J. R. R. Tolkien 1961-ben A Gyűrűk Ura másodrangú prózája miatt csúszott le az irodalmi Nobel-díjról - derül ki az 50 évre titkosított, most nyilvánosságra hozott dokumentumokból. Tolkient barátja, a szintén fantasy író C. S. Lewis jelölte a díjra, de a Nobel zsűrije úgy találta, "az eredmény egyáltalán nem éri el a legmagasabb minőséget". 1961-ben végül egy jugoszláv írónak, Ivo Andrić-nak ítélték a Nobelt a Híd a Drinán "epikus ereje" miatt, "amellyel gondosan írja le a témákat és ábrázolja az emberi sorsokat".

Bejött a papírforma: a fogadóirodák listái szerint legesélyesebbnek tartott Julian Barnes kapta idén a britek legrangosabb díját, a Man Bookert. A 65 éves Barnes az angolok egyik dédelgetett írókedvence, aki régóta nagy ismertségnek örvend. (Bridget Jones például eredetileg a könyv-változatban tőle tudakolja a partin a klotyó irányát, csak a filmben lecserélték az írót Salman Rushdie-ra.) Barnes már négyszer szerepelt a díj döntősei között (az ún. shortlisten) az elmúlt 25 évben, de csak most sikerült neki nyernie is The Sense of an Ending című regényével, amely gyermekkori barátok párhuzamos életútjait mutatja be. 1984-ben Flaubert papagája, 1998-ban Anglia, Anglia (erről a regényről írtunk is), 2005-ben pedig Arthur and George című könyvével került fel a díj szűkített listájára. A díj kb. 17 millió Ft-nak megfelelő pénzjutalommal jár. A Booker-díj idei hatos listáján

Barnes mellett két elsőkönyves angol író - Stephen Kelman (Pigeon English) és A. D. Miller (Snowdrops) -, két kanadai szerző - Patrick deWitt (The Sisters Brothers) és Esi Edugyan (Half Blood Blues), valamint Carol Birch brit írónő szerepelt (Jamrach's Menagerie). A zsűri gyorsan – fél óra alatt – és egyhangúan hozta meg döntését. Magyarul az Ulpius-ház adja ki Julian Barnes könyveit, a kétezres években hat regénye jelent meg náluk.

A Nobelprize.org oldalon arra a kérdésre válaszolhatnak a site látogatói, hogy olvasták-e az irodalmi Nobel-díj idei győztesének, Tomas Tranströmernek a verseit. Az eredmény nem meglepő: a válaszadók 87 százaléka soha nem olvasott tőle semmit, a maradék 13 százalék pedig valószínűleg svéd. Hazájában Tranströmer nagy elismertségnek örvend, és a többi skandináv országokban is ismerik. Az érdeklődők egy darabig nem is fogják tudni jobban megismerni Tranströmer sokat méltatott művészetét, mivel hiába ugrik meg a bejelentés után inden évben az aktuális győztes művei után a kereslet, a könyvesboltok és internetes könyváruházak nem tartottak raktárukon Tranströmer addig egyáltalán nem vagy alig keresett köteteiből. Az Amazon vásárlóinak legalább egy hetet várniuk kell.

A 20 évvel ezelőtt agyvérzést kapott Tomas Tranströmer svéd költő helyett felesége, Monica adott interjút tegnap a sajtónak azután, hogy kihirdették, 2011-ben Tranströmer kapta az irodalmi Nobel-díjat. Tranströmernek láthatóan nehezére esik a beszéd, viszont bal kézzel remekül zongorázik. Ebből az interjúból pedig kiderül az, hogy azért voltak nagyon meglepve, mert azt hitték, hogy jó előre értesítik a győztest, ehelyett csak a hivatalos bejelentés előtt négy perccel hívta fel őket az Akadémia főtitkára.

Kiderült, szerb politikai aktivisták szivárogtatták ki az irodalmi Nobel-díj tegnapi bejelentése előtt pár perccel azt az álhírt, mely szerint Dobrica Cosic szerb író nyerte a díjat. A Nobel-díj hivatalos arculatát másoló www.nobelprizeliterature.org oldalon tették közzé a hírt (a hivatalos Nobel-oldal a www.nobelprize.org). Hivatalos szerb hírügynökségek meg is írták a hírt, de a valódi győztes bejelentésekor kiderült, hogy csak viccről volt szó. A nemhivatalos site-ot előző nap jegyezték be, és a bejelentés előtti percekben indult el. A hírügynökségeket és szerkesztőségeket Dobrica Cosic díjáról egy e-mail tájékoztatta, amely - úgy tűnt - a Szerb Akadémiáról érkezett.

Az álhírt gyártók később a szerkesztőségekbe egy újabb e-mailt juttattak el, amelyben megmagyarázzák, miért próbálták megtéveszteni a világot. A magukat „nonprofit önszerveződő” csapatként bemutató aktivisták saját bevallásuk szerint így szerették volna felhívni a szerb közvélemény figyelmét Dobrica Cosic veszélyes befolyására. Az írót állítólag többen komoly esélyesként emlegették Szerbiában – valójában eddig nem merült fel a neve a Nobel-díjjal kapcsolatban. Az aktivisták levelükben nacionalista, Milosevic-barát politikai figurának mutatják be Dobrica Cosicot, akinek politikai tevékenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Szerbia szélsőségesen nacionalistává vált. Cosic 1992 és 1993 között a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság első elnöke volt. (Forrás: Flavorwire)

Tomas Tranströmer svéd költőnek ítélték idén oda az irodalmi Nobel-díjat. A szerzőt évek óta az esélyesek között emlegetik. A 80 éves svéd költő Pilinszky János jó barátja volt, és több magyar szerző verseit fordította svédre. 1990-ben agyvérzést kapott, és lebénult, de haikukat azóta is ír. Előtte pszichológusként dolgozott javítóintézetekben, börtönökben. Svédország legjelentősebb költőjének számít. Utoljára 37 éve kapott irodalmi Nobelt svéd író.

Versesköteteit itt, itt és itt lehet megvásárolni olcsón, haikuit itt lehet olvasni.

Itt még többet olvashatsz Tomas Tranströmerről.

Az irodalmi Nobel-díj kihirdetése előtt egy nappal váratlanul a bukmékeriroda listáján élére ugrott Bob Dylan amerikai énekes-dalszerző, lekörözve ezzel az eddig legesélyebbnek tartott szíriai költőt, Adonist. Haruki Murakami japán író és az eddigi évek többi favoritja után az élbolyban találjuk Nádas Pétert is, aki jelenleg a hetedik helyen található. A fogadási listák természetesen nem a jelöltek valódi esélyeit mutatják, hanem csupán azt, mit gondolnak a fogadást kötő irodalomrajongók. Ritkán sikerül előre eltalálni a befutót. Elfriede Jelinek vagy Harold Pinter díja (2004-ben, illetve 2005-ben) döbbenetet váltott ki a spekulálókból, de például a díjat 2006-ban elnyerő Orhan Pamuk győzelmét helyesen jósolták a szakértők.

A Portnoy-kór és az Amerikai pasztorál amerikai szerzőjét évek óta az irodalmi Nobel-díj várományosaként emlegetik. Egyelőre még nem sikerült megkapnia, viszont az angol nyelvterület legtekintélyesebb irodalmi díját, a Man Bookert most 2011-ben neki ítélték oda.

Máté Angi kolozsvári írónő kapta idén a legjobb gyerekkönyvnek járó IBBY-díjat Volt egyszer egy című mesekönyvéért. Az életműdíjat a tavaly elhunyt Békés Pálnak ítélték oda, míg a fordítói díjat Elekes Dóra és Greskovits Endre érdemelte ki Rudyard Kipling Hogyvolt-mesék című művének magyarításáért. Az illusztrátori díj  Szalma Edité lett, aki Módra Ildikó Trapp című kötetéhez készített rajzokat. "Máté Angi úgy csinál költészetet a meséből, mint Andersen" - méltatta a díjazott szerzőt Gombos Péter, a Magyar Olvasótársaság alelnöke. Az író tizenkilenc gyönyörű mesén keresztül vezet végig egy furcsa helyen; a különös világban az almafa megtanulja szeretni az őt rágó hernyót, a kő pedig párnának képzeli magát. Máté Angi Mamó című könyvéért már kapott díjat, akkor az elsőkönyveseknek járó Bródy Sándor-díjat vehette át.

2011-ben Esterházy Péter kapta a hárommillió forinttal járó AEGON művészeti díjat Esti című regényéért. A díjat az előző év legjobb magyar szépirodalmi teljesítményéért ítélik oda. Erős mezőny állt össze idén: a díjért Esterházy Péter könyve mellett Szilasi László Rotary-díjas Szentek hárfája, Garaczi László Arc és hátraarc és Spiró György Tavaszi Tárlat című regénye is versenyzett.

Meleg nevelődési regényként tartják számon Alan Hollinghurst A szépség vonala című könyvét, pedig a főszereplő srác parkban és strandkabinokban bonyolított szerelmi élete csak mellékszál. Nick lehetne hetero is. A lényeg, hogy szegény bölcsész létére dühödten vágyik a kokóval és kaviárral doppingolt gazdag toryk ízléstelen életére, és ennek eléréséért mindent felad magából. Ennek a drámája A szépség vonala. Figyelemreméltó könyv; olyan, amin órákon át lehet vitatkozni. A nyolcvanas évek Angliájának A nagy Gatsbyje.

John le Carré brit kémregényírót életműve elismeréseként jelölték az angol nyelvterület legrangosabb irodalmi díjára, a Man Bookerre, de a szerző kérte, vegyék le a jelöltek listájáról. A 79 esztendős Le Carré azt mondta, az elismerés hízelgő, de nem versenyez irodalmi díjakért. A zsűri elnöke visszautasította a kérést, John le Carré neve marad a listán. Minden évben elismerik az azévi legjobb regényt, és minden második évben egy életmű-díjat is kiosztanak. Ez utóbbira jelölte a háromtagú zsűri a kémszerzőt. John le Carré mellett még 12 író szerepel az esélyesek listáján, többek között Philip Roth is (itt az összes jelölt). A díj 60 ezer fonttal (18,2 millió forinttal) jár. A végső győztest május 18-án hirdetik ki. John le Carré több mint 20 könyvet írt, Graham Greene mellett ő a kémregény másik nagy klasszikusa. Le Carré maga is dolgozott hírszerzőként a brit hadseregben. Hírnevét az 1963-ban megjelent A kém, aki bejött a hidegről című regényével alapozta meg, legnagyobb művének a Karla-trilógiát tartják. Magyar nyelven az Agave adja ki műveit. (MTI)

Idén a 85 éves katalán írónő, Ana María Matute kapta a spanyol nyelvű országok legrangosabb irodalmi elismerését, a Don Quijote szerzőjéről elnevezett 125 ezer eurós (csaknem 35 millió forintos) Cervantes díjat. "Régóta kijárt neki ez a díj, de jobb későn, mint soha" - kommentálta a hírt az idei Nobel-díjas Mario Vargas Llosa, aki 1994-ben kapta meg a Cervantes-díjat. Matutét a polgárháború utáni spanyol irodalmi nemzedék egyik jelentős szerzőjeként tartják számon. Munkásságára erősen hatott a spanyol polgárháború, több könyve szól erről a témáról, visszatérő témái az erőszak és a gyermeki ártatlanság elvesztése. Emellett számos gyermekkönyvet is írt. Munkáit 23 nyelvre fordították le, magyarul olvasható a Paulina című ifjúsági regény és számos novella. Jelenleg több ország egyetemén oktat, idejének nagy részét az Egyesült Államokban tölti. (MTI)

A Warshawski nevű női detektívhőséről ismert Sara Paretsky chicagói krimiírónő kapja az Amerikai Krimiírók (Mystery Writers of America) rangos életműdíját, az ún. Grand Mastert. Az írónő jövő áprilisban veheti át az elismerést New Yorkban. A szervezet évről évre 22 kategóriában ítéli oda az Edgar Allan Poe krimiszerzőről elnevezett díjait a műfaj könyves, filmes, televíziós és rádiós alkotóinak. A díjak egyik legfontosabbika a Grand Master, mivel az nem csak egy-egy alkotásnak szól, hanem a műfajban nyújtott összteljesítményt és a folyamatos magas színvonalat értékeli. Kapott már ilyen elismerést Agatha Christie, John le Carre, Alfred Hitchcock, Georges Simenon, Ross Macdonald is.

A franciák legismertebb írója, Michel Houellebecq kapta meg idén a legrangosabb nemzeti irodalmi díjat, a Goncourtot. Ősszel megjelent La carte et le territoire (magyarul jövőre fog megjelenni A térkép és a felségterület címmel) regényével ő volt a díj egyik nagy esélyese, de egészen a mai napig kérdés volt, vajon a zsűri leteszi-e a garast az irodalmi közvéleményt erősen megosztó Houellebecq mellett. A regény pozitív kritikákat kapott hazájában, de Houellebecq provokatív nyilatkozataival és tabudöntögető regényeivel sokak szemében szálka.

Herta Müller, 2009 irodalmi Nobel-díjasának könyvei a Cartaphilus Kiadó életműsorozatban látnak napvilágot - mostanáig két kötet jelent meg. A róka és a vadász az életmű tipikus darabja, a Lélegzethinta némileg elüt az író korábbi műveitől.

Könyvsorozatot indított a Metropolis Média régebbi Nobel-díjas szerzők regényeiből. Elsőként az 1953-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Winston Churchill egyetlen szépirodalmi műve, az elképzelt diktatúrában játszódó Savrola jelenik meg - magyar nyelven most először. Churchill regénye után Rudyard Kipling, Anatole France, I. B. Singer, W. B. Yeats, Heinrich Böll, Selma Lagerlöf, Mihail Solohav műveit olvashatjuk. A kiadó olyan műveket ad ki a Nobel-díjas szerzőktől, amelyek még nem voltak elérhetők magyar nyelven, vagy pedig magyar kiadásuk olyan régi, hogy már antikváriumokban sem találhatók meg. A megjelenő sorozat darabjai 1590 Ft-ba fognak kerülni, az első kötet - a Churchill-regény - bevezető áron, 690 Ft-ért kapható. A következő egy évben a tervek szerint összesen 27 kötet fog napvilágot látni kéthetenként, a címek itt olvashatók. A könyveket első körben újságosoknál fogják árusítani (a Relay és az Inmedio hálózatokban), később kerülnek majd könyvesbolti forgalmazásba.

Az ősz az irodalmi díjak szezonja, és bár nem akarunk túlságosan belemélyedni az összes díj esélyeseinek és nyerteseinek sorolásába, ezt muszáj megírnunk. Feltűnően hiányzik ugyanis Jonathan Franzen az évtized könyveként ünnepelt Freedom című regénye az amerikai irodalmi díj (National Book Prize) döntőseinek szerdán közzétett listájából. Miután az utóbbi hetekben Jonathan Franzen portréja virított mindenhol (például a Time címlapján), valamint másról sem lehetett hallani, csak hogy mennyire fontos és korszakalkotó a regénye (például Oprah Winfrey műsorában), a mellőzés felér egy arculcsapással. Helyette bejutott a döntősök közé nagy kedvencünk, Nicole Krauss, akinek könyvei, A szerelem története és a Betéved az ember egy szobába magyarul is olvashatók, illetve nem-fikciós kategóriában jelölték Patti Smith önéletrajzát is.

