra, mostantól fiatalos és trendi irodalmi elitzsebkönyv akar lenni. Nem először újítják meg a designt, most minden borítót más művész tervez, amelyek idővel grafikai kiállítássá állnak össze a polcon. A sorozat szerkesztőjét, M. Nagy Miklóst kérdeztük a Modern Könyvtár ötven évéről.

Belép a gyerekkönyv-piacra az Agave és az Ulpius is, bár egyelőre mindkét kiadó csak egy-egy sorozattal jelentkezik. Jönnek a kis színes figurák és Végh György.

Amilyen nagy lelkesedéssel várjuk a soron következő Stephen King-kötetet, akkora csalódás érheti az olvasót a könyv elfogyasztása után. Nem is érdemes nagy elvárásokkal belekezdeni King ötödik, elbeszéléseit tartalmazó gyűjteményébe. És hiába terpeszkedik a borítón az író neve, sajnos már csak a megszokás miatt figyelünk fel rá - a zsigerekig ható félelem ezúttal is hiányzik.

Vámpírok, már megint. Vagy még mindig. Az Alkonyat sikere óta egyre kínosabban burjánzik a vámpírdivat - már a nálunk is meghonosodott "twilighter" kifejezés léte is azt jelzi, hogy valami nagyon csúnyán félrecsúszott. A világítós kappanvámpírok szenvelgő meséi iránt rajongókra építeni hatalmas üzlet. Guillermo del Toro, A faun labirintusa rendezője is belevágott.

Hogyan lehet nyugodt a lelkiismerete annak, aki gyerekeinek kezébe egy túlvilágról érkezett, párbajban elhunyt szellemről szóló könyveket ad? A barátságos, de elcukisodott Casperhez képest Alexandra Fischer-Hunold kísértete, Sódervári Sherlock báró mellett izgalmas, néhol ijesztő élményben lehet része a fiatal olvasóknak. Csak merjék végigolvasni, ugyanis a földalatti alagutak és a nyikorgó padlódeszkák könnyen lehet, hogy rémálmok okozói lesznek. A német gyerekkrimit Tandori Dezső ültette át magyarra.

Leleplezést ígér a Wikileaks alapítójának egykori munkatársa, de a top secret felirattal bőven megszórt könyvében csak üres fecsegésre, a titokzatos szervezet hátterét megvilágító magyarázatok helyett pedig a világban visszhangzó kérdések ismételgetésére, no meg egy kis önreklámra telik tőle. A világpremierrel egy időben magyarul is megjelenő Wikileaks-könyv buta és nagyon rossz.

A piacvezető amerikai könyvterjesztő- és könyvesbolthálózat, a Barnes&Nobles legnagyobb vetélytársa, a Borders a csőd szélén áll - adta hírül a Wall Street Journal.

Tavaly év végén magyarul is megjelent Lisa Rogak Kísértetszív című életrajzi könyve Stephen Kingről. A regény pont jó a rajongóknak: nem ragad le az adatok ismertetésénél, helyette elsősorban emberi oldaláról mutatja be az írót. A legnépszerűbb horrorszerző jó ismerősünk lesz a végére. Szia, Steve.