A karácsonyi rohamra kiadott könyvek kínálata színes és erős, de nem feltétlenül teszi vidámabbá, szeretetteljesebbé majd az ünnepi hangulatot. Cormac McCarthy és Vaszilij Grosszman a negyvenes évek elejének kegyetlen amerikai és orosz világával, Stephen King rákos baráttal alapozza meg a hangulatot, jön Puzsér Róbert, Jonathan Franzen, valamint Magda, a bestia és egy szakácskönyv másnapossághoz. Végre magyarul is olvasható kultkönyvek, Tolkien- és Dickens-ünnep, mackók minden mennyiségben és habcsókos mesék az ünnepi könyvkínálatban.

Fotó: Magócsi Márton [origo]

Nem bírja sem az anyák, sem a politizáló írók közösségét, most angolul megjelent 2002-es vámpírregényét a Nyirő-ügy felől olvasta a Guardian brit lap. Szécsi Noémi soha nem gondolta volna, hogy gyerekkönyvet fog írni, a tudálékos vámpírok, vegetariánus hentesek, anarchista biciklisfutárok, szabadságharcos emigránsok után most megjelent könyve mégis az elfoglalt szülők, a csonka családok gyerekeiről szól. A Mandragóra utca 7. megjelenése apropóján a tekintélyfüggő magyar irodalomról, az ijesztő anyaságról, zsarnok iskoláról, kelet-európai történetekről beszélgettünk az írónővel.

Jonathan Franzen a kortárs amerikai irodalom egyik legnagyobb sztárja és fenegyereke. December elején Bart István fordításában jelenik meg az Európa Könyvkiadónál 2001-es regénye, a The Corrections (Javítások), amellyel a kritikusok és az olvasók elismerését is kiváltotta. Sikerkönyv lett, elnyerte többek között az amerikai irodalmi díjat, a National Book Awardot, és ott volt a legjelentősebb díjak nagy esélyesei között. A Javítások néhány hónappal 9/11 előtt jelent meg, a sztereotípiák szerint totálisan jellegtelennek gondolt közép-nyugati középosztálybeli család évtizedeit kíséri végig. A magyar borító a Kötve-fűzvén látható először.

Fotó: Mudra László [origo]

Sült realista, egyszerre zárkózott és nyílt, a "nagy generáció" egyik legnépszerűbb kortárs magyar írója. Az Európa Könyvkiadónál 2009-ben indult Vámos Miklós életműsorozatának kiadása, amelynek nyolcadik, újonnan írt kötete, a Szitakötő - Nemzedékünk regénye október elején jelent meg. Vámos Miklóssal beszélgettünk az 1950-ben született szerencsétlen generáció elszalasztott lehetőségeiről, arról hogy miért nem fog soha memoárt írni, illetve hogy miért nem mennek az irodalmi hősök vécére. Hogyan nyúl át a bárgyú kérdéseken az interjúkat unó, sokat tapasztalt író?

"Nem tudok nem elfogult lenni az ex-Rohamos csapat és Gerhes munkáival" - mondja a debreceni születésű Baranyai (b) András (1974) grafikus, illusztrátor, amikor arról kérdezem, hogy kik a kedvenc magyar könyvtervezői. 2007-ben az év gyermekkönyvének illusztrációiért IBBY-díjat kapot alkotó munkái egyre több könyvet öltöztetnek fel, az utóbbi időben jellemzően az Európa Kiadó könyveit.

Azt mondják egyesek, hogy az Atlantisz gyermekeivel Stephen King szépirodalmat írt. Ez bolondság. Nem az, hogy szépirodalmat, hanem maga a különbségtétel. Annyira más lenne, mint a többi műve? King történetei mindig attól voltak erősek, hogy remekül kidolgozott, valóságos problémákkal küzdő szereplőkre szabadította rá az iszonyatot, legyen az emberben lakozó, netán természetfeletti eredetű. Az Atlantisz gyermekei talán annyiban más, hogy nem rémtörténet, és a vietnámi háborúról, illetve annak következményeiről is próbál szólni - felemás sikerrel.

Az Európa Könyvkiadó gondozásában új fordításban, új külsővel jelenik meg az irodalomtörténet egyik legkiemelkedőbb, legfontosabb műve, James Joyce Ulysses című regénye. Az 1918 és 1920 között folytatásban, majd teljes egészében 1922-ben megjelent mű magyar fordítására ez immár a negyedik kísérlet: először Gáspár Endre fordította le 1947-ben, ezt követte Szentkuthy Miklós 1974-es munkája, amelyet 1986-ban Bartos Tibor dolgozott át. A legfrissebb változathoz Szentkuthy Miklós fordítását használták fel a Magyar James Joyce Műhely tagjai: Gula Marianna, Kappanyos András, Kiss Gábor Zoltán és Szolláth Dávid. Az utószót Kappanyos András írta - az Európa Kiadó jóvoltából pedig nálunk olvasható először.

