Megnézte, túlélte, összeomlott, megírta.

Nincs okunk panaszra, John le Carré életműve jó kezekben van Magyarországon: az Agave az újabb regények mellett már a régebbi könyveit is kiadja.

A jó történeteket ezerszer el lehet mesélni. Hiszen minden alkalommal újabb részletekkel, árnyalatokkal gazdagodhat. Ilyen történetről szól A Vagdalthús hadművelet című könyv: a II. világháború iránt csak felszínesen érdeklődők is hallottak már a hulláról, akit az angolok használtak, hogy félrevezessék a nácikat. Az akcióról film készült, írtak róla könyvet; nem egy ismeretlen, elfelejtett epizódja annak a kornak, amelyben - a világ minden bonyolultsága ellenére - a jó és a rossz küzdött egymással.

Ian Doescher író ötletét nem is értjük, miért nem csinálták meg korábban, mindenesetre tavaly nagyott robbantott a Csillagok háborúja és Shakespeare összeeresztésével. Akkor az eredeti trilógia első részét, az Új reményt ábrázolta úgy, mintha shakespeari-dráma lenne, és most megérkezett a folytatás is, A Birodalom Visszavág.

A könyvekben a néhány száz évvel ezelőtti angolt beszélik a szereplők (a címben sem az eredeti filmcímben használt "strikes" szó, hanem annak régi alakja szerepel), akiket ugyan mindenki ismer, de az Erzsébet-korban mégis tudnak újat mutatni.

Igazi nekem való csemege - ez volt az első gondolatom, hiszen aktuális világpolitikai eseményről, a közelmúlt történelméről, valamint háborúról szól, de közben nem terheli túl az agyamat. A második gondolatom pedig az: mennyire meglepő, hogy ez a könyv egyáltalán megjelent magyarul, méghozzá hihetetlenül gyorsan. Hiszen nem kapcsolódik hozzá film (például Rajiv Chandrasekaran Irak megszállásáról szóló kiváló könyvét vélhetően a Zöld zóna filmnek köszönheti a magyar olvasó - a filmről itt írtunk), nem lehet rá árukapcsolást szervezni, és nincs benne kötözéses szex.

Az éhezők viadala trilógia szerzője, Suzanne Collins önéletrajzi ihletettségű gyerekkönyve, a Year of the Jungle (kb. 'A dzsungel éve') jövő szeptemberben jelenik meg a legnagyobb amerikai gyerekkönyvkiadónál, a Scholasticnál. A negyven oldalas, négy éves kortól ajánlott képeskönyv alapja Collins apjának egyéves vietnámi szolgálata az 1960-as évek végén, amikor az író első osztályos volt.

Bár már első könyveivel feltűnést keltett, Don Winslow az igazi áttörést az Egyesült Államok és Mexikó határvidékén játszódó krimijeivel érte el. A legfontosabb kortárs amerikai krimiszerzők közé a Vadállatok, a Bobby Z halála és élete, a Drogháború és a Vadállatok folytatása, A Gandzsa urai emelték. Oliver Stone rendezésében nemrég itthon is bemutatták a Vadállatokból készült filmet, de ez nem az első Winslow-film volt és a hírek szerint számos további követi majd. Van miből válogatni, a most ötvenkilenc éves szerzőnek a Vadállatok a tizenharmadik regénye volt, és az életmű évről évre bővül.

A közvélekedés szerint John le Carré (1931) kémregényeket ír. Ez persze tévedés: le Carré (David John Moore Cornwell) emberekről ír: gyarló, esendő, kitartó, megbízhatatlan, okos, ügyetlen, lojális, tehetséges emberekről, akik történetesen kémek. Vagy beszippantotta őket a hírszerzés manipulációval és árulással terhelt, szürke és zavaros világa, hogy most annak perifériáján vergődjenek. Miközben se remény, se megváltás, se igaz ügy. Az persze egyáltalán nem baj, hogy le Carré könyveiben a hírszerzés adja a történetek keretét, mert a kémek élete mégis érdekesebb, mint a bútorkereskedőké.

A Csillagok háborújáról nem feltétlenül a könyvek jutnak az eszünkbe, pedig nemcsak az eredeti trilógia vagy a később moziba került részek jelentek meg ilyen formában. A filmekhez többé-kevésbé kapcsolódva rengeteg jelent meg, ezek új karakterekkel, történetekkel bővítették a Star Wars-univerzumot. Érdekesség, hogy például az Új remény (az első trilógia első része) három kiadónál is megjelent magyarul, és a kilencvenes évek első felében a hazai könyvpiacot is elárasztották a különböző Csillagok háborúja-sztorik (a Valhalla Páholy és a Szukits Kiadó könyveit érdemes keresni).

A könyvtár kívülről szeptemberben (Fotó: Vincze Barbara)

A Trinity College-ot, a legpatinásabb ír egyetemet 1592-ben alapította I. Erzsébet királynő a protestáns diákok számára. Diákjai sorába olyanok tartoztak, mint Oscar Willde vagy Samuel Beckett, egyik legnevesebb tanára Erwin Schrödinger volt. A kiterjedt épületegyüttes főattrakciója az 1732-ben elkészült Old Library, amelyben kétszázezer könyvet őriznek, de itt található Írország legrégebbi hárfája is (ez pedig legalább olyan fontos az íreknek, mint nekünk a királyi korona).

Nehéz lenne eldönteni, kikhez kíván szólni Gärtner-Kertész Tibor könyve. Nehéz lenne, mert a Nagyapám fegyvert rejteget, jóllehet a történelemről beszél, nem történelemkönyv, nem esszé, nem tanulmány és nem is történelmi regény. A Nagyapám fegyvert rejteget leginkább puha ceruzával kidolgozott korrajz.

Adolf Hitler 27 éves katonaként küldött képeslapja arról árulkodik, hogy a későbbi diktátornak problémái voltak a fogával és a helyesírásával (a rögtön jelentésű sofort nála két f). Az 1916. decemberi keltezésű, Karl Lanzhammer tiszttársának írt, nemrég előkerült képeslapon Hitler arról számol be, hogy fogorvosnál járt Münchenben, és amint lehet, önként jelentkezik a harctérre.

A Partvonal Kiadó szépirodalmi sorozatát három, a második világháború idején játszódó könyvvel indította el. W. Somerset Maugham A legsötétebb óra című, enyhén propagandisztikus regényéről itt írtunk. Hans Keilson 1909-ben született Németországban, ahonnan a zsidótörvények elől Hollandiába emigrált, ahol 2011 májusában bekövetkezett haláláig élt. Keilson már száz éves volt, amikor A keserédes komédia és Az ellenség halála című regényei egy közös amerikai kiadásban megjelentek. Ekkor fedezte fel a New York Times, Keilson ekkortól vált először az Egyesült Államokban, majd világszerte is ismertté.

A Partvonal Kiadó 2011-ben elindított szépirodalmi sorozatában jelent meg újra W. Somerset Maugham A legsötétebb óra című regénye. A mű eredetileg megrendelésre készült, Maughamet a brit Tájékoztatási Minisztérium kérte fel a regény megírására: olvasmányélmény útján is próbáltak támogatókat szerezni a szövetségesek politikájának az Egyesült Államokban. A könyv végül 1942-ben meg is jelent a tengerentúlon.