Howard Jacobson The Finkler Question című könyve nyerte idén a britek rangos irodalmi díját, a kb. 15 millió Ft-os nyereménnyel járó Man Bookert, ami azért meglepő, mert ez az első díjnyertes humoros könyv a Booker 42 éves történetében. A regény nem éppen vicces történet, egy melankolikus ex-BBC producerről szól, aki zsidó akar lenni, de vannak benne nagyon komikus jelenetek. Az eredmény kihirdetése után a könyvbloggerek máris egy új irodalmi műfaj divatját jósolják, a vicces szépirodalomét. Howard Jacobson, aki magát csak a "zsidó Jane Austen"-ként emlegeti, eddig két alkalommal szerepelt a díj esélyesei között, de mindkétszer kiesett. "Kezdtem magam úgy érezni, mint az író, aki soha de soha nem kaphatja meg a Bookert - vallotta be. "Olyan régen vágyom erre. Volt bennem keserűség, bolond lennék tagadni, de ez most elmúlt. Fel vagyok fedezve" - nyilatkozta szarkasztikusan az író. " Annyira elegem volt már, hogy állandóan úgy emlegettek: 'az alulértékelt Howard Jacobson'". A 68 éves író eddig 11 regényt írt, kiadója szerint a mostani Jacobson egyik legjobbja. A szavazás mindenesetre szoros volt: 3:2 arányban győzött Jacobson, de azt már nem lehet tudni, ki volt, aki majdnem elvitte előle a díjat.

Szilasi László Szentek hárfája című agyafúrt krimije nyerte idén a Rotary irodalmi díjat. A másik két jelölt Ferencz Győző Szakadás című verseskötete és Garaczi László Arc és hátraarc  című regénye volt. A díjat az elmúlt egy évben magyar nyelven megjelent legjobb szépirodalmi műnek ítélik oda, idén a héttagú zsűri több száz műcím közül 31 művet elemzett részletesen. A zsűri a korábban irodalomkritikusként ismert szerző első regényét Szerb Antal és Umberto Eco műveihez hasonlította. Indoklásuk szerint a sokrétegű nyelvi igényesség és a cselekmény jól bonyolított szerkezete élvezhető olvasmányként egységbe tudta hozni a valóságos és a regényes elemeket; a különböző korok szociografikus leírását egy rejtélyes gyilkosság nyomozásával és művelődéstörténeti elemekkel. A könyvről mi is írtunk, a Szentek hárfája egy többlépcsős nyomozást követ végig. 1924 karácsonyán Békéscsaba - Haragoson (Árpádharagos) a nagytemplomban a város szeme láttára egy érthetetlen és rendkívül teátrális gyilkosság történik. Az esetet több szemtanú többször is elmeséli azoknak a profi és amatőr detektíveknek, akik időről-időre (1924 után 1928-ban, 1954-56-ban és 1989-ben) igyekeznek megfejteni a gyilkosság okát, körülményeit és értelmezni következményeit. A Rotary Irodalmi Díjat a Budapest-Tabán Rotary Club alapította 2008-ban. A díj nyertese egy emlékplakettet és hárommillió forintot kap.  A zsűri tagjai irodalommal hivatásszerűen foglalkozó, nem könyvkiadóknál dolgozó szerkesztők, kritikusok. A grémium névsora titkos, a felkérés külön-külön történik, így a bírálók sem tudnak egymásról. (MTI)

Amikor felesége telefonnal a kezében jelent meg, Vargas Llosa rossz hírre vagy telefonbetyárra gyanakodott. Nem gondolta, hogy valaha is megkaphatja a Nobel-díjat, hiszen elmondása szerint minden megtett ellene. Az író nem csak saját, hanem egész Latin-Amerika dicsőségének tartja az elismerést. Bár pihenni így már nem tud, tovább folytatja az írást. A Nobel-díjat kapó Mario Vargas Llosa mindezt azon a sajtótájékoztatón mesélte el, amelyet még azon melegében a New York-i Cervantes Intézetben tartott tegnap este.

2010-ben Mario Vargas Llosa perui írónak ítélték az irodalmi Nobel-díjat - jelentette be csütörtökön egy órakor Peter Englund, a svéd akadémia titkára. Az író a hivatalos indoklás szerint "a hatalmi struktúrák feltérképezéséért és az egyén ellenállásának, lázadásának és kudarcának erőteljes ábrázolásáért" érdemelte ki az irodalmi kitüntetést. Mario Vargas Llosa Latin-Amerika egyik legelismertebb szerzője, generációjának kiemelkedő alkotója, aki rengeteg különféle műfajban kipróbálta magát. Írt krimit, politikai thrillert, erotikus regényt, könnyed komédiát, történelmi nagyregényt. Magyarországon 2003-ban a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként járt. Magyarul legtöbb műve olvasható, ismertebb regényei közé tartozik A város és a kutyák, a Négy óra a Catedralban, a Háború a világ végén, a Mayta története, a Ki ölte meg Palomino Molerót?, a Szeretem a mostohámat, a Don Rigoberto feljegyzései, A kecske ünnepe.

A svéd akadémia bizottsága már döntött, csak egy formális szavazás hiányzik. Mindenki más október 7-én, csütörtökön délelőtt tudja meg, idén kit tüntetnek ki a legnagyobb pénzjutalommal - hozzávetőlegesen 300 millió forinttal - járó irodalmi díjjal. A Nobel-fogadásokkal hagyományosan foglalkozó brit Ladbrokes bukmékersite-on napról napra változnak az esélyek. Az eddig legesélyebbnek tartott svéd költő, Tomas Tranströmer a negyedik helyre csúszott, beelőzte őt Murakami Haruki, Cormac McCarthy és egy viszonylag ismeretlen kenyai, aki most az első helyen szerepel a fogadóiroda listáján. James Thiong'o Ngugi két dologról nevezetes: ő írt először regényt hazája nyelvén, a kujun, és az ő győzelmére fogadtak a legtöbben a Nobel-fogadások történetében. UPDATE: szerdán Cormac McCarthy amerikai író átvette a kenyai kollégától a vezetést!

Melinda Nadj Abonji Svájcban élő jugoszláviai magyar származású írónő kapja idén a Német Könyvdíjat a Galambok röppennek fel című önéletrajzi ihletésű regényéért. A Német Könyvdíj (Deutscher Buchpreis) az angol Man Booker Prize és a francia Prix Goncourt mellett az egyik legfontosabb európai irodalmi díj. Német, osztrák és svájci kiadók nevezhetik be rá legfrissebb német nyelvű regényeiket. A 25 ezer euróval (6,8 millió forint) jutalmazott nyertes nevét szokás szeint a Frankfurti Könyvvásár nyitónapján, 2010-ben október 4-én teszi közzé a díjat alapító Német Könyvkiadók Szövetsége, a Börsenverein des Deutschen Buchhandels. Melinda Nadj Abonji a vajdasági Becsejen (Óbecse) született, később Zürichbe költözött, ahol történelmet, publicisztikát és német irodalmat tanult. Személyében először jutalmaztak svájci szerzőt a Német Könyvdíjjal. A Galambok röppennek fel (Tauben fliegen auf) című kötet egy vajdasági magyar család történetét meséli el. "A regénybéli család Svájcba települ. A könyv nagy beleérző képességgel festi le az új távlatok elé néző, de a múltjával szakítani még mindig nem tudó mai Európát" - indokolta választását a zsűri. Az írónő a Goethe Intézet meghívására most szeptemberben járt Budapesten. (MTI)

Ma kihirdették a hárommillió forinttal járó Rotary irodalmi díj idei jelöltjeit: Garaczi László katonasztorija, Szilasi László remek kultúrtörténeti krimije vagy Ferencz Győző verseskötete győzhet. A nyertest október 10-én hirdetik ki. Tavaly Darvasi Lászlóé volt az elismerés, az előtt pedig Lator Lászlóé.