Nobel-díjat kapott, száműzték a kommunisták.
A Nobel-díj előtt Alice Munro nevét, pláne a műveit nagyjából annyian ismerték nálunk, mint annak idején Kertész Imréét. Az idei díjkiosztó előtt itthon is támadt némi izgalom, sokan várták, hogy végre Nádas Péter lesz a befutó. Amikor aztán az egyik csalódott, neves irodalomkritikust a díjazottról kérdezték, csak annyit tudott mondani: nem olvastam tőle semmit.
Krasznahorkai László kapta idén az America Awards irodalmi életműdíjat, amelyet 1994 óta adnak át évente az irodalmi Nobel-díj alternatívájaként - ismertette a Los Angeles-i székhelyű Green Integer irodalmi portál honlapja.
Tegnap, a Katona József Színházban tartott díjátadón kiderült, hogy a 2014-es Aegon Művészeti Díjat Kun Árpád kapja Boldog Észak című regényéért.
A kétévente odaítélt elismerést 2014 tavaszán Stuttgartban adják majd át.
Nádas Pétert a díjra jelölő nemzetközi zsűri a legnagyobb európai írók egyikeként jellemezte - tájékoztatta az MTI-t pénteken a Würth Alapítvány. A zsűriben az irodalmi élet és más művészeti ágak képviselői kaptak helyet, például Anna Maria Carpi olasz író, Lars Gustafsson svéd költő-író, Harald Hartung író, Sigrid Löffler kritikus vagy Jürgen Wertheimer irodalmár-író.
Alice Munro kanadai írónő nyerte az idei irodalmi Nobel-díjat. (Munróról és Mennyi boldogság! című kötetéről itt írtunk korábban, ez pedig egy interjú Sarah Polleyval, aki Munro A medve átjött a hegyen című novellájából rendezett filmet.)
Ő a díj 110-ik, illetve 13-ik női nyertese (nőt utoljára 2009-ben tüntettek ki, akkor Herta Müller volt a győztes). Kanadai születésű írót utoljára 1976-ban jutalmaztak, akkor Saul Bellow kapta a díjat.
A visszavonulását épp idén bejelentő 82 éves Munrót a győzelmi esélyesek között tartották számon. Az indoklás szerint Munrót finomra hangolt történetei és pszichológiai relaizmusa miatt díjazták, ő "a kortárs történetmesélés mestere". Az akadémia nem érte el, telefonüzenetet hagyott neki, a jó hírrel végül a lánya keltette hajnal négykor, akinél épp látogatóban járt.
Munro számos novelláskötete olvasható magyarul, a Park Kiadó gondozásában legutoljára a Mennyi boldogság! (eredetileg Too Much Happiness) jelent meg itthon.
Közeledik az idei Man Booker-díj átadása, és ennek apropóján a Guardian utánajárt, hogy a díjra jelölt regények milyen helyszíneken játszódnak. A legrangosabb angol irodalmi díj idei jelöltjei között például az a meglepetés, hogy az egyik sem játszódik Londonban, pedig az eddigi 267 jelölt könyvből 38-ban is a főváros a cselekmény helyszíne.
Az 1969 óta nyertes regények helyszíneit egy térképen is vizsgálhatjuk, további részletek mellett ezt is megmutatjuk a folytatásban.
Az éppen ma 100 éve született Weöres Sándor egyszerre a legismertebb és legtitokzatosabb alakja a 20. századi magyar irodalomnak. Ő írta meg a magyar irodalom első Hitler-ellenes versét, kétszer került a Nobel-díj közelébe, és egy macska halála miatt a villamossínekre feküdt. Alakját körbelengik azok az anekdoták, amelyeket barátai, ismerősei jegyeztek fel, adtak tovább. Portrénkban ezt a legendákkal átszőtt életutat vázoljuk fel a visszaemlékezések tükrében a szüleit öngyilkossági kísérleteivel figyelmeztető fiú alakjától az állatbolond, nemzetközi hírű költőóriásig.
Tasnádi István A kőmajmok háza című ifjúsági regénye kapta az év legjobb gyerekkönyvének járó díjat. A könyvben a hétköznapok tragédiái és traumái válnak varázslattá, és nem csak a gyerekeknek szól.
Fotó: Mudra László [origo]
A Franz Kafka nemzetközi irodalmi díj odaítéléséről tíztagú nemzetközi zsűri döntött, amelynek többek között Marcel Reich-Ranicki tekintélyes német irodalomkritikus is a tagja volt. A zsűri az idén 12 jelölt közül választotta ki Ámosz Ozt. A jelöltek névsorát nem hozták nyilvánosságra. Oz már korábban is számos izraeli és nemzetközi irodalmi díjat és elismerést kapott. A díj ünnepélyes átadására hagyományosan október végén az Óvárosi városháza dísztermében kerül sor. (Interjúnkat Ámosz Ozzal itt olvashatjátok.)
Isol, eredeti nevén Marisol Misenta (1972) argentin író, illusztrátor, zenész nyerte idén az Astrid Lindgren-emlékdíjat - jelentették be ma koradélután a Bolognai Nemzetközi Gyermekkönyvvásáron, élő kapcsolással Lindgren szülővárosából, a svédországi Vimmerbyből. A gyerekirodalmi díjak közül a 2002-ben alapított Astrid Lindgren jár a legnagyobb pénzjutalommal, ötmillió svéd koronával (kb. 175 millió forinttal).
A Costa Book Awards január elején odaítélt regényírói trófeája után Hilary Mantel a brit irodalmi elismerés nagydíját is elnyerte Bring Up the Bodies (magyarul: Holtaknak menete, Cartaphilus, 2012) című történelmi munkájával.
Radnóti Miklósról elnevezett díjat kapott Gyarmati Fanni, a költő özvegye és irodalmi emlékének gondozója. A Radnóti Miklós Emlékbizottság és Irodalmi Társaság elismerését a legfiatalabb Radnóti-díjas, Lutter Imre előadóművész, médiaszakember és Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, ugyancsak Radnóti-díjas rendező adta át Budapesten december 23-án.
Fotó: Magócsi Márton [origo]
Nem bírja sem az anyák, sem a politizáló írók közösségét, most angolul megjelent 2002-es vámpírregényét a Nyirő-ügy felől olvasta a Guardian brit lap. Szécsi Noémi soha nem gondolta volna, hogy gyerekkönyvet fog írni, a tudálékos vámpírok, vegetariánus hentesek, anarchista biciklisfutárok, szabadságharcos emigránsok után most megjelent könyve mégis az elfoglalt szülők, a csonka családok gyerekeiről szól. A Mandragóra utca 7. megjelenése apropóján a tekintélyfüggő magyar irodalomról, az ijesztő anyaságról, zsarnok iskoláról, kelet-európai történetekről beszélgettünk az írónővel.
Kertész Imre lezárta irodalmi munkásságát, nem kíván többet írni. A Berlinben élő Nobel-díjas magyar író erről a Der Spiegel című német hetilapnak nyilatkozott abból az alkalomból, hogy csütörtökön Berlinben megnyitják a Kertész Imre-archívumot. Betegsége mellett még tudna is írni, de lezártnak tekinti szerinte főként a holokauszthoz kötődő munkásságát.
A Régi Egyetem épülete Edinburgh-ban
Graham Greene-től Cormac McCarthy-ig számos elismert író versenyez azért, hogy Nagy-Britannia legrégebbi irodalmi díja kiválassza őket a valaha volt legjobbnak. Az 1919-ben alapított James Tait Black Emlékdíjat évről évre a legjobb regénynek ítélik oda, a győztest az Edinburgh-i Egyetem angol irodalomtudományi intézetének tanárai választják abból a rövid listából, amelyet a PhD-hallgatók segítségével állítanak össze az elmúlt 12 hónapban első brit kiadásban megjelent, angol nyelven írt regények és életrajzok közül. Korábban például E. M. Foster (Út Indiába, 1924) és John le Carré (Hajsza, 1977) vihette haza a díjat.
Többszörösen is történelmet írt Hilary Mantel brit írónő Bring up the Bodies című könyvével, nem csupán azért, mert regénye történelmi tárgyú, hanem azért is, mert kedden a második Booker-díját nyerte a művel. Hilary Mantel ugyanis az első nő, és egyben az első brit szerző, aki másodszor vehette át a legrangosabb brit irodalmi elismerést.
Tovább növekedett a Frankfurti Könyvvásár látogatottsága, az idén már csaknem 300 ezren vettek részt a világ legnagyobb könyves rendezvényén. A vásáron ismét megmutatkozott a könyvszakma kreatív ereje, hiszen a gazdasági válság ellenére tovább nőtt a látogatók száma, és a könyvkiadás és könyvkereskedelem valamennyi jelentős képviselője ott volt Frankfurtban, új ötletekkel, üzleti tervekkel - mondta a vasárnap véget ért rendezvényt értékelve Jürgen Boos, a vásár igazgatója.
Emberi jogi aggályok miatt visszautasította a Magyar PEN Club által első alkalommal odaítélt Janus Pannonius-díj nagydíját Lawrence Ferlinghetti amerikai költő - írta csütörtökön internetes kiadásában a Los Angeles Times amerikai napilap.
2012-ben Mo Jen (Mo Yan) kínai írónak ítélték az irodalmi Nobel-díjat. Míg Tomas Tranströmer díjazása egyértelműen esztétikai, irodalmi szempontú döntés volt, addig a mostaninál érezni lehet némi politikai színezetet is: a kevésbé ismert író Kína nagy kritikusa, akit hazájában többször betiltottak, bizonyos műveit kalózkiadásokban olvassák.
Mo Jen Guan Moye néven született 1955-ben Északkelet-Kínában, a Shandong tartománybeli Gaomi megyében. Első regénye írásakor választotta magának művésznevét, ami azt jelenti: nem beszél. A Nobel-díjat a hivatalos indoklás szerint azért kapta, mert "a mágikus realizmusa keveri a népmesét, a történelmet és a kortársat". A Nobel-díj 111 éves történetében ő az első kínai író. Bár 2000-ben a Kínában született Kao Hszing-csient ismerték el irodalmi Nobellel, ő francia állampolgár.
Horváth Viktor személyében magyar szerzőt is irodalmi díjjal tüntetett ki az Európai Unió a 64. Frankfurti Könyvvásáron - jelentették be kedden Brüsszelben.
Bojkottól menekült meg Harisnyás Pippi hazájában, Svédországban, ahol az váltott ki nagy felzúdulást, hogy a világhírű gyerekirodalmi figura jogai felett őrködő cég nem engedélyezte a történet egyik hősének egy gyászjelentésen való szerepeltetését.
"Eszembe jutott Maurice Sendak a Time-nak adott interjúja, amelyben azt nyilatkozta, hogy szerinte a jó gyerekkönyv elismeri és komolyan veszi a gyerekek érzéseit - ezzel nagyon egyet tudok érteni. Általánosságban kell egy jól felépített történet, igényes nyelvezettel, ami nem gügyögős, és fontos, hogy ne kacsintson össze a szerző a felnőttel a gyerek feje fölött. Egy jó gyerekkönyv kerüli a didaxist és bőven adagolja a humort. Az illusztráció akkor jó, ha kiegészíti a szöveget, és nem elnyomja azt" - foglalta össze Boczán Bea, a Prae.hu gyerekrovatának szerkesztője a Kötve-fűzvének, hogy milyen szempontoknak kell megfelelnie egy jó gyerekkönyvnek.
Az ünnepelt holland író, Guus Kuijer kapta idén az Astrid Lindgren-emlékdíjat - jelentették be tegnap Lindgren szülővárosában, a svédországi Vimmerbyben. A gyerekirodalmi díjak közül a 2002-ben alapított Astrid Lindgren jár a legnagyobb pénzjutalommal, ötmillió svéd koronával (kb. 155 millió forinttal). A Harisnyás Pippi írójának tiszteletére alapított díjat egy 12 tagú, gyerekirodalmi szakértőkből álló zsűri ítéli oda évente egy vagy két szerzőnek, illusztrátornak, korábban például Philip Pullmannak (Az Úr sötét anyagai trilógia), Maurice Sendaknak (Ahol a vadak várnak). Kuijert 66 ország 184 jelöltje közül választották ki. Magyar esélyes idén nem volt, 2007-ben Lázár Ervint jelölték, de őt végül elutasították, mert a díj posztumusz nem adható. 2010-ben Szegedi Katalin illusztrátor szerepelt a javasoltak listáján.
Brian Selznick több díjat is kapott már számos kötet illusztrálásáért, de csak 2007-ben jelentkezett teljesen saját könyvvel. A leleményes Hugo Cabret éppen csak megjelent, máris imádták. A Caldecott-érem történetében ez lett az első regény, ami megkapta az illusztrációkért járó legrangosabb amerikai elismerést, és már a megjelenés évében megvásárolta Martin Scorsese a filmes jogokat. Az adaptációt, a rendező első ifjúsági filmjét 2011 végén mutatták be, és idén ez a film kapta a legtöbb Oscar-jelölést: 11 kategóriában indul, köztük a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járó szoborra is esélyes.