A nagyszerű borítót Gerhes Gábor tervezte, vele itt készítettünk korábban interjút.

Kjell Askildsennek két válogatott novelláskötete olvasható magyarul - és ezzel az életmű közel kétharmadához férhetünk hozzá. A norvég író leghíresebb ciklusát (Thomas F. utolsó feljegyzései a nagyközönség számára) is tartalmazó A thesszaloniki kutyák (Noran Kiadó, 2004), után az idei Könyvfesztiválra jelent meg az Úgy, mint azelőtt. Az új kötetbe a fordító-szerkesztő, Pap Vera-Ágnes az írói pálya kezdeteitől a legfrissebb szövegekig válogatott. Noha több évtizedet ölel fel a gyűjtemény, az olvasó nem érez különbséget: Askildsen novelláiban nincs semmilyen nyom, ami meghatározná a mindenkori pillanatot, a novellák örök témája a különböző kapcsolatok feszültsége.

A legjobb szándékok - hasonlóan Ingmar Bergman más műveihez - önéletrajzi ihletésű munka. Kicsit dokumentumregény, kicsit forgatókönyv, kicsit krónika, azonban egyik sem igazán. Bergman saját szülei történetét meséli el azok találkozásától a saját születését közvetlenül megelőző időkig.

Az Európa Kiadó a Könyvfesztiválra adja ki Umberto Eco 2010 őszén megjelent sikerregényét, A prágai temetőt, amelynek ugyan egyetlen részlete sem játszódik Prágában, viszont a városhoz kapcsolódó szimbolikus történetek fontosak benne.

Az Amerikai Krimiírók Szövetségének Grand Master-díjával, valamint az Angol Krimiírók Cartier Gyémánttőrével kitüntetett Sara Paretsky magyarul frissen megjelent regényének, A testművésznőnek magánnyomozó hőse napjaink Chicagójában fedezi fel a leghihetetlenebb összefüggéseket és összefonódásokat a klubok és gengszterek, a háborús cégek és a maffia között, miközben a játéktéren számtalan ember válik áldozattá.

A világ legismertebb horrorírójának fiaként Joe Hill vagy hihetetlenül bátor, vagy egyszerűen csak egy vakmerő bolond. Első regénye, A szív alakú doboz hamar felejthető kísértettörténet volt. Az Európa Kiadónál most megjelent második könyve, a Szarvak is csapnivaló, ha horrorként, misztikus thrillerként olvassuk. Ám tragikus szerelmi történetként akár emlékezetes is lehetne.

Az Európa Kiadó Andorka Tímeát kérte fel, hogy tervezze meg J. D. Salinger kultkönyve, a Zabhegyező 2011-es újrakiadásának borítóját. Salinger külön kérésére a Zabhegyező borítóján csak az író neve és a cím szerepelhet, ez pedig különleges kihívás elé állítja a tervezőket. Andorka Tímea munkáját most hivatalosan is elismerték: a Design and Design International Awardon a nap grafikai tervével díjazták március 24-én.

Az Európa újra kiadja Szabó Magda műveit, a sorozat teljesen új külsőt kap. Az első friss borítóval Az ajtó jelenik meg március elején, kapcsolódva Szabó István a regény alapján készült filmjének bemutatójához. Az adaptációban a főhőst, az öntörvényű házvezetőnőt, Emerencet Helen Mirren formálja meg.

M. Nagy Miklós az Európa Kiadó főszerkesztője, illetve az egyik legtöbbet foglalkoztatott műfordító: Jack Kerouac, Bret Easton Ellis, Vladimir Nabokov és Borisz Akunyin könyveit is ő ültette át magyar nyelvre. Miért nem válhat Krúdy Gyula a világirodalom részévé? Hogyan lesz a dobozos sörből konzervsör? Miért nem jelenhet meg magyarul a kortárs nemzetközi irodalom több fontos alakja? M. Nagy Miklós sok egyéb mellett ezt is megválaszolja, majd rámutat a bajok forrására, illetve a magyar és az orosz kultúrpolitika közötti különbségre.

Először a Kötve-fűzvén láthatók egyben az Európa Kiadó februári és márciusi megjelenéseinek borítói, íme: